Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
1993. július 8., csütörtök DUNAFÖLDVÁR »ÚJSÁG 5 Állás, munkakör nélkül Rövid történet egy közalkalmazottról Rendőrségi hírek A tizenhetedik kocsi megmenekült Több a rablás, mint tavaly Nem kevés munkát adtak a bűnözők a dunaföldvári rendőrőrsnek az utóbbi hetekben. Sikerült nyomára bukkanni egy csaknem két hónapig tartó gépkocsifeltö- rés-sorozat tetteseinek. A mezőfalvai H. Z. és az elő- szállási Cs. A. - utóbbi fiatalkorú - májustól folyamatosan tizenhat autót törtek fel a földvári Antal-hegyen és környékén, kihasználva a mezőgazdasági munkát végző gazdák figyelmetlenségét. Az elkövetők minden gyorsan mozdítható dolgot magukkal vittek, összesen körülbelül százezer forint értékben. A tettesek Földváron kívül Dunaújvárosban is jeleskedtek több betöréses lopással. H. Z. elfogása napján éppen egy Skodát tört fel a szomszédos városban. Két rablás történt Földváron az utóbbi két hétben, az egyik ügyben a nyomozás még folyik. Június 24-én este kilenc és tíz óra között három ismeretlen férfi tört be a Kéri utca 77. szám alatti családi házba. Az ott élő kilencvenkét éves asszonyt megtámadták, párnát szorítottak fejére, és negyvenezer forint készpénzzel, valamint az asz- szony arany karikagyűrűjével távoztak. Az egyik támadó 150-160 centiméter magas, húsz-harminc év közötti, fiatalos külsejű, sűrű fekete harcsabajszot visel. A tettesek feltehetően megpróbálják értékesíteni az aranyékszert. Egy órán belül a járőrök kezére kerültek viszont a június 26-án, szintén az esti órákban történt rablás elkövetői. S. Rudolf és K. János a Fehérvári úton megtámadta és kifosztotta K. Pál dunaföldvári lakost. A zsákmány mindössze hatszáz forint volt, a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A dolog pikantériája, hogy az eset előtt K. Pált az egyik járőr aznap ittas vezetésen érte rajta, és hazavitte, ő azonban - pech- jére - újra útra kelt. Gyanúsan viselkedő fiatalokra akadt a szolgálatban lévő járőr június 29-én a föld-vári határban. Kiderült: a dunaújvárosi fiatalok kábítószer hatása alatt voltak, és éppen anyagot gyűjtöttek. A csapatot kábítószerrel való visszaélés gyanújával előállították. Az eljárás folyik. 1993. első félévében egyébként Dunaföldváron több rablás történt, mint tavaly hasonló időszakban: az öt rablás közül három esetben sikerült az elkövetők nyomára bukkanni, két ügyben még a nyomozás folyik. A dunaföldvári rendőrőrs felderítési eredményessége ötven százalékos, ez az arány az országos átlaghoz képest jónak mondható. ff Harminchét éve írták Az alábbi történet azt próbálja megmutatni, mint lehet valaki egyszerre kinn és benn, hogyan létezik az, ami nincs, és miként lehetséges két szék között a földre huppanni. 1993. nevezetes évszámként vonul be a dunaföldvári oktatási-nevelési intézmények történetébe: január 28-án szétvált az évtizedekig egységesen működő általános iskola és óvoda. Mint a volt házastársak közt a bíróság, itt független szakértők csoportja, a megyei önkormányzat revizorai döntöttek abban, hogy melyik fél mit - és kit, mert, látni fogjuk, e kettő nem ugyanaz -, visz magával. A közös apparátusból az óvoda egy fő szakmunkás, egy gazdasági ügyintéző, és egy óvodatitkár státuszára tartott igényt. Az iskola mindezekről nem akart lemondani, mondván: az állásokat betöltők munkájára szükség van. Május 6-án a város képvi- Selő-testülete a három dolgozó státuszát és bérét „megítélte" az óvodának, amely azonban közben megállapodott két, akkor munka nélkül lévő személlyel az állások betöltéséről, hiszen valakinek végeznie kell a munkát. (A dolog érdekessége, hogy ők ketten éppen az általános iskolától kerültek munkanélküli járadékra.) Az óvoda megbízott vezetője, Bartáné Ringbauer Paula azért nem az iskola dolgozóit alkalmazta, mert sokáig úgy tűnt, az iskolaigazgató nem válik meg tőlük, visszatáncolni a két munka- nélkülivel kötött megállapodás után pedig kellemetlen lett volna. Ifj. Vajai József né, a két gazdasági ügyintéző egyike, akiknek bérét és állását az iskola „leadta", május 6-án még minderről semmit sem tudott, ugyanis egy éve gyermeknevelési segélyen van. Nem sokkal később a piacon tudta meg, hogy munkanélkülivé lett. Elsőként azt kérdezte meg Lóky Istvánná iskolaigazgatótól, hogy miért éppen tőle vált meg, hiszen munkáját mindenki megelégedésére végezte. (Azért, mert gyesen van, és neki a legalacsonyabb a fizetése - hangzott a válasz.) Másodszor a munkaügyi bírósághoz fordult segítségért, ahol azonban felmondólevelet, vagy bármely munkaviszonyának megszűnését igazoló dokumentumot kértek tőle. Ilyet viszont ő nem kapott, s mint utóbb kiderült, nem is kaphatott, mert nincs. Érvényes, határozatlan időre szóló szerződés köti az általános iskolához, bérkeretét ugyanakkor az óvoda használja fel. Az egyetlen dokumentáció egy testületi döntésről szól, ott azonban az ő neve nem szerepel. A polgármesteri hivatalnál Ifj. Vajai Jó- zsefné azt a választ kapta: a jegyzőkönyvbe csak a lényeges dolgok kerülnek. A munkaügyi bíróság nem érti, mit jelent tulajdonképpen ez a leválásügy. Bartáné Ringbauer Paula nem érti, ha az iskola januárban nem akart megválni dolgozóitól, három hónappal később miért válik meg mégis. Lóky Istvánná nem érti, hogy az óvoda miért nem vette át a két dolgozót, ha a bérüket elvitte. Ifj. Vajai Józsefné pedig azt látja, hogy egy hatalmi harc áldozata. Feltehetően csak azok a képviselők értik a dolgot, akiknek igen-szavazatával a testület úgy döntött: ameny- nyiben a két iskolai alkalmazott személyére az óvoda nem tart igényt, az önkormányzat magára vállalja a felmondással kapcsolatos költségeket, azaz a végkielégítést. Ifj. Vajai Józsefné, akinek közalkalmazotti jogállása törvénybe van foglalva, már most kimaradt a fizetésemelésből, munkaköre megszűnt. Ha lejár a gyese, és visszamegy dolgozni, várja majd egy felmondólevél. Azért nem előbb, mert a gyermeknevelési segélyen lévő anyáknak nem lehet felmondani. Van is állása, meg nincs is. Kinn is van, meg benn is. Tóth Ferenc Villanymeghajtással, új technológiával dolgozik a Dunaföldvári Malom - adta hírül a Tolnai Napló 1956. július 10-i száma a címoldalon. A malom két hónapig nagyjavítás miatt állt, ez idő alatt az addigi gőzmeghajtást villanymotorral cserélték fel, s egyben szovjet tapasztalatok alapján új technológiát dolgoztak ki a teljesítőképesség növelésére, a minőség javítására. Ugyanaz a lapszám tudósít a dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezetben zajló aratásról. Az írás Böde János kombájnost mutatja be, ahogy „erejét megfeszítve dolgozik". A város teteje Szarva közt a _______templomtornyot örökítette meg Ótós R éka felvétele, amely a földvári vár udvarán készült. A két szarv - vagy egy életfa karjai ? -, a már önmagában is műalkotásnak beillő elszáradt fa ágai. * Atkukkantó Leáll a cellulózgyár Munkásgyűlésen tájékoztatták a dunaújvárosi Finomapírgyár Kft. dolgozóit a cégnél tervezett leépítésekről. Eszerint augusztus végén leáll a cellulózgyár, és mintegy száz-száztíz dolgozó kapja meg a felmondását. A finompapírgyárban három- százharmincan dolgoznak továbbra is. Fertőző méhek Fertőző méhbetegséget észleltek a dunaújvárosi külső benzinkút melletti méhészetben. A terület öt kilométeres körzetében zárlatot rendelt el a kerületi főállatorvos. A területről méz, lép és kaptár ki- és bevitele tilos. Egészségbiztosítási fiók nyílt A hét első napján megnyílt a Fejér Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság dunaújvárosi fiókja. Bár az iroda táppénzt nem fizet, több szolgáltatással áll a biztosítottak rendelkezésére, többek közt helyben felvehető az útiköltség, és minden biztosítási ügyben tájékoztatást kaphatnak az érintettek. Földvár régészszemmel Hol lehet a lócsapda? Dánó Lajos Nem kell sok ahhoz, hogy Dunaföldvár több ezer éves múltja kézzel fogható közelségbe kerüljön az emberhez. Ha egy kicsit szemfüles, rábukkanhat két évszázada viselt szerb női nyakékre, római kövekre, törökkori edényekre - ezt sugallják beszélgető- partnerének Dánó Lajos szavai, aki régiségbúvár, helytörténész, régész, és - a kulturális bizottság tagjaként - közéleti személyiség. Tizenkilenc éves kora óta foglalkozik gyűjtéssel, a régészkedés a hivatása, a kereskedés emellett szinte csak hobbi.- Magángyűjteményem komolyabb darabjai, amelyek nemzeti műkincsek, mind Szekszárdra és a Nemzeti Múzeumba kerültek: római Lár-szobor, római sisak, bronz-mellvért - mondja. Az egyik régészt, Szabó Gézát én indítottam el a pályáján ezekkel a leletekkel. Én fegyverekkel foglalkozom: mellvért, kard, különböző edényekkel, de van festmény-gyűjteményem, többek közt Szász Endrétől, Sugár Gyulától, a tavaly meghalt földvári festőtől. Most már anyagi erőim végesek, és úgy gondoltam, hogy azokat a darabokat, amelyek nem műkincsek, eladom, de •-idén még nem volt vevőm.- Földvár régészeti szempontból kincsesbánya, vagy sivatag?- Kincsesbánya, de csak abban az esetben, ha az ember tudja, hol kell keresni. Én pél dául járom az utcákat, ahol építkezés, vízvezeték-lefektetés folyik, vagy bármi más történik. Most megnéztem azt a területet, ahol egy garázst építettek, az öreg templom mögött, innen török csontvázak kerültek elő, és egy szép kvá- derkő. A sóderosok, ha az alsó-révnél dolgoznak és találnak valamit, azt idehozzák nekem.- Milyen a forgalmi értéke ezeknek a leleteknek?- A múzeumi törvény azt írja, hogy minden darab any- nyit ér, amennyit adnak érte. A Nemzeti Múzeumnak például felajánlottam egy bronz kultikus kardot, amit húszezer forintért vettem, és tízezret adtak volna érte. De a római Lár-szobrot ingyen adtam a szekszárdi múzeumnak.- Melyek a legértékesebb darabjai?- Talán amiket maga semminek tekint: egy római serpenyő, aminek nincs alja, római és török edények. Ezek már a szekszárdi múzeumé, de még nem vitték el.- Mi vonzza a régészkedéshez, a helytörténethez?- Nem tudnám megmondani. Ez egy nagy szerelem, nem is fogom abbahagyni, amíg élek.- Mint helytörténettel foglalkozó, bizonyára összehasonlította már a régi és a mai Földvárt. Mennyiben őrizte meg a város régi arculatát?- Megőrizte. Volt egy barátom, Szombati Viktor, aki útikönyveket írt, azt mondta, hogy ez a város még szinte eredeti állapotában van, törökkori teknős, macskaköves utcák vannak. Sajnos közülük kettőt lebetonoztak még a régi tanácsi rendszerben. Megőrizte az arculatát, Szentendre után Földvár az egyetlen olyan hely, amelyik ebből a szempontból valóban kiemelkedő.- Mi foglalkoztatja most?- Van egy nagyon jó témám. Van itt egy római lócsapda. 1956 előtt működött a gimnáziumban egy régész-szakkör, ők vették észre, hogy a híd lábánál lukak vannak a földben. Elhívták Bóna István régészt, aki megállapította, hogy a limesek között egyedülálló lócsapdáról van szó. Olyan kőbe faragott lukak, amelyekbe, ha a ló belelép, eltörik a lába, a barbár támadásokat így próbálták kivédeni. Ezt szeretném most megtalálni. tóth Emlékmű Solton a vörösterror áldozatainak Solton, a Vécsey-parkban június huszonhetedikén. vasárnap felavatták annak a tizenhat solti áldozatnak az emlékművét, akik 1919-ben a Tanácsköztársaság terrorja következtében vesztették életüket. Az emlékművet a solti ön- kormányzat és a helyi MDF-szervezet állíttatta. Rajtuk kívül megemlékezett és koszorút helyezett el a Fidesz solti csoportja, a Solti Ipartestület, az Iposz, a Magyarok Világszövetsége, valamint a Belügyminisztérium képviselője. i
