Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 17., kedd Bekeményítenek A városházán hallottuk A közelmúltban kihirdetett lakás- és helyiségtörvény egyrészt etikai aggályokat váltott ki az érdekeltekből azzal, hogy - az egyházi kárpótlási törvényhez hasonlóan - ismét az önkormányzatokkal akar „kifizettetni" egy olyan adósságot, amelyet az állam hozott össze az elmúlt évtizedekben. Másrészről alkotmányossági problémákat is látnak abban, hogy az önkormányzati tulajdonra eltérő szabályokat alkottak, illetve pl. az önkormányzati lakás- és helyiségtulajdonnak a gazdasági társaságba való bevitelét korlátozták. A legutóbbi testületi ülésen írásos tájékoztatást kaptak a képviselők a Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola pénzügyi ellenőrzéseinek a tapasztalatairól. A tényszerű anyag komoly problémákat és hiányosságokat jelzett az intézmény működésében és gazdálkodásában. Közismert, hogy az igazgató személyében - fegyelmi okokból - a közelmúltban változás történt, így a megbízott új vezetőre vár a feladat, hogy a feltárt jogszerűtlenségeket és ésszerűtlen- ségeket megszüntesse. A tavalyi helyi adók kapcsán ellenőrzésekbe kezd az önkormányzati adóhatóság. Elsősorban a valószínűtlen adatok alapján adózók kapcsán vizsgálják a jogszabályi előírások betartását, amely munkát az APEH-hal együttműködve tervezik elvégezni. Az ellenőrzés tapasztalatairól természetesen beszámolunk. Augusztus végéig lehet beadni a jövedéki törvény által kötelezővé tett engedélyek iránti kérelmet. Ezt kiskereskedők esetében a jegyzőhöz kell beadni. A szeszt, kávét, dohányárut és tüzelőolajat forgalmazó kötelezettek figyelmét külön felhívják az előírt adatok és okmányok csatolására. Az engedély beszerzését elmulasztók komoly szankcióra számíthatnak az ellenőrző hatóságok részéről. A ló iránti szeretet nem múlandó Amikor az ember türelmetlen, hajszolt, fáradt, és társra, biztonságra vágyik, megnyugvást hitében, vagy a természetben - fűben, fában és az okos háziállatokban - talál. Talán ezért is vált hagyománnyá Tamásiban az augusztusi lóverseny, amelyet 20-21-én rendeznek meg már 34. alkalommal. Manapság - mint minden területen - nagyot fordultak a dolgok, más, szinte új körülmények között kell rendezvényeket szervezni. Szerencsére, támogatóink nem hagytak el bennünket, ezúton is köszönet illeti őket! A Szent István napi színes ünnepségek országszerte zajlanak, köztük egyre több a lovasrendezvény. A hagyományokat ápolni szép, nemes feladat, de kötelesség is. Teszi ezt a szervező, aki helyet, keretet ad neki, teszi a ló, valamint az is, aki ezt látni kívánja és meg is nézi. A kétnapos rendezvény ugróversenyeire közel 20 klub 65 lovával, a kettesfogathajtó-ver- senyre pedig 25 fogat mintegy 50 lóval jelentkezett, de minden akkor tisztázódik, mikor 19-én bekötik a lovakat ... Az apaji pusztaötös és csikós-bemutató izgalmas látványt ígér. A játék kedvéért 20-án, a verseny első napján tombolasorsolás lesz, olyan időpontban, hogy a vidékre utazók is jelen lehessenek. Köztudott, hogy a tamásiak a búcsút kétszer tartják, egyszer egyházukkal 15-én, a közösségit, a családit pedig 20-án és a hozzá kapcsolódó napokban. Ezért a lovaspálya melletti vásártér egyrészt búcsú, másrészt gépjárműparkoló. Kérjük a gépkocsival érkezőket, hogy figyeljék a közúti jelzéseket, a helyi irányító táblákat és személyzetet, mivel változott a parkolóba történő be-, illetve kihajtás rendje. A közönség jó ellátása érdekében vendéglátóegységek, vállalkozók népesítik be a pálya erre kijelölt részeit, a helyeket már szinte teljesen lefoglalták. A rendezők csak minimálisan emelték meg a belépők árát (felnőtt 120 Ft), de a kedvezményt a nyugdíjas, diák, katona (60 Ft) és gyermekek esetében (30 Ft) biztosítja. A versenyt 20-án 13.30 órakor a lovaspályán dr. Nádori László egyetemi tanár, országgyűlési képviselő nyitja meg. Már csak az idő lehetne kegyesebb a szervezőkhöz, résztvevőkhöz, előtte jó kiadós esőzéssel...! Reméljük a lovat kedvelők mind ott lesznek Tamásiban a 20-21-i lovasnapokon! Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Mátics Éva Úgy kell nekünk? Először a kocsi elé fogott, szénát ropogtató egyes figyel fel érkeztünkre, aztán a szekeret rakodó gazdája is szemügyre vesz bennünket. Mi több, abbahagyja a lucerna viliázását, szusszan egyet és szóba elegyedünk. — Nem, nem voltam sohasem tsz-tag, az építőiparban dolgoztam, kőműves a szakmám - mondja a kisszékelyi Horváth József a bemutatkozó kézfogás után. - Tizenhárom éve vagyok nyugdíjas, azóta maszek is. — Mekkora területen? — Két hold földem meg egy darab szőlőm van. Nem kértem kárpótlást. Ezt az egy hold lucernát a tsz-től bériem. — Akkor ezek szerint nagyjószággal is foglalkozik. — Még nem, csak öt disznóm van és baromfiak. — Azoknak nem kell a széna. — Nem is adom nekik! Veszek két bikát télire. — Megéri állatokkal fogHorváth József lalkozni mostanában? Van jövője? — Idáig nem érte meg. Hatvan forintot kaptam a hízó kilójáért, aztán ezer forintos kukoricával meg még annál is drágább táppal etettem, a bika viszont nyolcvan forintért elmegy. Hogy van-e jövője az állattartásnak? Kell lennie, mert különben leáll mindenki. Kisszékelyben fele falu már nem hizlal leadásra, csak saját szükségletre. Eladták az anyakocákat. — A paraszt jó jelzőrendszer. Véleménye szerint mennyire figyelnek rá az illetékesek? — Semmiben sem tartják be az ígéreteket. Mondják, megemelik a disznó árát négy forinttal, s ez igaz, de a tápét meg tizenöttel! Nagyon-na- gyon rossz a kormány gazdaságpolitikája, ezért van ez a nagy bizonytalanság is. Ezek odafönt maguk között osztogatják a százötvenezreket, a népnek meg marad a létminimum és az annál is kevesebb. Ha ezt a kormányt jövőre mégegyszer megválasztják, úgy kell nekünk. Végképp eladósodunk. De azért a parasztember mindig reménykedik. Változni kell. — Úgy legyen!- ékes - Fotó: gottvald Megszáradt a lucernaszéna, haza lehet vinni Francia kapcsolat Még alig vannak túl a francia Lanester városkából Simontomya. A huszonhat városka kulturális küldöttségének tagjai kézilabdás, három csapat - lányok-fiúk - az első élménybeszámolójukon, máris hétfőn este érkeztek a Sió-parti telepü- újabb, ezúttal sportküldöttséget fogad a lésre és egy hétig élvezik a helyiek vendégszeretetét. A gall vendégek Szek- szárddal, Budapesttel, Kisszékellyel, Ce- cével és a Balatonnal ismerkednek majd meg, két alkalommal pedig - Simontor- nyán, illetve a szekszárdi sportcsarnokban - összemérik erejüket a vendéglátóikkal. Késik a fürdőátadás Rendszeres olvasóink emlékezhetnek arra, hogy Kisz- székelyben micsoda optimizmussal láttak hozzá - gyerekekre és a turizmusra is gondolva - egy fürdő létesítéséhez. A kezdeti derűlátás aztán mára ha nem is strandra, de egy keserű kézlegyintésre változott. — Mégegyszer nem kezdenénk bele - mondja Májer József polgármester, aki éppen a bádogosmunka alapanyagát hozta a helyszínre - , hiszen olyan áremelés volt, hogy az szinte hihetetlen. Az eredeti tervben egy 8x15 méteres fürdőmedence szerepelt, de az önkormányzat azt javasolta, építsünk nagyobbat. így lett ez 10x20-as. — Hogyan alakultak a költségek? — A vállalkozók általában 6,8-7,5 milliós költségvetést adtak be, egy azonban 3,5 millióért vállalta fix árban a medencét és ugyanannyiért a 12x6,5 méteres gépházat, valamint a 24x3,5 méteres öltözőépületet. — Mikorra tűzték ki az átadási határidőt? — Július 1-jére, de az megcsúszott és azután lett belőle augusztus 15. Én azonban úgy látom, hogy csak szeptemberre lesz kész. Elmondom azt is, költségnöveléssel ez nem jár, mivel szerződésben kikötöttük, hogy sem áfával, sem áremelkedéssel nem lehet indokolni. Egyébként pedig 1,5 milliót adtunk anyagvásárlásra. — Azért ahogy elnézem, van itt munka még bőven. A vízzáró réteg és a lábmosó hiányzik Májer József: - Szeptember 1-jére kész lesz — Igen, akad. Visszavan a medence vízzáró rétegének és a lábmosónak a kialakítása, az épületek szerelvényezése, amit egy másik vállalkozónak adtunk ki. A csúszás miatt nem megyünk bíróságra, mert nekünk nem per, hanem fürdő kell. Remélem, szeptember 1-jére kész lesz és ahogy terveztük, az idén beüzemelhetjük. — S ha szép lesz a vénasz- szonyok nyara? — Akkor maguk is jöhetnek fürdeni. — Köszönjük, ha úgy adódik, élünk vele. Az öltöző külső munkáival már végeztek Ösztön és életkedv Addig nem lesz rendszerváltás, míg a föld vissza nem kerül magántulajdonba. Ezért erőltetik, gyorsítják a visszaadást, aztán nem törődnek semmivel. Anyám is azért dolgozott a Rá- kosi-rendszerben, hogy adót fizethessen, mivel semmi másra nem jutott. A törvény másra nem jó, mint arra, hogy testvért testvér ellen, családot család ellen, rokont rokon ellen fordítson. A régi tanulmányainkból a konjunktúráról és a dekonjunktúráról nem szabad elfeledkezni, kérlek szépen. Két éve eladtam az összes disznómat, de ma már tudom, ki kellett volna várnom. A tavasszal, amikor malac kellett volna, vettem hármat Dalmandon. Nemrégiben ott tartottam, hogy tizenhárom hízót nem tudtam eladni. Akkorák, mint ez az ajtó. Azt mondtam, ötvenötért nem adom oda. Jött egy vevő, s azt kérdezte, mennyit kérek a hízókért. Közöltem vele, hogy nyolcvanért adom. Azt válaszolta erre, hogy az állatforgalminál ötvenöt kilója. Erre én mondtam neki, akkor vegyen attól. Eladtam, nem ötvenötért, de nem voltam elég előrelátó, mert két nap múlva 84,50-ért vette az állatforgalmi . . . Tegnap idejöttek, mert van még tíz hízóm, hogy adnék-e el belőlük. Azt válaszoltam, majd két hónap múlva - százért. Tudom, most kéne rámozdulni, anyadisznót venni, mert jövőre nem lesz az országban hízó. Majd megtudjátok ti, városiak, hogy mit jelent ez. Egy Kecskemét környéki parasztember mondta nekem egyszer, hogy neki akkor is volt disznója, amikor ezer forint fölött volt a kukorica ára. Tehát itt van a túlélés. Csak a magyar türelmével van baj. Tudom azt, hogy szeptemberben kilencvenhét forint lesz a disznó ára a tőzsdén. És így alakul ez majd a földdel is. Én az összes kárpótlási jegyemet földben veszem ki, mivel meggyőződésem, hogy lesz értéke. Magam művelem majd bérelt gépekkel, mert úgy biztosan többet hoz, mint ha a tsz-nek adnám bérbe. Az este, kérlek szépen, trágyát szórtam vasvellával, a két kezemmel és rálátásom volt az egész határra. Elgondolkodtam, van-e értelme ennek a munkának, tegyem-e tovább a dolgom, vagy menjek át a szőlőmhöz és inkább igyák egy jót az új borból. Úgy döntöttem, maradok. Maradok a földnél, mert fenntartja az ösztönt meg az életkedvet. Elmondta: Fehér Kálmán Regölyben Lopnak Sajnos, nem mondok újat, mert mostanában így van ez. Bármerre jár ez ember, mást sem hall, mint azt, hogy lopnak. Enyveskezű tolvajok szedik fel a krumplit, a zöldséget, viszik el a gyümölcsöt, mások verejtékes munkájának az eredményét, mindent, ami nincs lebetonozva. Ha már a lelkiismeret nem parancsol megálljt, akkor másnak kéne - mondják -, mert állítólag javul kis hazánkban a közbiztonság. De mindez csak üres szólam lesz mindaddig, amíg azt is tapasztaljuk, hogy lopnak . .. i á >
