Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-24 / 171. szám
1993. július 24., szombat GAZDASAG MÉPÚJSÁG 5 Vagyon - részletre Erdő mellett jó lesz lakni? A munkavállalói tulaj doni ormáról Alig egy hónapja történt, hogy az egyik jóhírű pénzügyi tanácsadó vállalatot csaknem teljes egészében az alkalmazottak és a vezetők vásárolták meg, természetesen jelentős összegű hitel segítségével, nem csekély adósságot vállalva. A részvényekből szívesen vásárolt volna egy hasonló profilú nyugat-európai cég is, amelyik nem lebecsülendő rendelésállományt is hozott volna magával... Az önmagában nem rendhagyó eset kapcsán utalhatunk arra a tapasztalatra, hogy az olyan cégek, amelyek vagyona túlnyomórészt könyv- szakértőinek, mérnökeinek, ügyvédeinek, szervezőinek fejében, kisujjában van, a legalkalmasabbak a munkavállalói illetve a vezetői tulajdonlásra. A nagy ügyvédi irodák, szakértő, tanácsadó és tervező vállalatok, amelyek a világ számos pontján jelen vannak, részben un. személytársaságokként működnek: vezető szakértőik, munkatársaik egyben tulajdonostársak. Fölvetődik a kérdés: az említett magyar cég munkatársai milyen indítékok alapján utasították el a külföldi befektetőt és miért vettek tetemes adósságot a nyakukba a tulajdonjogért? Vélhetően elsősorban foglalkoztatási okokból: az állásukat féltették. Csakhogy a mai éles piaci versenyben választani kell: kevesebben végzik ugyanazt a munkát, vagy ugyanannyian, de kisebb fizetésért. Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy több ember munkájához nagyobb helyiségekre van szükség, azaz több dologi költség terheli a vállalkozás kasszáját. Mérlegelni kell, hogy a "csereszabatos", másokkal is pótolható munkaerő többletterhe köny- nyen vezethetetlenné teszi az ilyen vállalatot, pedig ők is tulajdonosok, nekik is szavuk lehet a döntésekben. Egyébként valószínűleg ez a csoport lesz az, amely részvényeit eladva, megnyitja majd az utat egy újabb tulajdonosi szerkezet felé. Könnyen megeshet tehát, hogy éppen a most elutasított befektetőknek nyitnak kaput egy későbbi, netán nehezebb időszakban ... Bácskai Tamás (FEB) IBUSZ Bank Rt. (Érvényes: 1993. június 28-tól) Betétszámla (Fix kamatozású) Futamidő Éves kamat (%) bruttó nettó Látra szóló 9,00 9,00 1 hónap 12,00 9,60 3 hónap 13,50 10,80 6 hónap 14,50 11,60 9 hónap 15,00 12,00 12 hónap 17,00 13,60 A lekötési idő lejárta előtt felvett összegre a bank annyiszor évi bruttó 1 % kamatot fizet, ahány teljes hónapot a felvett ösz- szeg a betétben eltöltött. Határidős betétek (Változó kamatozású) Futamidő Éves kamat (%) bruttó nettó 1 hónap 12,50 10,00 3 hónap 13,50 10,80 6 hónap 15,00 12,00 9 hónap 15,50 12,40 12 hónap 17,50 14.00 24 hónap 18,00 14.40 A 30 napon belül felvett betétekre a bank nem fizet kamatot. A lejárat előtt, de 30 napon túl felvett összegekre a bank évi 4 % kamatot fizet. Új „magánosítási" technika: privatizációs lízing Lízing privatizáció - ez a magántulajdonba adás egyik legfiatalabb formája. S mivel az Állami Vagyonügynökség csupán a múlt év végén írt ki ilyen jellegű pályázatokat, jószerivel még tapasztalatok sincsenek róla. Mi az új technika lényege? - érdeklődtünk Vigh Istvántól, az ÁVÜ Alkalmazott Módszertani Irodájának igazgatóhelyettesétől, egyben a módszer egyik kidolgozójától. — Leglényegesebb ismérve, hogy a befektetők részletfizetéssel juthatnak vagyontárgyhoz - magyarázza. - A lízing általában azoknál a cégeknél alkalmazható, amelyek az első privatizáció meghirdetéskor nem keltek el, s jegyzett tőkéjük nem haladja meg az 1- 1,5 milliárd forintot.Bár alacsony jövedelmezőséggel működnek, reális az esély, hogy hatékony irányítással gazdaságossá válnak. Ez utóbbi azért fontos szempont a lízingbe adásnál, mert a lízingdíjat a későbbiekben a cég adózás előtti jövedelméből kell törleszteni. — A Vagyonügynökség - mint lízingbe adó - a szerződés megkötésekor a pontos üzleti terv mellett biztosítékokat is kér a lízingbe vevőtől. Ennek mértéke az első évben fizetendő törlesztőrészlet ösz- szegével egyenlő. Az ÁVÜ biztosítékként elfogad ingatlanra bejegyzett jelzálogjogot, bankgaranciát, értékpapírt, részvényt, üzletrészt, kárpótlási jegyet, takarékbetétkönyvet, ' bankszámlát, deviza- számlát. — Mennyi idő múlva kerül a lízingelő tulajdonába a társaság? — Ez a lízingdíjtól függ. Százmillió forintig 6 év, ÍOO millió felett 8 év. Mező- és erdőgazdaságoknál, illetve élelmiszeripari üzemeknél azonban a lízingdíjtól függetlenül tíz év a futamidő. — Ki nyújthat be pályázatot lízingre? — Kizárólag belföldi természetes személy, illetve személyek. Ha többen közösen pályáznak meg egy társaságot, akkor úgynevezett lízingközösségét kell alakítaniuk, s egy külön szerződésben előre megállapodniuk a tagok jogairól és kötelességeiről: biztosítékokról, tulajdon- szerzési arányokról, döntés- hozatalról, elszámolási szabályokról, stb. tekintetében. Társaság /kft., rt./ azért nem lehet lízingbe vevő, mert ellenőrizhetetlenné válhat a vagyonmozgás az egyik cégből a másikba. — Eddig hány lízing szerződést kötött az ÁVÜ? — A „kísérleti körben" eddig 5 céget adtunk lízingbe: a Szolnoki Agroker Rt-t, a Karamell Édesipari Rt-t, az Uránia Ruházati Kereskedelmi Kft-t, a Start Autójavító Kft-t, a Budapesti Kőolajipari Gépgyártó Rt-t. További két cég szerződéseinek előkészítése folyamatban van. Három társaság - köztük a Kanizsa Bútorgyár Rt. - pályázati kiírása júliusban megtörtént, s 17 részvénytársaságot, illetve korlátolt felelősségű társaságot a közeljövőben hirdetünk meg. — Az első tapasztalatok szerint kik érdeklődnek leginkább a lízingelés iránt? — Általában a vállalati vezetők által benyújtott pályázatok a legsikeresebbek. Kevés "külsős" ajánlat érkezik, vállalkozóktól, üzletemberektől. Ennek nyilván az az oka, hogy a belső munkatársak, s azok közül is a vezetőség tagjai ismerik a legjobban saját cégük gazdasági, pénzügyi helyzetét, s ők tudják, milyen területeken célszerű fejleszteni, s hogyan lehet felfuttatni a termelést. Domi Zsuzsa Ferenc zy-Europress Állami támogatás magántelepítőknek - előtérben az alföldi fásítás Évi 15 ezer hektárral kellene növelni erdőterületeink nagyságát ahhoz, hogy az évezred végére megközelítsük a világ- viszonylatban kedvezőnek tekinthető 25 százalékos erdősítést. A tulajdonviszonyok átalakulása nyomán az erdőtelepítések jó része a jövőbeni magántulajdonosokra hárul, de ők saját erőből képtelenek megoldani ezt a feladatot. — Az erdőtelepítést 1992-ig száz százalékban támogatta a költségvetés: az állami vagy termelőszövetkezeti erdőkezelőknek 40-80 ezer forintot juttatott hektáronként attól függően, hogy hol, milyen fát kívánt ültetni - mondja Dau- ner Márton, az Erdészeti Hivatal elnöke. - Ez évtől pályázati rendszerben folytatódik a támogatás. Minden év őszéig kell eljuttatnia a földtulajdonosnak az erdőfelügyelőségre a pályázatát, amelyben pontosan feltünteti, hogy mekkora területen, milyen fafajtát szándékozik telepíteni. — Az állami hozzájárulás mértéke a következő: az ültetvény típusú erdőt - nyár, fűz, akác - 40 százalékban, a természetszerű erdőt 70 százalékban, a zöldövezeti-, közjóléti célokat vagy éppen erózió elleni védelmet szolgáló erdőt pedig továbbra is ÍOO százalékban támogatja az állam. Ezenkívül a fiatal erdők ápolására, tehát az első 6 évre további, szintén vissza nem térítendő, a támogatás mértékével arányos segítséget kapnak a tulajdonosok. — A kormányzati program szerint az ezredfordulóig 150 ezer hektár új erdőt kell telepíteni az országban. Ennek mintegy 40 százalékát az Alföldön, 35 százalékát a Dunántúlon és 25 százalékát a keleti országrészben célszerű létrehozni. — Az időarányos, évi 15 ezer hektáros telepítéssel elmaradásban vagyunk, ezért a következő években többet kell támogatásra fordítanunk folytatja Dauner Márton - Az idén 450 millió forintot kaptunk a költségvetéstől, de valószínűleg ebből sem tudunk minden igényt kielégíteni. — Tegyük hozzá: a 70-es évek végén jelentkezett a her- vadásos pusztulás - először csak a tölgyesekben -, a szárazság, a környezetszennyezés és bizonyos gombák együttes hatására. A beteg fák kivágásával a tölgynél sikerült megállítani a folyamatot, de közben a bükkösökben, fenyvesekben is megjelentek ugyanezek a tünetek. A pusztulás mértéke ugyan csak 3-5 százalék évente, de a hervadás jelei a fák 25-30 százalékánál mutatkoznak! Európai viszonylatban ennél jóval nagyobb a pusztulás mértéke, ám a ma még csak hervadó fák tíz éven belül biztosan kipusztulnak. Az erdőtelepítés tehát egyik legfőbb feladatává válik agrárgazdaságunknak.- izs -(FEB) Fotó:Ótós Zwack után, Pege előtt Hol tart a tolnai Thelena? Szép kis leleplezés előzte meg azt a társalgást, amit a tolnai vállalkozói klub (igazi nevén Thelena Klub) megye- szerte történő megismertetésének érdekében hoztunk ösz- sze a klub illusztris tagjaival. Hikádi Attilát, az (angolosan) „kláb" üzemeltetőjének egyik tulajdonosát ugyanis rajtakaptam, hogy egy másik vendéglátóipari egységbe készül betérni egy pohár hűsítőre, holott a saját klubjukban is fellelhető az említett nedű ... Miután ily módon napvilágra kerültek a „titkos üzelmek", a klubról is ejtettünk néhány szót. A klubot a Tolnatex Kft valamikori vendégházának átalakításával hozták létre. A létesítmény udvara kifejezetten festői, és a belső berendezés is elegáns. A hivatalos avatás június 4-én történt. Jelenleg 22 taggal rendelkeznek, új embert csak három ajánló támogatásával, és a vezetőség egyetértésével vesznek fel. A klubtagok nem jelentéktelen összegű tagdíjat fizetnek, ez, valamint a hétvégeken vállalt rendezvények szervezése biztosítja a zavartalan anyagi működést. Ahhoz azonban, hogy egy klub valóban jól működjön, nemcsak pénz szükségeltetik, lényegesebb a tartalmi „töltet". — Tényleg, miért van szükség egy ilyen „szervezet" létrehozására? - kérdeztem a körülöttem ülő „thelenások- tól". — Alapvető szempont a szabadidő kulturált eltöltésének igénye, magyarul a szórakozás. Mindezt pedig olyan körülmények között és olyan közegben, társaságban, ami mindannyiunknak megfelel. - válaszolta Papp Endre, a klub elnöke. — Vállalkozók vagyunk, közös gondokkal, hasonló érdeklődéssel, valamint közel azonos célokkal. Fontosnak tartjuk különböző szakmai programok szervezését is. Lényeges azonban, hogy politikai indíttatása nincs a klub létrehozásának, semmiféle politikai elkötelezettséget nem vállal. Mindannyiunknak szüksége van információkra, személyes kontaktusokra, alkalomadtán segítségre. A klub létrehozásában ez is fontos szempont volt. —Én is egyfajta segítség- nyújtási céllal tértem be abba a bizonyos vendéglátóhelyre - vetette közbe a „leleplezett" Hikádi úr. — Ki léphet a tagok sorába, azon kívül, hogy „akit felvesznek"? — Lényeges - mondja Hámori Attila,— hogy ez a klub minden vállalkozó előtt nyitott, illetve olyanok előtt is, akik valamilyen formában kapcsolódnak vállalkozásokhoz. Igaz, hogy zömében társas vállalkozásokban érdekeltek tagjaink, azért akad közöttünk egyéni vállalkozó is. — Igen, de vajon véletlen-e, hogy a másik vállalkozói kör, a Tolnai Vállalkozók Ipartestületének tagjai nem tülekednek a Thelena Klub tagságáért? Létezik-e valamilyen kimondott vagy kimondatlan ellentét a két „társaság" között? — Volt vitánk egy konkrét ügyben, de teljesen normálisan zajlott. Ezt nem lehet ellenségeskedésnek felfogni, legfeljebb akadnak olyanok, akik ezt szeretnék. Az tény, hogy különbözünk, főképpen a gondolkodásunk, a vállalkozásról vallott felfogásunk, de ez nem hiszem, hogy problémát okozhat bárkinek is, ez teljesen természetes dolog. - mondta Papp űr. — Az eltelt másfél hónap alatt mit sikerült megvalósítani elképzeléseikből? — Másfél hónap alatt tíz rendezvényünk volt, ez nem túl rossz ennyi idő alatt. Járt nálunk többek között Zwack Péter, jövő héten Pege-koncert lesz. Egyébként péntekenként van klubnap, ilyenkor mindig szervezünk valamit, a zenés esttől a halászléfőző versenyig. A szombat-vasárnap az „idegen" rendezvényeké, a hét többi napján vagy benézünk esténként ide, vagy nem. Egyébként elégedettek vagyunk eddigi működésünkkel - közölték.» — Mi a klub jövője? — Úgy tűnik, lesz még néhány tagunk. De a korlátozott befogadókészség miatt az épület (és nem mi) nem „bír el" 35-40 főnél többet. A gazdasági fejlődés során valószínűleg egyre nagyobb igény jelentkezik majd a különböző szakmai körök részéről hasonló klubok iránt, és eljön az az idő, amikor egy sor ilyen jellegű szerveződés lesz Tolnán is, amelyek aztán kitalálják maguknak a „helyüket" is - zárta le a beszélgetést Hikádi úr. Steinbach Zsolt A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 141,39 144,19 ausztrál dollár 63,91 65,15 belga frank (100) 267,27 271,93 dán korona 14,23 14,49 finn márka 16,10 16,50 francia frank 16,19 16,47 görög drachma (100) 40,18 41,02 holland forint 49,11 49,97 ír font 133,10 135,70 japán yen (100) 88,96 90,16 kanadai dollár 73,82 75,22 kuvaiti dinár 31339 318,89 német márka 55,24 56,20 norvég korona 12,88 13,12 olasz líra (1000) 58,63 59,91 osztrák schilling (100) 785,47 799,07 portugál escudo (100) 55,17 56,27 spanyol peseta (100) 69,01 70,53 svájci frank 62,69 63,77 svéd korona 11,69 11,95 USA dollár 94,63 96,19 ECU (közös piac) 107,11 109,07 Lakossági betét és hitellehetőségek Postabank és Takarékpénztár RT. (Érvényes: 1993. május 15.től.) Lekötési idő Éves kamat (%) Betétek Lekötés nélkül nettó 5 % Betétszámlakönyv: 1 hónap bruttó 10,00 Éves kamata nettó 5 százalék. A kamatszá- 2 hónap bruttó 11,00 mítás napra történik. 3 hónap bruttó 13,00 Lakossági folyószámla (bemutatóra szóló): 7 hónap bruttó 14,00
