Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-15 / 215. szám

1993. szeptember 15., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC íffiPÚJSÁG 5 Az APEH most sem ismeri el az APÜSZ-t Az APEH nem változtatott álláspontján, és az eddigiek­nek megfelelően, az erről szü­letett bírósági végzéssel össz­hangban, ezen a néven nem tekinti létező szervezetnek az APEH Üldözöttéinek Szövet­ségét - mondta Sallai Géza, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal sajtófőnöke. Arra a kérdésre, hogy vajon vam-e igazságalapja annak az APÜSZ által, egy névtelen le­vél alapján felvetett vádnak, hogy az adóhatóság nem fizet személyi jövedelemadót a dolgozói után, a sajtófőnök kategorikus nemmel vála­szolt. Külön kiemelte, hogy a szervezetnél tartott állami számvevőszéki vizsgálatról az APEH vezetőinek elküldött tá­jékoztató szerint nem fedeztek fel különösebb hiányosságo­kat az APEH működésében. Sallai Géza szerint ez is jól mutatja, hogy milyen abszurd egy ilyen feltételezés. Az adó­hatóság, amelynek törvényes létét megkérdőjelezi az APÜSZ, egy demokratikus jogállam elfogadott intézmé­nye - hangoztatta az adóható­ság sajtófőnöke. Egyben óva intette a nyugdíjasokat attól, hogy hitelt adjanak annak az APUSZ által hangoztatott vé­leménynek, amely szerint az elmúlt években törvénytele­nül adóztak volna. Ezzel kap­csolatban emlékeztetett arra, hogy például milyen kavaro­dást okozott az APÜSZ azzal, amikor a nyugtaadással kap­csolatban az illeték megfizeté­sének elmulasztására szólí­totta fel az árusokat. Utóbb persze kiderült, hogy az ille­téktörvény szerint természe­tesen ezekre a kérelmekre is ki kell fizetni az illetékeket. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! mint az Állami Vagyonügynökség bizományosa NYILVÁNOS PÁLYÁZATOT HIRDET a cégbírósági bejegyzés alatt álló EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Korlátolt Felelősségű Társaság (7150 Bonyhád, Perczel Mór u. 78-82.) állami tulajdonban lévő üzletrészének megvásárlására. A társaság saját tőkéje 365.443.000,- Ft. A társaság jegyzett tőkéje 329.000.000,- Ft, azaz Háromszázhuszonkilencmillió forint, amely 100%-ban állami tulajdonban van. A 329.000.000,- Ft névértékű, állami tulajdonú üzletrész teljes egészében eladó, amelyet a bizományos a saját nevében, az ÁVÜ javára értékesít. Pályázatokat az értékesítésre felkínált üzletrészek egyben történő megvásárlására vár a kiíró. A pályázatnak tartalmaznia kell a felajánlott vételár összegét, a kiegyenlítés mód­jára vonatkozó elképzeléseket, az ajánlati kötöttség időtartamát, amely nem le­het kevesebb, mint a benyújtási határidőtől számított 90 nap. A vásárláshoz Eg­zisztencia-hitel igénybe vehető és a privatizációs költségek kivételével kárpótlási jegy felhasználható. Az ajánlattevőnek, a vételi szándék bizonyítására, bánatpénzként, a felajánlott vételár 3%-át, de legalább 10.000.000 Ft-ot - a pályázat benyújtásának határ­idejéig - letétbe kell helyeznie a feltételfüzetében megjelölt elkülönített számlára. A pályázat lebonyolítása egyfordulós rend szerint történik. A pályázat elbírálása, illetve az értékesítés az ÁVÜ és a bizományos között érvény­ben lévő keretszerződés előírásai szerint történik, amelynek a tranzakcióra vonat­kozó szabályait - különösen az eladási ár megállapítására vonatkozó szabályokat - a privatizációs pályázati feltételfüzet tartalmazza. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó privatizációs pályázati feltételfüzet díjfizetés és adatvédelmi nyilatkozat ellenében átvehető a Kreátor Kft. központ­jában (7100 Szekszárd, Mikes u. 6., tel.: 74/311-383,74/316-078) vagy a budapesti igazgatóságon (1132 Budapest, XIII., Váci út 52/B. tel.: 1/149-63-81, 1/270-03-51). A pályázaton való részvétel feltételei:- a privatizációs pályázati feltételfüzet kiváltása- a bánatpénz letétbe helyezése. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, három példányban 1993. november 5-én, 12 óráig lehet benyújtani a Kreátor Kft-nél, A Tolna iKBCYH Grazi őszi vásár Az őszi nemzetközi vásár október 2-10 között lesz, ahol egy különleges témájú kiállítás is látható, a „Nő" címmel. A korábban meg­szokott Magyar Nap ren­dezvényre az idén nem ke­rül sor, ez nyüván összefügg azzal, hogy csökkent a meg­jelenő magyar cégek száma a kiállításon. Az év további grazi vásárai: október 22-24 között az osztrák Zene Vá­sár, november 5-7 között a nyugdíjasok szakvására, november 25-28 között a gyógyászati szakvásár egy orvoskongresszus kereté­ben, az utolsó jelentős ren­dezvény pedig a hagyomá­nyos, december 4-12 közötti karácsonyi ajándékvásár. Kelet-nyugati kapcsolat A debreceni Oktáv Ráció Oktató és Szolgáltató Kft. kelet-nyugati üzleti találko­zót szervez „Kommuniká- ció-minőség-piac" címmel Hajdúszoboszlón, október 6-8-án. A konferencia célja az akadályok feltárása, a még eltérő nyugati-ma- gyar-keleti (elsősorban volt szovjet) sajátosságok, köve­telmények bemutatásával egy időben lehetőségeket kínálni a nehézségek áthida­lására a cégek és leendő üz­leti partnereik közötti kap­csolatokban. Mintegy 80-100 ukrán, orosz, s ugyanannyi magyar, osztrák, német és olasz üzletember részvéte­lére számítanak. Részletes program és jelentkezési lap a kamara irodájában. Üzletemberek Wisconsinból Szeptember 23-24-én Wis­consin államból (USA) üzletemberek delegációja tartózkodik Budapesten. A Magyar Gazdasági Kamara székházában üzleti tárgya­lásokra nyűik lehetőség e napokban a következő té­mákban: háztartási, fogyasz­tási cikkek, kézi és gépi szerszámok, építési vállal­kozás, kemping-üdülőhely létesítése, sajtalapanyag, matricák és címkék, pulyka­hús, takarmányeledel, stb. Kiállítás Szabadkán Október 8-10-ig kiállítást rendeznek Szabadkán, melyre megyénkből is vár­ják a látogatókat, elsősorban a vállalkozó kiállítókat. Bő­vebb felvilágosítás a kamara irodájában. Üzleti találkozó A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara és az Alicantei Tartományi Ka­mara részvételével üzleti ta­lálkozó lesz a spanyolor­szági Benidormban 1993. október 17-25-e között. To­vábbi információ és jelent­kezés a Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamará­nál: Szekszárd, Arany J.u. 23-25. tel/fax. 311-894. „Gombos Miki" boltját ismerik a megyében Amikor mi kezdtünk, könnyebb volt Szekszárd belvárosában, a Széchenyi utca közepén van három kis „pince-üzlet" egy­más mellett, két órás és egy gombos. Hozzá tartoznak már a város arculatához. A „gom­bos" annyiban tér el társaitól, hogy kínálata egyedüli a vá­rosban. A tulajdonos fiával, Járfás Miklóssal beszélget­tünk. — Mióta foglalkoznak rövid­áru-kereskedéssel? — Az Arany János utcában kezdtünk 1974-ben, majd azt az épületet hamarosan lebon­tották és ezt a főutcait kaptuk cserébe. Akkor az édesanyám egyedül vezette a boltot, én 1981-ben végeztem el a szak- középiskolát és vendéglátós pályára készültem, viszont itt volt a gombos bolt, tehát ma­radt a rövidáru-kereskedés. Az igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy közben meg is szerettem ezt a szakmát, en­nek ellenére elvégeztem a vendéglátóipari üzletve­zető-képzőt és talán egy kicsit nosztalgiából, de vettem egy büfékocsit, amivel alkalman­ként dolgozunk is. — Önök már lassan 20 éve vállalkozók, akkor kezdték, ami­kor még nem volt „divat" a ma­szek élet. Mi a titka annak, hogy talpon tudtak maradni? — Amikor mi kezdtük, könnyebb volt, annak elle­nére, hogy a maszekot, ahogy ön nevezte, elég rossz szem­mel nézték. Akik velünk együtt kezdték vagy meggaz­dagodtak vagy már rég nem vállalkozók, mert tönkremen­tek. — Ez azt jelenti, hogy önök meggazdagodtak?! — Mi olyan vállalkozásba kezdtünk közel 20 éve, amiből nagy hasznot nem lehetett remélni. Nem véletlen, hogy kevés az olyan kereskedő, aki csak rövidáruval foglalkozik. Ha nagy hasznot nem is, de mindig biztos munkát és megélhetést biztosított szá­munkra ez a kis üzlet. Az idei évben jutottam el odáig, hogy megpróbálok egy másik vál­lalkozást is elindítani. Viszonteladóknak nyitottam egy üzletet, ahol nagykeres­kedelmi szinten, rövid­áru termékeket, gombot, zippzárt, gumit, cérnát és fo­nalat kínálok. Ezzel az volt a célom, hogy Tolna megyében a viszonteladók is ugyanazt a választékot kapják, mintha a fővárosba mennének áruért. — Ki dolgozik a két üzletben? — A gombos boltot édesa­nyám nemrég adta át a fele­ségemnek és nekem, de még ő is gyakran besegít. A nagy­kereskedelmi üzletben pedig én dolgozom, de mindkét bolt árubeszerzését elvállaltam, ami az utóbbi időben egyre bonyolultabb, mert a vállalko­zók egymás elől eltitkolják, hogy hol, mit lehet beszerezni. Látja régebben ez sem volt, sokan indultak el a mi segítsé­günkkel. — Annak ellenére, hogy ön már régóta vállalkozó, hiszen ebbe született bele, még nagyon fiatal. Mennyire érzi jól magát a „bőrében"? — Elégedett ember vagyok, mert van egy nagyszerű csa­ládom, két aranyos kislá­nyom, megértő és segítő fe­leségem. Nyugodt, kiegyen­súlyozott az életem, de hogy ez a jövőben is így maradjon, nagyon meg kell fontolni minden döntést, anyagi beru­házást. Sokan mondták már és sajnos így igaz: jelenleg sem (és régen sem) kedvezíett) a kormány a döntéseivel a vál­lalkozóknak. Példaként emlí­tem, amikor a nagykereske­delmi vállalkozásomat elindí­tottam, hitelre volt szüksé­gem. Nem tudtam igénybe venni a vállakozói hitelt, mert a feltételei - üzleti terv bemu­tatása, kétszeres fedezet bizto­sítása -, sokkal szigorúbbak voltak, mint a „sima" hitelnek, a kamat pedig mindkettőnél azonos. Nekünk, vállalkozóknak mindig óvatosan kell a pénz­zel bánni, mindig kell vésztar­talékot félretenni betegség, előre nem látható kiadások miatt. A pénzzel bánni sem könnyű, de amire a legbüsz­kébb vagyok az az, hogy még nem hagyta el a boltunkat elé­gedetlen vásárló. Talán ez az oka annak, hogy sokan nem is tudják a nevemet, de az üzle­tetünket úgy emlegetik, hogy a „Gombos Miki boltja". Mauthner Fotó: Degré Járfás úr és a felesége, Katika Jogszabályfigyelő 1993. évi LXX. törvény az ál­talános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXTV. törvény módo­sításáról (Magyar Közlöny 95. szám). Az általános forgalmi adó alacsonyabb kulcsa 6 száza­lékról 10 százalékra emelke­dett. Egyúttal megszűnt a ház­tartási villamos-energia és a gyógyszerek (1995. január 1-től) adómentessége. Válto­zott a kereskedelmi szállás­helyadási tevékenységet foly­tató adóalanyra vonatkozó különleges adózási mód mér­téke (5,80 százalék). Ezek mel­lett a törvény több pontosító módosítást tartalmaz. 18/1993. (VII. 16.) KHVM rendelet a helyi rádió és televízió műsorszóró adók frekvencia-kije­löléséről, rádióengedélyezéséről és üzemeltetési feltételeiről (Magyar Közlöny 95. szám). A rendelet meghatározza, mi minősül helyi műsorszó­rásnak. A frekvenciagazdálkodási hatóság csak olyan műsor­szóró szolgáltató kérelmét fo­gadja el frekvenciakijelölés iránt, akit a stúdióalapítási engedéllyel rendelkező ezzel megbízott. A rádióengedély legfeljebb hat évre szól. Á rendelet az üzemeltetési felté­telek között előírja, hogy a műsorszóró adó üzemeltetője köteles naponta azonosító je­let sugározni, naplót vezetni, illetve meghatározza, hogy az üzemeltető mérőjelet, mérő­ábrát stb. mennyi ideig sugá­rozhat. 1993. évi LXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XC1II törvény módosításáról (Magyar Közlöny 99. szám). Emelkedtek a bírósági eljá­rási illetékek, köztük a fel- számolási eljárás, a csődeljá­rás és a cégbejegyzés illetéke. 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (Magyar Közlöny 99. szám). Szakképzés folytat­ható szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában vagy a munka­erő-fejlesztés keretében, il­letve iskolarendszeren kívül. Az állam által elismert szak- képesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. A törvény meghatározza a szakképzés követelményeit, a szakmai vizsga szabályait, va­lamint az iskolai rendszerű szakmai, elméleti és gyakor­lati képzés és a tanuló gyakor­lati foglalkoztatásának feltéte­leit. Szabályozza továbbá az iskolarendszeren kívüli és a munkaerő-fejlesztő és -képző központ által szervezett szak­képzés alapelveit, valamint a szakképzés finanszírozási for­7005/1993. (AEÉ 10.) APEH irányelv a nyugtaadási kötele­zettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához (Adó- és Ellenőrzési Értesítő 9. szám). Az irányelv megjelöli azo­kat a szempontokat, ame­lyekre az adóhatóságnak a felmentési kérelmek elbírálá­sakor figyelemmel kell lennie. Ez segítséget jelent a vállalko­zóknak is a megfelelő kérelem összeállításában. Az irányelv felsorolja azo­kat a körülményeket is és ki­fejti azok tartalmát, melyek alapot adhatnak a nyugtaa­dási kötelezettség alóli fel­mentésre (szociális, egészség- ügyi helyzet, a vállalkozás mérete, a gazdasági tevékeny­ség jellege stb.). Módosult az ÁVÜ verseny- szabályzata Módosult az Állami Va­gyonügynökség verse­nyeztetési szabályzata. Az új, megváltozott pályázati eljárási rend a szeptember 3-a után kiírt pályáza­tokra vonatkozik - tájé­koztatták az ÁVÜ-ben az MTI munkatársát. A pályázat kiírására, az ajánlatok értékelésére, el­bírálására, a szerződéskö­tés szabályaira vonatkozó előírások jórészt a korábbi alapelveknek megfelelően változatlanok maradtak, ám néhány lényeges új elem is található a sza­bályzatban. Ezek közül a legfontosabb, hogy a pá­lyázati kiírásnak, legalább 45 nappal a határidő le­járta előtt kell megjelennie két országos és egy regio­nális lapban. Újdonság az is, hogy ha pályázók for­mailag hibás ^ pályázatot adnak be, az ÁVÜ dönté­sétől számított öt munka­nap alatt pótolhatják a hi­ányt. Eddig a pályázatok eredményéről a sajtó meg­lehetősen gyorsan - álta­lában az Igazgatótanács döntését követően - érte­sült. Ez is megváltozik a jövőben, és csak a szerző­déskötés után válik a pá­lyázó számára hozzáférhe­tővé egy-egy pályázat eredménye.

Next

/
Thumbnails
Contents