Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

8 »ÚJSÁG KÖRNYEZET BARÁT 1993. augusztus 12., csütörtök • • Öreg, bogaras faoszlop Gottvald Károly felvétele Benzolos zsemlék Nyugaton a legtöbb ben­zinkút mellett már régóta ha­talmas szupermarketek üze­melnek, kiegészítve az autó­mosásból és tankolásból származó jövedelmeket. Újabban pedig már egyre több helyen friss pékárut is lehet kapni. A modern konyhatechnika, a nagy élelmiszerkonszernek által gyártott mélyhűtött tész­ták és a laikusok által is köny- nyen működtethető kis elek­tromos • kemencék lehetővé teszik, hogy a benzinkutaknál éjjel-nappal áruljanak friss kif­lit, zsemlét. Pedig a szakemberek nem győzik eleget hangsúlyozni, hogy az ilyen helyeken kínált élelmiszerek fokozott veszély- forrást jelentenek. A csomago- latlan zsírtartalmú élelmisze­rekben ugyanis, a különféle laboratóriumi kutatások során fokozott koncentrációban ta­láltak az üzemanyagokból ki­párolgó rákkeltő benzolt és to- luolt. Táj- és lélekmentő i publikációk Védett növények Csillagőszirózsa (Aster Amellus) Koraősztől nyíló 20-40 cm magas növény, szára és levelei érdesek-pelyhesek. Felső leve­lei lándzsásak. az alsók ellip­tikus hosszúkásak, 1-2 cm szé­lesek. Elágazó szárú, kevés vi­rágú, 2-4 cm átmérőjű. A su­gárvirágai kékes-lilák, a bel­sők sárgák. Megyénkben er­dőszéleken, cserjésekben és közpusztákon augusztustól októberig találkozhatunk vi­rágzó példányaival. Erősen megritkult a faj, védett nö­vény, eszmei értéke 2000 fo­rint. Megritkulásának okai: élőhelyeinek fenyővel való be­telepítése és a mezsgyék meg­gondolatlan felégetése. Sajnos, mára csak Dunaföldvár és Szekszárd környékén ismer­tek előfordulásai, pedig virá­gai az őszi táj kellemes szín­foltjai. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Lelki környezetünk (6.) Hitünk alapja: a Szentháromság Egy Örök Istene Aki válaszol: Gyurkó József metodista lelkész A megyében működő egyházak, gyülekezetek .lelkészeinek, vezető­inek tettük fel ugyanazt az öt kérdést. A válaszok önmagukban is roppant érdekesek, de össze­vetve őket - kéthetente jelennek meg ugyanitt -, igazi csemegéül szolgálhatnak. t O Miben különbözik alapvetően az önök vallása a többitől? — A metodista egyház alapvetően nem különbözik a reformáció egyházainak taní­tásaitól. Erősségünk inkább a keresztyén élet gyakorlati kérdéseinek hirdetése. Ezek sarkalatos pontjai között első a megtérés. Az istentől elsza­kadt ember Teremtőjéhez való visszatérése őszinte bűnbá­natban és hitben. (A megtérés alapja Isten megbocsátó ke­gyelme és szeretete, amely Jé­zus Krisztusban utat készített ehhez a visszatéréshez.) Meg­térésre minden embernek szüksége van a bűn egyete­messége miatt, de minden embernek lehetősége is ez az Isten egyetemes kegyelme ál­tal. — A megigazulás és újjászü­letés - Istennek az a kegyelme, amely által az ember bűneit megbocsátja Jézus Krisztusért, és Őbenne gyermekévé fo­gadja. A megszentelódés - az a folyamat, amelyben a hitre ju­tott embert Isten megtisztítja és a szeretetben gyarapodóvá teszi. Ez nem jelenti a keresz­tyén ember hibátlanságát, ha­nem azt, hogy a tudatos bűn­től tartózkodik, és tiszta szívre törekszik. Wesley ezt nevezte „keresztény tökéletességnek" illetve „Teljes szeretet"-nek, amelyben a Szentlélek minden gonosz indulatot lerombol az emberben és minden gondo­lat, szó, cselédeket az Isten és emberek iránti szeretetből fa­kad. — Istentiszteleteink Igecent- rikusak és családiasak. Az Igehirdetés hangsúlya az élet­szentség a gyakorlati életben. Gyermekkekkel való foglal­kozás az istentisztelet kereté­ben, azon kívül vasárnap isko­lában történik. © Mi a véleménye az ökumenikus istentiszteletek­ről? Miben köthetők komp­romisszumok, miben nem, kikkel hajlandó közös szó­székre lépni? — Sajnos kevés helyen van jó ökumenikus testvéri kap­csolat a szó igazi értelmében. Meglátásom és eddigi tapasz­talataim szerint ökumené nem azt jelenti, hogy föladom az én egyházam tanítását és egyik vagy másik egyház tanításait fogadom el helyette. Ez alapja­iban megoldhatatlan és kivite­lezhetetlen. De az is, hogy hozzunk létre egy „turmix" tanítást. Az én bibliai látásom az, hogy testvérek vagyunk azokkal, akikkel hitünk alapja egy: a Szentháromság Egy Őrök Istene! Jézus arra tanít: „Erről ismer meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok." (Jn. 13/35.) Ami közös a tanításunkban, azt erősítsük, ami a másik más­sága, azt hordozzuk el szere­tettel és ne építsünk belőle fa­lat, se ne engedjük, hogy sza­kadékká legyen. Legyen kerí­téssé, mert ez a jó rendhez tar­tozik, de legyen rajta kapu, amely nincs bezárva a másik testvér előtt. A jó testvéri kap­csolatok mindig arra törek­szenek, hogy kiegészítsék egymást. Hátsó gondolat nél­kül, tiszta szívvel építse egyik a másikat, kritikái előre muta­tók és építők legyenek. Meg kellene tanulni „ünnepelni a másik másságát"! — Kompromisszum? Min­denben benne vagyok, ami az Isten dicsőségét szolgálja és az írással (Biblia) nem ellentétes; kész vagyok az együttmun- kálkodásra. Azt azonban fon­tosnak látom a mai zavaros vallásosságban, hogy akik Jé­zus Krisztust Úrnak vallják, azok beszéljenek világosan és egyértelműen a határokról is. Keressük meg mire tanít az IGE a Szentlélek által. ítélge- tések nélkül elfogadni egy­mást, nem jelenti mindig mindennek a befogadását is. Jézus az utolsó idők jelei kö­zött sorolja azokat a jelensé­geket, amik napjainkban fel­erősödtek. Ez a hatvanas években vette kezdetét és a mai „érzelmi krízis"-ben tom­bol a „megtévesztés lelke", a hamis krisztusok és tanítóik! „ ... Mert sokan jönnek az én nevemben, ... és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet a vá­lasztottakat is." - mondta Jé­zus (Mt. 24.5,24.) Pál apostol így fogalmaz: „ ... Akinek el­jövetele a Sátán ereje által van a hazugságnak minden ha­talmával, jeleivel és csodái­val" (II. Thess.2,9.) © Miket, kiket tekint szektáknak? — Akinek van szeme az látja és különbséget tud tenni az igazi és a hamis között. (A fent említett gondolatokban válaszoltam arra is, hogy kiket nevezek olyan vallási gyüle­kezetnek, amelyek nem tar­toznak az Eklézsiához a páll levelek szerint, amelynek feje Jézus Krisztus.) Testvéri szív­vel vállalok közösséget azok­kal az egyházakkal, gyüleke­zetekkel, amelyek: 1. az üd­vösségre jutáshoz egyedül Jé­zus Krisztus engesztelő áldo­zatának elfogadását tartják szükségesnek, 2. a kersztség, úrvacsora, ünnepnap, étkezés, gyülekezeti szokás tekinteté­ben saját véleményüktől eltérő felfogást is tiszteletben tarta­nak, 3. nem lépnek föl az egyedül üdvözítő egyház vagy felekezet, illetve közös­ség igényével. — Egyházunk nem tekinti feladatának, hogy más evan­géliumi egyházak hitvalló tag­jait megnyerje a maga szá­mára. Nem áttérésre, hanem megtérésre van szükség - hir­detjük. © Hogyan fog érvénye­sülni az „egy akol, egy pász­tor" elv? — Jézus mint a Jó Pásztor az Egyetlen Isten szerinti pásztor szól így a zsidó tanít­ványaihoz: „Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók, azokat is vezetnem kell, és hallgatni fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj és egy pásztor" (Jn. 10;16.) — Világos, hogy ezen az igehelyen Jézus a zsidóság és a pogányság akláról beszél. Helytelen lenne bármilyen te­óriákat ezzel az Igével alátá­masztani. Az én hitem az, hogy ezen a földön ez az egy­ség szervezetileg nem valósít­ható meg. Ha Jézus megjele­nik, Ő lesz az a Pásztor, aki egybe gyűjti a juhait, azokat, akik már most megismerték és hallják az Ő hangját és idegent nem követnek. (Jn. 10. kk.) De szüntelen munkálkodni kell azért, hogy minél többen meg­ismerjék a Jó Pásztor Jézus hangját. A Szentlélek Isten ereje által, amely egybeszer­keszt sok népeket. © Mire kell törekednie az embernek elsősorban élete so­rán? — Erre a kérdésre ha rövi­den akarok válaszolni, akkor a Konfirmáción' tanult Bibliai Káté első kérdése jut eszembe. Mi legyen a legfőbb, legna­gyobb gondod? A válasz egy­szerű és tömör: a lelkem üd­vössége. A kérdésben talál­ható egy ilyen szó „töre­kedni". Itt szerenék egy félre­értést elkerülni. A lelkem üd­vösségét Jézus a Golgota ke­resztjén már megszerezte ezért már nem kell „tömöm magam". Ez minden ember­nek kész. Szomorú, hogy ke­vesen tudják és még keveseb­ben hiszik, hogy örök életük van. Törekedni az embernek arra kell, hogy az Isten Igéjé­nek hallgatásával Elő Hitet nyerjen és „hogy eljussanak az értelem meggyőződésének tel­jes gazdagságára, az Isten és az Atya és a Krisztus ama tit­kának megismerésére." (Kol. 2;2 kk.) „Az odafönnvalókkal törődjetek ne a földiekkel." (Kol. 3;2.) + A válaszokat beérkezésük sor­rendjében közöljük. Természete­sen helyet, lehetőséget adunk minden kisebb - általunk esetleg nem is ismert - Tolna megyei hívó közösség elöljárójának, pap­jának, prédikátorának, vénjének, lelkipásztorának, hogy kifejtse nézeteit, ugyanezen kérdésekkel kapcsolatban, ugyanekkora terje­delemben e sorozatban. A bemu­tatkozás lehetősége adott - éljenek vele! (Wessely) A természet kalendáriuma Augusztus - nyárutó (L) Augusztus hónapunk nevét a hasonló nevű római császár­ról kapta, aki Julius Caesar örökbe fogadott unokaöccse volt. Uralma alatt alakultak ki a római császárság évszáza­dokon át alig változó határai. Régi kalendáriumokban ta­lálkozhatunk az augusztus régies neveivel is. így hajdan nevezték Kisasszony havának, vagy nyárutónak. Az egykori kalendáriumok augusztus hónapról is jegyez­tek fel érdekes időjárásokat, így 994. augusztusa olyan me­leg volt szinte egész Európá­ban, hogy a folyók csaknem teljesen kiszáradtak. Ugyanez a jelenség megismétlődött 999-ben és 1000-ben is, ráadá­sul a források vizei is elapad­tak. Grigore Ureche krónikájá­ban olvasható, hogy 1585 au­gusztusában olyan szárazság volt, hogy a források, tavak, folyók vizei elapadtak, a fák levelei leperzselődtek, a cson­tig lesoványodott jószág pedig éhségtől legyengülve hullott el. Ugyanakkor például Mol­dova északi tájait 1748. au­gusztus végén dér lepte be. Érdekességként jegyezték fel az 1346 augusztus végén lezaj­lott Crécy-i ütközetről, hogy a kitört óriási zivatar hatalmas esőmennyisége miatt úgy át­áztak a harcosok nyilainak húrjai, hogy a fegyverek használhatatlanná váltak. Ez okozta azután a francia hadak vereségét. Augusztus első felében még gyakori a kánikulai meleg, ám augusztus 15-e sok helyen már az ősz beköszöntét jelzi. Ebben az időszakban már ritka az igazi forróság, s nem­ritkán igen hűvös hónapvégre is számíthatunk. A hónap má­sodik felére már észrevehe­tően csökken a nappalok hossza, hűvösödnek az éjsza­kák és jellemző az erős hajnali harmatképződés. A csillagos ég kedvelői ebben a hónapban gyönyörködhetnek leginkább az égboltban. Derült időben ilyenkor ragyognak legfénye­sebben a csillagok, ilyenkor legpompázatosab a Tejút. Az augusztusi csendes éjszakák igazi látványossága az égbol­tot végigpásztázó meteorrajok szép tűzijátéka, amelyeket hétköznapi nyelven hullócsil­lagoknak neveznek. Ezek tulajdonképpen nem mások, mint szétrobbant égi­testek maradványai, amelyek nagy sebességgel száguldva a Föld légkörében felizzanak és így láthatókká válnak. A leg­szebb hullócsillagokat au­gusztus 9 és 11 között észlel­hetjük a Perszeusz csillagkép­ből kiindulva. A hónap jeles dátuma au­gusztus 15-e, Nagyboldogasz- szony napja. A néphit szerint jó lesz a gyümölcs- és szőlő­termés, ha derült, napsugaras idő köszönt ránk 15-én. Au­gusztus 16-a Rókus napja, amely hajdan a rideg gulyák napja volt, különböző pász­torszokásokkal egybekötve. Augusztus 20-án tartjuk or­szágalapító királyunk, Szent István ünnepét. Ezen a napon a hagyományok szerint már új búzából sütik a kényért. Augusztus 24-e a kalendá­riumokban Bertalan napja. Sok helyen mint őszkezdő na­pot ismerték, vele kapcsolat­Erdei ciklámen ban termésvarázsló szokások is divatban voltak hajdan. Az augusztus 15 és szep­tember 8 közötti időszak az úgynevezett kétasszony köze (két Mária-nap közötti idő­szak). Nagyon sok helyen ek­kor szedik a gyógyfüveket. Az évszázados szokások helyén­valóságát sikerült tudomá­nyosan is igazolni. Kiderült, hogy a gyógynövényekben ebben az időszakban halmo­zódnak fel a drognak nevezett hatóanyagok, így gyűjtésük ekkor a legajánlatosabb. A hónap folyamán, különö­sen kiadós esőzések nyomán tömegesen szedhetők a kü­lönböző, ismert és kevésbé ismert gombák. így az ehető gombák közül gyakran buk­kanhatunk különböző ga­lambgombákra, erdei és erdő­széli csiperkékre, nyári tinó­mra, fenyő pereszkére, mezei szegfűgombára, stb. Ezek mel­lett azonban a kevésbé mér­gező és mérgező gombák tö­megével is találkozhatunk. A gyilkos galóca és a kerti su- sulyka is ilyenkor kínálgatja magát. Augusztusban az erdő üde­zöld lombja megfakult, meg­kopott. Száraz időszakban pedig a szokásosnál hama­rabb kezd a levél színeződni, sok fafaj részben lombját ve­szíti. Néhány fás szárú nö­vény, mint a tamariskák, vagy a japánakác még virágzó álla­potban is fellelhető, ám igen sok faj már termést érlel. A szedrek, a málna, a tatárjuhar, a gyalogakác, a virágos kőris, a kései meggy, és a fekete bo­dza érett terméseit egyaránt megfiygelhetjük. A kiskertekben e hónap fo­lyamán a korábban érő almák, körték, szőlők terméseit szed­hetjük. Az augusztusi erdőkben rengeteg virágzó növény pompázik. Elsősorban Nyu- gat-Magyarországon talál­kozhatunk július közepétől, egészen szeptember végéig az erdei ciklámen illatos, lila vi­rágaival. „Ötágú koronáik mint szelídvörös ámpolnák bevilágítják az augusztusi er­dők homályát" - írja erről a dekoratív növénykéről Becht. Majdnem vese alakú levelei is igen sajátságosak, hiszen felül szürkésen márványozottak, míg fonákukon borvörösek. A hónap folyamán virágzik a vadon csak a Bükk-hegy- ségben tenyésző Teleki-virág. Nevét Teleki Sámuel grófról kapta. Mintegy másfél méteresre is megnő, bokrosodó, évelő nö­vény. Hatalmas, szép, feltűnő virágai miatt számos helyen előszeretettel ültetik kisker­tekbe is. A kosborfélék többsége már rég elnyílott. Csupán néhány fajuk virágzik augusztusban is, mint a mocsári nőszőfű és az avarvirág. Augusztusban kezdi apró, fehér szirmait bontogatni a legkésőbb vi­rágzó kosborféle az őszi füzér­tekercs, amely még szeptem­berben is virágzik. Nevét on­nan kapta, hogy egyoldalú vi­rágfüzérei spirálisan csavaro­dottak. Ez az alig arasznyi nö­vény a Dunántúl néhány pont­ján él csupán. Nagyon ritka, védett faj. Színes a nyári virágkínálat a réteken is. A fészkesvirágza- túak a közönséges cickafark sugárvirágai fehér színűek, a sziki cickafark virágzata piros. Szembetűnőek az olykor tüs­kés levelű, gyakran Úlás-piro- sas virágaikkal pompázó imo- lák, aszatok, bogáncsok és tár­saik. Parlagokon, legelőkön ta­lálkozhatunk a szamárbo­gánccsal. Tövises levelei öblö­sen karéjosak, a száron széle­sen lefutók. Nagy, világospi­ros virágai igen dekoratívak, és már messziről észrevehe- tőek. Andrási Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents