Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1., csütörtök HÁZUNK TAJA MíPÚJSÁG 7 Időszerű növényvédelem Aszály-mustra Csak a szőlőnek kedvez a meleg idő A szárazságot a napraforgó jól tűri Minden termesztett nö­vény: Az utóbbi hetekben a levéltetvek különösen a diny- nye, uborka, paprika, burgo­nya, káposzta, alma, ősziba­rack és dísznövény kultúrákat lepték el tömegesen, itt újabb védekezésekre lehet szükség (Bi 58, Rogor, Sinoratox, Ant- hio*, Zolone, Pirimor, Decis Quick, Thiodan*, Ulracid*, Lannate**, Dimecron**, Phosdrin**). Ügyeljünk a használati uta­sítások és az élelmezésegész­ségügyi várakozási idők pon­tos betartására. Napraforgó: Az eddigi idő­járás a legtöbb betegségnek nem kedvezett, a poloskáknak azonban annál inkább. Szúrá­saik helyén a kórokozók (szkelotinia, botritisz) köny- nyebben megtelepedhetnek, így a virágzás eleji fungicides kezelést érdemes mérlegelni (Ch. Fundazol, vagy Kolfugó* + Polyram vagy Dithane, Ro­ndán, Sumilex, Rovral.) Paradicsom: a baktériumos betegségek csapadékos idő vagy túl gyakori öntözés ese­tén okozhatnak problémát. Réztartalmú szerekkel (Champion, Bordódé FW, Bordói por, Rézoxiklorid, Rokkol, Cuprosan, Miltox, stb.) vagy Kasuminnal blok­kolhatjuk őket eredményesen. Petrezselyem: a helyenként már észlelhető lisztharmat ter­jedését a Rubigan EC, Afu- gan*, Kara thane, Topsin-M, Ch. Fundazol szerekkel vagy valamelyik kénkészítménnyel Az elmúlt év júniusában a MAE Hajdú-Bihar megyei nyugdíjas tagjai megyénkbe látogattak. Szekszárd város néhány üzemével, intézmé­nyével ismerkedtek. A Tolna Megyei Agrár­nyugdíjas Klub látta vendégül a 30 fős csoportot. Tájékozta­tást kaptak megyénk mező- gazdasági üzemeinek helyze­téről és barátságos beszélgetés (Mictorhiol, Kénkol, Szera stb.) megállíthatjuk. Bab: hogy a tárolóba egész­séges bab kerüljön, még a szántóföldön ajánlatos véde­kezni zöldérés majd perga­menérés idején a szemeket ki­lyuggató babzsizsik ellen (Bancol, Nevifosz*). Gyümölcsfák: ritkán per­metezett alma-, körte-, cse­resznye-, és meggyültetvé­nyekben a levelek fonákán szívogató recés levélpoloskák erősen fölszaporodtak. Kárté­telük szembetűnő: a levél szí­nén kifehéredő szívásnyo­mok, a fonákán rozsdaszerű ürülék, később korai lombhul­lás. A rovar foszforsavészte- rekkel (Zolone, Bi 58, Sinratox, Rogor, Unifosz stb.) könnyen leküzdhető. A termés „kukacodását" okozó gyümölcsmolyok (al­mamoly, keleti gyümölcs­moly, szdvamoly) második nemzedékének tömeges lár­vakelése most várható. A ké­sőn lekerülő almatermésűe- ket, barackféléket és szilvát érés kezdetéig - a szerek ha­tástartamától függően - 10-20 naponként folyamatosan permetezzük az adott kultú­rában engedélyezett készít­mények valamelyikével (Di- milin, Nomolt, Zolone, Ban­col, Anthio*, Unifosz, Dimec­ron**, Phosdrin**, Lannate** stb.) Ahol a levélaknázó molyok károsítása (1-2 cm átmérőjű, érdekes mintázatú levélfoltok) is gyakori, ott a Dimilint vagy mellett megkóstolhatták a szekszárdi borokat is. Vendé­geink elégedetten távoztak és viszontlátogatásra invitáltak bennünket. A meghívásnak ez év júniu­sában örömmel tettünk eleget, háromnapos kirándulást szerveztünk Debrecenbe. Vendéglátóink a szíves fogad­tatás után az MTESZ székház­ban kimerítő tájékoztatást ad­a Nomoltot ajánlatos válasz­tani. Szőlő: igaz, hogy az időjárás eddig egyáltalán nem kedve­zett a botritisznek, csapadékos július és augusztus esetén azonban még akár járványos rothadás is bekövetkezhet. A fürtök belsejéből kiinduló megbetegedés ellen a közvet­lenül fürtzáródás előtti keze­lés nyújtja a leghatásosabb védelmet (Ronilan, Sumilex, Rovral, Ortho-Phaltan*, Fol- pan*, Buvicid*). A fúrtfelszíni fertőzések később is jól blok­kolhatok. A szőlőmoly hernyók tö­meges kelése - megfigyelése­ink alapján - július első dekád- jában várható, a védekezést akkorra időzítsük. Az erős lisztharmatot Ka- rathane+kén+nedvesítő szer (Citowett, Nonit) kombinálá­sával állíthatjuk meg. A keze­lés elsősorban a fürtzónára irányítottan, bő lémennyiség­gel, lehetőleg légporlasztásos permetezőgéppel történjen. A **-gal jelölt I. kategóriájú szereket csak a felsőfokú nö­vényvédelmi képesítésű szak­emberek, a *-gal jelölt, II. ka­tegóriájú készítményeket a „zöld könyvecskével" rendel­kező gazdák is megvásárol­hatják és használhatják. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd tak Debrecen város történelmi múltjáról, jelen fejlődéséről. Nagy élményt jelentett mind­annyiunknak a hortobágyi ki­rándulás, a szürke gulya, a lo­vasbemutató, a lófogat. Majd a Hajdúság fővárosába, Haj­dúböszörménybe kalauzoltak bennünket. A harmadik na­pon Debrecen nevezetessége­ivel ismerkedtünk. A tagságunk nagy része a kiránduláson részt vett, jó hangulatban, elégedetten, szép emlékekkel tértünk haza. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik anyagi támogatással segítették kirán­dulásunk sikeres létrejöttét. Keresztes András klub-titkár Általános csapadékhiány a földeken, s a tartós aszály mi­att megkezdődött az alsóbb ta­lajrétegek kiszáradása is. A szárazságot mára valamennyi növény megsínylette. Az őszi kalászos gabonák virágzása a szokásosnál korábban kezdő­dött el, az úgynevezett sarjka- lász hiánya miatti korai ara­tásra, ugyanakkor gyenge terméseredményekre van kilá­tás. Az előzetes becslések alap­ján kevesebb termés várható ősziárpából is. A szárazság miatt hiányosan kelt ki a cu­korrépa, az újravetések pedig általában nem sikerültek. A vetésterület az előirányzott 113 ezer hektárnál 20-30 szá­zalékkal kevesebb lesz. A szá­razságot jobban tűrő napra­forgó növekedése is lelassult. A szabadföldi zöldségeket is megviselte a csapadékhi­ány. A termelők a magas költ­ségek miatt csak részben használják ki az öntözési lehe­tőségeket. A szántóföldi zöld­ség vetésterülete a tavalyihoz képest Bács-Kiskun megyében és Somogybán növekedett, másutt - mint például Békés­ben és Hajdú-Biharban - csökkent. A tendencia szoros összefüggésben van az adott körzet feldolgozó üzemeinek likviditási helyzetével, szer­ződéskötési, illetve felvásár­lási hajlandóságával. Országosan eltérő képet mutat a várható gyümölcs- termés. Bács-Kiskunban az őszibarack kivételével jó ter­mésre számítanak minden gyümölcsfajtából. Győr-Sop- ron-Mosonban viszont a fagy­kár miatt kajsziból, ősziba­rackból és dióból terméskie­séssel kell számolni, cseresz­nyéből és meggyből is csak féltermés ígérkezik. Pest me­gyében szilvából jó, almából és meggyből közepes, cse­resznyéből átlag alatti termés mutatkozott. A sza- bolcs-szatmár-beregi almaül­tetvényekben - ha az aszályos időjárás tovább tart - erős terméskiesés lesz. Zalában körtéből jó, almából az átla­gosnál alacsonyabb, de a tava­lyinál jobb termés ígérkezik. Az elmúlt időszak napfé­nyes, meleg időjárása kedve­zett a szőlőnek, fejlődése jó­nak mondható. A korai szőlő­fajtáknál kiemelkedő termés mutatkozik. A mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzete májusban sem változott. Az idei tavaszi munkákhoz igényelt kedvez­ményes kamatozású hitelek­hez az igénylőknek-csupán a fele jutott hozzá, az előzetes felmérések szerint mintegy 7 milliárd forint talált gazdára. A reorganizációs célra kihe­lyezett hitelek összege 1993. április 30-áig 2,7 milliárd fo­rint volt. A legkedvezőtlenebb az egyéni vállalkozók hitelállo­mánya, mert a fedezet és a sa­játerő hiánya miatt a bankok - enyhén szólva - óvatosan ke­zelik hitelkérelmeiket. (újvári) Ferenczy-Europress Az agrárnyugdíjasok Debrecenben jártak Keveset öntözünk A „Növényvédelem = egészség??" című olvasói levélre válaszolunk Csökkent az öntözött terü­let nagysága hazánkban - tű­nik ki a Földművelésügyi Mi­nisztérium legutóbbi jelenté­séből. Az összehasonlító elemzések szerint amíg a 70- es évek elejére az öntözhető terület nagysága Magyaror­Felemás a bogyósgyümöl­csök termelésében és értékesí­tésében kialakult helyzet - mondta Török Zoltán, az Ag­rárrendtartási Hivatal munka­társa. A szakember szerint már három éve nincsenek málna­gondok. A piac felfutóban van, pillanatnyilag minden megtermelt málna gazdára ta­lál. Az árak növekednek, a hű­tőipar a termelőktől 110-150 forintos áron vásárolja fel a termést kilogrammonként. Feldolgozva az exportár ma­gasabb, elérheti a 4-5 márkát is kilogrammonként. Rosszabb a helyzet a fekete­ribiszke és a köszméte értéke­sítésével. A feketeribiszkénél a korábbi igen kedvező ár - amely 70-90 forint volt kilo­grammonként . - már tavaly csökkent, és a felvásárlási ár ebben az évben tovább mér­séklődött. szágon elérte a 470 ezer hek­tárt, addig ez a terület a 70-es évek közepétől folyamatosan zsugorodott. Idén 360 ezer hektáron lehetett volna ön­tözni, legalábbis ekkora terü­letre adtak ki öntözési enge­délyt. Bízva a kedvező üzlet lehe­tőségében, sokan telepítettek ilyen ültetvényt. Időközben a külföldi konkurencia - pél­dául a lengyel, a cseh, a szlo­vák - is növelte kínálatát. Ezért a termelők képviselői szorgalmazzák, hogy az állam a termék külföldi piacra jutása érdekében biztosítson inter­venciós támogatást. Mintegy 1500 tonnányi köszméte-ter­més elhelyezése is gondot okoz. A napokban tárcaközi bizottság vizsgálja meg a ter­melők kérését az intervenciós támogatás folyósításáról. A gyenge termés miatt szamócából hiány keletkezett az országban, így a feldolgozó üzemek igényeit már csak im­portból lehet kielégíteni. A szakember véleménye szerint a gondok enyhítésére átgondoltabb fajta- és terme­léspolitikát kell a jövőben folytatni. Fenti címen a Tolnai Népúj­ság június 24-i számában Ha­raszti Ferenc nyugdíjas ker­tészmérnök tollából olvasói levelet tett közzé. Haraszti úr kéri a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás „nyil­vános jogszabályi állásfogla­lását". E kérelem, valamint az a tény, hogy az olvasói levél téves információkat is tartal­maz, késztetett jelen válaszle­vél megírására. A levél írója a növényvédelem területén az átlagolvasót meghaladó isme­retekkel rendelkezik, azonban tévedései - főként az átlagol­vasó számára - szükségessé teszik a növényvédőszer fel- használás néhány jogi kérdé­sének tisztázását. Hazánkban a növényvéde­lem tárgykörét teljes egészé­ben átfogóan az 5/1988. (IV. 26.) MÉM r. illetve a módosí­tására kiadott 9/1993. (I. 30.) FM r. - népszerű nevén „Nö­vényvédelmi Kódex" szabá­lyozza. A rendelet a Magyar- országon forgalomba kerülő növényvédőszereket a for­galmazás, illetve felhasználás szerint az alábbi kategóriákba sorolja: I. - régebbi nagyüzemi ka­tegória, II. - régebbi feltételes for­galmú kategória, III. - régebbi szabadforgalmú kategória. Az egyes kategóriákra vo­natkozó vásárlási, illetve fel­használási szabályok a követ­kezők: I. kategóriájú nö­vényvédőszert csak növény- védelmi szakmérnökök vagy a jogszabályban felsorolt azo­nos végzettségű személyek vásárolhatnak vásárlási enge­dély (rózsaszín) birtokában. A szakember növényvédő­szert saját célra használhatja, illetve vállalkozói engedély birtokában mindhárom szer­csoporttal szolgáltatást is vé­gezhet. Figyelem! I. kategóriájú nö­vényvédőszer kiskereske­delmi forgalomban nem kap­ható. II. kategóriájú növényvédő­szert kiskereskedelmi forga­lomban vásárlási engedély (zöld színű) birtokában lehet vásárolni, illetve saját célra felhasználni. Növényvédelmi technikusok vagy a jogszabály által felsorolt további közép­szintű végzettségű személyek vállalkozói engedély birtoká­ban II. és III. kategóriájú sze­rekkel szolgáltatást is végez­hetnek. III. kategóriájú szert bárki vásárolhat és saját célra fel­használhat. A vásárlási engedélyeket a területileg illetékes NTÁ adja ki a megfelelő végzettség elle­nőrzése, illetve a II. kategória esetében egy 80 órás tanfo­lyam sikeres elvégzése után. (Ez a múltban is így volt, nagyüzemi szer használatára akkor sem jogosított.) A forgalmazási kategóri­ákba sorolás alapja nem elsőd­legesen az illető növényvédő­szer mérgező volta, hanem a szakszerű, környezetet is kí­mélő kijuttatás lehetőségének vizsgálata. Az egyes kategóri­ákban levő növényvédőszerek nem minőségi osztályokat je­lentenek, mindhárom kategó­ria készítményei megfelelő he­lyen és időben alkalmazva eredményesek lehetnek. A levélíró által említett eset (erős szélben történő perme­tezés) természetesen jogsza­bályt is sért, én azonban in­kább az - élet más területein is fellelhető - állampolgári fele­lőtlenség kategóriájába sorol­nám, mely döntően nem jogi, sokkal inkább etikai - morális - kérdés. A jelenlegi jogi sza­bályozás megfelelő keretet biztosít a balesetmentes nö­vényvédelmi tevékenységhez, a jog normáinak betartása azonban emberi tudati váltást igényel. Ez lassú folyamat, szakmai felvilágosító mun­kánk ezt a folyamatot igyek­szik meggyorsítani, annak ér­dekében is, hogy a „Növény- védelem = egészség??" című olvasói levél a jövőben már kérdőjelek nélkül jelenhessék meg. Keresztes László igazgató Tolna Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Július 3.: Bátaszék. Július 4.: Bonyhád, Kaposvár, Kiskunfélegyháza, Kiskunha­las. Országos állatvásár: Július 3-4.: Pécs. Autóvásár: Július 3.: Pécs. Július 4.: Bonyhád, Kapuvár, Pécs, Szeged, Szolnok. Az orvosi zsálya A mediterrán származású évelő félcserje kedveli a déli fekvésű helyeket. Szárított le­vele hivatalos gyógyszer­könyvi drog. Keserű- és cser­anyagot, 1-2,5 százalék illó olajat tartalmaz, amelynek fő komponense a tujon. Éorráza- tát fertőtlenítő és összehúzó hatása miatt gyulladásos test­részek külső öblögetésére használják. Érdekes illatú, aromás ízű levele zsíros húsé­telek, köretek ízesítésére al­kalmas. Tőosztással vagy magvetés­sel szaporíthatjuk. Az áprüisi szabadágyi magvetésből ne­velt palántákat ősszel ültessük végleges helyükre. Júliusban virágzik. Ezüstös és illatos le­velei elvirágzás után és télen is díszítő elemei a sziklakert­nek. Bogyósgyümölcsüek A málna, a ribizli kell is meg nem is

Next

/
Thumbnails
Contents