Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
1993. július 26., hétfő SZEKSZÁRD ÉS KÖRNYÉKE »ÚJSÁG 5 Kérdésstaféta „Jelentős erőfeszítések történnek az egészségügy helyzetének javítására Decsi csokivíz Csokoládé színű víz folyt a csapokból Decsen a múlt hét első napjától kezdve, a Váci Mihály lakótelep lakásaiban - erről érkezett panaszos bejelentés lapunkhoz a hét utolsó munkanapján. A lakók emiatt sem mosakodni, sem főzni, de még mosni sem tudtak - volna, ha a faluban nincsenek fúrt kutak. Minthogy azonban ilyenek vannak, a „csokivíztől" sújtotta mintegy harminc-negyven család egy kis vízhordással megmenekült attól, hogy feketelevest egyen ebédre, és a napi rabota után sötétre tisztálkodjon. A lakók először a polgármesterhez fordultak, aki azt javasolta nekik: eresszék jól meg a csapot, majd kifolyik belőle az a fránya csokivíz. Előbbiek viszont, tekintettel a víz köbméterenkénti majd 50 forintos árára, nem így cselekedtek. Az eset nem először fordult elő a faluban, oka ismert: a decsi víznek magas a vastartalma. A vízvezetékben keletkezett hibát még pénteken elhárító bátaszéki vizügyes szakember véleménye szerint a csövek aljára lerakodott vas-iszapot a mozgatás felkavarta, így aztán az szép egyenletesen eloszlott. Következésképp, nincs más megoldás: meg kell várni, amíg újra leülepszik. Múlt heti kérdésstafétánkban dr. Józan Mihály kardiológus azt kérdezte dr. Témák Gábor főorvostól, kormány- párti országgyűlési képviselőtől, hogy miként ítéli meg az egészségügyi kormányzat eddigi teljesítményét. íme, a válasz. Szeretném megköszönni a kérdést dr. Józan Mihály kollégámnak. Sajnos, a kérdésre pem lehet könnyen felelni, hiszen ha kemény hangon elmarasztalom az egészségügyi kormányzatot a hazai egészségügy valóban nyomorúságos helyzetéért, lehetséges, hogy sok kolléga, illetve egészségügyi dolgozó és mások körében népszerű dolgot állítanék, de a probléma megközelítése messze nem ilyen egyszerű. Hasonló tévedés volna, ha azt mondanám, hogy a Népjóléti Minisztériumban mindent jól csinálnak, csakhát az objektív nehézségek miatt nem lehet csupa jó döntést megvalósítani. Tudomásul kell venni, hogy az egészségügy is a társadalomnak olyan integráns része, melyet a társadalom és gazdaság más területeivel összhangban lehet csak megváltoztatni, ráadásul - meggyőződésem szerint - a társadalomnak ez a része sokkal nagyobb tehetetlenségi nyomatékkai bír, mint más területek. Az egészségügyben dolgozók jogos anyagi érdekei, melyeket gyakran a hivatástudatra hivatkozva szorítottak háttérbe, a mindenki által jól ismert „fekete" gazdaságban realizálódtak. Ennek következtében durva kenyérharc bontakozott ki elsősorban az orvosok között, de a szinte nevetséges fizetésért dolgozó nővérek is időnként erre kényszerülnek. Mindenki tud történeteket arról, hogy mi az „ára" egy kórházi ágynak egyes osztályokon, és mi az ára bizonyos beavatkozásoknak, sőt, olyan rémtörténetek is hallhatók, bizonyára nem alaptalanul, hogy ára van a kivitt ágytálnak és a pohár víznek is. Egy torz struktúrában dolgozó egészségügy olyan hierarchiát termelt ki, mely ellen- érdekeltsége miatt nagymértékben képes akadályozni bármilyen teljesítményarányos javadalmazáson alapuló ellátás-bevezetést. Miért volna elvárható az, hogy a monopolhelyzetben levő bármüyen orvos, aki vezető pozíciójában kiemelkedő jövedelemre tesz szert, olyan egészségügyi reformok bevezetését fontolgassa, mely versenyhelyzetet teremthet, s kockáztatja a bevételeit? Meggyőződésem szerint a jelenlegi egészségügyi kormányzat egyik legnehezebb gondja a fenti ellentmondásos helyzet megoldása. Szembe kell nézni azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátás jelentős átstruktúrálódásra szorul, mely többezer orvos állás- vesztésével fog együttjámi, de egyidejűleg szükség lesz a jelenleginél jelentősebb mértékben jól képzett egészségügyi középkáderekre. Egyszerűen tarthatatlan, hogy az orvosok munkaidejének jelentős részét az adminisztráció tegye ki. Az egészségügyi kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy különböző pont- rendszerek adaptálásával ki- kényszerítse a teljesítményarányos bérezést, de érzésem szerint esetleg a saját és az egészségügy együttes tehetetlensége miatt nem mer, vagy nem tud felvállalni kőkemény ütközéseket. Nem képes együttesen képviselni a monopolhelyzetben levő, jelentős másodlagos jövedelemből élő orvosokat, és azt a széles orvos-egészségügyi réteget, akiknek naponta kell szembesülni fizetésük rohamos elértéktelenedésével, de ezeket az érdekeket együttesen képviselni nem is lehetséges. Az elmúlt években az a benyomásom alakult ki, hogy az egészségügy vezető pozícióiban lévő egyes szakemberek ellenérdekeltségük miatt valójában nem segítik, csak látszólag a teljesítményarányos bérezés, illetve versenyhelyzet kialakulását. Ez az állapot jogos elkeseredettséget szül azon dolgozók körében, akik helyzetüknél fogva nem juthatnak, vagy csak nagyon kis mértékben juthatnak a különkereset lehetőségéhez. Megváltozna a helyzet, ha valós és világos tulajdonviszonyok, valós és vüágos érdekeltségi helyzet állna elő. Ilyen lehetne például egy magánkórház, illetve a tisztességes magántőke résztvétele az egészségügyi vállalkozásokban, kórházakban. Hasonló tulajdonosi érdekeltség volna elvárható az önkormányzatoktól is. Sajnos, még nem körvonalazódtak a feltételei annak, hogy a magántőke hogyan volna jelentős mértékben bevonható az egészségügybe. Ezáltal pedig enyhülne az egészségügy tőkeszegénysége is, melyet jelenleg a világszerte tapasztalható egészségügyi költségrobbanás is súlyosbít. A fenti területeken észlelhető késlekedés és tehetetlenség, melyet az illetékeseknek ennél élesebben is elmondtam, tekinthetők a jelenlegi egészségügyi kormányzat gyenge pontjainak, annak ellenére, hogy jelentős erőfeszítések történnek az egészségügy lepusztult helyzetének a javítására. Említettem, hogy az ön- kormányzatok, anyagilag érdekelt jó gazdaként, kikény- szeríthetnek olyan változtatásokat a vezetésük alatt álló intézményben, melyek az észszerű takarékosságot és a teljesítményarányos finanszírozás hatékony bevezetését segítik elő. A gyakorlati megvalósulás lehetőségeiről, mint munkáltató „tulajdonos", Pri- ger József tekinthető illetékesnek, például a Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza vonatkozásában, ezért a kérdésstaféta követlező kérdését hozzá szeretném intézni: Milyen megvalósítási lehetőségek és problémák merülnek fel az általa felügyelt intézménnyel kapcsolatban? Dr. Témák Gábor Hajdan Szekszárdon született Ádám Antal, akadémikus A Magyar Tudományos Akadémia évi rendes közgyűlésén az akadémia rendes tagjává megválasztották Ádám Antal volt levelező tagot. Ádám Antal geofizikus. 1929. szeptember 13-án született Szekszárdon. 1990-ben választották meg az akadémia levelező tagjává. Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató- intézet tudományos igazgató-helyettese, címzetes egyetemi tanár az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetemen. Alelnöke a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak; elnöke a veszprémi Akadémiai Bizottság Geofizikai Munkabizottságának; tagja a Geofizikai Tudományos Bizottságnak; az OTKA Élettelen Természettudományi Szakkollégiumának; az Országos Athenaeum Bizottságnak; a Magyar Geofizikusok Egyesülete Oktatási és Tudományos Bizottságának; a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (IUGG) IAGA és IASPEI asszociációk közötti ELÁS Bizottságnak; alelnöke az IAGA divíziójának; elnöke a Nemzetközi Litoszféra Program magyar nemzeti bizottságának. Főbb kitüntetései: Eöt- vös-emlékérem 1980; az oului Egyetem díszdoktora, 1989. Tisztelettel gratulálunk Ádám Antalnak, jó egészséget és további sikereket kívánunk tudományos munkájához. Hiszen az ilyen kiváló eredmények elérése nemcsak egyéni érdek, hanem közérdek is. Jelentősen hozzájárul a tudomány fejlődéséhez, hazánk jó hírének növekedéséhez. Dr.Gelencsér Gyula kandidátus 110 éve, 1883. július végén kezdtek hozzá Szekszárdon az újvárosi templom orgonájának megjavításához „az előnyösen ismert mágocsi orgonaépítők, Unger Miklós és fiai." A Borászati Lapok borüzleti tudósítója szerint „csekély érdeklődés mellett az árak szüárdak", a szekszárdi 1882-es vörösbor 13-16 forintért, az 1880-1881-es óvörös 25-35 forintért kelt el, vagyis az ország három legdrágább bora közé tartozik. 100 éve, 1893. július 30-án a Tolna vármegye megkezdte Kóbor Tamás, a kor később közkedvelt írója Muzsika és parfüm című regényének közlését. Augusztus elsején éjjel két órakor támadt tűzben négy ház, köztük két nádas, egy fazsindelyes égett le az Újvárosban. 85 éve, 1908. augusztus elsején adta hírül a Közérdek, hogy Babits Mihályt kinevezték a fogarasi Rejtett értékeink A szentandrási Szévald-család A százötven éves török uralom megszüntetésére indított felszabadító háború európai összefogás eredményeként távoli országok fiait hozta hazánkba. A Flandriából származó família 1699. szeptember 27-én kapta jutalmul a hadak mellett teljesített futár- szolgálatáért a Sewald nevet, s vele az 1700-ban Komárom megyében kihirdetett magyar nemesi rangot. A még Tatán, 1872-ben született Ferenc Do- nát Kajdacsy Ilonával kötött házasága révén 1812. január 7-én érkezett Tolna megyébe, három év múlva a dunaföld- vári királyi postamesteri címet nyeri el, majd Szekszárdon, 1817. március 19-én hirdetik ki itt is nemesi oklevelét, ő még csak táblabíróságig vitte, kilenc gyermeke közül azonban István a simontomyai vár várnagya és alszolgabíró, József pedig ügyvéd és 1848-ban honvéd, aki 1849. november 12-én sebeibe hal bele Rába- hidvégen. A család számunkra érdekes része azonban az előbbiek testvére, Móric Ferenc ágából származik, aki nemcsak a postamesteri tisztséget, hanem úgy látszik, a feltétlen udvarA Szévald-család címere hűséget is örökölte atyjától. A szabadságharc után, 1850-től törvényszéki főjegyző, a du- naföldvári járási bíróságnál ülnök, 1854-től két évig a marcali járás szolgabírája, 1856-tól Veszprém vármegye császári birtokosa, 1859-től Arad megye főnöke, az úrbéri törvényszék elnöke, 1860. augusztus 3-tól császári és királyi kamarás. Előbb 1859-ben Duna- földvárott, majd Bölcskén, Madocsán és Szentandrás- pusztán vásárol birtokot 1863. február 26-án. Ez utóbbi helyről kapta a család császári engedéllyel előnevét 1864. április 18-án. Innét már alig több, mint hét év: 1871. június 3-a, Szévald Oszkár dunaföldvári megszületésének időpontja. Azé az unokáé, aki egyesítette magában szinte a család ösz- szes tradícióját, s tevékenységének hatása egész megyénkben megérződik ma is. Szévald Oszkár a székesfehérvári cisztercita-rendi gimnázium és a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi kara után végigjárta azt a hivatali létrát, amelyen elődei közül számosán elindultak: 1895. március 29-én választotta meg a megyegyűlés IV. aljegyzőjévé. (Nem lehettek rossz kapcsolatai Simontsits Béla alispánnal, aki már 25 nappal ezelőtt kinevezte ...) A dombóvári járás főszolgabírója 1916. április 16-án lett, 1922. március 14-én vármegyei főjegyző, 1927. március 3-án - egyhangú szavazással - alispán lett. Ha most Hirn László Tolnamegyei fejek című könyvének adjuk át a szót, egyúttal a kortársak tiszteletét is meghallhatjuk: „Alispáni működése alatt főgimnáziumba tanárnak. Ugyanekkor készült el - még Wosinsky Mór megrendelésére - Löschinger Ottó budapesti festőművész népvándorlást bemutató múzeumi táblaképe. „A szemléltetés eszméjét úgy fogta fel a művész, hogy az egész nagy vászon éppen a vándorútra kelésnek mozzanatait tüntette fel. A háttérban egymásra rohahó harcos csapatok küzdő alakjai vesznek el a ködfátyolos távolban ... A előtérben pedig a főalakok, az ökrös szekerekre rakott sátrak alól széttekintő nők, gyermekek, a vándorlást irányító fegyveres és lovasférfiaknak éppen a tűzhely ott- hagyásra, tovavándorlásra készülődő csoportjai". 80 éve, 1913. július 28-án a Tolnavármegye és a Közérdek Rausz Alajos cikói plébános Emléklapok a lourdesi zarándoklatról című könyvét ismerteti. Július 31-én a lap két labdarúgó-eredményt is közölt: Te- vel-Hőgyész 1-1, Bölcske- Paks 9—0(!). Krónikás épült a szekszárdi momumen- tális közkórház, melynek helyét is igen szerencsésen oldotta meg. Nevéhez fűződik a vármegye községeinek villamosítása és nagy része van abban, hogy az új Duna-híd szülőföldjén, Dunaföldváron épült. Közutak építése, községek háztartásainak rendezése, az új közigazgatási törvény gyors és pontos végrehajtása, az új vármegyei törvényhatóság kitűnő megalakítása és számos egyéb jelentős teljesítmény fennen hirdeti az ő mindenre kiterjedő figyelmét, bölcs előrelátását, és kiváló tevékenységét". Mindebben felesége is segítette, akivel 1904-ben lépett frigyre, s aki - a kor szokásai szerint - emberbaráti egyesületben, a Szociális Misszió elnökeként tevékenykedett s szerzett többek között a nélkülöző szekszárdi gyerekeknek élelmiszert, ruhát, segélyt. Szentandrási Szévald Oszkárt szülőhelyén kívül Miszla, Bölcske, Szakadát választotta díszpolgárának. Szekszárd talán azért nem, mert 1933. elején éppen a bársonyszékben még meg sem melegedett Gömbös Gyulát tüntette ki ezzel, s az év július 23-án Szombathelyen meghalt a „megyéje sorsát szívén viselő" alispán - akire már alig emlékszik valaki ... Dr. Töttős Gábor Három * A Hunyadi utcai volt sportszékház bejárata látványosan megváltozott, mondhatni teljesen átalakult. A külső és belső átalakítás előtt álló épületre már most szinte alig lehet ráismerni, de ez a változás szükséges ahhoz, hogy a Vetőmag Rt. rendben beköltözzön új értékesítési központjába. Á tető és födémkiváltás után hamarosan elkészül a két mellék- és egy főbejárat. Fotó: Degré Gábor * bejárat Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Az alábbiakban közöljük a Tolna megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének állásajánlatát. Terveink szerint ezeken a hasábokon havonta egy alkalommal találkozhatnak hasonló információkkal. Szakma! állás Fő Hol? Telefon Gyermekfelügyelő lffi Szekszárd 311-733/125 Varrónő 2 nő Szekszárd 311-733/125 Előadó 1 nő Szekszárd 315-771 Szakács 2 f/n Szekszárd 312-211/143 Ápolónő 29 nő Szekszárd 312-211/143 Villanyszer.-karbant.-fűtő lffi Szekszárd 312-211/143 Számítógép-programozó 1 f/n Szekszárd 312-611/12 Varrónő 3 nő Szekszárd 315-522 Ács és vasszerelő 7 ifi Szekszárd 313-355 Járművük szerelő 1 ffi Szekszárd 311-288 Vízvezetékszerelő-lakatos 1 ffi Szekszárd 311-233 Gépi kötő 2 nő Szekszárd 312-355/6 Csőszerelő lakatos 1 ffi Szekszárd 312-311/35 Hűtőgépszerelő 1 ffi Szekszárd 316-564 Cukrász 1 ffi Szekszárd 316-255 Varrónőr 9 nő Várdomb 28 Yarrónő 9 nő Szekszárd 311-413/varroda Ács-állványozó 5 ffi Szekszárd 314-796 Adatrögzítő 1 nő Szekszárd 311-212 Kőműves 4 ffi Szekszárd 313-858 Hardware-munkatárs 1 f/n Szekszárd 316-822 Középnyom. gőzkazánfűtő 2 ffi Szekszárd 312-755 Ács-állványozó 2 ffi Szekszárd 311-443 Viüamosgép és ber.szer. lffi Szekszárd 311-122/171 Bútorasztalos 2 ffi Szekszárd 311-122 Asztalos 5 ffi Szekszárd 311-122 Felszolgáló 3 f/n Szekszárd 318-752 Vadász lffi Decs 54 Pék 4 f/n Szekszárd 311-233 Táblamunkás 5 ffi Szekszárd 311-233 Kőműves 3 ffi Szekszárd 319-369 Közlemény Az álláshelyek betöltéséhez a közvetítést a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltsége (Szekszárd, Találka tér 4.) külön is biztosít. Kérjük a munkáltatókat, hogy munkaerő szükségletüket továbbra is jelezzék a kirendeltségünknél. A munkaerő lehetőségek közül a „hírdethetőket" tettük közzé. 4 \ I
