Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-30 / 176. szám

4 WÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. július 30., péntek Takaros házak Győrében Izményi hétköznapok Felvételünk Győrében, a Petőfi utcában örökített meg egy szépen rendbentartott portát. Nemcsak a ház rendezett, hanem annak környezete is. Ez a szép lakóépület egy a sok közül, amit Győrében láttunk, de ez példaként is szolgálhat. Bátaapátiban hallottuk Bátaapátiban július elején kezdték el az elmúlt nyáron megrongálódott, önkormány­zati törzsvagyonhoz tartozó Petőfi utca felújítását. A 800 méteres szakasz elkészítésével a kalocsai Viktor kft-t bízták meg, ők tették a leiobb ajánla­tot és 2 éve ez a kft. készítette el a község többi útját is, köz- megelégedésre. A munka 4-4,5 millióba kerül és várha­tóan a héten befejeződik. Köztudott, hogy a telepü­lést tavaly hatalmas árvízkár sújtotta. Az önkormányzat a Szekszárd-Paksi Vízitársulat­tal felmérette a károkat és a katasztrófa elhárítására tett kérésüket elküldték a kor­mányhoz. A kormány 5,6 mil­lió forintot utalt át az árvíz okozta közterületi károk elhá­rítására, megszüntetésére. A csapadékvíz elvezető árkok tisztítását, mélyítést a vizitár- sulat még tavaly megkezdte és idén befejezte. A 6 millió forintos munká­ból az önkormányzat 2 milliót fizetett, a többi összeget a ví­zügyi alapból és pályázatok­ból fedezték. Tavasszal megírtuk, hogy az idei tervben szerepel a központban álló 100 évnél idősebb templom tatarozása, külső-belső újravakolása, szí­nezése, ami 1,5-2 millió fo­rintba kerülne. Nos, ezzel kapcsolatosan Krachun Szi­lárd polgármester igen ború­látó: - Felújítási kérelemmel fordultunk a Déli Egyházke­rületek püspökéhez, ő vála­szolt, ám ebből az tűnik ki, hogy a felújításra csak '94-ben kerülhetne sor, ugyanis sok templomot kell rendbehozni. A szükséges anyagiakat a püspök úr szerint elsősorban külföldi segítséggel, alapít­vány létrehozásával lehet elő­teremteni. (Úgy hírlik külföld­ről 25 ezer márkát küldené- nek). Túlfűtött hévvel tudok csak beszélni, mert önkor­mányzatunk kezdeményzete a renoválást, hisz erkölcsi kö­telességünknek éreztük és érezzük. Most, amikor „ösz- szeállni" látszik Bátaapátiban a pénz és kész a költségvetés, a munkálatok rajtunk kívül álló okok miatt meghiúsulnak, pedig októberre már a falu dí­sze lehetne a templom. Újság még Apátiban, hogy a legutóbbi testületi ülésen dön­töttek az új iskolaigazgató és az óvodavezető személyéről. Pályáztatták őket, mivel önál­lóak az intézmények. Ugyanekkor szavazta meg a képviselő-testület a beiskolá­zási segélyeket. Az általános iskolások részére 2 ezer, míg a középfokú intézményekben tanuló diákoknak 3 ezer fo­rint. Ezen felül az általános is­kolásoknak ingyen tanköny­veket biztosítanak. Nem feledkeztek meg a legkisebbekről, az óvodások­ról sem, mert az egy hónapra esedékes térítési díjat átvál­lalja az önkormányzat. Hunyadi István Grábócon kérdeztük Mit lát az erdész szeme? Janovicz István válaszol zett nagyszámú igény erdei túrára. — Melyik a kedvenc fája, melyik a leghasznosabb? — Legértékesebb a ko- csánytalan tölgy, mert törzse ipari fának alkalmas. Nem hamar elágazó, hanem hosszú rönk, nagy köbméter adattal. Egyik kedvencem a márvölgy végi forrásnál található öreg tölgy. Hangyák laknak benne és kapitális méretei vannak. A tő átmérője körülbelül 1 méter 30 centi. Nem túl nagy, de az állomány közepén él, ami nem gyakori. A csavarodott törzse miatt gazdasági szempontból nem jelent értéket. — Vadban gazdag-e ez az erdő? — Véleményem szerint na­gyon gazdag, csak meg kell keresni a vadat. Sok a szarvas és vaddisznó. Leginkább gím­szarvas van, de a telepített dámok között is szép bikákkal lehetett találkozni. Aki a va­dászatot mint sportot vá­lasztja, az itt könnyen megta­lálja a szerencséjét. — Milyennek látja Grábó- cot? — Kis falu, kevesen lakják, a fiatalok elköltöztek, az er­dőgazdaságban nincs állandó munkaalkalom egyetlen na­gyobb létszámú brigádnak sem. Nincs tehát munkaerő- igény. Van viszont pihenésre, ldkapcsolódásra, sportolásra alkalmas és szépnek mondott környezete, ami vonzóvá te­heti és kicsit népesebbé is a számomra kedves falut. Decsi Kiss János Kedves színfoltjai Bony- hádvarasdnak azok az üd­vözlő táblák, amelyeket egy évvel ezelőtt helyeztek el a fa­luvégeken. A mai falusi gya­korlatban még nem terjedt el az ilyen, több nyelven is felira­tozott, színes és impozáns ki­vitelben készült táblák elhe­lyezésé. A szomszédvár hatá­rában, Kisdorogon is találkoz­tunk hasonlóval, de a bony- hádvarasdinak az adja a kü­lönlegességét, hogy a helybe­liek pénzéből készült, és saját ötlet szüleménye. Nagy Jó­zsef, volt bonyhádvarasdi la­kos saját elképzeléseit valósí­totta meg, amikor a táblákat megcsináltatta a bonyhádi zománcgyárban. A költségek­hez - körülbelül 20 ezer fo­rintba került - a helybeliek is hozzájárultak, közel negyven lakóház, és a helybeli Rubon Kft. is támogatta az ötletet. Trabanttal szállni élvezet így szól a népszerű nóta ref­rénje, de az Izményben len­csevégre kapott gépkocsi azonban rácáfol a hiedelemre, hogy csak arra alkalmas e jármű, hogy gyorsaságával a képzeletet is felülmúlja. Mert­hogy valójában nemcsak re­pülni lehet vele, hanem töb­bek között takarmány szállítá­sára, tárolására is rendkívül alkalmas. A Trabant védel­mére legyen mondva, azért ennél jobb sorsra érdemes. A ma már „átkosnak" szá­mító tanácsi rendszerben nem dúskálhattak a falvak lakói a mindenféle földi javakban. Az évek során, de főként a körze­tesítés idején volt tapasztal­ható a kistelepülés sorvadása, vagy gyakran kilométereket kellett gyalogolniuk az embe­reknek - az iskolások kora reggel keltek és buszoztak a szomszédos faluban lévő isko­lába -, hogy a munkahelyükre érjenek. Izményben - Győré­vel volt társközség - a ma már nagy múlttal rendelkező szé­kely népi együttes tartotta össze a falu népét, szereplése­ivel öregbítette annak hírne­vét. Aztán amikor a falubeliek megelégelték a nagy közös- ködést, kiharcolták, hogy 1989. január 1-jétől önálló ta­nácsa legyen a községnek. Ez az önállóság 1990-ben, az ön- kormányzatok megalakulása idején nem előnyt, hanem hát­rányt jelentett. Úgyanis a köz­ség elesett attól az állami tá­mogatástól, amelyet a más, volt társközségek önkor­mányzatai kaptak. így adó­dott az, hogy az önkormány­zat már mínusszal kezdett. A kezded nehézségeken túl­lépve törekedtek arra, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználjanak, és minden fil­lért megspóroljanak. A köz­ségben a helyi adónak semmi jelentősége nem lett volna, mert a sorvasztásos politika kapcsán, a közel hatszáz lé­lekszámú községnek csaknem fele idős, nyugdíjas ember. Hogy mit is tett a községért az önkormányzat az elmúlt években? Valamennyit felso­rolni nehéz lenne, de meg kell említeni, hogy pedagógus la­kás épült abból a törekvésből, hogy a pedagógusok a lakás hiánya miatt ne menjenek el a községből. Az országos peda­gógus problémák Izményben is gondként jelentkeznek, csak másként. A viták nem mérge­sednek el iskola és önkor­mányzat között, annál is in­kább, mert az évek folyamán kialakult kapcsolat azt iga­zolja, hogy mindenben egye­A gát építésén már csak az utolsó simítások vannak hátra Szinte szabályos négyszö­get zár be a grábóci erdő, ahol Janovicz István az erdész. Úgy szól munkahelyéről, hogy az embernek vágya támad elin­dulni egy-egy erdei túrára, hogy ott nyugalmat, felüdü­lést kapjon. Ő maga gyerekko­rában került kapcsolatba az erdővel, szülein keresztül. Amikor a pályaválasztás ideje jött el, szinte természetes volt, hogy az erdészeket képző szakiskolák felé fordult. Diák­ként a csemetekertben vállalt munkát, ahol zsebpénzét gya- rapíthatta. — A gárbóci erdőben me­lyek a legjellemzőbb fafajták? — Gyertyán, tölgy, virá­goskőris, akác. Nem jellemző a területre, hogy idős fák len­nének. Sok a domb, és az árok errefelé. Valamennyinek önálló neve van: csicsókás, ki­rályvölgy, hosszúvölgy, so­rompóvölgy, itatóvölgy, szar­vasvölgy, disznósvölgy, már­völgy nagyon sok van. — Érzékelhető-e hogy fogynak az erdők? — Sajnos, igen. Az erdé­szeket az erdők védelmére kellene tartani. Ma az erdők tartják el az embert. Ez nem vezet jóra. Nem úgy újulnak meg, ahogy kellene. A kör­nyezeti szennyeződés ártalom miatt nehéz kiszámolni, mennyi az évi növedék, mert sorra pusztulnak a fenyők, a tölgyek. A kiszáradások nin­csenek olyan mértékben ter­vezve, mint amilyen a való­ság. A nyári munkák között favágás is szerepel, ami nem szerencsés. Nyáron az ápolás kellene, a kapálás, csemeték gondozása, az iszalagoktól mentés, a cserkészutak takarí­tása, magaslesek javítása... — Grábóc neve leginkább a görögkeleti templomról vált híressé és idegenforgalmi szempontból jelentőssé. Az erdész tehet-e valamit, hogy ebben az idegenforgalomban az erdő is jelen legyen? — Az erdészegyesületi gyűlésen vetődött fel, hogy legyen olyan munkatársunk is, aki hajlandó arra, hogy az erdészet területén különböző csoportokat vezessen: felké­szülve a különböző statiszti­kákból, adatokból, meghatá­rozott útvonalon járva. Kör­nyezetvédő szempontok sze­rint kalauzoljon az erdőben. Ez nem egyszerű dolog, hi­szen a fa kiszállítása is nyáron van, azokon az utakon, ahol az idegenek is közlekednének. Grábócon még nem jelentke­A félig elkészült öltöző zségre tudnak jutni. Az iskola fenntartása a költségvetésből - a normatívákon felül - jó részt fölemészt annál is in­kább, mert a száz főre épült intézményben mindössze 72 alsó, illetve felsőtagozatos gyereket oktatnak. Az Iskola utca megépítésén kívül elmondhatjuk, hogy ta­valy minden utcában elké­szült a szilárd burkolat, mindössze egy utcának a fel­ületére kőtörmeléket terítet­tek. Mindig gondot okozott nagyobb esőzéskor, felhősza­kadáskor a csapadékvíz elve­zetése. A községben a teljes árokrendszert kitisztították és ehhez kapcsolódóan tavaly ősszel elkezdődött a falu felső végében egy iszapfogó gát­rendszernek a megépítése. Az önkormányzat és a vizitársu- lat közös beruházásben meg­épülő gát - néhány hónap múlva elkészül - közel 4 mil­lió forintba kerül, aminek egyik részét pályázatból nyer­ték, másik felét saját költség- vetésükből spórolták meg. Társadalmi munkából, és támogatásokból öltöző épül a körzeti labdarúgó-bajnokság szekszárdi csoportjában sze­replő helybeli csapat pályájá­nál. Az öltöző elkészültéig a belső szerelvényezések van­nak hátra, amihez még 200 ezer forintra lenne szükség. Ennek hiányában a munkát fel kellett függeszteni. Úgyan- úgy, mint a tetőtér munkáit is - ami eredetileg lelátónak ké­szült -, és ennek a befejezése valószínűleg még jó ideig vá­rat magára. A munkáknál ma­radva a teljességhez hozzátar­tozik, hogy az aktív dolgozók 20 százaléka, 55 fő munkanél­küli a környékbeli ipari üze­mekből és a téeszből kerültek az „utcára". Ebből nyolcuk­nak már lejárt a munkanélküli segély is. Az izményi önkormányzat képviselő-testülete várhatóan augusztus első felében ül ösz- sze, amikor megbeszélik a nyári hónapokban összejött problémákat. (péTeri) Romániában szerepelt a székely együttes | község művészetét, kultú- ráját is. A teljességhez tar­tozik, hogy a két község nemcsak a kultúra terén tart fenn jó kapcsolatot, de éledezik a testvérfalusi kapcsolat is Kökös és Iz- mény között. s;MMMMMMM MM HMM | Az izményi székely népi I együttes Romániában sze­repelt, ahova a Csíkszereda közelében fekvő Kökös || község meghívására érkez- | tek. Az eltöltött öt nap so­rán - kedden érkeztek haza 1 - megismerhették a két Bonyhádvarasdi üdvözlet! Üdvözöljük Bonfhédvrasthn Hír begrüßen äem Bmahűrá mmwh Welcome io Bontyhádvamvet

Next

/
Thumbnails
Contents