Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
1993. augusztus 26., csütörtök HAZUNK TAJA ÍPÚJSÁG 7 Lőrinc nap táji praktika Hogyan kong az érett görögdinnye? Alig akad magyar család, amely ilyentájt ne cipelné haza a nyári gyümölcsök egyik legkedveltebbjét, a görögdinnyét. Főleg megfelelően lehűtve, elsőrendű csemege. Mégis, sok csalódás forrása lehet a nem megfelelő körültekintéssel vásárolt és hazavitt nyári, főleg nyárvégi csemegénk. Egy hevesi diny- nyés alig téved a kedvező érettség, az éretlenség - vagy túlérettség - dolgában, de miről állapítsa meg a kevés gyakorlatú vásárló a kiszemelt példány ízletességét? A kedvezően érett görögdinnye tenyérrel ütögetve mély, tompa hangot ad, míg az éretlen, magas, éles hangon „válaszol". Nyár végén, különösen pedig már Lőrinc nap táján legyünk óvatosak a dinnye kiválasztásával. A túlérett, állott, poshadt görögdinnye színe matt, avultnak látszik. Kocsánya száraz, vagy emiatt már jó mélyen, tőből eltávolították. Tapintásra a héj puha, fonnyadt benyomást kelt. Míg az érési időszak elején a behűtés, szállítás könnyebbsége miatt bátrabban vásárolhatunk lékelés nélkül, ezidőtájt már óvakodjunk ezt kihagyni. Lékelést mindig azon a ponton kérjünk, ahol a dinnye a földön feküdt. Ha a léz íze jó, garantáltan nem okoz csalódást a többi része sem. A sárgadinnyével sokkal kevesebb a gondunk, mert annak alapszíne, illata önmagáért beszél. Sz. L. Béreljen poszméheket! A német piacokon járva a külföldi vásárlónak nyomban szemet szúrnak a figyelemfelkeltő táblák: az adott zöldség vagy gyümölcs „biológiai" úton, vegyszerektől mentesen érett be, fogyasztása semmiféle kockázattal nem jár. A Magyarországon még ritkaságnak számító jelenség oka az egyre szigorúbb német törvényekben rejlik. Ezek egyre kevesebb növényvédőszer alkalmazását engedélyezik. Ráadásul a kártevők az évtizedeken át folytatott vegyi irtóhadjárat nyomán többnyire rezisztenssé váltak a kémiai mérgekkel szemben, így azok legföljebb csak a fogyasztóknak okozhatnak bajt. Utóbbiak közül is egyre többen eszmélnek rá, hogy a vegyszerezés komoly egészségkárosodás veszélyét rejti magában. Ezért nagy keletjük van a „bio-bauer"-ek, azaz a zöldségüket és gyümölcseiket vegyi anyagok nélkül termelő gazdák termékeinek. Hogy a termés mégse váljék falánk rovarok áldozatává, a termelők a kártevők természetes ellenségeit vetik be a harcban. A levéltetvek és takácsatkák ellen például apró fürkészdarazsak veszik fel a küzdelmet. Utóbbiakat a körzeti növényvédelmi hatóság „tenyészti" és bocsátja - megfizethető térítés ellenében - a gazdák rendelkezésére. A mainzi intézetben például több mint harminc különféle hasznos rovarfajtát tenyésztenek. Ezek mindegyike úgyszólván „méretre szabott" természetes ellensége egy-egy mezőgazdasági kártevőnek. A biológiai a növényvédelem előnyei szembeszökőek. Azon túl, hogy egy gramm méreggel sem terheli a környezetet, lehetővé teszi a termés optimális időben történő betakarítását. A vegyszerrel kezelt fajták esetében a gazdának legalább tíz napot várnia kell az utolsó permetezés után, amíg megkezdheti a szüretet - ezalatt a termés túlérhet, de akár tönkre is mehet. A legújabb sláger: a gazdák poszméheket bérelhetnek gyümölcsfáik és zöldségeik beporzására. A tenyészet egy Frankfurt melletti faluban, Hattershe- imben található. A „dongótelep" tulajdonosa plexiüvegből készült kalitkákban, 28 fokos melegben és 70 százalékos páratartalom mellett tenyészti szorgos kertimunkásait, akiket a vi- rágzási időszak kezdetéig virágporral és cukrozott vízzel táplál. A poszméhek tudják, mikor jön el a beporzás, a megtermékenyítés optimális időpontja - állítja a hártyásszámyú dolgozók gazdája. A fekete-sárga csíkos, nagytermetű rovarok még a háziméhnél is szorgalmasabbak. Utóbbi csak 18 fok fölötti levegő hőmérsékleten hagyja el a kaptárt, s repül ki „dolgozni", míg a poszméhek már 14 fok mellett is kirajzanak, virágról virágra szállva, gyűjtögetve a nektárt. Eközben persze elvégzik a gazda számára nélkülözhetetlen beporzást is. Különösen a paradicsom esetében jön kapóra a zümmögő munkások segítsége. E zöldségféle virágzásakor a termelőknek hetente többször is meg kell rázniuk a növény szárát, hogy a virágpor ráhulljék a termő bibéjére. Ezt a munkát a poszméhek sokkal hatékonyabban végzik. Az általuk megtermékenyített paradicsomfajták átlagosan 20 százalékkal többet termettek tavaly, s a termés átlagos mérete is nagyobb volt, mint a kézzel beporzott kontrolltáblán. Egy posz- méh-család bérlése 300 márkába kerül, ezer négyzetméternél nagyobb kert esetén két családra van szükség. A repülő alkalmazottak élettartama csupán néhány hónap, ám a posz- méh-királynők a nyár végén elszöknek az üvegház ablakán át, hogy tavasszal új családot alapítsanak. Nyár végi, őszi növényvédelem Borszőlő: az idei év növényvédelmi szempontból meglehetősen nyugalmas volt, a peronoszpóra nem jelent meg, botritisszel is csak hébe-hóba találkozhatunk, az atkák és a szőlőmolyok csak szórványosan károsítottak (károsítanak), egyedül a lisztharmat támadott erősen a te- nyészidő első felében, de ezt 5-6 jól kivitelezett kezeléssel el lehetett hárítani. A továbbiakban legfeljebb a botritisz kártételével lehet még számolni a kései fajtákban, de kémiai beavatkozást (Polyoxin, Rovral, Ronilan, Sumilex) csak akkor javasolunk, ha a szüretig még legalább egy hónap hátra van és az időjárás tartósan csapadékosra fordul. Téli alma, körte és birs: az almamoly szórványosan, a keleti gyümölcsmoly (csak a birset „kukacosítja") még erősen rajzik, egy zárópermetezés indokolt lehet ellenük (Dimi- lin, Nomolt, Zolone, Bancol, Unifosz, stb.). Nagyon ügyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására. A kórokozók (varasodás, lisztharmat) ellen már nem szükséges védekezni. Letermett gyümölcsfák: a levelek fonákán szivogató takácsatkák erősen felszaporodtak, a nagy aszálytól sínylődő növényeken nemkívánatos, korai lombhullást idézhetnek elő, aminek speciális atkaölő szerek (Omite, Neoron, Torque ”, Danitól *, Mitac) kijuttatásával célszerű elejét venni. Minden termesztett növény: az amerikai fehér szövőlepke lárvái kikeltek. A fiatal hernyófészkeket mechanikailag, a szétszéledt hernyókat kémiai módszerrel pusztítsuk el. A kártevő foszforsav-észte- rekre (Unifosz, Bi 58, Rogor, Zolone, Anthio *, stb.), piret- roidokra (Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa *, Decis, Chinmix, stb.), kitinszintézis-gátlókra (Nomolt, Dimilin) és a Bacillus thuringiensis tartalmú készítményekre (Thuricid, Ri- secticid, Dipel) egyaránt érzékeny. Ez utóbbiaknál nincs élelmezésegészségügyi korlátozás, sőt biokertekben is használhatók. Őszi búza: a megyénkben termett vetőmagbúzák rendkívül alacsony fuzáriumos belső magfertőzöttsége miatt az idén az „olcsóbb" csávázószerektől (Quinolate 15 ”, Dithane-M 45, Raxil ”, Buvi- sild BR ”, Buvisild TR ”, Biosild BD ”, Vitavax 200 FF ”, Buvisild CB ”) is hatékony védelmet remélhetünk. Őszi- és kajszibarack: az őszibarack tafrinás levélfod- rosodása és az ágelhalást okozó baktériumos betegségek ellen a tavaszi védekezések hatékonyságát fokozhatjuk egy késő őszi, lombhullás utáni (!) rezes lemosó permetezéssel (Bordóilé FW, Champion, házi készítésű bordóilé, Bordói por). A szereket a normál koncentrációhoz képest 2-3-szor töményebben szórjuk ki (pl. a bordódét 2-3%-os dózisban). Meggy, cseresznye: tavaszszal az ág-, gally- és rügyelhalást, valamint a hajtások felkopaszodását okozó baktériumos betegség ellen ősszel, közvetlenül a lombhullás előtt (!) és lombhullás alatt léphetünk fel eredményesen valamelyik rézkészítmény normál vagy legfeljebb dupla dózisával (Bordóilé FW, bordóilé, Bordói por, Champion, Ré- zoxiklorid, Rokkol). Őszi mélyszántás: a talaj termőképességének növelésén túl egyes talajlakó kártevők (mezei pocok, gabonafutrinka stb.) és különösen a növényi maradványokon telelő gombabetegségek (peronoszpóra- félék, varasodások, szkleroti- nia, meggyblumeriella, tafrina stb.) gyérítésének szempontjából is hasznos eljárás. Talaj fertőtlenítés: zöldségeskertekben az általános talajfertőtlenítő szereket (Basamid G, Dazomet 90 G, Ipám *, Ipám 40 *) ősszel, a betakarítás után kockázatmentesen ki lehet juttatni, nem úgy, mint tavasszal a vetés, ültetés előtt. A ”-gal jelölt, I. kategóriájú szereket csak a felsőfokú növényvédelmi képesítésű szakemberek, a *-gal jelölt, II. kategóriájú készítményeket a „zöld könyvecskével" rendelkező gazdák is megvásárolhatják és használhatják. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Augusztus 29.: Tamási, Kiskunfélegyháza. Augusztus 30.: Kapuvár. Augusztus 31.: Pincehely. Országos állatvásár: Augusztus 28-29.: Pécs. Autóvásár: Augusztus 28. Augusztus 29.: Pécs, Tamási, Szeged, Szolnok. Kiskerti jótanácsok Még egyszer arról, amikor a hasznos „haszontalan" A motoros, köznyelven „rotakapák" arzenálja áll a szőlő- és kiskertművelők rendelkezésére a kereskedelemben, s egyre kevesebb azoknak a kerttulajdonosoknak a száma, akik nem rendelkeznek ezzel az ügyes, célszerű kis masinával. Ez az 50-250 köbcentis motorokkal felszerelt talajművelő alkalmatosság áldás lehet a nehéz és időrabló fizikai munka kiváltásában annak a kezében, aki valamit is ad a szakszerű talajművelés téziseire és ezek alapján tisztában van a motoros kapák célszerű használatának módozataival. Termelői körökben közismert, hogy a sikeres termelés alapfeltétele a talajélet, ehhez pedig - mint minden élettevékenységhez - levegőre van szükség. Ha az nincs, a növényzet befullad és a reménykeltő vetést gyenge vagy éppen semmilyen aratás nem követi. Nos, éppen ez a területe az a termelési folyamatnak, ami kapcsán a motoros kapák használata szót érdemel. Sajnos, nagyon sokan rosszul értelmezve a talaj, a kerti föld „jó" megművelését, agyonrotálják a területet, olyannyira, hogy a talaj felső 10-15 cm-es rétege teljesen szerkezetnélkülivé, lisztszerűvé válik. Ezen a rétegen sem a levegő, sem a víz áthatolni nem, vagy csak alig-alig képes. Az esőt, az öntözést feltétlen cserepesedéssel, intenzívebb locsolást vagy esőt - különösen lejtős területen - megfolyással „hálálja" meg anélkül, hogy a víz a gyökérzónához kerülne. E témában az késztetett írásra, hogy a szőlőhegyi kertek között jártamban-kel- temben már most látni, hogy boldog motoros- kapa-tulajdonosok - nem is beszélve az új tulajdonosokról - már most megkezdték a zöldségnövényektől felszabadult területek téli talajelőkészítését. Asztalsima- ságúra „jól" megrotálják a területet, többet adva a szépségre, mint a cél- és szakszerűségre. Ne tegyük! Elzárjuk az útját az őszi-téli - remélhető - csapadéknak, gátoljuk az optimális talajélet kialakulását, tehát rossz alapot teremtünk a jövő évi termelés sikeréhez. Ha már felszántásra a terület esetleges kicsinysége vagy más ok miatt nincs módunk, többet ér egy durva, rögös felületet visz- szahagyó átkapálás. Az el- gereblyézés nélküli őszi felásásnak pedig nincs párja. Szakái László A pázsitról - aszályban A szép, gondozott pázsit dísze a kertnek, játszóhelye a gyermekeknek, oázis, pihenőhely a városi betonrengetegben megfáradt felnőtteknek. Sajnos, az utóbbi években ugyancsak mostohán bánik az időjárás a kertek pázsitjaival. A zöldség- és egyéb haszon- növények nemcsak az emberi erőt, de az öntözőkészségeket és vízkészleteket is jórészt lefoglalták, kevés gondoskodás maradt a pázsitokra. Azok kiritkultak, néhol teljesen kisültek, tönkrementek. Csak az igen jól előkészített talajon és kedvező helyen lehet megoldás a felújítás. Egyebütt csak az újratelepítés hozhat megoldást. E téma akár így, akár úgy időszerűen vetődik fel, mert a legalkalmasabb időpont, a nyár vége itt van a kertek alján. Már most célszerű elkezdeni a terület gyomtalanító művelését, a vetőmag beszerzését és a vegyes (N, P és K) műtrágya bedolgozását, amelyet célszerű finom, komposztált szervesanyaggal keverni. A kereskedelemben kapható Sportkeverék, Pázsitkeverék elnevezésű vetőmagvak általában megfelelő arányban tartalmazzák a »keskeny- és széleslevelű, a laza- és tö- möttbokrú, a bojtos- és ta- rackgyökérzetű fajtákat, amelyek legjobban megfelelnek a ház körüli, házikerti pázsitok követelményeinek. Fontos tudni, hogy például a túlöntözés hatására a több vizet kedvelő fűfajok, még ellenkező esetben a szárazságkedvelő fajok szaporodnak el a pázsitban, ezért mindig a mértéktartó öntözésre kell törekedni, hogy az állomány az eredeti elképzeléseknek megfelelően, optimális összetételű legyen, maradjon. A füvekkel együtt kelő gyomok versengésére számítani kell. Ezért az első kaszálást a 10-15 cm fűhosszúságnál feltétlen végre kell hajtani, aminek inkább gyomirtó szerepe van. A kellő öntözővíz kijuttatására a pázsit hetedik hetében kell nagy figyelmet fordítani, mert ez a gyökérváltás ideje. A talaj szükségtelenül nagy fellazítását eredményezi ez a hirtelen gyökértömeg-növekedés, ezért az óvatos taposás, hengerezés ebben az időszakban egyenesen áldásos a pázsit jövője szempontjából. A gondosan telepített és ápolt pázsit a tél beálltáig kellően megerősödik. A jól kezelt pázsit jól telel, a kétszikű gyomokat kiszorítja, jól bírja a gyakori nyírást a későbbiek során, és a nyírásokat követően gyorsan sarjad. A kaszálók legereblyézése után a mértékletes nitrogén műtrágyázás ne maradjon el, amelyet lehet az öntözővízben oldottan is alkalmazni. Az öntözést csak csapadékos, vagy fagyveszélyes időben hagyjuk el, mert különösen a mélyebb fekvésű helyeken úgynevezett kipál- lás, vagy kifagyás következhet be. Szándékosan nem esett szó az istállótrágyáról, mert az ember közvetlenül érintkezik a gyeppel. Abba - tömöttsége miatt - az istállótrágya nem dolgozható be. Újtelepítéskor célszerű, ha már az elővete- mény megkapja az istállótrágyát, pótló- vagy újratelepítéskor pedig csak némi tőze- ges komposzt óvatos alkalmazása ajánlható. Ezt egészség- ügyi szempontok diktálják! Sz. L. Próbálja ki! A csepegtető öntözés sajátos módszere a házikertben A műanyaggöngyölegek világát éljük. Műanyag vödrökben, ballonokban jutunk hozzá a legkülönfélébb szörpökhöz, mosó- és oldószerekhez, növényvédőszerekhez, festékekhez, stb. stb. Ezeket az edényeket élelmiszer, vagy például bor tárolására nem ajánlott felhasználni, az alapos kitisztítás ellenére kioldható és magából a műanyagedény anyagából felszabaduló, egészségre ártalmas vegyi anyagok miatt, aminek különösen hosszabb tárolás, vagy aktív savakat is tartalmazó anyagok (mint pl. a bor) tárolásánál növekszik meg a veszélye. Sok esetben kidobás, rosz- szabb esetben a környezet- szennyező, mérgező füstgázokat kibocsátó elégetés sorsára jutnak. Ne tegyük! Hasznosításuknak ennél sokkal áldásosabb módját próbáltam ki. Sikerrel. A kereskedelemben kapható műanyag szőlőkötöző - mint segédanyag - alkalmazásával, amely tulajdonképpen egy műanyag csövecske 1-1,5 milliméteres belső lyukmérettel, meg lehet oldani házikertekben a vezetékrendszer-kiépítés nélküli csepegtető öntözést. A kannákat, vödröket a paradicsom, paprika, földieper, málna, csemegeszőlő vagy akármilyen vízigényes kerti kultúra tövei közé helyezem és feltöltöm vízzel. A műanyag kötözőkből akkora darabokat szabok le, hogy azok az edény aljára leérjenek és kisebb - pl. 10 literes - edény esetében négy, nagyobb - pl. 20-25 literes - edény esetében nyolc-tíz öntözendő tő alá kívülről odaérjenek. A belül lyukas kötöző műanyagszál külső végét megszívom, öt cm mélyre helyezve, rá egy-két marék laza földet, esetleg homokot dobva kész az „öntöző- rendszer". A közlekedő edények fizikai törvényszerűsége szerint fog a víz igen lassan - és ez nagyon fontos - kiszivárogni az edényből a talajba. A talaj- szerkezet-rombolás e módszernél minimális, hiszen megkímélem a beöntözendő területet a csapó víz tömörítő káros hatásától. Még egy apró dolog! A műanyag kötöző, most már öntözőcsövet a víztartó edény szájánál egy vastagabb, kemény görbe szívószálba húzom bele az ellapulás megelőzésére. De ezt a célt szolgálhatja bármely más, de keményebb anyagú hajlékony gumi vagy műanyag csődarabka is. Tapasztalatom, hogy öt liter vizet egy ilyen öntözőcsövecske 24 óra alatt juttat a talajba. Érdemes kipróbálni! Egyszerű, víztakarékos és hatékony házikerti módszer. Szakái László a Kertbarátkor tagja Szekszárd * c
