Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-06 / 182. szám

1993. augusztus 6., péntek MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Megyék országos gyűlése Tolna megye önkor­mányzatának vezetői is részt vesznek augusztus 18-án az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Em­lékparkban megrende­zésre kerülő megyék or­szágos gyűlésén. A rendezvényt a Me­gyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, a magyarországi megyék önkormányzatának el­nökei és a Csongrád Megyei Közgyűlés hív­ták életre. A gyűlésen várhatóan megjelenik és beszédet mond Göncz Árpád köztársasági el­nök. A programban sze­repel még a restaurálás alatt álló Feszty-körkép és az emlékpark megte­kintése, valamint emlék­tábla avatás és emlékfa ültetés. Napközik Tolna megyében Nem változott az idén a gyermekotthoni férő­helyek s?áma. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgató­ságának közlése szerint a szociális' otthoni férő­helyek az évközi fejlesz­tések és megszűnésének eredményeként 61-gyel bővültek, számuk 1992. december 31-én 1579 volt. Tavaly a megyében ugyanannyi - 50 - idő­sek klubja működött, mint az azt megelőző évben. Új klub Újiregen és Szekszárdon alakult, Alsónánán és Felsőná- nán pedig megszűnt egy-egy klub. Az év vé­gén a férőhelyek száma így 1328 volt, melyből 1322 a működő, 55-tel több, mint egy évvel ko­rábban. A megyében a hét városon kívül 38 községben működik I idősek klubja. Szakályban a „Gázlók” A szakályi Blues- kocsmában lép fel a szekszárdi Gázló- és Ólommadarak együttes ma, pénteken este fél tízkor. Egyenesen át a „Tiltott zónában” A tamási Tiltott zóna klubban augusztus he­tedikén este nyolc órától vetítik az Egyenesen át című amerikai filmet. Ezt követően a klub­ban fellép a Másfél és a Grund Post blues együt­tes. Jim Sanders Bonyhádon Augusztus 17-én, dél­után öt órakor a bony­hádi művelődési köz­pontban kerül sor Jim Sanders amerikai misz- szionárius gyógyító al­kalmára. Munka van - ember nincs Ki fog szüretelni Bátán? (Folytatás az 1. oldalról.) A fentiek képviselői megál­lapodtak abban, hogy május 12-én a bátai községházára hívják a foglalkoztatási tör­vény alapján a felajánlott munkára egyébként is kiköz­vetíthető bátai munkanélküli­eket. A 91 érintettből 81 jelent meg, negyvenegyen pedig alá­írtak egy nyilatkozatot, misze­rint vállalják a munkát a szö­vetkezet szőlészetében. Május 17-én munkába is állt közülük 31 dolgozó. A munkaügyi ta­nács feljegyzése szerint ők mintegy tizenegy nap lefor­gása alatt meg is keresték az alkalmi munkavégzéssel megkereshető 9000 forintot, a szövetkezet elnökének levelé­ben viszont az áll, hogy egy részük időközben lemorzso­lódott. A munkaerő „beszervezé­sének" másik eszköze a báta- széki munkaügyi iroda volt, ahol hétszázötven munkanél­külit kérdeztek meg: hajlandó lenne-e munkát vállalni a szö­vetkezetben. Közülük heten nyilatkoztak úgy, hogy esetleg gondolkodnak a munkaválla­láson. Azon a hét személyen kívül, akik gondolkodóba estek az ajánlaton - a szövetkezetnek hatvan emberre van még szüksége -, biztató mozzanat az a megállapodás, amely jú­lius 30-án jött létre a bátaszéki önkormányzat és a bátai szö­vetkezet között. E szerint a szövetkezet vállalja, hogy le­galább kéthónapos szerződés­sel alkalmazza azokat a báta­széki munkaképes személye­ket, akik az önkormányzattól jövedelempótló támogatásban részesülnek, utóbbi pedig kö­telezi magát arra, hogy aki ez­után nem talál munkát, to­vábbra is kapja az 5120 forin­tot havonta. Á dolog hátteré­ben az áll, hogy Bátaszéken a hetvenöt személynek az év utolsó két hónapjában az ön- kormányzat már nem tudja fi­zetni a támogatást. így viszont legalább két hónapig dolgoz­hatnak is a pénzükért. De mi lesz a szőlővel, ha egyetlen árva bátaszéki sem akar szüre­telni? Fülöp László a tapasztala­tok ellenére is bizakodó.- Azt még nem tudjuk pon­tosan, hogy ki fog szüretelni, de nézetem szerint, a bátai szövetkezet tagjai, kisebb há­nyadban a munkanélküliek, nagyobb részt idegen munka­erő. Hogy ezek kik lesznek, azt még nem tudni, szerintem erdélyi magyarok. Ügy érzem, hogy a rugalmasság a mun­kaügyi központ részéről meg­van, hiszen látják, hogy az ajánlat, amit teszünk a helyik felé, nem teljes sikerű. Sokan éltek a lehetőséggel, és eljöttek dolgozni, de a felkínált lét­számnak ez nincs harminc százaléka. Bátán sem olyan az érdeklődés, amellyel meg tudnánk oldani a munkaerő­gondjainkat. Tavasszal úgy gondoltuk, hogy a munkaügyi központ később megadja az engedélyt az illegálisan beho­zott erdélyiek alkalmazásá­hoz, nem így történt. Én bí­zom benne, hogy ez most másképp lesz.- S ha nem?- Akkor gondjaink lesznek, előfordulhat, hogy a szőlő egy része kint marad. Ennek pedig megvan az esélye, a munkaügyi tanács ugyanis ezúttal sem járult hozzá a román állampolgárok foglalkoztatásához. Ä szövet­kezetnek a szőlő mintegy harmincmillió forintos bevé­telt jelent. Vőő József, Báta polgármes­tere:- Az eddigi tapasztalatok­ból arra lehet következtetni, hogy nem szerencsés sem a munkaügyi központ, sem a mi állásfoglaíásunk, miszerint az alkalmi munka alatt is folyó­sítjuk a járadékot, mert nem értük el vele azt a célt, hogy a szövetkezetek munkaerő­gondjai megoldódjanak.- Bátán van annyi potenciá­lis munkavállaló, akik el tud­nák végezni a munkát?- Sajnos, van. Egyik olda­lon 23-24 százalékos munka- nélküliség van a községben, a másik oldalon a gazdálkodók munkaerőhiánnyal küszköd­nek. Ez annak tudható be, hogy munkanélküli segélyben részesülnek az emberek - jo­gosan, mert munkahelyeik megszűntek -, de, tisztelet a kivételnek, nem nagy hajlan­dóságot mutatnak munkavál­lalásra. Én a megbeszélésen elmondtam, hogy lehetőség szerint minél többen vegye­nek részt a munkában, mert biztos, hogy nagyon sok szo­ciális segély iránti kérelmet el kell utasítanunk pénz híján.- Ön miben látná a megol­dást?- Egyszerű a helyzet, ha a gazdálkodók bejelentik a munkaerőigényt, és tudják ga­rantálni, hogy két-három hó­napon keresztül rendszeresen tudják foglalkoztatni a dolgo­zót, akkor erre az időre fel kel­lene függeszteni a munkanél­küli ellátási formákat. Alkalmi munkát azonban nem köteles senki elvállalni, ráadásul a mezőgazdaságban nem is szívesen dolgoznak az emberek. Az idényjellegű me­zőgazdasági munkákat pedig a fejlett országokban is külső munkaerővel oldják meg - mondja Fülöp László. A mun­kavállalók képviseletében Fü- löpné Szűcs Mária a leghatá­rozottabban ellenzi, hogy er­délyiek dolgozzanak Bátán.- A munkavállalói oldal­nak az az álláspontja, hogy amíg Magyarországon a munkanélküliek száma lassan megközelíti az egymilliót, ak­kor luxus, hogy importáljunk munkaerőt. Nekünk az az ér­dekünk, hogy a munkanélküli járadék mellé a munkanélkü­liéig munkaalkalmat kapjanak, és természetesen mi feltéte­lezzük, és nagyon kívánatos­nak tartjuk, hogy az emberek ezt elvállalják.- Az eddigiek nem ezt mu­tatják.- Igen. Mi próbálunk utána járni, hogy a jogszabályok mi­att történik-e mindez, tehát nincs érdekeltsége az embe­reknek abban, hogy a járadék mellé még keressenek. Javas­latot fogunk tenni arra, hogy ezt az érdekeltséget teremtsék meg. Ez szerintünk nagyon szűk rétegre jellemző, és nem szeretném, ha ez alapján álta­lánosítanának, és azt monda­nák, a munkanélküliek feke­temunkára orientálódnak és nem kívánnak elhelyezkedni.- Mégis valahogy arról van szó, hogy a munkavállalók nem akarnak munkát vállalni.- Egy esetből én nem álta­lánosítok, de ez számunkra is meglepetést okozott.- Furcsa helyzet áll elő, ha, miután a tanács elutasította a dolgozók importját, a helyi­ekből nem lesz nyolcvan em­ber, aki szüretel. Ön lát garan­ciát arra, hogy a szövetkezet kap munkaerőt?- A tanács úgy döntött, hogy megvárja a bátaszéki önkormányzat és a szövetke­zet közti megállapodás vég­eredményét, és akkor én még mindig azt mondom: nem igaz, hogy Tolna megyében lévő húszezer munkanélküli­ből nem lehet nyolcvan em­bert összeszedni. Csapó Jenő természetesen nem elvi megfontolásokból volt amellett, hogy a vendég- munkások alkalmazását en­gedélyezzék.- Árról van szó, hogy an­nak ellenére, hogy Bátaszék és környékén a munkanélküliek száma lényegesen több, mint amennyire a bátai téesznek szüksége van, nem volt bizto­sított a munkaerő. Ez a kérdés gyakorlati lényege. A munka­ügyi tanács ülésén olyan do­kumentumokat kaptunk, ame­lyekből kiolvasható volt az is, hogy az erre illetékes szervek mindent megtettek annak ér­dekében, hogy biztosítsák a munkaerőt, és az is, hogy nem. Az a megállapodás, amelyet a bátaszéki polgármesteri hi­vatal és a szövetkezet kötött, engem arról győzött meg, hogy bekövetkezhet egy olyan helyzet, hogy szüretelni kell, és nem lesz munkás. Én na­gyon sajnálatosnak tartom, hogy erre a munkára nem le­het nyolcvan embert találni, vagy nem lehet úgy megszer­vezni, hogy megtaláljuk ezt a nyolcvan embert. Most mindenki azt állítja, hogy megtett mindent, és még sincs munkás. Én nem tudom belátni, hogy miért nem jöhet ide kül­földi munkás dolgozni. Tehát ki fog szüretelni Bá­tán? fentiek alapján változatla­nul csak annyi biztos, hogy a munkaügyi tanács tagjai nem fognak szüretelni. Tóth Ferenc Mi a lakosság valódi érdeke? (2.) Menni és maradni A Tolna Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat átalakításá­nak kidolgozásával megbízott ügyvédi iroda vezetője a szek­szárdi képviselő-testületi ülé­sen elmondta, hogy az elvég­zett gazdasági számítások szerint, bizonyos vállalati nagyság kell ahhoz, hogy a megyei részvénytársaság mű­ködőképes lehessen. Ha Szek- szárd az eredeti tervek szerint kiválik - s nem marad bent Bonyhád, Tolna és Dombóvár -, akkor a megyei részvény- társaság megalakítása értel­mét veszti. Német Zsolt ta­nácsnok szenvedélyes érve­léssel szólt a mellett, hogy ami működik, azt kár lenne szét­verni csak azért, mert egyes önkormányzatok rövidtávú érdekei ezt kívánják. Hivatko­zott Pest megyére, ahol több százmillió forintba került a szétválás, és a szolgáltatások színvonala is visszaesett. A szekszárdi képviselő-tes­tületnek végül is abban kellett döntenie, hogy meghiusítja-e, a megyei szervezet létrehozá­sának lehetőségét, vagy pedig esélyt ad a további tárgyalá­sokra. A döntés végül az lett, hogy ha lesz megyei szerve­zet, akkor bent maradnak. De természetesen megmaradt a jogi lehetősége annak, hogy másként döntsenek. Minden reális számítás szerint ez is a város és környékének az ér­deke, hiszen a megyeszékhe­lyen előbb-utóbb, de inkább előbb, új vízbázist kell keresni és találni. Ez pedig jelentős beruházást jelent, amit csak önkormányzati pénzből aligha lehet megvalósítani. Egy jelentős állóeszközök­kel rendelkező részvénytársa­ság könnyebben jut hitelhez, mint egy kisebb. Hozzáértők szerint a fejlett európai orszá­gokban is tőkeerős nagyválla­latok végzik ezt a szolgálta­tást, az önkormányzatok megbízásából. Érdekellent­mondást jelent viszont, hogy ezzel a város felvállalta a vá­roskörnyéket is, ami azt je­lentheti, hogy a szekszárdi polgár vízdíja azért lesz picit magasabb, mert a kis települé­sek drágábban tudják „előállí­tani" a vizet. Szekszárdon az önkor­mányzati vagyon működteté­sére ismét létre kellene hozni azt a szervezet, ami már most is megvan, s ez itt nem egy törpevízmű üzemeltetését je­lenti. Az is tény, hogy a válla­lat megyei központjának a széthullása szekszárdi mun­kavállalókat érintene. Az elmúlt évtizedekben természetesen eltérő mérték­ben fejlődtek az üzemmér­nökségek, tehát a térségek nem azonos feltételek között kezdhetik az új életet, vagy folytathatják a régit. Ha ezt meggondoljuk, akkor az is ki­derül belőle, hogy hosszabb távon nemcsak a vízgazdál­kodás és a környezetvédelem érdekei kívánnák meg nem­hogy megyei, de az országos koncepción belül egységes térségi szemléletet, és gyakor­latot. Akik a szakítás mellett van­nak, azzal érvelnek, hogy mindez kialakítható az önálló gazdálkodási egységek együttműködése révén is. A vízdíj nagysága a lakos­ságot közvetlenül érintő kér­dés. A vállalat most mintegy megyei átlagdíjat számol fel, ami pillanatnyilag 45 forint köbméterenként, plusz a min­denkori áfa. Az eltérő körül­mények miatt ez az összeg egy magányos kistelepülésen - ha kevés a fogyasztó, mesz- sziről kell „szállítani" a vizet, s még átemelőre is szükség van - elérheti akár a száz fo­rintot is. Nem könnyű dön­teni, de sürgős. (Folytatjuk) Ihárosi Ibolya Ossza meg örömét! Olvasóink írják Bátán Kovács Jánoska au­gusztus 6-án ünnepli 11. szü­letésnapját. Sok boldogságot és jó egészséget kívánunk neki: Anyu, apu, Pityu, nővére, sógora, és annak kisfia Faddon Bogár Bettinának névnapja alkalmából sok bol­dogságot kíván: édesanyja Baranyai Bettina Szedresen augusztus 6-án ünnepli név­napját. Sok boldogságot kí­ván: Körösztanyu, körösztapu, Miklós, Judit, Péter * Drága kisfiúnk, Csabika jú­lius 6-án ünnepelte névnapját Tengelicen. Ezúton kívánunk sok boldogságot és szép gyermekkort, jó egészséget: anyu, apu, bátyja, Fecó, Brigi, nővére - Ica, Józsi és a kis Mónika Kislányunk, Világ Bettina augusztus 6-án ünnepli név­napját. Jó egészséget, és na­gyon sok boldogságot kívá­nunk neki ezzel a kis verssel: „Szeretnénk, ha virág nyílna mindenütt, amerre jársz, Sze­retnénk, ha teljesülne min- denm amit kívánsz, szeret­nénk, ha olyan lennél, mint amilyen szeretnél, szeretnénk, ha a világon legboldogabb Te lennél". apa, anya, Marietta Belecskára Kocsis Jánosnak 83. születésnapjára boldog éle­tet és jó egészséget kívánunk: unokája: Erzsi, unokaveje: Gábor, és két dédunokája: Gáborka és Ivettke Bátáról Mi történik a nyugati valutákkal? • Mit hozott a fináncok harca a zugárusok ellen? • Mi a valódi oka az idei negatív termésrekordoknak? • Kiket és miért jelentett eddig fel a kormányzat?

Next

/
Thumbnails
Contents