Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10 / 159. szám

14 »ÚJSÁG XL DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL 1993. július 10., szombat „Találkozás.. a művészettel Ismét élményt kínál a Mű­vészetek Háza látogatóinak. Igaz, július 5-én valósággal ránk zúdult Bartók fergeteges, egyetemlegessé magasztosult zenéje, a gyermekien tiszta ének, a népművészeti alkotá­sok remekei és a Magyar Nemzeti Galéria által váloga­tott művészeti alkotások együttes csodája. A rendezők szándéka vilá­gosan kitapintható, hiszen itt a még élő és mindig meg­újulni kész népművészeti ihle­tésű szőttesek, hímzések, vise- letek, kerámiák mellett, velük együtt élve jelennek meg a képzőművészet által létreho­zott alkotások. A népművészet találkozott e teremben a festészettel, gra­fikával, szobrászattal. Zavar­ban van az ember, amikor le kellene írnia e két művészeti ág közötti határokat, hiszen lehetséges-e elválasztani - sé­rülés nélkül - azonos nyelvet beszélő, azonos kultúrában mozgó, együtt élő embereket? Úgy tűnik, a felelet ebben a te­remben is egyértelmű, lehetet­lenre vállalkozik az, aki ilyenre „vetemedik". Szándé­kosan használtam a veteme­dés szót, hiszen a történelem megtette e szörnyűséget, ám a művészet olyan mint a búvó-patak. Kényszerítheti a természet a föld alá, ám újra és újra feltör, hogy áradásával az örök megmaradást hirdesse. Nos, az emeleten karéjban pompáznak a női viseletek, s velük szemben áll „magányo­san" Kő Pál Kossuth szobra. A „felöltöztetett" Kossuth tollas kalapjával ugyan magányo­san, szinte számkivetetten áll, ám tekintete „haza-réved", vi­seletében is emelt fővel járó nemzetére, ahonnan elűzte sorsa. A székely és a sárközi szőt­tesek csodálatos világa a ma embere számára lehet, hogy már csak dísz, de motívumai - nevükben is őrzik - az ősi, ke­leti kultúrában gyökerező jel­rendszerünket. Nem lehet vé­letlen, hogy pont ezek az ősi jelek ihlették meg Jakovis Jó­zsefet a „Kezdet" című mű megalkotására. Jó lenne végre meghatá­rozni, hogy a népművészet­ben a látvány és annak abszt­rakciója, jelei, melyek jelenté­Kő Pál: Kossuth Komiss Dezső: Allegro Barbara sek hordozói, hogyan hatnak a ma emberére. Tudja-e egyál­talán azok fontos mondan­dóit, érti-e? Mert erre egyre sürgetőbb lenne a feleleteket megadni, hiszen a XX. század embere sokszor elzárkózik a jelrendszer megértése elől, s csak ráérez alkalmanként aka­rata ellenére is. Nos, azt hiszem ez - és az ilyen kiállítások - adhatnak segítséget e feleletek megtalá­lásához. Csohány Kálmán, vagy Komiss Jenő emlékezései Bar­tók Bélára, nem csupán a nagy muzsikus előtti főhajtás képi megfogalmazásai, hanem a „tiszta forrás"-ból való éltető ital áradásának igenlése is. Kornis Jenő - Miska című alkotása a kerámiák világába visz el bennünket. Jó lett volna, ha a textíliák mellett a bőségesen megjelentetett népművészeti kerámia is azo­nos rangot tudott volna ki­vívni magának. Itt sajnos a XX. században a textil megta­lálta a viselet „kényszerét", a szép elfogadását jelen éle­tünkben, ám a kerámia most vívja - már régóta - életben maradásához szükséges rang­ját, keresi funkcióját. A „Mű­anyag-világban" bizony ne­hezen képes talpon maradni, s ez érződik is. A több tucat kiállító mun­káit felsorolni, a műveket elemezni egy újságcikkben le­hetetlen vállalkozás. Ám nem tudunk hallgatni Szervátiusz Tibor: „Kicsi Bálvány - Csángó Madonna" című szob­ráról. A gyönyörűen meg­munkált, tömbszerű „bál­vány" pogány kultuszt sugall, ám a szoborból áradó békes­ség, anyagi szépség az égi édesanyára irányítja tekinte­tünk. A bronzból készített „Madonna a Kisjézussal" című alkotása a megformálás egyszerűségével lett igazán alkotássá. Az ívelt „ágasfából" elővarázsolt anya gyermeké­vel megkapó, lebilincselő még egy „hitetlen" számára is. Jó volt bemenni és meg­nézni ezt a kiállítást. Jó volt ta­lálkozni már „elment" és még köztünk élő művész sok-sok alkotásával. Jó volt végre együtt látni és nem elvá­lasztva a nép- és „magas" művészetet, hiszen az valójá­ban egy és oszthatatlan. Dr. Rosner Gyula, régész Hincz Gyula: Felszálló madár Magyar képzőművész, Lúgosról Egy követ a sok közül A Duna Menti Folklórfesztivált a kul­túra követeinek találkozójának is neve­zik. Mindenki az, aki bármilyen formá­ban terjeszti hazája, faluja, városa kul­túráját. Hokker László lugosi szobrász- művész a szó szorosabb értelmében véve is ilyen követként érkezett, aki mint elmondta, egy, pontosabban két tárlat megszervezése miatt van Szek- szárdon. — Tárgyalni fogunk Baky Péter igaz­gató úrral - kezdte a vendég - , mi azt szeretnénk, ha idén ősszel rendeznénk egy kiálh'tást Lúgoson az itteni alkotók munkáiból, majd jövőre festő kollégá­immal viszonoznánk azt. — Mit jelent ma Romániában kép­zőművésznek lenni? — Az ottani művészek közül is sokan vannak, akik - akárcsak az itteniek - ki­felé kacsingatnak, Németország, min­denesetre Nyugat-Európa felé. Sajnos, azt kell mondanom, nincs pénz a képző- művészetre. — És mit jelent magyar művésznek lenni ma Romániában? — Valamikor, a szüleim idejében mindenki három nyelven beszélt: romá­nul, németül és magyarul. Ma már, ami­kor csak szórvány magyarságról beszél­hetünk, egész más a szituáció. Éppen eb­ben a helyzetben nem szabad megadni magunkat, az RMDSZ-szel együtt min­dent megteszünk, hogy az iskolát közép­fokon is visszaállísák. Sajnos sok minden még elég nehezen megy, de régen az em­berek megértették egymást és azt hiszem, most is megtaláljuk a közös nyelvet. — Önöknek már volt közös akciójuk magyar kollégáikkal. — Igen, májusban nyílt egy kiállítás a Lugosi Galériában. Jakab Géza, a szek­szárdi 1. Számú Általános Iskola tanára gyűjtötte össze az itteni, én pedig az ot­tani gyerekek munkáit - egy közös tárla­tot rendeztünk, amely nagy sikernek ör­vendett, nagy örömömre szolgál, hogy a Temesvári Uj Szóban is megemlékeztek róla. Én azt hiszem, ilyen apró kövekből kell összeraknunk az összetartozás várát. Hangyái Fotó:Degré A lugosi Hokker László, a temesvári Új Szóval Miért jó befektetés Önnek a Magyar Államkötvény? Sohasem volt nagyobb biztonságbgn • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY KAMA­TAIT ÉS VISSZAFIZETÉSÉT AZ ÁLLAM SZAVATOUA. Az állami garancia mindig érvényes marad. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét is biztonság­ban szeretné tudni, akkor az Ön be­fektetése: a Magyar Államkötvény. • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY GYORSAN MOBILIZÁLHATÓ. A futamidő nem azonos a lekötéssel. A Magyar Államkötvénybe fektetett pénz a futamidő alatt - a tájékoztatóban megadott feltételek szerint - bármikor mobilizálható. • MINDEN BEFEKTETŐ MEGTALÁLHAT­JA A NEKI LEGKEDVEZŐBB KAMA­TOZÁSÚ ÁLLAMKÖTVÉNYT. Az Államkötvények többsége fix kamato­zású, mely azért előnyös, mert a kamat előre kiszámítható. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatot alkalmaztunk, ami pedig azért kedvező, mert bármi történik a gaz­daságban, a befektetőt nem érheti megle­petés, kötvényének kamata értékálló. Forgalmazóhelyek: MNB Főpénztár (Buda­pest V. Hold utca 4.) és az MNB Tolna Me­gyei Igazgatósága (7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13.). A forgalmazóhelyeken az itt felsorolt, korábban kibocsátott Ma­gyar Államkötvények - a helyszínen ren­delkezésre álló feltételek szerint - folyam­atosan megvásárolhatók: Elnevezés Kamat Kamatfizetés Lejárat 1994/A 18,74% '93. XII. 1. '94. XII. 1. 1994/B 17,5% '93. XII. 18. '94. XII. 18. 1995/A 21,0% '93.X. 6. '95.X. 6. 1995/B 21,0% '93. XI. 12. '95. XI. 12. 1995/C 17,5% '94.11.1. '95.11.1. 1995/F 17,0+1,5% '94. VII. 2. '95. VII. 2. 1996/A 16,5% '93. XII. 28. '96. XII. 28. 1996/B 17,5% '94.1.22. '96.1.22. 1996/C 17,5% '94.11.10. '96.11.10. 1996/F 17,5+1,5% '94. V. 17. '96. V. 17. 1997/C 18,0% '94. III. 1. '97. III. 1. 1998/A 17,8%* '94.111.10. '98.111.10. * változó kamatozású, féléves kamat Az 1995/F Államkötvény kapható még az OTP és a Kereskedelmi Bank kijelölt fiókjaiban. A A BIZTONSÁG i < 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents