Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1993. július 31., szombat Őslelet Párizs - Egy 17 millió évvel ezelőtt élt elefántféle koponyáját találták meg francia régészek a Gers megyében lévő Montreal közelében. Ezen a terüle­ten évek óta folyik a feltáró munka, s már eddig is több különleges leletre bukkan­tak, így egy azóta teljesen kipusztult, a szarvas és a zsiráf közötti állatfaj, a pa- laeomeryx egy példányá­nak csontjaira is. A most talált koponya egy kihalt fajta, a Deinotherium egy példánya: ebből a fajtából ez a legrégibb lelet a régé­szek szerint Európában. Védelem a telefonok tulajdonosai részére Washington - Az ame­rikai Szövetségi Kereske­delmi Bizottság új rendel­kezéseket bocsátott ki, amelyek állítólag megvé­dik majd a telefonelőnze- tőket az erotikus és szexu­ális szolgáltatásokat nyújtó hívásokért fizetett váratlanul hatalmas szám­láktól. A panaszok nagy része az olyan vonalakra vonatkozik, amelyeken szexuális beszélgetéseket, történeteket lehet hallani. Percenként több dollárt számolnak fel azonban bi­zonyos forró információs és szórakoztató szolgálta­tásokért is. A november 1- jén életbe lépő új jogszabá­lyok szerint minden tele­fonelőfizetőt figyelmez­tetni kell majd a szolgálta­tás árára, és ha úgy dönt, a telefonáló a szolgáltatás előtt fizetség nélkül lete­heti a kagylót. Nem kelt el Tito autója Belgrád - Nem kelt el a Belgrádban megrendezett árverésen az a Rolls Royce, amely az egykori Jugo­szlávia kommunista veze­tőjének, Joszip Broz Titó- nak a tulajdonában volt. A dpa jelentése szerint a je­lenleg a jugoszláv hadse­reg tulajdonát képező Rolls Royce Phantom V személyautó mindössze 24 ezer kilométert futott, mégsem sikerült túladni rajta az 1,4 millió márkás kikiáltási áron. Megtalálták az ellopott kincseket London - A rendőrség kedden rábukkant azokra a késő-római kori kin­csekre, amelyeket még a múlt hét végén raboltak el a British Museumból. A névleg 250 ezer fontot érő - de valójában ennél sok­kal értékesebb - nyaklán­cokat és pénzérméket egy észak-londoni házban ta­lálták meg. A rendőrség le­tartóztatott három embert: az illetőknek a kapzsiság okozta a vesztét, ugyanis egyikük - a jól sikerült múlt heti betörés után - hétfőn éjszaka ismét „ellá­togatott" a múzeumba, ám ezúttal rajtavesztett. Stoppos hölgy London - Furcsa módját választotta a pénzszerzés­nek egy ftetal brit nő. A 25 éves Jacqueline Padmore stopposként felvétette ma­gát férfi autósokkal, majd később - már útközben - válaszút elé állította őket: vagy fizetnek, vagy erő­szakoskodás miatt feljelen­tést tesz ellenük. Vádirat egy minden gyanú alatt álló állampolgár ellen Sióagárdon sem könnyű igazgatónak lenni (Folytatás az 1. oldalról.) Elsőként Horváth Gyula so­rakoztatta fel érveit, s nemes egyszerűséggel csapnivalónak minősítette az iskolai válasz­tási bizottság elnökének mun­káját. A tantestület is meg­kapta a magáét - a pedagógu­sok „kivonultak" a faluból - , az oktató-nevelő munka a ta­nítási órákra korlátozódik. Hosszú ideig nem akadt senki sem, aki legalább cáfolni pró­bálta volna ezeket a vádakat, végül is az ülés utolsó negye­dében Vörös Istvánné, az is­kola igazgatóhelyettese vette magának a bátorságot a minő­sítések visszautasítására, bár némileg meglepő módon ezt a visszautasítást a másodjára felszólaló Horváth Istvánnak címezte, aki viszont a tantes­tületről szólva viszonylag mértékletesen nyilatkozott. Páldy Gyuláról viszont már annál kevésbé, erősen kifogá­solta az igazgató cinikus vi­selkedését. Pályázatát iro­mánynak, majd némileg meg- bocsátóbb módon egy szak­mai könyv tartalmi kivonatá­nak nevezte, ugyanakkor megdicsérte Szűcs János egészséges lokálpatriotiz­must, gyemekcentrikusságot tükröző munkáját. S valóban, a kiegészítésében is hasonló célkitűzésekre hívta fel - meg­lehetősen szűkszavúan - a fi­gyelmet Szűcs János, akit rit­kaságszámba menő megnyil­vánulásai alapján sok min­dennel meg lehet vádolni, csak azzal nem, hogy egy le­hengerlő egyéniség. Bár, ki tudja? Lehet, hogy a hosszas eszmefuttatások közepette örvendetes rövidséggel elő­adott mondandó egy nagy taktikust feltételez, s manap­ság ez egyáltalán nem megve­tendő tulajdonság. A képviselő-testület egy ré­szét szemmelláthatóan erőtel­jesen irritálta az, ha Páldy Gyula egyáltalán elkezdett beszélni. Marosi Jánosné meg is fogalmazta ellentmondást nem tűrő kritikáját: az igaz­gató - s példaként előkerült több korábbi eset - az egy­szerű dolgokról is hosszasan beszél és emellet ködösít. En­nek ellenére - legalábbis itt és most - Páldy Gyula nagyon is konkrét módon próbált meg­közelíteni néhány, számára fontos kérdést - mindenek­előtt a pályázattal kapcsolat­ban -, ám teljesen .eredmény­telenül: némi jegyzői „ráha­tásra" nem tehetett mást, mint visszavonulót fújni a meddő polémia elkerülése érdekében. A vihar azonban így is kitört, a szülői munkaközösség elnö­kétől, Lambertné Fejős Erzsé­bettől kisvártatva olyan kriti­kát kapott, melynek ha csak az egy százaléka igaz, abban a pillanatban Páldy Gyulát ki kellene seprűzni nemcsak Sió- agárdról, hanem az emberek közösségéből is. A megállás nélkül zuhogó vádak azt szándékozták bizonyítani, hogy az igazgató legkevesebb egy vadember szintjén lele­dzik. Ám ahogy egyre tovább tartott a tetemrehívás, úgy váltak - legalábbis jelen sorok írója számára - egyre abszur­dabbá azok a minősítések, me­lyek a megtestesült gonosz, azaz Páldy Gyula kijavíthatat­lan fogyatékosságait ecsetel­ték. Meglepő perceknek lehet­tek tanúi a résztvevők: annál is inkább, mert adott esetben még egy apagyilkos számára is találhatunk mentő körül­ményeket, ám ez alkalommal csak rossz hangzott el az igaz­gatóról. Személytelen a kap­csolata a szülőkkel, soha sen­kinek nem kérte ki a vélemé­nyét, cinikus hangnemet használ, a gyerekeket kis hü­lyéimnek, majmocskáimnak nevezi, testi fenyítést alkal­maz - sorolta az SZMK elnöke a kifogásokat, majd változa­tosságként űjabb szörnyű vá­dak következtek: Páldy Gyula tanárbosszantó intézménynek tartja az iskolaszéket, ezenkí­vül - horribile dictu - előfor­dult, hogy az asztalon ülve ta­nított, sőt, nem egyszer haj­nalban kel, utazik, elszakad a falutól. Olyan iskolát szeretnénk, melybe szorongás nélkül lép­het be a szülő - fejezte be egy hatásos fordulattal a felolva­sást az SZMK elnöke, majd hozzátette: ezt a levelet hetve­nen írták alá. Az tehát kiderült - s ezt egy másik „antipáldysta" szülő meg is erősítette - , hogy az érintett sióagárdiakat megle­hetősen könnyen, ráadásul különösebb rábeszélés nélkül sikerült felsorakoztatni Páldy Gyula ellen, s ez egészen biz­tosan jelent valamit, ha talán nem is teljes mértékben azt, amit a „vádirat" próbált su­gallni. Persze, az igazgató a későbbi viszontválaszkor könnyűszerrel kivédte az el­lene felsorakoztatott súlyos kifogásokat: higgadtan az iránt érdeklődött, hogy vajon az eltelt nyolc év alatt miért nem szembesítették soha ezekkel a hiányosságokkal? Holott valamennyi szülői ér­tekezleten megkérdezte, hogy van-e valamilyen kérdése, mondandója az apukának vagy az anyukának. Talán - adott előzékenyen egy válasz- lehetőséget Páldy Gyula az érintetteknek - senki sem mert szót emelni ellene? A székso­rokból közbevetett „igen!" felkiáltások a külső szemlélő számára nem tűntek komoly­nak és megalapozottnak, hi­szen meglehetősen erős fantá­zia kellene annak a feltétele­zésnek az elfogadásához, mely szerint az igazgató - bármennyire is úgymond ci­nikus egyéniség - egymaga terrorizálta a fél falut. Egy ütés mindenesetre biztosan ült Páldy Gyulán, akinek egyebek mellett azt is a sze­mére vetették, hogy pedagó­gus felesége is szavazott a tan- testületi ülésen - ez pedig, ha nem is tilos és nem is bűn, an­nál súlyosabb: hiba. Miután mindenki elmondta a véleményét, s még ekkor sem világlott ki kristálytisz­tán, hogy az általánosságokon túl voltaképpen mi is az alap­vető baj Páldy Gyulával, kö­vetkezett a szavazás, mely csak akkor lehetett volna eredményes, ha valamelyi pá­lyázó megszerzi a testület le­galább kétharmadának a tá­mogatását. Ez az eszményi helyzet azonbaij nem követ­kezett be, s bár a „meccset" 6:4 arányban Szűcs János nyerte meg, beállt a patthelyzet. A testület péntek estére egy újabb találkozót beszélt meg, s Páldy Gyula: „Szót kérek" lapzártáig még nem kaptunk eredményt a választásról. Az ülés végére maradt azért még egy csattanó, mely azért jelen sorok írója számára új­fent bebizonyította, hogy Páldy Gyula nem elveszett ember. Az igazgató ugyanis bátorkodott megkérdezni a polgármestertől, hogy pénte­ken végül is csak egy szavazás erejéig ül össze a testület, vagy netalán ismét szó lesz a pályázatokról, érdemes-e személy szerint eljönnie az ülésre? Érdeklődésével telibe talált, úgy látszik, tisztában volt azzal, hogy a nagy lépté­kekben gondolkodó képvise­lőket a szánalmas kis részle­tekkel lehet zavarba hozni. A képviselők annak rendje s módja szerint zavarba is jöt­tek, s ilyenkor persze nem le­het mást tenni, mint az egyet­len - jogilag nyilván teljesen korrekt - megoldást válasz­tani: nem adni határozott vá­laszt a kérdésre. A testület pontosan így is tett, némi üggyel-bajjal lerázta magáról a kellemetlenkedő igazgatót, s a „majd összejövünk, aztán lesz valami" hangulatával tá­vozott. Már megint kioktatott bennünket - hallatszott a köz­ségháza udvarán a folyosóról kiszűrődő méltatlankodás, holott azért ennek a késő estig tartó rendkívüli ülésnek talán nem ez volt a legfőbb tanul­sága. Szeri Árpád Fotó: Degré Gábor Szűcs János: „A nyitás a célom" „ Bizonyítványosztó" Német vendégek Fadd-Domboriban Tegnap délután Szekszár- don, a Vármegyeháza Boro­zóban került sor a „NEM­ZETKÖZI HÍD a kisvállako- zások között" című komplex vállalkozói program képzési szakaszának záróünnepé­lyére, értékelésére, a „bizo­nyítványosztásra". A tanfo­lyamon felső és középfokú végzettségű, jelenleg munka nélkül levő szakemberek vet­tek részt, azzal a fő céllal, hogy a saját vállalkozásuk be­indításához szükséges ismere­teket megszerezzék, üzleti terveiket elkészítsék. Az Alisca Patent Rt által lebonyo­lított, a munkaügyi központ által finanszírozott program sikeres volt, hiszen a 29 részt­vevőből 28-an kezdenek vál­lalkozásba, ezáltal 48 új mun­kahelyet teremtve. sk Jelenleg 140 német fiatal nyaral Fadd-Domboriban, a Tolna Megyei Gyermek és If­júsági Alapítvány táborában. A német vendégek Lipcséből, Drezdából és Kemnitzből ér­keztek. A kilenc és tizenhét éves di­ákok egy része - negyven fő - cseretáborozás révén jutott el Domboriba. Ennek ellentéte­ként a Tolna Megyei Úttörőel­nökség szervezésében most negyven Tolna megyei iskolás diák tölthet el kellemesen egy hetet a németországi Schnee- bergben. Az alapítvány táborában lévő gyerekeknek rengeteg szabadidős lehetőséget bizto­sítanak, de önmaguk is szer­veznek - főleg esténként - vi­dám programokat, esti össze­jöveteleket, melyen tábortüzet is gyújtanak. A táborlakók napközben a nyár melegét él­vezve fürödhetnek, külön­böző vizijárműveken gyara­píthatják tudásukat, és termé­szetesen kirándulásokat is szerveznek a részükre. Egy-egy napot töltöttek el Szálkán, Pécsen, valamint Szekszárdon. Fakultatív prog­ramként, akinek kedve volt "átugorhatott" Fajszra, a komppal. A cserekapcsolat révén Fadd-Domboriba eljutott fia­talok ezen a héten, csütörtö­kön Budapestre kirándulnak, majd ezt követően innen in­dulnak haza. A többiek au­gusztus nyolcadikáig marad­nak, ekkor lesz a táborzárás. A jelenleg Dombodban nyaraló diákok a második turnusban nyaralnak, hiszen maga a tábor július 15-én kez­dődött, de az első csapat a múlt hét közepén már eluta­zott haza. -Gé.E.­Újabb izraeli támadás Az izraeli légierő péntek reggel ismét bombázta Dél- Libanont. Több harcigép Na- batije városát támadta, míg az izraeli tüzérség a környékét lőtte. KÉPÚJSÁG Az Axel Springe r-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 316-211. Telex: 14-251. Telefax: 315-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. Le­vélcím: 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 315-726. Felelős vezető: SOÓS SÁNDORNÉ Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a posta hír­lapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A, 1900. közvetlenül vagy postautal­ványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelző­számra. Előfizetési díj: havonta 319 Ft, negyedévre 957 Ft. In­dexszám: ISSN 0865-9028. Kéz­iratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Hatfilléres jegyárvita Hat filléren vitatkozik a megegyezés közeli esélye nélkül a Nógrád Volán Rt. és a salgótarjáni önkormányzati képvi­selő-testület. Az összeszólalkozást az az váltotta ki, hogy a 25 forintról az áfa következtében 25,94 forintra emelkedő jegyárat a Volán 26 forintra kerekítette, mely meghaladja az előírt 4 szá­zalékot. A városi képviselők ezt megengedhetetlennek tartják, s újabb tárgyalásra a képviselő-testület augusztus végi ülésére tűzték a kérdést. Az immár vállalkozói alapon szolgáltatást végző Volán álláspontja viszont az, hogy a valamennyi menet­díjnál, bérletnél érvényesített drágulás esetében végzett kerekí­tés átlaga 3,86 százalék, jócskán alatta van hát a négyszázalékos határnak. A szállító társaság ezt figyelembe véve úgy határo­zott, hogy augusztustól - noha az önkormányzat nem állapí­totta meg az új árakat - a salgótarjáni utazóközönség is 26 forin­tos jeggyel szállhat fel járműveire.

Next

/
Thumbnails
Contents