Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

1993. szeptember 13., hétfő SZEKSZARDES KORNYÉKE KÉPÚJSÁG 5 Szekszárdon szinte mindenki adózik Pótlékmentesen: szeptember 15-ig Kérdésstaféta Mire jó a hat év? Már csak néhány nap van hátra, hogy pótlékmentesen befizethessük a második fél­évre esedékes helyi adóinkat. Melyek is ezek?! A kérdést Scheffer Józsefnek, a Szek­szárdi Városi Önkormányzat Városigazgatási Iroda adó­csoport vezetőjének tettük fel.- A helyi iparűzési adó, a vállalkozói kommunális adó, az építményadó és a gépjár­művek után járó súlyadó. Ez utóbbi csak fele részben helyi adó, hiszen a befolyt összeg 50 százalékát a központi adóa­lapba továbbítjuk.- A felsoroltak alapján a város polgárainak többsége adózik.- Valóban így van, a gép­jármű súlyadó bevezetése mi­att a városlakók 80-90 száza­léka fizet helyi adót.- Kinek kell fizetni épít­ményadót?- Azok után a tanyák után kell, amelyeket nem mező- gazdasági termékek tárolá­sára, feldolgozására használ­nak, hanem huzamosabb ott tartózkodásra is alkalmasak. A tulajdonosoknak erről nyi­latkozniuk kellett. Nem kell fizetni például a présház után sem.- Milyen a polgárok adó­fizetési készsége?- A helyi adók nagy részét a múlt évben vezették be, ezért még nagy tapasztala­tunk ezen a területen nincsen. Az eddig eltelt időben nincs okunk a panaszra. Akikkel gond van, azok a tönkrement vállalkozók.- Mit tehet az önkormány­zat ha az adóhátralékot az emberek nem fizetik?- Kezdeményezheti az iparengedély megvonását, il­letve az ingóságok végrehajtá­sát, amit saját hatáskörén be­lül is elrendelhet. Az ingatlan végrehajtását pedig bírósági úton kezdeményezheti.- Mekkora volt az az ösz- szeg amely az elmúlt évi adókból folyt be a város „pénztárcájába"?- Az iparűzés után szár­mazó adó 85 millió 707 ezer forintot, a vállalkozásokban a foglalkoztatott személyek után 15 millió 504 ezer forin­tot, építményadóként 3 millió 934 ezer forintot és a gépjár­művek súlyadója után 14 mil­lió 86 ezer forintot szedtünk be. A bevétel összességében úgy 120 millió forint körül van. Ez az összeg az éves költ­ségvetésnek alig a 10 százalé­kát teszi ki.- A gépkocsiknál gyakori a „gazdacsere". Mikortól kell fizetni az új tulajdonosnak súlyadót?- A törvény szerint az új gépjármű-tulajdonosnak 15 napon belül be kell jelentenie a gépkocsiját. A súlyadót pe­dig a tárgyhót követő hónap elsejétől fizeti, vagyis ha július 14-én vette az autót, akkor au­gusztus 1-től fizet súlyadót. Ha a bejelentés késik, akkor 15 napon túl 5 százalék mulasz­tási bírságot, 60 napon túl 20 százalék, 1 éven túl pedig 30 százalék bírsággal terheljük az éves adótétel alapot. De túlfi­zetés is előfordulhat, hiszen arra is volt példa, hogy valaki befizette már az egész évre szóló súlyadót, de közben el­adta az autóját. Ebben az eset­ben levélben kell jelezni a vál­tozást és a túlfizetést vissza­utaljuk. Akkor is kell fizetni súlyadót, ha a gépkocsit nem használják, de a rendszáma nincs leadva. Sokan azzal vé­dekeznek, „hiszen már hóna­pok óta csak a garázsban áll". Ez nem elfogadható indok, a gépkocsit ki kell vonni a for­galomból.- Mekkora adóbevételre számítanak az idei évben?- Az idén megváltozott a helyi iparűzési adó mértéke il­letve az adóalapja. Ez utóbbi annyiban, hogy az eladott áru beszerzési értéke, és az alvál­lalkozó teljesítésének az ér­téke levonható a nettó árbevé­telből, sőt a képviselő-testület döntése alapján az anyagkölt­ség is levonható maximum az adóalap 50 százalékáig. Ez utóbbi helyi engedmény. A gépjárművek utáni súlyadó felméréseink szerint a követ­kező évben inkább csökken, mint emelkedik, az építmé­nyadó mértéke nem változik, a helyi iparűzési adó várha­tóan 100 millió forint körül, míg a vállalkozói kommunális adó 20 millió forint körül vár­ható. Szeretném újból felhívni a figyelmet a szeptember 15-i határidőre, ugyanis addig le­het pótlékmentesen befizetni a helyi adókat. Számítógépes a feldolgozásunk és a befizetés dátumát ellenőrzi a gép. Mauthner Milyen előnyei vannak a hatosztályos gimnáziumnak? - kérdezi dr. Horváth Béla Babai Zoltántól, az 505. Sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet és Szakközépiskola igazgatójától. Babai Zoltán válasza: Köszönöm dr. Horváth Béla kérdését, melyre az ő gondo­latával adnám meg a tömör választ. A hatosztályos gim­názium remélt előnye, hogy egyre több olyan mérnök, or­vos, tanár, jogász, technikus lesz Szekszárdon, aki értő ol­vasója, hallgatója Konrád György, Mészöly Miklós, Bíró Zoltán könyveinek, előadása­inak. A hatosztályos gimnázi­umba az általános iskola 6. osztálya után jöhetnek a diá­kok felvételi beszélgetés után. 12-16 éves kor között az ala­pozó tárgyakat tanulják úgy, hogy két területtel kiemelten foglalkoznak. Ezek az idegen nyelv és a számítástechnika. 16 éves korban választhatnak, hogy valamelyik technikum­Hajdan 285 éve, 1708 szeptemberében Mérey Mihály szekszárdi apát II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarában tartózkodott. 165 éve, 1828. szeptember 15-én szü­letett Krisztinkovich Aladár vízügyi szakíró, a Siót szabá­lyozó társulat igazgatója, aki megírta a szabályozás történe­tét is 1835-től. 120 éve, 1873. szeptember 17-én a*Tolname­gyei Közlöny csipkelődő hu­mort közölt a dombóvár-zá- kány-bátaszéki vasút lassúsá­gáról. 100 éve, 1893. szeptemer 17-én a Tolnavármegye A ci- kói hunn sírok címmel Wo- sinsky Mór legújabb ásatásai­ról adott nagyobb tudósítást. 90 éve, 1903. szeptember 13-án a Tolna vármegye emlékezett meg Suzuki japán tudós, a to­kiói egyetem professzora ma­gyarországi tanulmányútjáról; a jeles szakember elismeréssel szólt a tolnai selyemfonodá­ról, a szekszárdi petevizsgáló­ról és a gazdag helybeli mú­zeumról is. 85 éve, szeptember 19-én a Közérdek ismertette a földművelási minisztérium tervét, miszerint Szekszárdon is mintaszüretet tartottak volna, amelyen új szőlé­szeti-borászati gépeket mutat­tak volna be. Krónikás ban (elektronika, gépész-szá­mítástechnika, autógépész, építész), vagy gimnáziumban- esetleg titkárnői fakultáción- folytatják tanulmányaikat az intézeten belül. A vázolt rendszerből adód­nak az előnyök: 1. / 16 éves korra legalább 1 nyelvből középfokú nyelv­vizsgát tehetnek a tanulók. 2. / Megtanulják azokat a számítógépes ismereteket, melyekre a jövő orvosának éppen úgy szüksége lesz, mint a mérnöknek vagy jogásznak. 3. / Jelenleg a 7. 8. osztály­ban nagyon sok olyan anyagot tanítanak, melyet a gimnázi­umban újra feldolgoznak. Mi kiküszöböljük ezt, így több idő lesz a gyakorlásra, az is­meretek elmélyítésére. 4. / A hatosztályos gimná­ziumban azonos tudású gye­rekek vannak, akik együtt ha­ladhatnak. Jelenleg az általá­nos iskolákban a jeles, és a ta­nulni akaró diák is megtalál­ható ugyanazon osztályban. Lehet, hogy a jól tanuló nem tud eléggé fejlődni, mert a pe­S zálkáim Az egykori kormányzót éppen elhelyezték végakarata szerint magyar földbe, amikor idős férfi kopogtatott nálam. Ismeretlen lé­vén, bemutatkozott. Az első pil­lantásból ítélve ahhoz a kisebb­séghez tartozott, amelyet előítéle­tek vesznek körül életfogytiglan. Elmondta mi járatban, aztán hallgatott, hogy a mi a válaszom. A képernyőn a temetés pillana­tai peregtek, amikor az öreg meg­szólalt: — Nézze, én már nem bírom ezt hallgatni, bennünket a Hitler­től ez az ember mentett meg. Fil­A helybeli köztudatban számos színes monda és száj- hagyománnyá alakított törté­net őrzi Jézus anyjának s a neki szentelt kápolnának em­lékét. Érdekesség, hogy ko­moly történeti munkák Garay által írott, romantikus ele­mekkel bőven megtűzdelt no­vellát tartanak népmondának, s ilyenkor a remete hol a török utáni nemzeti érzés ápolója, hol pedig egy szerencsétlen úriasszony bosszújának tár­gya. mindez arra ösztönzi a búcsú forgatagában elpilledt szemlélőt, hogy elővegye a legrégibb adatokat, hiteles leí­rásokat s a ma olvasója elé tárja. Pozsonyban, a Belnay nyomdában látott napvilágot 1836-ban az a mű, amely a Magyar Országban, s az ahoz tartozó Részekben lévő bóldogsá- gos Szűz Mária kegyelem Képei­nek rövid leírása címet viseli. Már a címoldalról megtudjuk, hogy „Néhai nagy nevű Herc- zeg Eszterhás (Esterházy) Pálnak, Magyar Országi Pala­tínusnak két magyar könyvei nyomdoka szerint, ugyan et­től a Herczegtől a Posonyi Káptalan nagyobb útczáján építetett egykori lakházában, a Posonyi Országgyűlés alatt szerzetté, s a Szent Szűz Mária Tisztelőinek lelki vigasztalá­sukra közrebocsátotta, a Ké­pek másaival együtt Jor- dásznky Elek" professzor, akinek négy sorban még cí­meit, rangjait olvashatják az érdeklődők. Hihető, hogy a művel egyaránt szolgálta az ájtatoskodók és a Mária-tiszte- letet egyre inkább nemzeti ügyként számontartó hazafiak érdekeit. Érdemes teles egé­dagógus a gyengébbel van el­foglalva. 5./ 12-18 év között óriási változás megy végbe a gyer­mek lelkében. A 14 éves kor pszichológiai szempontból igen kritikus, amelynek válsá­gát az iskolaváltás mélyítheti. A hatosztályos gimnázium­ban ugyanazon pedagógus segíti-kíséri végig a diákot. A krízisekkel teli kamaszkorba úgy érkezik a gyerek, hogy ismerős pedagógus megérté­sére számíthat. Az általános előnyökön kí­vül természetesen vannak olyan speciális előnyök is, amelyekkel talán más iskola nem rendelkezik. Ezek első­sorban a világbanki támoga­tásnak köszönhetőek, melyet minden szakközépiskolás di­ákunk is élvez. Ilyenek: a. / Az AT számítógépeink száma eléri a 80 db-ot. Számí­tógépek vannak - a speciális termeken kívül - a kollégium­ban, tanműhelyekben, könyv­tárban, fizika előadóteremben. b. / Tárgyi-technikai felsze­léreket kínáltak a németek a cigá­nyokért, ő megduplázta és nem engedett.. . Mit szól ehhez? Merjek én politizálni? Csak hall­gatom a rádiót, meg ezt a televí­ziót. Van úgy, hogy idegenben lekapcsolom. Nincsenek iskoláim, de el tudom sorolni valamennyi miniszter nevét. Mondjam? Nemcsak ezeket, ezeket a maiakat, a Kádárét meg a Horthyét is tu­dom. Kérdem alássan, mit jelent az, hogy magánemberként men­tek el a temetésre? Meddig ma­gánember egy miniszter? Nem nagyon értem én ezt. Ha odame­szében idéznünk a 12. oldalon található leírást a mi kegyké­pünkről: „Szekszárdi boldog Asz- szony Képe, Pétsi Püspökség­ben, Baranya Vármegyében (!), Herczeg Eszterhás Pál, Magyar Országi Palatínus Mennyei korona czím alatt Nagyszombatban kiadott könyvében CLXXV. szám alatt, és a 136. lapon ezeket írja: "A Szekszárdi Klastrom az Dunához nem messze épít­tetett az 1160-dik esztendő­ben, Béla Királytól, az holott az ottan lévő tsudálatos ból- dogságos Szűz képe előtt sok tsudák történtének; igen hires hely is vala; de az pogány tö­röktűi ez is elrontatván, el­pusztult. Most mindazáltal keresztyén kézben akadván, talán az régi ájtatoság is helyre hozódik." Bétellyesedett a jámbor Herczegnek jövendö­lése e részben. Mert már Szent- iványi Márton, Jesuit a 1708-ban írtt könyvében említést tészen felőle, hogy Szekszárdon köz- tiszteletben tartatik a bóldog­reltségünk a reál és humán tantárgyakban fokozatosan javul, valószínűleg az átlagos szint felett van jelenleg is. Könyvtárunk fejlesztésére évente többszázezer forintot fordítunk. így olyan lehetősé­geket kínálunk a gyerekek­nek, amivel nem minden is­kola rendelkezik. Szándékosan nem említet­tem a pedagógusok felké­szültségét, hiszen minden is­kolában dolgozik nagyon sok kiváló tanár, így nálunk is. Ők tudatosan készültek és ké­szülnek az új feladatokra. Biz­tos, hogy a szülőkkel együtt jó eredményeket érünk el. Ezek az eredmények gazdagítják az egyént és a lakóhelyet egya­ránt. Kérdésem is ehhez kap­csolódik. Mit tesz a lakóhely, Szekszárd városa? Fejlődésé­nek alapvető meghatározója, hogy milyen felkészültségű szakemberek dolgoznak a föl­deken, a betegágyak mellett, a vendéglátásban, az ipari szol­gáltatásban. Jobban Zoltán képviselő úrtól kérdezem: hogyan tá­mogatja Szekszárd városa azt a közel 1000 szekszárdi diá­kot, akik Palánkon, az eü. szakiskolában, a VIP-ben, az 505-ösben tanulnak? Válasz: jövő hétfőn. gyek, belerúgok a honvédelmi miniszterbe, akkor nyugodtan mondhatom, hogy a magánem­bert találtam el? fajaj! Lesz itt még hadd el hadd! Csak az segít, meglássa! Nekem már mindegy, de a fiatalokat sajnálom. Van a fa­luban házam. Valamikor még tudtam ezt-azt venni, de ezek a magánemberkedők... Hallotta a Csurkát? Mondja, mi az a for­gatókönyv? Hát nem minden könyvet forgatnak? Néha arra gondolok, maguk újságírók csi­nálnak minden bajt. Amiről nem tudok, nem fáj attól a fejem ... Annyira belemelegedett a ven­dégeskedésbe, hogy észre sem vet­tük, két órát beszélt, vagy taní­tott? Történelemóra volt ez, ahogy az öreg cigány előadta hét évtizedének egy-egy epizódját, amiről senki nem írt forgató- könyvet. Decsi Kiss János ságos Szűz képe. A városon kívül a szőllőhegyen azután a városbéliek fogadásából épít­tetett 1757-dikben egy kilen­cedfél hosszú, ötödéi öl pedig széles kápolna az Angyalok Királynéja tiszteletére. Ézt a kápolnát Remete kápolnának hívják azért, mert akkor egy Remete lakott mellette, aki gondját viselé a kápolnának. Most pedig egy világi Pap la­kik ottan, és ügyel az Isteni szolgálatra. Minden vasárnap tartozik ő itt az óltári szent ál­dozató! és egy prédikátziót tartani a keresztjáró hétben, és Kis-Asszony ünnepén Proc- zessziók vezettetnek ide. Egyébaránt is mind a Szek­szárdiak, mind távulabbiak is járnak ide nagy számmal, bút- sújárások is látszanak gyakran id jönni; fogadásból is jönnek sokan, dicsőítvén a Minden­hatónak kegyességét, s hálá­kat adván azokért a malaszto- kért, a mellyek az Isten Any- nyának hathatós közben járá­sára adattak itt a szűkölkö- dőknek: mellyért áldassék a jó Isten szent Neve örökké". A nyilvánvaló sajtóhibát (1061 helyett 1160) leszámítva egyértelműen megállapíthat­juk, hogy már a török hódolt­ság előtt lehetett itt Mária-tisz- telet, s talán kegykép is. A „fogadásból", azaz mai szóval élve fogadalomból épített templom számára Trautsohn József - aki gazdag herceg, bé­csi érsek volt, s egykori palo­tája később a bécsi magyar in­tézetnek adott helyt - maga is gyarapította a kápolna kegy­tárgyait. Többek között az 1836-os metszeten itt látható Mária-képet is neki köszön­hetjük. Dr. Töttős Gábor Szekszárd éjjel Degré Gábor felvétele Az öreg cigány és a forgatókönyv Rejtett értékeink A szekszárdi boldogasszony * t

Next

/
Thumbnails
Contents