Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
1993. szeptember 22., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Az első számú közellenség: a TB Hogyan érzik magukat az iparosok? Vágóhíd Gyönkön „Borotvaélen táncolunk” A helyükre kerülnek a félsertések Az Ipartestületek Országos Szövetsége ismét elkészítette felmérését iparosai közérzetéről. Arra volt kiváncsi, változott-e valamit - saját megítélésük szerint - gazdasági, társadalmi helyzetük, fme néhány részlet a felmérés eredményeiből: A kis- és középvállalkozók szinte vergődnek a jelenlegi gazdasági környezetben. Bizonytalannak érzik jövőbeni kilátásaikat, s a nemzetgazdaság egészének jövőjét még sö- tétebbnek látják. Tartalékaik tavaly óta is folyamatosan csökkennek, életszínvonaluk gyors ütemben romlik. Termékeiket a hazai piac szűkülése miatt már alig tudják eladni, s a külföldi értékesítésre is kevesebben gondolnak, mint tavaly. A vállalkozások fejlődését akadályozó tényezők közül a megkérdezett 400 iparos első helyen említette a társadalombiztosítási járulék mértékét. Egyszerűen vállalkozóellenesnek minősítették! Ráadásul a befizetett óriási összegekhez képest az ellenszolgáltatásokat alacsony színvonalúnak tartják. Ezért teljeskörű tb-reformot sürgetnek, mielőtt még tevékenységük feladására kényszerülnek a súlyos terhek miatt. A második helyen a magas piaci kamatokat említették, amelyek gyakran csődbe sodorják a vállalkozókat. A hitelekkel kapcsolatban nemcsak a kamatfizetés jelent problémát, hanem a fedezet, a jelzálog felmutatása, előteremtése is. Főleg a kisvállalkozók sérelmezik a másfél-kétszeres jelzálog alapot, amely nélkül a bankok szóba sem állnak a kérelmezőkkel. Ugyanakkor még mindig nagy gondot jelent a körbetartozás. Sokan azért nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, mert nekik is tartoznak, s ezeket a kintlevőségeket képtelenek behajtani adósaiktól. A hivatalos működési engedéllyel rendelkező vállalkozók hátrányos helyzetben vannak a feketepiaci konkurenciával szemben is. Miközben ők belerokkannak a közterhek kifizetésébe, a zugkereskedők vígan élik világukat. Ez a tény - a felmérés szerint - sokakat arra kényszerít, hogy a terheket maguk is ellensúlyozzák némi fekete munkával. Az ellenőrzések szintén a hivatalosan bejegyzett vállalkozókat sújtják jobban, a zugkereskedőket csak ritkán érik tetten a hatóságok, s akkor is "enyhébb" büntetéseket szabnak ki rájuk. Továbbra is komoly problémát jelent a hagyományos iparosszakmák felhígulása, amelyhez a túlzottan liberális vállalkozói törvény nyitott utat. Követelik, hogy az engedélyek kiadását pontosan meghatározott követelményekhez - szakvizsga, mestervizsga, szakirányú képesítés - kössék a hatóságok. A váltakozók gazdasági helyzete - csakúgy, mint minden állampolgáré - visszahat a politikai közérzetükre. Ennek megfelelően legtöbbjük instabilnak jellemezte a Magyarországon kialakult viszonyokat. Csalódtak az 1990-es választási ígéretekben, s ebből okulva levonják következtetéseiket az 1994-es választásokra... D.Zs. Ferenczy-Europress — A négy falon, vagyis a főépületen, a hűtőn és a forrá- zóteknőn kívül a vágóhíd mással nem rendelkezett amikor mi átvettük - mondta Blatt Ferenc, a gyönki vágóhíd vezetője. Annak, hogy szekszárdi lakosként hogyan került Gyönkre, igen rövid és egyszerű története van. Huszonhárom éve dolgozik a szakmában, legutóbb a hőgyészi vágóhíd vezetőjeként. Egy évvel ezelőtt aztán a vállalkozás mellett döntött, s a szekszárdi VÁDI Kft. jelentkezett a gyönki polgármesteri hivatalnál, hogy bérbe vennék a már jó ideje nem üzemelő vágóhidat. Ez év nyarán a hivatal jelezte: ha egyezségre jutnak, öt évre a szekszárdiaké az üzem. Megnézték az üzemet, és megszületett a szerződés is. Július végén nekifogtak az építkezésnek, átalakították, feldolgozót építettek. Ausztriából vásároltak Laska típusú gépeket, beállították azokat, és augusztusban a próbavágással indítottak. A próbavágás során tizenkilenc sertést vágtak le egy nap alatt. — Mekkora a vágóhíd kapacitása? - kérdeztük Blatt Ferenctől, a kft. és a vágóhíd vezetőjétől. — Az engedélyünk heti száz sertés vágására szól. Ha van piac, akkor a vágóhíd erre képes is lesz. Az, hogy elindítottuk a vágóhidat nemcsak az ellátás szempontjából jelentős, hanem néhány embernek munkahelyet is tudtunk teremteni. Hét emberrel dolgozunk, egy kivételével valamennyien munkanélküliek voltak. — Honnan szerzik be az „alapanyagot", és hogyan alakulnak a felvásárlási árak? — Ahhoz, hogy kiváló minőségű áru kerüljön ki innét, minőségi alapanyagra van szükségünk. Ezt a környező nagyüzemekből vásároljuk, és a minőségnek megfelelően alakulnak ki az árak. A felvásárlási árak pillanatnyilag nagyon elszabadultak, és ez sem a termelőnek, sem nekünk nem jó. Ezt a fölfelé ívelést leginkább a vevő érzi meg. Jelenleg 105 forintért vesszük a sertés kilóját, de ez akár fölfelé, akár lefelé állandóan változhat. — Ezek után hogyan sikerül értékesíteni a termékeket? — Borotvaélen táncolunk, mert a piacon jelenleg 206 forintért adjuk a félsertés kilóját. Ez nekünk nem veszteséges, de nem is hoz nyereséget. Igaz, nem azért vágtunk bele az üzletbe, hogy fél év alatt megszedjük magunkat, hanem egy hosszabb távra szóló vállalkozás alapjait kívántuk megteremteni. — Most pedig ejtsünk szót a termékeikről is. — Tőkehúst egyben szállítunk, de a húst és a belsőséget fel is dolgozzuk. Házias, magyaros ízlés szerint készítünk hurkát, disznósajtot, kolbászt, de van füstölt kolbász, főtt hurka, és töltünk véres-rizses hurkát is. A zsírt házi módszerrel sütjük, így finom tepertőt is kínálunk. Mivel itt és a környéken a bőrkés szalámi a sláger, tervezzük, hogy a télen készítünk ilyen töltelékárut is. — Miként alakul a vágóhíd Üzletpolitikája? — Azzal, hogy a szavahihetőségünket megtartjuk, a piacon tudunk maradni. Ma már hanyagságot nem engedhet meg magának az, aki meg akar élni. A szakmában sokan vagyunk ugyan, de ez egyáltalán nem baj. Úgy érzem az a jó, ha van konkurencia. A megyében az ismeretségünkből adódóan igen sok üzletbe szállítunk. Az elmúlt héten szerdán helyben is megnyitottuk az üzletünket és Szek- szárdon, Parásztán is tervezünk egyet. — Szóljon néhány szót a terveikről is. — Az anyagi lehetőségek sok mindent behatárolnak. A tervek között szerepel a kényszervágás is, amivel a kispénzű emberekhez kívánunk közelebb kerülni. A kényszer- vágás az üzem zárása után történik, teljes fertőtlenítés után és többszörös állatorvosi vizsgálat, ellenőrzés mellett. Ha lesz elegendő pénz, szeretnénk egy sózót létesíteni, U-» letve bővíteni kívánjuk a füstölt termékek kínálatát is.- p. téri Blatt Ferenc a késztermékkel, a füstölt kolbásszal 450 MHz-es mobiltelefon szeptember 6-tól szeptember 25-ig 30.000 Ft + ÁFA-val olcsóbban vásárolható meg a WESTEL-nél. M O Z G Z RADIOTELEFON KFT. Budapest: UllKarintbyFrigyesút21. Tel■ 166-9977,227-3777 Rádiótelefon: (06 60) 3-27087, (06 60) 3-27088 Balatonviláíos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (0660) 1-27100 Békéscsaba: íóOOGmi G.u.21. Tel: (66) 448-022 Rádiótelefon :(06 60) 3-84000, (06 60) 3-84001, (0660)3-84002 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2!A. Tel: (52) 3184)38 Rádiótelefon: (06 60)3- 27800 Győr 9022, Päffy Dénes u. l.Tel: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 3-27400 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Rádiótelefon. (06 60) 3-51000 Sagvkamzsa: 8800 Deák tér 10. Tel: (93) 310-460 Rádiótelefon. (0660) 3-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-27900 Szegei 6720 Tisza Lajos bt. 2-4.Tel (62) 322-575 Rádiótelefon. (06 60) 3-27600 Székesfehérvár 8000 Várkörút 44. Tel: (22)328-717 Rádiótelefon: (06 60) 3-27200 Szolnok 5000Bamu.l. Tel: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000 >
