Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-30 / 176. szám
4 WÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. július 30., péntek Takaros házak Győrében Izményi hétköznapok Felvételünk Győrében, a Petőfi utcában örökített meg egy szépen rendbentartott portát. Nemcsak a ház rendezett, hanem annak környezete is. Ez a szép lakóépület egy a sok közül, amit Győrében láttunk, de ez példaként is szolgálhat. Bátaapátiban hallottuk Bátaapátiban július elején kezdték el az elmúlt nyáron megrongálódott, önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó Petőfi utca felújítását. A 800 méteres szakasz elkészítésével a kalocsai Viktor kft-t bízták meg, ők tették a leiobb ajánlatot és 2 éve ez a kft. készítette el a község többi útját is, köz- megelégedésre. A munka 4-4,5 millióba kerül és várhatóan a héten befejeződik. Köztudott, hogy a települést tavaly hatalmas árvízkár sújtotta. Az önkormányzat a Szekszárd-Paksi Vízitársulattal felmérette a károkat és a katasztrófa elhárítására tett kérésüket elküldték a kormányhoz. A kormány 5,6 millió forintot utalt át az árvíz okozta közterületi károk elhárítására, megszüntetésére. A csapadékvíz elvezető árkok tisztítását, mélyítést a vizitár- sulat még tavaly megkezdte és idén befejezte. A 6 millió forintos munkából az önkormányzat 2 milliót fizetett, a többi összeget a vízügyi alapból és pályázatokból fedezték. Tavasszal megírtuk, hogy az idei tervben szerepel a központban álló 100 évnél idősebb templom tatarozása, külső-belső újravakolása, színezése, ami 1,5-2 millió forintba kerülne. Nos, ezzel kapcsolatosan Krachun Szilárd polgármester igen borúlátó: - Felújítási kérelemmel fordultunk a Déli Egyházkerületek püspökéhez, ő válaszolt, ám ebből az tűnik ki, hogy a felújításra csak '94-ben kerülhetne sor, ugyanis sok templomot kell rendbehozni. A szükséges anyagiakat a püspök úr szerint elsősorban külföldi segítséggel, alapítvány létrehozásával lehet előteremteni. (Úgy hírlik külföldről 25 ezer márkát küldené- nek). Túlfűtött hévvel tudok csak beszélni, mert önkormányzatunk kezdeményzete a renoválást, hisz erkölcsi kötelességünknek éreztük és érezzük. Most, amikor „ösz- szeállni" látszik Bátaapátiban a pénz és kész a költségvetés, a munkálatok rajtunk kívül álló okok miatt meghiúsulnak, pedig októberre már a falu dísze lehetne a templom. Újság még Apátiban, hogy a legutóbbi testületi ülésen döntöttek az új iskolaigazgató és az óvodavezető személyéről. Pályáztatták őket, mivel önállóak az intézmények. Ugyanekkor szavazta meg a képviselő-testület a beiskolázási segélyeket. Az általános iskolások részére 2 ezer, míg a középfokú intézményekben tanuló diákoknak 3 ezer forint. Ezen felül az általános iskolásoknak ingyen tankönyveket biztosítanak. Nem feledkeztek meg a legkisebbekről, az óvodásokról sem, mert az egy hónapra esedékes térítési díjat átvállalja az önkormányzat. Hunyadi István Grábócon kérdeztük Mit lát az erdész szeme? Janovicz István válaszol zett nagyszámú igény erdei túrára. — Melyik a kedvenc fája, melyik a leghasznosabb? — Legértékesebb a ko- csánytalan tölgy, mert törzse ipari fának alkalmas. Nem hamar elágazó, hanem hosszú rönk, nagy köbméter adattal. Egyik kedvencem a márvölgy végi forrásnál található öreg tölgy. Hangyák laknak benne és kapitális méretei vannak. A tő átmérője körülbelül 1 méter 30 centi. Nem túl nagy, de az állomány közepén él, ami nem gyakori. A csavarodott törzse miatt gazdasági szempontból nem jelent értéket. — Vadban gazdag-e ez az erdő? — Véleményem szerint nagyon gazdag, csak meg kell keresni a vadat. Sok a szarvas és vaddisznó. Leginkább gímszarvas van, de a telepített dámok között is szép bikákkal lehetett találkozni. Aki a vadászatot mint sportot választja, az itt könnyen megtalálja a szerencséjét. — Milyennek látja Grábó- cot? — Kis falu, kevesen lakják, a fiatalok elköltöztek, az erdőgazdaságban nincs állandó munkaalkalom egyetlen nagyobb létszámú brigádnak sem. Nincs tehát munkaerő- igény. Van viszont pihenésre, ldkapcsolódásra, sportolásra alkalmas és szépnek mondott környezete, ami vonzóvá teheti és kicsit népesebbé is a számomra kedves falut. Decsi Kiss János Kedves színfoltjai Bony- hádvarasdnak azok az üdvözlő táblák, amelyeket egy évvel ezelőtt helyeztek el a faluvégeken. A mai falusi gyakorlatban még nem terjedt el az ilyen, több nyelven is feliratozott, színes és impozáns kivitelben készült táblák elhelyezésé. A szomszédvár határában, Kisdorogon is találkoztunk hasonlóval, de a bony- hádvarasdinak az adja a különlegességét, hogy a helybeliek pénzéből készült, és saját ötlet szüleménye. Nagy József, volt bonyhádvarasdi lakos saját elképzeléseit valósította meg, amikor a táblákat megcsináltatta a bonyhádi zománcgyárban. A költségekhez - körülbelül 20 ezer forintba került - a helybeliek is hozzájárultak, közel negyven lakóház, és a helybeli Rubon Kft. is támogatta az ötletet. Trabanttal szállni élvezet így szól a népszerű nóta refrénje, de az Izményben lencsevégre kapott gépkocsi azonban rácáfol a hiedelemre, hogy csak arra alkalmas e jármű, hogy gyorsaságával a képzeletet is felülmúlja. Merthogy valójában nemcsak repülni lehet vele, hanem többek között takarmány szállítására, tárolására is rendkívül alkalmas. A Trabant védelmére legyen mondva, azért ennél jobb sorsra érdemes. A ma már „átkosnak" számító tanácsi rendszerben nem dúskálhattak a falvak lakói a mindenféle földi javakban. Az évek során, de főként a körzetesítés idején volt tapasztalható a kistelepülés sorvadása, vagy gyakran kilométereket kellett gyalogolniuk az embereknek - az iskolások kora reggel keltek és buszoztak a szomszédos faluban lévő iskolába -, hogy a munkahelyükre érjenek. Izményben - Győrével volt társközség - a ma már nagy múlttal rendelkező székely népi együttes tartotta össze a falu népét, szerepléseivel öregbítette annak hírnevét. Aztán amikor a falubeliek megelégelték a nagy közös- ködést, kiharcolták, hogy 1989. január 1-jétől önálló tanácsa legyen a községnek. Ez az önállóság 1990-ben, az ön- kormányzatok megalakulása idején nem előnyt, hanem hátrányt jelentett. Úgyanis a község elesett attól az állami támogatástól, amelyet a más, volt társközségek önkormányzatai kaptak. így adódott az, hogy az önkormányzat már mínusszal kezdett. A kezded nehézségeken túllépve törekedtek arra, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználjanak, és minden fillért megspóroljanak. A községben a helyi adónak semmi jelentősége nem lett volna, mert a sorvasztásos politika kapcsán, a közel hatszáz lélekszámú községnek csaknem fele idős, nyugdíjas ember. Hogy mit is tett a községért az önkormányzat az elmúlt években? Valamennyit felsorolni nehéz lenne, de meg kell említeni, hogy pedagógus lakás épült abból a törekvésből, hogy a pedagógusok a lakás hiánya miatt ne menjenek el a községből. Az országos pedagógus problémák Izményben is gondként jelentkeznek, csak másként. A viták nem mérgesednek el iskola és önkormányzat között, annál is inkább, mert az évek folyamán kialakult kapcsolat azt igazolja, hogy mindenben egyeA gát építésén már csak az utolsó simítások vannak hátra Szinte szabályos négyszöget zár be a grábóci erdő, ahol Janovicz István az erdész. Úgy szól munkahelyéről, hogy az embernek vágya támad elindulni egy-egy erdei túrára, hogy ott nyugalmat, felüdülést kapjon. Ő maga gyerekkorában került kapcsolatba az erdővel, szülein keresztül. Amikor a pályaválasztás ideje jött el, szinte természetes volt, hogy az erdészeket képző szakiskolák felé fordult. Diákként a csemetekertben vállalt munkát, ahol zsebpénzét gya- rapíthatta. — A gárbóci erdőben melyek a legjellemzőbb fafajták? — Gyertyán, tölgy, virágoskőris, akác. Nem jellemző a területre, hogy idős fák lennének. Sok a domb, és az árok errefelé. Valamennyinek önálló neve van: csicsókás, királyvölgy, hosszúvölgy, sorompóvölgy, itatóvölgy, szarvasvölgy, disznósvölgy, márvölgy nagyon sok van. — Érzékelhető-e hogy fogynak az erdők? — Sajnos, igen. Az erdészeket az erdők védelmére kellene tartani. Ma az erdők tartják el az embert. Ez nem vezet jóra. Nem úgy újulnak meg, ahogy kellene. A környezeti szennyeződés ártalom miatt nehéz kiszámolni, mennyi az évi növedék, mert sorra pusztulnak a fenyők, a tölgyek. A kiszáradások nincsenek olyan mértékben tervezve, mint amilyen a valóság. A nyári munkák között favágás is szerepel, ami nem szerencsés. Nyáron az ápolás kellene, a kapálás, csemeték gondozása, az iszalagoktól mentés, a cserkészutak takarítása, magaslesek javítása... — Grábóc neve leginkább a görögkeleti templomról vált híressé és idegenforgalmi szempontból jelentőssé. Az erdész tehet-e valamit, hogy ebben az idegenforgalomban az erdő is jelen legyen? — Az erdészegyesületi gyűlésen vetődött fel, hogy legyen olyan munkatársunk is, aki hajlandó arra, hogy az erdészet területén különböző csoportokat vezessen: felkészülve a különböző statisztikákból, adatokból, meghatározott útvonalon járva. Környezetvédő szempontok szerint kalauzoljon az erdőben. Ez nem egyszerű dolog, hiszen a fa kiszállítása is nyáron van, azokon az utakon, ahol az idegenek is közlekednének. Grábócon még nem jelentkeA félig elkészült öltöző zségre tudnak jutni. Az iskola fenntartása a költségvetésből - a normatívákon felül - jó részt fölemészt annál is inkább, mert a száz főre épült intézményben mindössze 72 alsó, illetve felsőtagozatos gyereket oktatnak. Az Iskola utca megépítésén kívül elmondhatjuk, hogy tavaly minden utcában elkészült a szilárd burkolat, mindössze egy utcának a felületére kőtörmeléket terítettek. Mindig gondot okozott nagyobb esőzéskor, felhőszakadáskor a csapadékvíz elvezetése. A községben a teljes árokrendszert kitisztították és ehhez kapcsolódóan tavaly ősszel elkezdődött a falu felső végében egy iszapfogó gátrendszernek a megépítése. Az önkormányzat és a vizitársu- lat közös beruházásben megépülő gát - néhány hónap múlva elkészül - közel 4 millió forintba kerül, aminek egyik részét pályázatból nyerték, másik felét saját költség- vetésükből spórolták meg. Társadalmi munkából, és támogatásokból öltöző épül a körzeti labdarúgó-bajnokság szekszárdi csoportjában szereplő helybeli csapat pályájánál. Az öltöző elkészültéig a belső szerelvényezések vannak hátra, amihez még 200 ezer forintra lenne szükség. Ennek hiányában a munkát fel kellett függeszteni. Úgyan- úgy, mint a tetőtér munkáit is - ami eredetileg lelátónak készült -, és ennek a befejezése valószínűleg még jó ideig várat magára. A munkáknál maradva a teljességhez hozzátartozik, hogy az aktív dolgozók 20 százaléka, 55 fő munkanélküli a környékbeli ipari üzemekből és a téeszből kerültek az „utcára". Ebből nyolcuknak már lejárt a munkanélküli segély is. Az izményi önkormányzat képviselő-testülete várhatóan augusztus első felében ül ösz- sze, amikor megbeszélik a nyári hónapokban összejött problémákat. (péTeri) Romániában szerepelt a székely együttes | község művészetét, kultú- ráját is. A teljességhez tartozik, hogy a két község nemcsak a kultúra terén tart fenn jó kapcsolatot, de éledezik a testvérfalusi kapcsolat is Kökös és Iz- mény között. s;MMMMMMM MM HMM | Az izményi székely népi I együttes Romániában szerepelt, ahova a Csíkszereda közelében fekvő Kökös || község meghívására érkez- | tek. Az eltöltött öt nap során - kedden érkeztek haza 1 - megismerhették a két Bonyhádvarasdi üdvözlet! Üdvözöljük Bonfhédvrasthn Hír begrüßen äem Bmahűrá mmwh Welcome io Bontyhádvamvet
