Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

6 KÉPÚJSÁG TÁJOLÓ 1993. szeptember 21., kedd Szeptember 24-től október 7-ig a szekszárdi Panoráma moziban: Spielberg filmje, a Jurassic Park Jeff Goldblum, Richard Attenborough, Laura Dem és Sam Neill (balról jobbra) Isla Nublaron, a Costa Rica nyugati partjainál fekvő dzsungelszigeten évek óta nagyszabású terv előkészüle­tei folynak. John Hammond (Richard Attenborough) ame­rikai milliárdos a világ legki­válóbb genetikusai és paleon­tológusai segítségével valóra váltja élete álmát: borostyánba zárt dinoszauruszvérből gén- sebészeti eljárással újraalkotja a jura-korban élt őslényeket, s őslényparkot rendez be a szi­geten. A park tervezői áttörhetet- lennek látszó biztonsági rend­szert dolgoznak ki a majdani látogatók védelmére. A szige­ten videokamerák százai fi­gyelik a szabadon lévő állatok mozgását, a veszélyesnek ítélt példányokat pedig magasfe­szültségű drótkerítéssel ve­szik körül. S hogy a szaporo­dásban rejlő kockázatokat ki­zárják, csak nőstény egyede- ket hoznak létre. A Jurassic Park befejezésé­hez közeledik, s Hammond a befektetők megnyugtatására felkér egy kis tudóscsoportot: Alan Grant paleontológust (Sam Neill), Ellie Sattler pale- obotanikust (Laura Dem) és lan Malcolm matematikust (Jeff Goldblum), hogy első­ként látogassanak el a szi­getre, s mondjanak véleményt a nagyszabású vállalkozásról. A tudósokkal egyidőben ér­kezik a szigetre Lex és Tim, Hammond két unokája is. A látogatókat lenyűgözi a békésen legelésző brachiosza- uruszok és a tojásból éppen kibúvó raptorbébi látványa, s egyedül Malcolm az, aki ká­oszelmélete alapján megjó­solja a rendszer összeomlását. A tervezők egy tényezővel valóban nem számoltak: az emberi mohósággal. Dennis Nedry komputerprogramozót lefizeti a konkurencia. Nem sokkal azután, hogy a látoga­tók megkezdik kőrútjukat a szigeten, Nedry néhány perce leállítja a számítógépes biz­tonsági rendszert, hogy dino­szauruszembriókat csempész- szen ki a kikötőben várakozó hajóra. A kiruccanás azonban nem egészen úgy sikerül, ahogy Nedry eltervezte. A vi­harban az őslények elszaba­dulnak, s kiderül, hogy sokkal gyorsabbak, intelligensebbek és veszélyesebbek, mint ahogy azt a Jurassic Park megalkotói gondolták ... A film Michael Crichton vi­lághírű bestsellere alapján ké­szült. A regényt Magyaror­szágon a Mecénás Könyvki­adó adta ki őslénypark cím­mel. A könyv a filmmel egy­időben újra megjelenik. A jú­nius 11-i amerikai bemutatója óta a Jurassic Park minden eddigi bevételi rekordot meg­döntött. Rögtön az első hétvé­gén több mint 50 millió dollárt hozott, ami minden idők leg­jobb eredményének számít. A százmillió dolláros határt 9 nap alatt, a kétszázmillióst 23 nap alatt érte el - újabb két re­kord a mozi történetében. A film bevételei azóta csak az Egyesült Államokban megha­ladták a 300 millió dollárt. Minden országban, ahol be­mutatják, újabb és újabb re­kordokat állít fel, amelyet Szekszárdon, a Panoráma moziban e hét péntekétől, ok­tóber 7-éig láthatják a fantasz­tikus filmeket kedvelő nézők. Grafológusképzés Megjelent Montágh Imre: Nyelvmű- vesség, a beszéd művészete. A talmud bölcsei. Arckép- csarnok. Az ősi forrás sorozat 3. kötete. Tótfalusi István: Ki ki­csoda az antik mitoszokban. Lexikon az antik mitológia köréből. Peale: A pozitív gondolko­dás hatalma. Kalauz a dia­dalmas élethez. Heinlein: Matuzsálem gyermekei. Fantasztikus re­gény. A romantika az európai irodalomban. Szöveggyűjte­mény középiskolásoknak. Karl May: Winnetou ara­nya. Indián regény. Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya. Történelmi regény. Saroyan: Emberi történet. Regény. Ludlum: Indián kom­mandó. Kalandregény. Toulouse-Lautrec - kép­zőművészeti album. (A fenti könyvek Szekszár­don, a Garay téri Kossuth Könyvesboltban megvásárol­hatók. A könyvkereskedés könyvklubja törzsvásárlóinak 10 százalék árkedvezményt nyújt.) Komplex oktatási anyagra épülő, európai grafológiai szervezetekkel egyeztetett grafológusképzés indul Szek­szárdon. A tantárgyak között szerepel íráselemzés, grafoló­giai elmélet, alkalmazott gra­fológia, grafopatológia, etika, fiziológia, általános és szemé­lyiséglélektan, önismeret-fej­lesztés, patopszichológia, a bánásmód és tanácsadás pszi­chológiája. A tanfolyamra felvételi vizsga alapján lehet bekerülni. Ennek érdekében egy oldalnyi kézírást kell benyújtani „Gondolataim a grafológiá­ról" címmel. Azok, akik felké­szültségükről igazolást kí­vánnak szerezni, a szakdolgo­zat benyújtása és a záróvizsga sikeres letétele esetén okleve­let szerezhetnek. Ezen oklevél állami elismertetése folya­matban van. Jelentkezni és ér­deklődni lehet: Szekszárd, Babits Mihály Művelődési Ház, Mártírok tere 10. Tel: 74/316-722 (Dér Miklósné). Jelentkezési határidő: szeptember 30. Janika nálunk járt A lugosi városi színház vendégjátéka „Ha minden szavunkat a Sor­sunk szerint értelmezzük, és mindent az épp adott közösségi állapotunkra vonatkoztatunk, a közönséges mondatokból is maga­sabb értelmet olvashatunk ki. Tartalmuk nem merül ki a szín­padi esemény szerint betöltött funkciójukban; a közönséges dol­gok mélyebb eszméit sugallják le­galábbis" - írja Sütő András a Varázsköreim című esszében, amikor gyermekkora színházaira emlékezik. Figyelmeztető szavak ezek: jól jelzik, mennyire fontos szerepe volt, van és lehet a színjátszás­nak, s különösen az erdélyi, bá­náti kicsiny falvak szórványma­gyarjait megtartó szónak. Akik ennek tesznek szolgálatot, ma is a hőskort idéző ekhósszekerek misz- sziójával járják vidéküket, amel­lett, hogy hét közben tanítanak, nyomdában dolgoznak, vagy ép­pen nyugdíjasként próbálnak megélni. Gergely Kálmánnak a lugosi műkedvelő színjátszásról összeállított írásaiból tudjuk, hogy a több mint százötven esz­tendős múltra visszatekintő kez­deményezés egy időben azzal di­csekedhetett, ami ritkaság Romá­niában: német, magyar, román társulat egyaránt működött az 55 ezer lakosú Lúgoson. Nem tudom, akadna-e ho­nunkban olyan színész, aki ti­zennyolc órai utazás, háromórai alvás után merné vállalni a fellé­pést, de a lugosiak becsületére le­gyen mondva, ók vállalták. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola aulájában csütörtökön adták elő Békeffy István Janika című három felvonásos vígjátékát, tegyük hozzá, derekas helytállással. Bé­keffy darabját felesége, Turay Ida számára írta, a főszerepet az ó egyéniségére szabta, s az egykori sikert jól jelzi, hogy 1949-bend) film is készült a műből, mondhat­juk, a legpazarabb szereposztás­sal Turaytól Latabár Kálmánig. Megtehetnénk, hogy a műkedve­lőket velük hasonlítjuk össze, ahogy Békeffyt például Shakespe- are-rel, de ennek aligha lenne ér­telme. Helyette inkább emeljük ki a lehetőségeket és körülményeket meghaladó teljesítményt: a két fő­szereplő, Roos Hilda Janikáját és Gizijét, Pokker László Bállá Jáno­sát éppúgy, mint Losonczy László Fenek Jenőjét, s különösen Gergely Kálmán Adorján színi­gazgatóját. Nincs kicsiny vagy nagy sze­rep, ha mindenki jól tudja a dol­gát, ahogy bizonyította ezt Fe- rencz Ibolya, Benczó Lajos, De­meter Sándor, de főleg a szerepét mindannyiunk örömére igen jól formáló Kovács Ibolya és Király Linda, akiknek az előzőekhez ha­sonlóan szintén nagy részük van abban, hogy a főiskola száz fős közönsége lelkes tapssal jutal­mazta az előadást, Rappert Ká­roly rendezését. Ebben benne volt mindaz, ami­ért az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Az utóbbira az ad örömteli okot, hogy látjuk, min­den nehézséget legyűrve él az ön­tevékeny színjátszás, amelynek képviselői az egyik nap Szekszár­don, a másik nap Zombán, aztán pedig talán Szapáryfalván szóra­koztatnak. Nekik csak azt kíván­juk, legyen könnyű az útjuk, mindig lássák is, merre tartanak, ha ködben is, ha fáradtan is. S nekünk? Ránk a szomorúság vonatkozik. Lehet idehozni Thália felkent papjaiból egy-egy csapa­tot, előadhatnak a közepesnél jobb színvonalon is valamit, de a helyi színjátszók, hajdanvolt diákok, paraszt- és iparoslegények ma már nem jutnak helyhez. Talán kitartásuk sem lenne, de aligha­nem volna rá igény, hogy valamit maguknak meg- és bemutassa­nak. Ha annak idején nem pironko­dott Jánosi György gimnazista­ként, vagy egy évszázada a re­formátus lelkész sem komédiás­ként, talán ma sem lenne ok a szégyenkezésre, ha egyáltalán próbálnánk tenni valamit. Hogy mindezt eszünkbe juttat­ták a lugosi színház tagjai, azért is külön köszönet illeti őket.-ős -bor Jelenet a szekszárdi előadásból Tv-napló Dabas-Sári Legtöbben meg sem találják a térképen, mégis egyelőre a leghíresebb magyar település, amelynek nevét már a nyu­gati újságolvasó is próbálja megtanulni. Szomorú dicsőség. A történetet mindenki ismeri. Az önkormányzat egyházi kezelésbe adta az iskolát, a szülők azonban úgy látják, hogy nincs biztosítva a gyerekek tanulása s veszélybe került a szlovák nyelv oktatása is. A hatalmas épületben talán száz gyerek lézeng, a többség egy kocsmában és a művelődési házban tanul, a szülőknek azonban ezeket is védeniük kell, miután az önkormányzat ide sem akarja beengedni őket. Tankönyvet nem kaptak, hiába fizették ki az árát, az új is­kola, amit a többség elutasít, így akar bosszút állni a lázadó­kon. Az újságok a részletekről bőségesen beszámolnak, a tévé­ben időnként megjelenik egy pillanatra az energikus plébá­nos, s azt mondja, nem nyilatkozik, a jog egyébként is mel­lette áll. Erről beszélt a „24 óra" egyik adásában a miniszté­rium képviselője is, mi pedig kedvetlenül hallgattuk szavait, ahogy a műsor többi részét is, mert ez a legtöbbször friss és érdekes beszélgetés ezúttal az unalomban vergődött. A pol­gármester és a plébános a törvény szövegére hivatkozik, a törvénynek azonban szelleme is van, ez pedig mindig a többségi akaratot igazolja. Jól tudjuk, a közakaratot sem­mibe lehet venni, de ez nem vezet semmire, mert alattvalóvá degradálja az állampolgárt. A minisztérium küldötte is csak jogi formaságokról tudott szólni, de ebben az esetben fonto­sabbak a tények, mert a gyerekek kocsmába kényszerültek, a tanárok attól félnek, hogy felmond nekik az, aki nem is munkaadójuk, a pereskedés pedig, amire a köztársasági megbízott hivatkozott, lassan őrlő malom. A polgármester szembeszállt a közakarattal, a plébános pedig egyházának is rossz szolgálatot tett, mert a békés egyezkedés helyett a har­cot választotta, azzal sem törődve, hogy ezzel nemzetközi kapcsolatainkat is rontja. A tv-műsomak ezt kellett volna tükröznie, a hivatalos vélemény ebben az esetben nagyon keveset mond. Vetélkedünk Vetélkedni jó, a vetélkedőn győzni még jobb, a tévé pedig bőven kínálja az alkalmat mindkettőre. Gondolom, nagyon sokan várják, hogy Vágó István elmés játékában a konok úr megnyeri-e az autót, de a sok vetélkedő között a legnagyobb érdeklődést most a Ki mit tud? kelti, amelynek első számú győztese máris Antal Imre, aki elegánsan, esetenként szel­lemes iróniával vezeti a műsort. Megvan-e még a játék régi varázsa? Erre nehéz válaszolni. Hajdanában jelentős művé­szi pályák indultak az országos vetélkedőn, de azt nem tud­juk, hogy ma is így lesz-e. Néhány kimagasló teljesítmény­ben ma sincs hiány, de mintha a divat felé hajlott volna el a műsor. Vagyis amerikanizálódunk, sok az esztétikailag ne­hezen értékelhető „saját szerzemény", az együttesek angol nevet választottak s az is angolul énekel, aki a kiejtést sem tanulta meg Shakespeare nyelvéből. Ezt ellensúlyozza a népi művészet újraéledése, tánc és ének váltja egymást, álta­lában magas színvonalon, bár a nézőnek időnként az az ér­zése, hogy kevesebb több lenne. Petrovics Emil szóvá tette egy angol dalszöveg „gyaláza­tos" fordítását, mondván, ilyennek nem szabad elhangozni a magyar televízióban. Igaza van, de ezen kívül is volt, ami fésületlennek tűnt. Nem érdemi kérdés, mégis megjegyzik, hogy egy közel-keleti hölgy meglehetősen eklektikus táncá­val kapcsolatban a zsűrinek nem jutott eszébe, hogy az idé­zett latin vers jól ismert, Perviligium Veneris címen szerepel az antológiákban. Szóval vetélkedünk, buzgón és elszántan, lesz majd győz­tes itt is, ott is, van, aki dicséri a zsűrit, a másik méltányta­lanságot emleget, ahogyan lenni szokott. A győzteseket kül­földi útra viszik, lesz, aki megmarad a pályán, mások beérik győzelmük emlékével, azzal sem törődve, hogy mi is elfe­lejtjük őket. Mert hát ez is benne van a játékszabályban. Pályázati figyelő 1. / A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium pályázatot hirdet „A világ közlekedése környezet­védő diákszemmel" címmel. A pályázatot három korcso­portban - 6-10 éves, 10-14 éves és 14-18 éves - és három ka­tegóriában: kép, kisplasztika és egyéb (textü, makett stb.) hirdetik. Beküldési határidő: december 20. 2. / 1994 tavaszán a Magyar Divat '94 című exkluzív di- vatshow-n - Magyarországon először - kiadásra kerül a Divattervezők Nagydíja, melyre a rendezők, a CRS Hol­ding Producer Iroda pályázatot ír ki. Díjmentes pályázati ki­írás igényelhető postai úton a CRS Holding központi irodá­jánál: 1094 Budapest, Márton u. 35/c. 3. / Felfedező úton ... - a DUE és a Turista Magazin kö­zös útleírás pályázata. Pályázni lehet bármilyen felfedező témájú írással, amely hazai vagy külföldi nevezetességeket mutat be személyes hangvétellel, de gyakorlati tanácsokkal mások számára is. A bírálóbizottság előnyben részesíti a magyar tájakról szóló útleírásokat. Áz írások folyamatosan küldhetők. 4. / Meseíró pályázat. A Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület meseíró pályázatot hirdet 6-14 éves gyerekek számára. A meséket október 30-ig kell beküldeni. 5. / A Kulka Frigyes Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet orvostanhallgatók és pályakezdő orvosok részére. A pályázat témája: Anaesthesiológia és intenzív therápia, il­letve ennek határterülete. Beadási határidő: október 31. * A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi If­júsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. V

Next

/
Thumbnails
Contents