Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
4 «ÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 12., csütörtök „Város-képek" Pakson Küldeményre várva Ismét divat a társasági öltözék Jánosi Judit, a paksi Dress Divat Stúdió vezetője igencsak céltudatos üzletasszony. Már gyermekkorában szeretett szabni-varmi, az általános iskolai ballagáson a saját maga által készített fehérzsa- bós blúzt viselte. Dédelgetett álma az volt, hogy divattervező lesz. Három éve végezte el a ruhaipari szakközépiskolát, igaz, ott nem divattervezést tanult, ám elsajátította a szakma minden csínját-bínját. Megismerkedhetett a divat- bemutatók légkörével, a szép anyagokkal, a tökéletesen kidolgozott formákkal, s minden nő álmával, a szép ruhákkal. A 22 éves Jánosi Judit három évet várt a stúdió megnyitásával, mert célja nem csupán ruhák eladása volt egy butikban. Úgy érezte, így nem tudja megvalósítani önmagát, szüksége van arra a sikerélményre, mely egy öltözék tervezésével és megvarrásával jár. Elképzeléseinek megvalósításában partnerre talált a szintén fiatal Juhász Szilviában, aki büszkén kalauzolt el az emeleti műhelybe, ahol az elképzelt ruhák elkészülnek. Éppen egy csodálatos esküvői ruha kellette magát a műhelyben, mellett a jövendő férj ünnepi öltözéke. A két ünnepi viselet spanyolos stílusú, jellegzetessége a vőlegény számára készült rövid kabátka, melyhez igazság szerint széles öv is dukálna, de ez ma még nem igazán hódít nálunk. A fiatal üzletasszony bízik abban, hogy a hölgyek igényt tartanak majd egy-egy szép társasági öltözékre. Ez az öltözék lehet mondjuk egy dandy stílusban készült ünnepi kosztümre, vagy egyszerűen egy igazán jó darab, mely az egyéniségükhöz illik. Ennek kiválasztására szívesen áll a vevők rendelkezésére, mert örök igazság, hogy az elegancia ott kezdődik, amikor valaki tudja, mi áll jól neki, nem pedig szolgaian utánozza az éppen aktuális divatirányzatot. e-8Jópáran a Paarfest-en! Vendégségben a szívélyes bajoroknál Hűvös júliusi hajnalon indult el a paksiak autóbusza az 58 meghívott vendéggel a németországi testvérvárosba, Reichertshofenbe. A delegációt dr. Széchenyi Attila alpolgármester vezette, a résztvevők között az önkormányzat képviselőin kívül még húszán utaztak, akik Fortuna kegyelméből, pályázat útján kerültek a csoportba. A meghívottak között voltak a nemrégiben alakult Magyar-Német Gazdaszövetség paksi szervezetének képviselői is. A testvérvárosi kapcsolat gyökereiről annyit, hogy bizony távoli időkre nyúlnak vissza, pontosabban 1946-ra. Akkor került kitelepítésre Dunakömlőd németajkú lakossága. Az egyik kitelepített, Steinger Pál volt a kapcsolat szorgalmazója, s 1989. decemberében megköttetett a testvérvárosi szerződés a hétezer lakosú, bajorországi Rei- chertshofénnél. A két város lakossága között mélyül a kapcsolat, jelzi ezt, hogy már másodízben nemcsak „hivatalos" delegáció látogat el a városka legnagyobb rendezvényére, a Paarfestre, vagyis a sörfesztiválra, hanem a „civil" lakosság képviselői is. Piros Ikaruszunk szorgalmasan nyelte a kilométereket, s hamarosan az osztrák autópályán találtuk magunkat. Többnyire a legszélső sávban. Aki nem először lépett Lajtán túli területre, már nem csodálkozott a táj rendezettségén. A fű valahogy zöldebb, a házak fehérebbek, mint itthon. Német földre Passaunál léptünk. Mindjárt elsőként valódi különlegesség, a négy-öt métert is elérő komló táblái köszöntötték csapatunkat. Figyelembe véve a bajorföld híres ser-italát, ez ugye nem véletlen. Késő délután érkezett a paksi küldöttség a testvérváros sportcsarnoka elé, ahol kiadós vacsorával, s a neves seritallal várták a vendégeket Reicehrtshofen polgármesterének, Anton Westner úrnak, s a testvérvárosi kapcsolat motorjának nevezett Steinger Pali bácsinak a vezetésével. Vendéglátóink nemcsak a sörfesztivállal kívántak megismertetni minket, hanem a megszervezett különféle programok alapján bepillantást nyerhettünk más kulturális és egyéb látnivalókba, s persze egy kis ingolstadti bevásárlásra is sort keríthettünk, mindjárt másnap. A lagenb- rucki Gasthof Frölick-ben első ízben ismerkedhettünk meg a tipikus bajor konyhával. Ami feltűnő volt, a második fogást extra méretű tányéron szolgálták fel, ám nemcsak a tányér, az adag is extraméretű volt, ezt szívesen figyelmébe ajánlanám néhány honi vendéglátónak! Délután a városháza tanácstermében fogadta küldöttségünket a polgármester. Mint elmondta, a város története még a római időkig nyúlik vissza, s a közigazgatás jelenlegi otthona valaha a bajor hercegek rezidenciája volt. A város 36 ezer négyzetküomé- teren terül el, a „régi" Rei- chertshofennek 2,5 ezer lakosa volt, mígnem 1972-ben 13 község egyesülésével alakult ki a mai közel 7 ezres lélek- szám. A város 230 munkáltatóval rendelkezik, s mintegy 2.500 polgárnak tud munkahelyet biztosítani. A tájegység a sörgyártás alapanyagának egyik fontos termőhelye. Mint az elmondottakból kiderült, a munkanélküliség tehát nem sorolható a város tipikus problémái közé, de gondok arrafelé is akadnak, ha más természetűek is, mint hazánkban. Mint szóba került, a német egyesítés sok milliárd márkába kerül. Az önálló községeknek 1 milliárd márkát kell erre a célra áldozniuk, Re- ichertshofen például évente mintegy 400 ezer márkát fizet be erre a célra. Ebből következik, hogy az elkövetkező években kissé vissza kell fogniuk a tempót, már a fejlesztési elképzelések tekintetében. No azért nem teljesen, mert idén átadtak egy új óvodát, a közeljövőben szentelik fel az új tűzoltóházat. Ez utóbbi eseményre meghívást kaptak a paksi tűzoltók is. A városban mintegy 40 polgári egyesület működik, melyeknek színpompás felvonulásában magunk is gyönyörködhettünk a délután folyamán. A tervek között szerepel iskolás gyerekek csereüdültetése a két város között, üy módon is erősítve a testvérvárosi kapcsolatokat. Eördögh Gabriella (Folytatjuk.) Ingolstadt belvárosa Pakson a legalacsonyabb az ár Meleg víz és fűtés Az atomvárosban igencsak megnőtt a vízórák iránti kereslet. Ennek okairól érdeklődtünk Bemáth Lajostól, a Duna Center Therm kft ügyvezető igazgatójától. — A fűtés és a meleg víz díjaknál semmiféle árváltozás nincs. Úgy érzem, a lakosság azért lát mégis - mondjuk így - változást, mert tételesen szembe találkozik az árösszetevőkkel. Mindez főként a volt atom-erőműves lakásokra vonatkozik, melyek most személyi tulajdonba kerültek. — Attól, hogy lakásonként egyéni vízórák mérik a fogyasztást, kisebb lesz a számla? — Véleményem szerint ez így nem áll meg, inkább egy ldsebb létszámú családnál, vagy az egyedülállóknál jelenthet némi megtakarítást. — Visszatérve, a volt erőműves lakásoknál mi változott ezek tekintetében a díjfizetés terén? — Annyi változás történt, hogy a a fűtésre és a melegvíz-szolgáltatásra vonatkozóan szerződést kötünk a tulajdonosokkal. — Nézzük a melegvíz-szolgáltatást. — A meleg víz díja három részből áll: alapdíj, a melegítés hődíja és a meleg víz termeléséhez szükséges hideg víz díja. Ezeket a lakosság felé különböző elszámolási mód alapján érvényesítjük — Hogyan történik a számlázás? — Kétféleképpen. A fogyasztóknál beépített vízórák alapján, illetve ennek hiányában a rendelettel megállapított módon. — Akkor következzék a fűtés díja. — A fűtést jelenleg átalányban fizeti minden fogyasztó a városban. Ez a díj két részből tevődik össze: alapdíj, melyet az év 12 hónapjában kell fizetni, és a hődíj, melyet a fűtési idényben fizet a fogyasztó. — Továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a hivatalos fűtési idényen kívül is szolgáltassanak hőenergiát? — Hogyne! Abban az esetben, ha a lakóközösségek képviselője jelzi, akkor mindenképpen beindítjuk a fűtési szolgáltatást idényen kívül is. Tudni kell, hogy az országban eltérő díjtarifák és elszámolási módok vannak. Jelenleg Pakson országos szinten a legalacsonyabb az ár. — A díjak megállapítása kinek a hatáskörébe tartozik? — Eddig minisztériumi feladat volt, napjainkban az önkormányzati testületek döntenek a távhőszolgáltatás árairól. E. G. Pusztahencse hírei Pusztahencsén nemrég fejezték be az iskola udvarán lévő terület aszfaltozását. A gyerekek biztonságosabb sportolási lehetőségeinek megteremtése már hosszú ideje váratott magára. A munkálatokat az önkormányzat fogta össze. Nagyon sokat segítettek a falu közhasznú munkásai. Az aszfaltozás teljes költsége közel 140 ezer forintot tett ki. Földárverés zajlott a községben az elmúlt héten, a művelődési házban. Mint azt megtudtuk, nemcsak a falu lakói voltak jelen az eseményen, érkeztek Paksról, Györ- könyből és Nagydorogról is. Ez volt a harmadik földárverés Pusztahencsén, így mindenki, akit érdekelt, tudta, mit és hogyan kell cselekednie. Az árverés első napján a Kossuth Lajos Teremelőszö- vetkezet területei kerültek kalapács alá, másnap pedig a volt paksi állami gazdaság itt lévő területei leltek gazdára. Garay E. A földárverés egy igzalmas pillanata Kelendőek a könyvek Tavasszal nyitotta üzletét a paksi lakótelepen, a Művelt Nép könyvesboltja helyén a Lord Trade kft. A vásárlót kibővített profillal várják, a könyvek, albumok, egyéb kiadványok mellett játékok is kínálják magukat a polcokon. Mint megtudtuk, Nyugaton ez a párosítás már megszokott, ezt igyekszik követni ez az üzlet is. A nyitás óta eltelt időszakról érdeklődtünk Benke Évától, az üzlet helyettes vezetőjétől. — Kanyarodjunk vissza egy kicsit korábbi időpontra. Milyen volt a forgalmuk a könyvhéten ? — A legtöbb könyvesbolttal ellentétben nálunk igazán jónak minősíthető a könyvheti forgalom. Nemcsak az érdeklődés volt nagy, az eladott könyvek száma is. — Mik a „slágerkönyvek'' az idén ? — Igen keresett volt a Nemzeti Parkjaink című album, emellett sokan keresték Ottlik Géza új regényét. Idén is megjelentek a Körkép és a Szép Versek sorozat új kötetei, s ezekkel is sok vásárló örvendeztette meg magát. A gyermekkönyvek közül Lázár Érvin: A manógyár címet viselő munkáját adtuk el legnagyobb számban. — Tapasztalatai szerint milyen a kereslet a kultúra eme ága iránt? — Ahhoz képest, hogy a gazdasági helyzet romlik, ezáltal az egyes családok jövedelmi viszonyai is, merem mondani, hogy a könyvek iránti kereslet nő. Tény, hogy , igen széleskörű a könyvpiaci kínálat. Nagyon szép kivitelű albumok jelennek meg, s nehéz ellenállni a vásárlásnak. — Beszéljünk még egy kicsit a könyvek áráról, mondjuk a gyermekkönyvekéről. — Nos hát, az úgynevezett „lapozgatok" ára 100 forint körül van. Ám egy igazi, „komoly" mesekönyv, például La Fontaine: A holló és a róka, az bizony 490 forint. — Egy kényes kérdés: a paksi értelmiség ebben a boltban vásárol? — Természetesen itt is vásárolnak, de azt a városi „felhördülést", ami a Művelt Nép bolt bezárását fogadta, nem követte az új bolt nyitásakor fokozott vásárlási láz. Véleményem szerint sokan élnek a különféle megrendelések adta lehetőségekkel. — Tart még a szünidő. Mit tud ajánlani a gyerekeknek? — Klasszikus kaland-, és ifjúsági regények nagy választéka van nálunk. Nem utolsó szempont az sem, hogy ezek 100 forint körüli áron kaphatók. „ínyenceknek" pedig a Dísznövények Enciklopédiáját ajánlanám. Ez a frissen megjelent album az Angol Királyi Kertészeti Társaság kézikönyve. A kötet képei önmagukért beszélnek! eördögh f A városi óratorony
