Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

1993. augusztus 31., kedd TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Lecsó: ő itt lesz ... 19.15: Takáts Tamás D.B.B., 20.30: Pál Utcai Fiúk. Ez a buli az Opel-Dominó Fesztivál né­ven vonul majd be a történe­lembe. A belépők, a hagyomá­nyokhoz híven, ezúttal is tengerszint alatt lesznek, 150, azaz százötven forintért tekinthető meg az öt zenekar. Elővételre is lesz mód, a WEST SHOP-ban (Burger Ranch alatt) lehet hozzájutni az originál ZUG-belépőkhöz. KRZ Fotó: Ótós Réka Egy újabb ZUG-produkció a szekszárdi sportcsarnokban ezek stádiumait. Nyár végére kialakult egy koncepció, amely sok jót ígér. Úgy tűnik, megvan már az a hely, ame­lyik a HELY, a ZUG lehet. De nem akarunk semmit elkia­bálni, a fejleményekről úgyis folyamatosan beszámolunk majd. Mindenesetre a fesztivál akkori hatalmas sikere után egyértelmű volt, ezt az össze­jövetelt meg kell ismételni, most már tüntetés, demonst­rálás nélkül, csak a jó buli kedvéért. Ezúttal egy októberi szombatra esett a választás, nevezetesen kilencedikére, amikor is egy újabb ZUG-produkcióra kerül sor. (Mint köztudott, január óta a Rádió Szekszárdban már mű­ködött hétfőnként a ZUG-adó, míg a Népújságban kéthetente szombaton jelentkezik a ZUG-oldal.) A helyszín ismét a sport- csarnok, és ismét öt zenekar lép színpadra: 16.00: Kulturáüs Szemle, 17.00: Mask, 18.00: Tankcsapda, Talán még emlékeznek pá­ran arra a januári estére, ami­kor a szekszárdi sportcsarno­kot megtöltötte egy esemény, amely a ZUG Demonstrációs Fesztivál nevet viselte. Akkor öt zenekar és közel kétezer néző demonstrált azért, hogy végre-valahára a megyeszék­helynek legyen egy, az ifjúság számára fenntartott klubja, he­lye, ahol rendszeresen zajla­nak kulturális események. Az akkori aláírásgyűjtés doku­mentumai eljutottak a pol­gármesterhez is, azután pedig látszólag „leült" az ügy. Látszólag, hiszen a színfa­lak mögött tárgyalások foly­tak a fesztivál szervezői és az önkormányzat képviselői kö­zött. Most nem részletenénk Sex Action: ők itt voltak ... Opel-Dominó fesztivál Tárlat Dombóváron Takács Tamás kiállítása A dombóvári művelődési otthonban jelenleg Takács Tamás munkái láthatók. A dombóvári születésű fiatal­ember már kiskorától a rajzo­lással töltötte szinte minden idejét. A saját maga által kitalált vi­lágot rajzolgatta. Eléggé zár­kózott természetű volt, ezért a sikereket rajzolással, a papí­ron élte meg. Szűk környezete nem tudott mit kezdeni a raj- zolgató gyerek hobbijával. Ó csak rajzolgatott és játszott az általa elképzelt világban. A lakatos szakmunkásbizonyít­vány megszerzése után, dol­gozott és rajzolt. Egy dombó­vári alkotótáborban találko­zott olyan - már alkotó - em­berekkel, akik bíztatták, segí­tették. Ekkortól még nagyobb hit­tel és energiával folytatta a rajzolást. Levelező tagozaton leérettségizett. Alkotótábo­rokban többször volt, Zebe- gény a kedvenc helye. Szülei is biztatták és ekkor felvételi­zett a főiskolára. Pécsre a JPTE rajz- és művelődésszervező szakára került, és jelenleg is tanul. Tanárai közül kiemeli Pin­cehelyi Sándort, akitől nagyon sokat tanul szakmailag. Jelen­leg a különbféle szakmai fogá­sok és technikák elsajátításán túl nagyméretű képek festésé­vel szeretne foglalkozni. Saj­nos, a drága anyagok számára nem elérhetőek, ezért támoga­tókat szeretne találni. Ehhez a jelenlegihez hasonló bemutat­kozásokon keresztül kíván el­jutni, ezért tervezi egy pécsi bemutatkozás előkészítését. A mostani tárlaton elsősorban alaktanulmányokat tár a né­zők elé. Diófapáccal készült festményei részletek egy ero­tikus töltésű anyagból. Fejta­nulmányai a boncteremben átélt élmények hatásrajzai. A kiállított képeket szeptember közepéig nézhetik meg az ér­deklődők. Tilittger Sándor Björn O. Wiede orgonaestje A 37 C°-os tikkasztó hőség ellenére szinte megtelt a szek­szárdi evangélikus templom a legutóbbi orgonakoncerten. Nagy örömünkre szolgál, hogy e falak között a zenés áhitatok rendszeressé váltak, igényes szórakozást nyújtva a muzsika barátainak. Augusztus 23-án, hétfőn este Björn O. Wiede, az ulmi dóm orgonistája ült a csodála­tos hangzású műemlék or­gona padjára. A külföldi ven­dégművész 1962-ben született Drezdában. Szülővárosában, majd Hamburgban és Mün­chenben tanult. Öt éve orgo­nista az ulmi dómban. Karve­zető, zongorista és esetenként zenekritikus is. Elsőként J. S. Bach: F-Dur toccata és fugáját játszotta. Az orgonaművész lendületesen indított. A manuálokon és a pedálokon egyaránt magabiz­tosan interpretált. A toccata és fuga meggyőző erővel hatott. A klasszikus zene előadói között újraéledt az a gyakor­lat, hogy a muzsikus ne csu­pán a leírt hangjegyeket keltse életre, hanem maga teremtse a zenét. Most is ez történt. Björn O. Wiede, aki gyakran rögtö­nöz, egy pünkösdi dallamra: Jöjj teremtő Szentlélek - im­provizált. Merész disszonan­ciák és kellemes harmóniák váltogatták egymást. Sok­színű regisztrálás, dinamikai kontrasztok tették hatásossá az orgonista játékát. A zeneszámok között Ha­fenscher Károly esperes rövid meditációt tartott a Lukács 11,2 alapján: „Atyánk, szentel­tessék meg a te neved". A lel­kész szólt arról, hogy az egészséges emberi kapcsola­tok titka a helyes értékelés. Minden ember kincs, ezért sem túlértékelni, sem leérté­kelni nem szabad. „Szentel­tessék meg a te neved" - azt jelenti, hogy az Isten is kerül­jön az Őt megillető helyre. Is­merjük meg, és fogadjuk el annak, ami. Ő szerető meny- nyei Atyánk, aki egyszülött Fiában a Jézus Krisztusban mutatta meg magát. A koncert második felében Clérambault: 2. szvit-jét szó- laltata meg az orgonaművész. A hattételes darab különböző karakterű részletei egységes egészként jelentek meg a hall­gatóság előtt. Az orgonahangverseny be­fejező számaként Björn O. Wi­ede ismét improvzált: Krisz­tus feltámadott címmel. A szabadon szárnyaló zene dús képzelőerőből, zenei érzé­kenységből, művészi sokolda­lúságból, avantgarde megol­dásokból táplálkozott. A megérdemelt siker nem maradt el. Lemle Zoltán „Iszonyatosan gyors a tempóm ..." Pécsi Ildikó rendez, tanít és könyvet ír Hosszú nyári estélyi ruhá­ban, fellépésről érkezett a ta­lálkozóra Pécsi Ildikó, a József Attila Színház művésznője. Verseket mondott, sanzont énekelt. Az interjú elkészülte után rohant tovább, mert ezer dolog foglalkoztatja. — Honnan ez a rengeteg energia? — így születtem. Már diák koromban megállapítottuk szüleimmel, hogy amíg más - jelképesen - egy óra alatt 2 centit tesz meg, én 2 kilomé­tert. Iszonyatosan gyors a tempóm, ezért tudom megol­dani az életemet. — Mi minden fér bele ebbe a gyorstempójú életbe? — Boldog volnék, ha csak színésznő lehetnék, ha abból meg tudnék élni. De ez nem megy. Ezért jó pár éve elkezd­tem sanzonokat énekelni, ta­lán kevesen tudják, hogy Álla Pugacsova dalainak szövegeit is én fordítottam magyarra. Van vagy 20 éve, hogy egy­szer fölkértek rendezésre, de akkor még ez nem érdekelt. Most sikeres előadásokat csi­nálok. Annak idején Básti La­jostól tanultam a szép beszéd művészetét, Ungvári László­tól a színpadi mozgást; Szine- tár Miklós szakmai igényes­ségre nevelt. így azután ebben a korban, ennyi színészi ta­pasztalattal - amit szerepek­ben sajnos keveset tudok hasznosítani - úgy alakult, hogy rendezni kezdtem. — A rendező és a tanár Pécsi Ildikó „ugyanaz a személy"? — Remélem ... József At­tila Stúdió néven 7-14 éves gyerekeket tanítok a színész­mesterség fogásaira. Nagyon kedvemre való ez az alkotó munka. Ezen kívül Demjén Imre mellett a szinkron-stú­dióban is tanítok. — Azt mondják, nem ismer lehetetlent... — Hát nem nagyon. Ha va­lamelyik művelődési háznak van némi pénze és szeretné­nek egy gyerekelőadást, olyat, amelyikben van kutya és macska, meg öt színész, köz­tük egy néger, akik énekelnek és táncolnak, akkor én leülök és elkezdem törni a fejem, hogy kit fessek négerre, mert az igazi nagyon drága és hon­nan szerzek macskát. A kutya nem kerül pénzbe, elhozom az enyémet. S így elindul á do­log. Tényleg rengeteg ötletem van, csak az a baj, hogy anyagi okok miatt nem valósulnak meg. Elkeserítő, hogy a foci­hoz százszor inkább lehet pénzt szerezni, mint a kultú­rához. Nagyon fáj, amikor in­tézményesen közük velünk, hogy nem vagyunk fontosak. Ettől kezdve az, aki nem meg­szállottan színházrajongó, azt mondja: ha az államnak nem annyira fontos, hogy pénzt ad­jon a színházra, akkor nem is érdemes vele foglalkozni. Ma­rad a krimi, a horror, a pornó. Az a korosztály, amelyik most nő föl, nem ismeri meg azokat a nemes emberi érzéseket, amelyeket a színház tolmá­csol. — Ennyire pesszimistán látja a világot? — Nem, csak mindenre odafigyelek és megpróbálok tenni a jó ügyek érdekében - a magam eszközeivel. Gödöllőn élünk a családommal, kicsit távolabb a főváros zajától, szennyezett levegőjétől, tüle­kedésétől. Nos, megszervez­tem a Gödöllői Női Egyletet, amelyben elsőként nyári egye­temet rendeztünk a családról, az emberiségről, arról hogy mit jelent a szeretet, a türelem, hogy méltányoljuk a másik véleményét is. Ha megerősö­dik az egylet, számtalan prog­ramra, családi és női témát feldolgozó együttlétre vannak ötleteim. — A színjátszás, a rendezés, a tanítás, az egylet mellett mire futja még az energiájából? — Természetesen a csalá­domra. De készen van a sza­kácskönyvem is, szeretnénk a kiadómmal karácsonyra meg­jelentetni. És írok mást is: befe­jeztem az első mesekönyve­met. László Zsuzsa Ferenczy Europress Tv-napló Szent István-nap táján István királyt 1083-ban avatták szentté, ettől kezdve em­lékét kegyelettel őrizte a nép, amit az is mutat, hogy 12 hely­séget róla neveztek el, 30 a „szentkirályt" hordja nevében. Vele kezdődik a magyar állam, nemcsak a kereszténységet honosította meg, hanem megalapozta a királyi birtokokat, oltalmazta a magántulajdont. Életének tragikuma, hogy utód nélkül halt meg, Szent Imrét 1031 szeptember 2-án tépte szét egy vadkan. A hagyomány még négy gyerekéről tud, de Ottóról, Bemátról, Ágotáról, Hedvigről nincs hiteles adatunk. Méltán nemzeti ünnepünk a Szent István-nap, s az elmúlt ezer év során bármi történt is ebben az országban, nevét egyetlen rendszer sem tudta elhomályosítani, akkor sem, amikor helyette az új kenyeret ünnepeltük. Az idei Szent István-nap méltó volt emlékéhez, a televízió pedig mindent elkövetett, hogy az egész ország részese le­gyen a legfontosabb ünnepségeknek. Volt azért zavaró kö­rülmény is. Az Imre fiához szóló Intelmeket például követ­kezetesen úgy emlegették, hogy a szerző maga a király. Erre azonban a leghalványabb adat sincs. A fejedelmi tükör bi­zánci hagyomány, számos változata van, s kialakult hozzá bizonyos séma is: mindig a király szól fiához és örököséhez. A lehetséges szerzők között Gellért püspököt is emlegették, ma a kutatók Thancmar nevű bencésre gondolnak, aki Bernward hildesheimi püspök halála után jött Magyaror­szágra. De bármiként van is, Szent István nem lehet a szerző, nincs is szüksége erre a dicsőségre. Volt Szent Jobb-körmenet, ünnepi mise, s beszélt a mi­niszterelnök is a budai szobor előtt, emelkedetten, óva­kodva a napi politikától. Csak azt nem értettem, amikor a királyság és a köztársaság közötti kapcsolatról beszélt, erről Petőfinek egészen más volt a véleménye, mert nemcsak a költészethez értett, a politikához is. Ünnepi eseménynek ígérkezett Erkel Ferenc István király című operája, amit nagy gonddal és jelentős költséggel ké­szítettek, Koltay Gábor pedig olyan látványosra rendezett, mint egy kalandfilmet. Sajnos, inkább zenetörténeti érde­kesség, mint elfelejtett értékünk újra felfedezése. Németh Amadé, Erkel életrajzírója, azt mondja, „e művet nem te­kinthetjük Erkel Ferenc operájának, mert Gyula fia még a vázlatokat is megváltoztatta. így hát nem is szerves része az Erkel életműnek." Sajnos, erre még csak utalás sem történt, csak a zene sejteti, hogy idegen kéz munkált a partitúrán. Az előadás egyébként ünnepélyes és mindenek eíőtt látványos, a rendező mindent felvonultatott, amit a korba képzelt, de a zenéből hiányzik Erkel gazdag invenciója, zsenialitása. Sión példája Diákkoromban gyakran meglátogattuk Varga bácsit, aki­nek Győrben a Kazinczy utcában volt hangszerkereskedése, Tibor fia ugyanis már akkor igazi híresség volt. Rövid ideig a gimnáziumot is látogatta, de akkor már Pesten tanult, a Zeneakadémián, mert korán felismerték kivételes tehetsé­gét, s nem ment volna semmire, ha megtanulja a trigono­metriát. A háború után Londonban telepedett le, majd fiá­nak gyógyulást keresve egy svájci kisváros, Sión lakója lett, s ott él ma is. A róla készült egyórás portréfilm, ha önmagában nézzük, olyan mint a többi magyar karriertörténet: a hazájából tá­vozó művészt fölkapja a világhír, s nem is tágít mellőle. Varga Tibor élete a svájci kisvárosban azonban másra is példa. A fél Szekszárdnyi Sión - ugyan hol található a térképen? - Varga Tibor letelepedéséig élte a kisváros szorgalmas éle­tét. Ám, amikor megtudták, hogy kiváló hegedűművész lett polgártársuk, rögtön arra gondoltak, miben lehetne javukra a világhírű muzsikus. Csináltak neki zeneiskolát, aminek tekintélyét évről-évre emelték, majd fesztiválváros lett Sión, ahol rendszeresen világraszóló zenei versenyeket rendez­nek. A polgármester illő megbecsüléssel beszélt Varga Ti­borról, a művész pedig emlékezett Győrre, hajdani tanára­ira, mostani életére, amely egybefonódott Sión dicsőségével. Ezen meghatódtunk, de a tanulság is készen kínálta magát. Ha egy közösség, legyen az a haza vagy egy város, megbe- csüü értékeit, közösen nagy dolgokra képesek. Büszkén szoktuk emlegetni külföldre szakadt hazánkfiait, akik hír­nevet szereztek, pedig az ő érdemük, hogy nem feledkeztek meg a hazáról. De nem törvényszerű, hogy az idegen földön szerzett elismerés adjon rangot valakinek. Varga Tibor fé­nye a svájci kisvárosból is idelátszik, csak éppen fordítva is elképzelhető, hogy a messze távolban is megpillantsák az itthoni fényeket. Csányi László Pályázati figyelő 1. / A „Támasz" Alapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet olyan nagykorúvá vált fiatalok támogatására, akik korábban ál­lami gondozásban részesültek és a közép-, vagy felsőfokú okta­tási intézmény nappali tagozatára (elő)felvételt nyertek, ered­ményes tanulmányokat folytatnak, vagy munkanélküliség ve­szélye miatt átképzésben vesznek részt, illetőleg idegen nyelv tanulására vállalkoznak. A határidő: szeptember 15. 2. / A „DIÁKSZÖVI" Alapítvány irodalmi- és rajzpályázatot hirdet. A pályázat célja: lehetőséget teremteni, a versírásban, novellaírásban, a rajzolásban és a festészetben tehetséges isko­laszövetkezeti diákok bemutatkozásához, indításához. A mű­veket jeligésen kell beküldeni szeptember 30-ig. 3. / Az Egészséges Nemzetért Alapítvány pályázatot hirdet: 1. Családorvosi rendelő, mint egészségügyi központ; 2. Kórház, mint a megelőző-gyógyító ellátás szervezője címekkel. Pályázni első és másodlagos megelőzést szolgáló rendszer modelljének kidolgozásával lehet. Beadási határidő: szeptember 30. 4. / A Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány pályázatot hirdet az ifjúsági- és szabad­idősport-célok támogatására. A pályázat célja: a tanórán kívüli ifjúsági és szabadidősportban résztvevők rendszers sporttevé­kenységének támogatása és a tevékenységi feltételek javítása az egészség megőrzéséért. Határidő: szeptember 30. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/311-646. Nyitvatartás: hétfőtől-péntekig 14-20 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents