Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
XI. Duna Menti M Folíclórfesztivál ^ Megénekelt infrastruktúra A népdalok üzeneteire mindig is figyelni kellett. Túl a természeti képek leírásán kiderült az is, hogy milyen tájon született a költemény, hogy az énekmondó férfi vagy nő volt és mennyi idős lehetett. A csúfolódó legényugrató, leánybolondító dalok mellett tárgyalóit, jelenséget is megismerhettünk e dalokból. Kiskendő és jegykendő, zsoltár, rokolya, hím- zött ümög és folytathatnánk. Aligha van település e hazában, ahol az önkormányzatnak ne fájna a feje a hiányos infrastruktúra miatt. Nem kétséges: ez is megjelenik a népdalokban. Ahány ház, annyi szokás, de az adott település neve könnyen helyettesíthető és a közös gond azonos szöveggel énekelhető bárhol. Imigyen: „Még azt mondják hírőst lásd község neve)-ben nincs ártézi kút.. " Ebből következik, hogy szennyvízcsatorna-hálózata sincs. No, de figyeljünk csak a folytatásra, amit a kalocsai felvonuláson az érsekcsanádiak énekeltek! „ ... pedig oda márványkőből visz a gyalogút." Ez azonban megnyugtató, hiszen bizonyítja, szilárd burkolatúak az utcák, de a járdák mindenképpen. Alkalmas tehát e község a hiányos infrastruktúra ellenére akár nemzetközi folklórfesztivált is rendezni. - decsi Kóstoló a korzón (Folytatás az 1. oldalról.) Mint elmondták, el vannak ragadtatva a produkcióktól, nagyon jól érzik magukat nálunk, mély benyomást tett rájuk a kalocsai megynyitó ünnepség. A csoport férfitagjai dicsérték a magyar hölgyeket, sajnálják, hogy kevés az idejük .. . Amikor az otthoni helyzetről kérdeztük őket, elmondták, hogy örülnek, hogy náluk legalább béke van. A turisták jönnek-mennek, szerencsére - teszik hozzá. Most már nem félnek. Ők sem. Amikor Szerbia kerül szóba, elhallgatnak, majd egy középkorú férfi szólal meg. — Mi nem politizálunk. Vagyis, mi azzal politizálunk, hogy itt vagyunk ezen a fesztiválon, ahol ez a sok együttes találkozik. Mi békét akarunk. Fotó: Gottvald Károly -hájA horvátok bizakodók és békét akarnak Ambrus Gyula fellépne, ha lehetne Katrinca Pusztináról Lakodalmas felvonulás ✓ Ersekcsanádon Örömmel jelenthetjük, hogy a keddhez képest tegnap már némi élénkülés volt tapasztl- ható a kirakodóvásáron, a szekszárdi Babits Mihály művelődési ház előtti területen. Azt ugyan nem állítjuk, hogy mindenütt az élő kézművesség, élő népűvészet termékeit lehetett látni, ám néhány árus meglepő érdekességeket kínált az érdeklődőknek. S hogy mit is? Mindenekelőtt katrin- cát. De hát mi is az a katrinca? A választ az illetékestől, az elárusító Ambrus Gyulától halljuk, aki édesanyja és anyósa szépen hímzett ágytakaróit, szöveteit hozta magával. — Katrinca, ez tulajdonképpen szoknya. Ez a női ing nagypataki, ez pedig puszti- nai. Megmutatom, hogyan is kell a katrincát használni. Magunk köré tekerjük, s itt megkötjük a dernicét. Az inget felvesszük, ezt meg feltekerjük a fejünkre, s teszünk rá ilyen garándzsit. (Világos). No, amit meg ott lehet látni, az a kerpa. (Erről az egyről kiderült első látásra, hogy kendőről van szó). Van nálam csángó férfi öv is, ez ugyancsak nagypataki. — Ön odavalósi? — Nem, szerbeki vagyok. — S hol van az a Szerbek? — Hát Pusztina mellett. Néhány keresztkérdés után kiderült, hogy Ambrus Gyula moldvai csángó, ám jelenleg Erdélyben, Sepsiszentgyör- gyön él. S amikor éppen nem elárusítással foglalkozik, akkor népdalokat, néptáncokat gyűjt, s nem is akármilyen eredménnyel. — Ó, hát voltam én már Olaszországban, Dániában, Németországban, fesztiválokon, fújtam a furulyámat. Sajnos, ide későn érkeztem, de ha lehetne, fellépnék itt is szívesen. -száFotó: Gottvald Károly Kocsira kerül a hozomány Szép szokások, kellemes emlékek elevenedtek fel. Az idősebbek talán még látták, amint az igazi menyasszony ágyát tették fel a lovaskocsira, a fiatalok már csak a folklór- fesztiválon nézhették végig. Érsekcsanádon ugyanis ez a szokás, illetve ez volt. Amikor az esküvő után a lányos háztól elvitték a menyasszonyt, ágyát, hozományát, ládáját lovaskocsira - régen lovasszekérre - tették. Utána ballagott az ifjú pár, s mögöttük a lakodalmas menet, akiket most egy vajdasági és egy német csoport helyettesített. Bár az esküvőt csak eljátszották, az utána következő lakodalmi vacsora nagyon is igazira sikeredett. Egy biztos, sokan voltak ott és mindenki nagyon szívesen emlékszik majd visz- sza a tegnapi délutánra Ersekcsanádon. - éG A fesztivál örömei Új pihenésnek, kikapcsolódásnak számító programokat szerveztek Baján a Duna Menti Folklórfesztivál szereplőinek. A csoportok választhattak a városi sétakocsikázás, a lovaglás és a hajókirándulás között, ezzel is minél több szép és kellemes emléket gyűjtve Bajáról, Magyarországról. - ég Együtt énekelni és táncolni Minden este Fesztiválklub Július 9-én, azaz pénteken Szekszárdon, a Babits márványtermében a fesztiválklub házigazdája a képen is látható Nagymányoki Német Nemzetiségi Együttes lesz. Talán mondanunk sem kell, milyen nagy szeretettel várják a vendégeket. A Duna Menti Folkórfeszti- vál egyik rangos eseménye Szekszárdon is a Fesztiválklub, ahol a házigazda szerepét minden este más-más néptáncegyüttes vállalja fel. A Fesztiválklubról Matókné Kapási Júliával, a fesztivál művészeti vezetőjével beszélgettünk.- A hagyományokhoz híven rendeztük meg most is ezt az eseményt, hiszen már a 80-as években is nagyon sikeres műsornak számított a Fesztiválklub. A fesztivál ideje alatt a Babits művelődési ház márványtermében összegyűlnek az itt lévő együttesek és az érdeklődő polgárok. Annak idején a Fesztiválklub azért jött létre, hogy a fesztiválon résztvevő emberek kötetlenebbül is találkozhassanak egymással, együtt szórakozhassanak. Itt alkalom van arra, hogy barátságok szövődjenek, megismerkedjenek a különböző népek, nemzetiségek egymás szokásaival. Ezek az esték, már évek óta, - én legalább is így emlékszem - a fesztivál leghangulatosabb rendezvényei közé tartoztak, mert a legemberközelibbek, itt is vannak táncos programok, de szabadon, kötetlenül. Minden este más házigazdája van a Fesztiválklubnak, egy-egy Tolna megyei hagyományőrző csoport. Az első „házigazdaság" a Bartináé volt természetesen. A hétfő és a kedd esti Fesztiválklubban részt vettek a külföldi fellépők és az utcáról bejött érdeklődők, együtt táncoltak és énekeltek. Volt tánc bemutató, voltak népi játékok, emellett a hangulatot csak fokozta a sör, a bor és kalács, amivel kínáltuk a vendégeket. Volt tehát minden ami szem-szájnak ingere.- A fesztiválra érkezett együttesek közül hányat szállásoltak el Szekszárdon?- Szekszárdon 11 csoport van, külföldiek és hazaiak. A külföldi együttesek sora: Franciaországból zenekar, Görögországból táncegyüttes, Horvátországból, Őlaszor- szágból egy-egy csoport, Romániából, Móráról és György- falváról egy közös magyar csoport érkezett, Ciprusról, a romániai Lúgosról, Svájcból és Svédországból pedig egy-egy népiegyüttes. Természtesen ezek a csoportok is fellépnek majd a fesztivál többi városaiban is. A hazai együttesek közül az aparhanti és a nagymányoki lett Szekszárdon elszállásolva.- mauthner Nemzetközi folklórműsor Vendégségben Ezt az elnevezést viselte az a nemzetközi folklórműsor, melyet tegnap délután tekinthettek meg az érdeklődők Szekszárdon, a Prométheusz parkban. A füves területen már korábban felépítették a technikusok a hagyományos emelvényt, azt a „küzdőteret", melyen bizonyíthatták tudásukat az együttesek. Elsőként az Őcsényi Népi Együttes lépett a deszkákra, két hagyományos táncot eljárva. őket a németországi Zomeding folklórcsapata követte, majd Szekszárd testvér- városának, Lúgosnak az együttese mutatta be sodró lendületű műsorát. Kellemes, lágy zenét varázsoltak hegedűjükből a franciaországi Poitiers csapatának tagjai. S akit a gyors ritmus és ütem vonzott, az sem csalódott, hiszen a színpadot a ciprusi törökök és a görögök is a birtokukba vették. -szá-gkPárostánc zomedingi módra é
