Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-17 / 217. szám

1993. szeptember 17., péntek MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Önkormányzati szakmai találkozó Megyei önkormányzati szakmai találkozót szervez az OTP Rt. Tolna Megyei Igazgatósága Vállalkozási és Önkormányzati Osztá­lya Tengelicen, az Oktatási és Továbbképzési Intézet­ben szeptember 20-án, hét­főn. A helyi önkormányza­tok polgármestereinek, jegyzőinek és a hivatalok szakembereinek találko­zója reggel 9 órakor kez­dődik. A napirend szerint először dr. Sivák József, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője, az 1994. évi önkormányzati gaz­dálkodásra ható tényezők­ről, a bevételek és kiadá­sok várható alakulásáról szól. Ezt követően Kusz- tosné Nyitrai Edit, a Bel­ügyminisztérium főosz­tályvezetője a támogatások igénybevételének lehető­ségeiről, közvetlen és köz­vetett fajtáiról, várható nagyságáról beszél. Ez­után kerül sor az Országos Takarékpénztár 1994. évi önkormányzati üzletpoli­tikájának ismertetésére. Az előadó Tordi László, az OTP Rt. Önkormányzati Igazgatóságának ügyve­zető igazgatója. Az előadá­sokat követően délután konzultáció lesz ahol fel­vetett kérdésekre vála­szolnak a szakemberek. Előadás a vörösborok erjesztéséről Mit kell tudni a vörös­bor erjesztéséről és a borok kezeléséről, címmel a Szekszárdi Kertbarát Kör előadást tart szeptember 20-án, hétfőn, 18 órai kez­dettel a megyeszékhelyen, a Babits Mihály Művelő­dési Ház társalgójában kertbarátok, illetve szőlő-, bortermelők részére. Az összejövetelen Mó­dos Ernő, az Aliscavin Rt. igazgatója tart előadást ismertetve a borok erjesz­tésével összefüggő kérdé­seket. Szó lesz a borhibák­ról, a bőrbetegségek meg­előzéséről és a kén helyes használatról. Az előadás után a kertbarát kör jövő évi programtervezetét Horváth József elnök ter­jeszti a megjelentek elé. Az összejvetelre minden érdeklődőt szeretettel vár a vezetőség. Bonyhádi képviselők a vagyonról Önkormányzati képvi­selő-testületi ülés lesz szeptember 23-án, Bony- hádon. A képviselők töb­bek között az önkormány­zati vagyonról és a va­gyongazdálkodás szabá­lyairól, illetve a pénzügyi ellenőrzés tapasztalatairól tanácskoznak. Tájékoztató a fogyasztó- védelemről Sajtótájékoztatót tart szeptember 22-én, szerdán 10 órakor a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség Tolna Megyei Felügyelő­ségének vezetője, dr. Varga Tibor Szekszárdon. A Mártírok tere 10. szám alatt, a megyei önkor­mányzat tanácskozó ter­mében sorra kerülő sajtótá­jékoztató témája: az 1993. első félévi vizsgálatok eredményei, illetve egyéb aktualitások, panaszok. Szekszárd, szeptember 16-17-18. Vállakozásfejlesztési szakmai napok Százötvenezer telefon a Dél-Dunántúlon Dr. Szatmári Tamás a külgazdaságról, vállalkozásokról szólt V állalkozásfejlesztési szakmai napok kezdődtek Szekszárdon tegnap, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ szervezésében. A Gyermekek háza aulájában megrendezett három napos eseményt dr. Solymosi József, a megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg. Ezt követően a délelőtti program levezető el­nöke, a Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója, Hahn Csaba köszöntötte a megye és az ország különböző települé­seiről érkezett mintegy száz résztvevőt. Az összejövetelre meghívást kaptak a külföldi kamarák és érdekvédelmi szövetségek képviselői is. Csökkenő export Mivel dr. Botos Balázs, a Pénzügyminisztérium helyet­tes államtitkára nem érkezett meg, ezért az előzetes prog­ramtól eltérően az első elő­adást dr. Szatmári Tamás, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának főosztályvezetője tartotta meg. Az előadás témáját ille­tően - külgazdaság és vállal­kozások - igen találó volt a ta­nácskozás színhelyén kifüg­gesztett magyar származású amerikai pénzügyi zseni, So­ros György idézett mondása, miszerint: „Mind rosszabb egy helyzet, annál kisebb erőfeszítés­sel fordítható jobbra." Az előadó szerint ugyanis 1992. novem­bere óta folyamatos visszaesés tapasztalható az exportunk­ban. Konkrétabban, az említett időpont óta 27 százalékkal csökkent az exportunk, 2,5 milliárd dollár a külkereske­delmi termékek forgalmi hiá­nya. A magyar gazdaság a lej­tőn egyre lejjebb csúszik, a külgazdasági egyensúly meg­bomlott, hangzott el. A külgazdasági visszaesés legfőbb jellemzője, hogy min­den külkereskedelmi kapcso­latot és árucsoportot érint. A bérmunkáknál például 56 százalékos visszaesés tapasz­talható, míg a gépexportnál ez a szám 17 százalék. A világ minden táján van gazdasági visszaesés, de az EK orszá­gokban a legnagyobb, hang­zott el. Az agrárgazdaság helyzeté­ről szólva Szatmári Tamás el­mondta, hogy nemcsak az aszály okolható az ágazatban tapasztalható 800 milliós ex­port-visszaesésért, hanem közrejátszik mindebben a tu­lajdonviszonyok rendezetlen­sége a szövetkezeti törvény el­lentmondásai és a FÁK orszá­gok fizetőképes keresletének csökkenése is. A magyar gazdaságban az 1988-ban rendkívül erőtelje­sen megindult privatizációval párhuzamosan az import és az export liberálizációja is meg­történt. Három év alatt majd­nem a teljes import szabad lett, ami a pozitívumok mel­lett negatívumokkal is járt, mondta az előadó. A külgazdaságok és a vál­lalkozások kapcsolatának elemzését követően a főosz­tályvezető szólt a vállalkozá­sok élénkítésére szolgáló hite­lekről, az exportösztönző csomagtervről, valamint az exportfejlesztő és a befekteté­seket ösztönző alapról. — Konkrét fejlesztést ösz­tönző cselekedetekre van szükség, mert különben nem lábal ki a magyar gazdaság a válságból, - hangzott a konk­lúzió. * Ezt követően dr. Gulácsi Gábor, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium helyettes államtitkára a minisztérium vállalkozásfejlesztési eszköze­iről szólt. Délután a külföldi kamarák - szlovén, horvát, román, uk­rán - mutatkoztak be és adtak tájékoztatást a gazdasági kap­csolatok lehetőségeiről. A gazdasági jogalkotás aktuális kérdéseiről, a kamarák törvé­nyi szabályozásáról dr. Kecs­kés László, az Igazságügyi Minisztérium helyettes állam­titkára beszélt. Az első vállalkozásfejlesz­tési szakmai nap a Gemenc szállóban tartott fogadással zárult este. F. Kováts Éva Fotó: Ótós Réka A MATÁV RT. Pécsi Táv­közlési Igazgatósága Baranya, Somogy, Tolna és Zala me­gyében gazdája a telefonok­nak. Tegnap mind a négy me­gyében átadták „a" százötve­nezredik készüléket, mert­hogy pontosan nem lehet megállapítani, ki is a szeren­csés előfizető. A legrégebb óta várakozó igénylők közül sorsolták ki a Panasonic KX-T 23-95-ös tí­pusú üzenetrögzítős telefon boldog tulajdonosát. Tolna (Folytatás az 1. oldalról.) Az vizsgálat kiterjedt azokra a kutakra is, amelyek­nek a Zsigár Rt. szállított üzemanyagot, ezeknél azon­ban szabálytalanságot nem észleltek. Az akció hatékony­ságát dr. Varga Tibor szerint nagy mértékben csökkentette, hogy annak időpontjáról in­formációk szivárogtak ki, a benzinkutasoknak is tudomá­sára juthatott. Meglehetősen nehéz dolga megyében a nyertes Nicki Géza lett, aki Pakson, a Kishe­gyi utcában lakik és 11 éve várt már telefonra. A százötvenezer telefon kö­zül 23 ezer működik Tolna megyében 58 és félezer Bara­nyában, 39 ezer Somogybán és több, mint 29 ezer Zalában. A jövő évi telefonfejlesztés­ről - benne az önerős prog­ramról - a igazgatóság az érin­tett települések polgármeste­reinek e hónap végén tájékoz­tatót tart Szekszárdon. van egyébként annak az au­tósnak, akinek járművében vélhetően a rostán fenn ma­radt kutaknál vásárolt gázolaj okozott maradandó károso­dást: nemcsak azt kell bizo­nyítania, hogy abban az idő­pontban vásárolta a rossz gázolajat, amikor a kutaknál azt árulták, hanem azt is, hogy a kár valóban a gázolaj kimu­tatott szennyezettségétől származik.-tf­Katona István (jobbról) üzemvezető átadja a készüléket Szennyezett gázolaj Paksi és földvári benzinkút a rostán Tolna megyében csak novembertől lesz drágább a liszt Országszerte felröppent a hír miszerint emelkedik a liszt ára. Tény, hogy nem verték nagy dobra, de né­hány megyében már szep­tember elsejével megválto­zott, természetesen felfelé. Az áremelésekre - amely­nek a mértéke általában 15 százalék - azért kényszerül­tek, illetve kényszerülnek a vállalatok, mert ország­szerte kevesebb gabona termett, mint tavaly. A KSH adatai szerint országosan a 992 ezer hektárnyi vetéste­rületről 3,06 tonnás átlag­terméssel 3 mülió 32 ezer tonna búzát takarítottak be, ami 20-25 százalékkal keve­sebb a múlt évinél. Az or­szág kenyere ennek ellenére biztosított, hiszen a számítá­sok szerint humán célra - azaz malomipari feldolgo­zásra, valamint a jövő évi vetőmagra - mintegy 2 mil­lió tonnára van szükségünk. Megyénkben a termelési költségek növekedése, s az alacsony hozamok miatt je­lentősen emelkedett a ga­bona felvásárlási ára, egyes helyeken akár hatvan száza­lékkal is. A Tolna Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat kereskedelmi osztályá­nak vezetője, Páli József el­mondta:- A liszt folyamatos ellá­tása eddig is biztosított volt és bízom abban, hogy az is lesz a jövőben. Azt mondha­tom, hogy a megye szükség­letén felül bizonyos tartalé­kok is a rendelkezésünkre állnak. Arra a kérdésre, hogy az országos „gyakorlatnak" megfelelően emelnek-e árat az osztályvezető így vála­szolt. — Úgy gondolta a válla­lat vezetése, hogy most nem emeljük a liszt árát, de mivel a búza felvásárlási ára közel hatvan százalékkal növeke­dett az elmúlt évihez képest és az egyéb járulékos költ­ségeink is folyamatosan to­vábbi terheket rónak a válla­latra, így mi is kénytelenek leszünk a költségek egy ré­szét áthárítani a vásárlókra. Terveink szerint csak egy mérsékelt árváltoztatást sze­retnénk végrehajtani no­vember elsejével. Ez körül­belül 5-7 százalékos emelést jelent. — Konkurencia van-e megyénkben? — A mi üzemeltetésün­kön kívül működő malmok mindegyike konkurencia­ként fogható fel. A gabona- értékesítés terén leomlottak a megye határai, ennek kö­vetkeztében az értékesítés­nél nincsenek akadályok a különböző gabonával fog­lalkozó cégek és vállalatok előtt. Egy komoly nagyság- rendű privatizációs folya­mat kezdődött el a gabonai­parban, nyüvánvaló, hogy az új tulajdonosok is konku­renciaként jelennek majd meg a piacon. — Ez azt jelenti, hogy árverseny is lesz? — Ez természetes, hiszen a piacgazdaság egyik alap­vető törvénye az árverseny. Garay E. Babaváró csoport indul Szekszárdon Felkészítés a szülői szerepre A Szekszárd Városi Ón­kormányzat az elmúlt évben hívta életre a Szekszárdi Csa­ládsegítő Központot. A Beze- rédj utcában működő intéz­mény idén februárban nyi­totta meg kapuját az ügyfelek előtt. A központ munkájáról, Portheisemé Szabó Ildikó csa­ládgondozóval beszélgettünk. — Milyen céllal jött létre az intézmény? — Azért, hogy — mint az ország számos más helyén is - a szociálisan rászorult embe­reknek legyen egy hely, ahova bemehetnek, ha kétségbeesett helyzetbe kerülnek, és el­mondhatják problémájukat. A beszélgetés során aztán kide­rül, hogy nem az a legna­gyobb probléma, amit elmon­danak, hanem ami a háttérben rejlik. A lényeg, hogy mi nem kínálunk receptet a megol­dásra, hanem általában kide­rül, hogy az ember maga is meg tudja oldani a problémá­ját. — Hogyan alakul ki a kapcso­lat az ügyféllel? — A legfontosabb az udva­riasság. A beszélgetés során kialakul egyfajta bizalom. Elő­ször csak ismerkedünk, puha­tolózunk, a valódi probléma csak a későbbi találkozások után „bújik" elő. A munkánk­ban pszichológia is rejlik. — Miként értékű az elmúlt néhány hónap munkáját? Érde­mes volt belevágni? — Igen. Jó érzés, ha tudunk segíteni. Most már kezdenek megismerni bennünket, de a munkánk nemcsak család- gondozásból áll. Különböző csoportokat szervezünk, és szorosan kapcsolódik mun­kánkhoz a szekszárdi szociális munkásképzés is. — Milyen lesz a most induló babaváró csoport?. — A mostani lesz a máso­dik csoportunk. Az elsőben hat házaspár járt hozzánk. A babák már megszülettek, de a gyereknevelés, a gondozás so­rán életüket tovább fogjuk kí­sérni. A most induló babaváró csoportba azokat a szülőket várjuk, akik 1994. március 20. és május 15. között várják első gyermeküket. Azért a szűk in­tervallum, hogy fiatal anyu­kák az apukákkal együtt jöjje­nek, és a terhesség alatt felme­rülő problémákat, gondokat együtt beszéljük meg, ezzel is fölkészítve őket a babavá­rásra, a szülésre. Az ideális az lenne, ha az apa a szüléskor foghatná az anyuka kezét és együtt örülhetnének a gyer­mek érkezésének. — Mikor indul a munka? — Szeptember végére ter­vezzük, és végigkísérjük az anyákat egészen a szülésig. Az első babaváró csoportnak gyakorlati bemutatót szervez­tünk, ők megismerkedhettek a szülőszobával is. A második csoport munkája kisebb vál­toztatásokkal ugyanaz lesz, mint áz előzőé volt. Tervez­zük, hogy az idősebb gyerme­kes szülőket összehozzuk a fi- atalabbakkal, tapasztalatot cserélhetnek, segíthetik egy­mást a gyereknevelésben.-pTeri - Fotó: Ótós Réka X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents