Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

1993. július 29., csütörtök FORMA - 1 MÉPÚJSÁG 9 Jótékonysági gokartverseny Akik régebben kísérik figye­lemmel a Forma-1 eseményeit, ismerik Philippe Streiff nevét. A szimpatikus fiatal pilóta 54 futamon vett részt és ötször vitte vb-pontot érő helyre ver­senyautóját, mígnem az 1989. évi idénynyitó edzésén, Brazí­liában, Jacarepaguában, a Nelson Piquet pályán súlyos balesetet szenvedett. Azóta csak nézőként van jelen egy­kori sporttársának versenyein. A mindig szívesen látott Streiff most egy jótékonysági gokart versenyt szervez. Lé­vén francia, Párizs lenne a színhely, a Palais Omnisports és máris 28(!) Grand Prix pi­lóta ígérte meg, hgoy részt- vesz a viadalon. Biztos csemegének számít Prost és Serina összecsapása. Ők a két legnagyobb név a le­endő rajtlistán és nem kétsé­ges, presztízscsatának fogják tekinteni a versenyt. Annál is inkább, mert korábban mid- ketten gokartoztak, méghozzá remekül! A pálya vonalvezetését az egykori kitűnő Forma-1-es pi­lóta, Jean-Pierre Beltoise fogja kijelölni, s az időpontról csak annyit lehet tudni, hogy de­cemberben lesz a nem min­dennapi verseny. R.P. Ferenczy-Europress A három Fittipaldi A három Fittipaldi valójá­ban négy. A negyediknek kö­szönhető, hogy újra felmerült egy sohasem feledett név a Forma-1 forgatagában. Ha Wilsonnak nincs egy brilliáns tehetségű fia, Christian, aki tavaly debütált az autósport legmagasabb osztályában, ak­kor nem fordul a figyelem erre a benzingőzös dinasztiára. A papa nem tartozott a vi­lágklasszisok közé. Talán ezért nem is jutott neki egy igazi jó kocsi. Tíz évvel fia előtt állt először rajthoz, Brab- ham-Forddal Spanyolország­ban és 36 versenye során egy ötödik és egy hatodik helyet szerzett. Ha testvére, az első Fittipaldi Emerson nem lett volna autóversenyző, senki sem emlékezne erre a névre. Pedig pestiesen még ma is azt mondják: „úgy vezet, mint Fit­tipaldi". Emerson ugyanis a nagy bajnokok közül való. Ti­zenegy szezont nyomott le a Forma-l-ben, 144 versenyen indult, ezek közül tizennégyet megnyert, 1972-ben és 1974-ben ő volt a világbajnok, kétszer második lett. A szu- per-püóta a nagy lesipuskások közül való, sok világbajnoki pontot szerzett ügy, hogy ki­potyogtak az előtte robogók. Ám amikor kellett, mindig a megfelelő helyen volt. 1984-ben például az amerikai IndyCar bajnokságban, s ezzel eltűnt a szemünk elől. Abban az időben nemigen figyelt erre a versenyágra a magyar autó­sport-rajongó. És ez a második Fittipaldi! Az aki képes volt egy merő­ben új szakágat megtanulni és ott is a legjobbak közé küz­deni magát. Az IndyCar-ko- csik ugyan megtévesztésig hasonlítanak a Forma-l-esek- hez, ám csak külsőre és csak a laikus számára. A versenyek pedig egészen másfélék! S Emerson a nagy vízen túl is bevezette Brazfliát az autós nagyhatalmak közé. 1989-ben Gerhardt Berger (balra) és Christian Fittipaldi a Minardi színeiben a célegyenesben megnyerte az Indy 500-at és ő volt az első autóversenyző, aki 2 millió dollárnál többet keresett. Összesen 18 győzel­met szerzett és ma már jóval tízmillió fölött van nyeremé­nyeinek összege. Ebben már benne van az a summa is, amit az idei, pünkösd vasárnapi, Indianapolis 500 megnyerésé­ért vehetett fel. A ma 47 éves száguldó brazil kétlaki életet él. Sohasem hagyta el Sao Pa­ulo környéki otthonát, ám a floridai Miamiben is van ház­tartása. Példás családapa és Teresa, a felesége öt gyermek­kel ajándékozta meg. Lányai, Juliana, Titiana és Joana aligha követik a versenypályákon, de a két fiú, Jayson és Luca bizto­san megpróbálkozik vele. Emerson öt nyelven beszél, portugál anyanyelvén kívül angolul, franciául, spanyolul és olaszul. Maga irányítja egymillió hektáros narancsül­tetvénye dolgait, az exportját is. Mercedes dealer, hogy az autós brancsból se maradjon ki, de van érdekeltsége a bra­zíliai Hugo Boss divatcégben is. Ám főképp autóversenyző és példakép. Méltó példaképe a harma­dik Fittipaldinak, Christian- nak. A huszonkétéves fiatal­ember mozgalmas és sikerdús autósportmúlt után jutott el a Forma-l-be. A nem túl sikeres Minardi-Lamborghini csa­patban debütált tavaly Dél-Afrikában, s idén még mindig a Minardinál, de már Ford motorral, megkezdte a vb-pontgyűjtést. Legutóbb Monacóban ötödik lett. Okos, higgadt versenyzéssel, kivá­rásra autózva, lesipuskásként várva a lehetőségre. Mint egy leendő világbajnok ... Roóz Péter (FEB) Senna: „Mintha taxival jártam volna körül Monacót" Viták kereszttüzében az aktív felfüggesztés Manapság a Forma-l-es au­tók tengernyi alkatrésze, új­szerű technikai megoldása közül az aktív felfüggesztés a központi, mindent megelőző beszéd- és vitatéma. Érdemes tehát egy kicsit közelebbről megismerkedni azzal: miben különbözik ez a passzív fel­függesztéstől, s valójában mi­lyen előnyt is jelent haszná­lata? Lényege, hogy a kocsikban nem (vagy nem csak) rugók és lengéscsillapítók vannak, ha­nem egy számítógép-vezér­lésű hidraulikus rendszer is. A felfüggesztés elemeire ható erőket szenzor értékeli és a hidraulika a rögzített adatok alapján csillapítja a kerék len­géseit. A Lotus és a Williams rendszere rugók nélkül üze­mel, a McLarené azonban tar­talmaz ilyen elemeket: a ru­gók csak a kocsi súlyát tartják, a hidraulika a rugók „ellen" dolgozik. Az aktív felfüggesztésű autó egy edzéskörön belül alig gyorsabb, mint társai: előnyeit inkább csak a vezetők érzéke­lik. Mika Häkkinen, a McLa­ren tesztpilótája ezt mondja: „Mész a pályán, látod, hogy jön egy bukkanó - de csak lá­tod. Ügy haladsz át rajta, mintha ott sem lenne". Ric- cardo Patrese: „Száznegyven­nel Fiat Pandával is lehet menni, csak félelmetes érzés - a kocsi a végsebességgel ha­lad. Ugyanez egy 600-as Mer- cedes-ben csak döcögés.".Nos, A fémszálas fékkel a „közönséges" halandó összetörné magát épp ilyen különbséget jelent a felfüggesztés. Senna, első - aktív felfüggesztésű - autóval aratott győzelme után (1984, Monte Carlo) ennyit jegyzett meg: „Mintha taxin jártam volna körül Monacót" ... Ez a fajta felfüggesztés nem fokozza a Forma-1 látványos­ságát, „csak" könnyebbé, ké­nyelmesebbé teszi a pilóta dolgát. S noha a FISA ennek a megoldásnak a betiltásával alighanem pontot tesz az aktív felfüggesztés aktív korszaká­nak végére, könnyen lehet) hogy „kiköltözve" a verseny- pályákról, egyszer még az ut­cai autókban új életre támad az embargózott felfüggesztési mód... A szakemberek egyébként állítják: sokkal indokoltabb lenne az elképesztően rövid féktávokat lehetővé tevő szén­szálas fékek betiltása. Ezeknek tudniillik valóban csak ver­senypályán van létjogosultsá­guk, mert nem azonnal, ha­nem csak felhevülésük után fognak - akkor viszont rop­pant erővel. A „közönséges" autós ilyen fékkel egyhamar összetörné kocsiját: vagy ő menne bele az előtte haladóba vagy a mögötte haladó futna bele... Tóthmátyás Tibor (FEB) Konstruktőrök tanácskozása Az elmúlt hét végén a konstruktőrök megtartották tanácskozásukat, ahol részt vett a FOCA elnöke Bernie Eccleston is. Ő is támogatja a csapatfőnökök azon kérését, hogy az aktív felfüggesztés használatát csak 1994-től tilt­sák be. A Williams és a McLa­ren csapatok által benyújtott fellebbezésekről augusztus elején dönt majd a FISÄ. ka-ti Majom is ülhetne a volán mögött? Reform-korszak előtt a Forma-1 világa: ne az autó, hanem a pilóta tudása döntsön! Mióta világ a világ, azaz lé­tezik autósport, minduntalan megfogalmazódik a kérdés: az autó vagy a versenyző a fon­tosabb? Az igazság alighanem vala­hol középütt van - a jó ered­ményhez jó versenyző is és jó autó is kell. Csapatsportról van szó. A sikerben részes az ötletekből kifogyhatatlan konstruktőr, az ötletet kivitelező mérnök, ré­szesek a technikusok és a sze­relők - s természetesen a piló­ták, aki a kocsicsodákkal megnyerik a versenyt. Ennyi a recept, amit azon­ban a gyakorlatban nem könnyű kikeverni. Tény, a konstruktőrök mindig kitalál­nak valami újat, hogy az ő ko­csikuk jobb legyen, mint a konkurenciáé. A Nemzetközi Autósport Szövetség (FISA) vezetői úgy látják: a technikai csata mára odáig fajult, hogy elsődlegessé vált az autó tudása, másodla­gossá a vezető kvalitása. Áhogy mondják: hovatovább akár egy majmot vagy egy ro­botot is beültethetnek a kor­mány mögé - a szuperkocsi akkor is nyer ... Max Mosley, a FISA új el­nöke szerint a versenyeken igenis a versenyzőknek kell küzdeniük egymással, nem a technikának. Önként természetesen senki nem iktatja ki fegyverei közül a technikai fölényt (már csak azért sem, mert a fejlesztések­ben milliók fekszenek), így azután a szabályalkotóknak kell megtalálniuk a módját annak, hogy a Forma-1 autók között minél kisebbek legye­nek a különbségek és ismét a versenyzőké legyen a fősze­rep. Ennek jegyében már egy sor új szabály született, amelyet jövőre, illetve a '95-ös évad­ban léptetnek életbe. Megtil­tanak például minden kom­puteres segítséget. Tilos az ABS (blokkolásgátló), a kipör­gésgátló, az aktív kerékfel­függesztés, a félautomata se­bességváltó, az adatátvitel, de még a rádiózás is a pályán ro­bogó autó és a box között. Je­lenleg a legújabb technikai fo­gásokkal legjobban a Willi­ams-Renault csapat él - nem véletlen, hogy vezet a világ- bajnokság pontversenyében. Az sem véletlen, hogy ők a szabályreformok legnagyobb ellenzői. Max Mosley konyhájában azonban más is fő a fazekak­ban: szeretné csökkenteni a gazdagabb és szegényebb csapatok lehetősége közötti különbségeket. Ezért már az idén életbe léptették például azt a szabályt, hogy egy ko­csihoz egy verseny-hétvégen csak hét garnitúra profil nél­küli, ún. slick gumit szabad használni. Egy csapat csak két Max Mosley, aki kíméletlenül meg akarja nyirbálni a konstruktőrök hatalmát autót vethet be. Jövőre pedig versenyhétvégeken csak egy motort használhatnak egy au­tóhoz, az egész szezonban pe­dig legfeljebb egy tucatot. Mindez nem afféle apró-cseprő szabálykozme- tika! Számoljunk csak: a ver­senyeken, kerékcserével is számolva, két garnitúra gumi kell. Az első szabadedzésre új köpenyekkel lehet csak ki­menni, a két időmérő tré­ningre is kell egy-egy. Ez ed­dig 5 garnitúra. S hol van még a több szabadedzés vagy a va­sárnap reggeli bemelegítő edzés? Arra természetesen nincs biztosíték, hogy a FISA és el­nöke elképzelései beválnak. Változásokat valószínűleg hoznak, de végső soron alig­hanem érvényesül a Forma-1 égettarcú osztrák klassziku­sának, Niki Laudának a mon­dása: „Megint a nagyok lesz­nek a nagyok, és a kicsik ma­radnak a kicsik ..." Mindenesetre, tán monda­nunk sem kell, a konstruktő­rök már hozzáláttak új ötletek, a szigorítások nagykapuja melletti kiskapuk kereséséhez.-roóz­Ferenczy-Europress A Forma-1 emlékkönyvéből Akinek a Hungaroring volt a csodák csodája ... A Forma-1 világának isme­rői nemigen kapják fel a fejü­ket, ha ezt a nevet hallják: Jor­dan Team. Ez a csapat ugyanis sohasem nyerte el a konstuk- tőrök világbajnoka címet, nem adott világbajnok versenyzőt a Forma-1-nek. És folytathat­juk: Jordan kocsival egyetlen futamgyőzelmet sem arattak, s még edzésen sem voltak a leggyorsabbak. Egyszer, egyetlen egyszer azonban megtörtént a csoda, méghozzá éppen a Hungaro- ringen: az ő pilótájuk, a fran­cia Betrand Gacho robogott a leggyorsabban az 1991. au­gusztus 11-i Nagydíjon; 1 perc 21.547 másodperc alatt jutott el a rajtvonaltól a célig. Ez 175.173 km/óra átlagnak felel meg. Dehát a földi dicsőség mú­landó. A futamot Senna nyerte (Marlboro-McLaren-Honda), s szegény Gachot az első hat közé sem jutott. Egyébként tavaly is Senna nyert, a második helyezett Mansell (Williams-Renault) pedig a leggyorsabb kört futva alaposan túlszárnyalta Gachot eredményét: 1 perc 18,308-cal 182,418-as átlagot repesztett.-R.P­FEB Barcelona szeptemberben Később lesz az Európa GP Készül a jövő évi Forma-l-es versenynaptár. Jó hír, hogy a FISA, a Nemzet­közi Autósport Szövetség ülé­sén szóba sem került a Ma­gyar Nagydíj. E szerint nincs problma a mi versenyünkkel. Nem így az Európa Grand Prix címen Doningjtonban rendezett versennyel. Illetve nem is magával a vb-futam- mal van gond, hiszen az a ngolok remek rendezőknek bizonyultak és ami rajtuk mú­lott, az klappolt is. Ám az idő­pont kiválasztása nem volt túl szerencsés, a koratavaszi esők természetesek arrafelé és hű­vös is volt. Jövőre később tart­ják meg ezt a futamot, amikor valószínűleg több napfény és kevesebb égi áldás lesz a piló­ták és nézők része. A barcelonai verseny idő­pontját is megváltoztatják, e szerint szeptemberben lesz a Spanyol Nagydíj. R.P. Ferenczy-Europress A legfölényesebb és a legszorosabb győzelem A Forma-1 mai szabályai szerint egy világbajnoki futam maximum 300 kilométer lehet, de nem tarthat tovább két óránál. Százhúsz perc renge­teg idő, sok minden történhet ez alatt, az élen robogók oly­kor többször is lekörözik a mezőny végén „kullogókat". Egyszer még az is előfor­dult, hogy a győztes, Jackie Stewart kétszer lekörözte a második helyre érkező Bruce McLarent. A harmadik három kört kapott és a hatodiknak befutó Ickx hét(!) kör hát­rányba került. Mindez 1969. május 4-én, a spanyolországi futamon, a Montjuich pályán esett meg. Monzában, 1971. szeptem­ber 5-én viszont csupán egyet­len század másodperc volt a különbség a győztes Peter Ghetin és a második, Ronnie Peterson között. Ezen a verse­nyen még az ötödik helyezett, Howden Ganley is csak hat­vanegy század másodperccel futott rosszabb időt a győz­tesnél. R. P. (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents