Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-22 / 169. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1993. július 22., csütörtök Szigorúan ellenőrzött példányszámok „Egérügy” a brit parlamentben London - A brit parla­ment felháborodott tör­vényhozói kedden az egészségügyi állapotok ja­vítását követelték a pati­nás épületben, ahol uzsonnájuk az alsóház ét­termében a szemük láttára vált egerek martalékává. Az egyik szemtanú, Ken Purchase munkáspárti képviselő elbeszélése sze­rint egy dagadt és egy so­vány egérke bukkant fel hétfőn este a 140 esztendőt megélt Temze-parti or­szágház teraszéttermében. Hajsza a benzinkúti rabló után Párizs - Többórás, több­száz kilométeres hajsza után sikerült a francia csendőröknek elfogniok egy férfit, aki kirabolt egy benzinkutat és három személyt vitt magával túszként. A rabló Caen vá­rosában kedden délután telefonon taxit rendelt. A sofőrt fegyverrel kénysze­rítette, hogy Lisieux-be vigye. Itt egy benzinkút és a vele egybeépült étkező bevételét megszerezve újabb túszt szedett: az ét­kező felszolgálónőjét, s a taxin foglyaival eltűnt. Késő este a pincérnő a többszáz kilométerre lévő Orléans egyik rendőrőrsén jelentkezett. Elmondta, hogy elrablója kocsit és túszt váltott: egy fiatal nőt kényszerített arra, hogy kocsiját adja át. A pincér­nőnek közben sikerült a sötétben megszöknie, ezért az autós nőt tartotta visz- sza. A rendőrök végül Blois-ban bukkantak rá a kocsira. A fegyveres rabló ellenállás nélkül megadta magát, és egyik túszának sem esett bántódása. Ezer rendőrt mozgósítottak Tokió - Ezer rendőrt mozgósított a japán rend­őrség a gengszterháború megfékezésére. A Jamagu- csi-gumi, a szigetország legnagyobb alvilági szer­vezete és a kisebb Kjok- uto-kai között tört ki há­borúskodás, ami a Jama- gucsi-gumi emberének megkéselésével indult. Azóta három gengsztert öltek meg és hatot megse­besítettek. Cél: a hirdetők védelme, az olvasók tájékoztatása - szö­vetség a lapterjesztés ellenőr­zésére. A tájékoztatási iparban a fennmaradáshoz, a fejlesztés­hez szükséges anyagi források tekintélyes hányada a reklá­mokból, hirdetésekből szár­mazik. A tarifa viszont a sajtó­termék példányszámától füg­gően a szinte jelképes össze­gektől a tíz- és százezer forin­tos nagyságrendekig terjed­het. Az olvasókért, a példány­szám növeléséért folyó ver­senyben immár fontos üzleti információ egy-egy lap ki­nyomtatott, illetve eladott példányszáma. Ezt azonban sok helyütt "titkosították", s így ellenőrizhetetlenné vált, hogy méltányosak vagy túl­zottak a hirdetési tarifák. A közelmúltban Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövet­A baranyai horvát területe­ket ellenőrző szerb csapatok újabb harckocsi akadályokat telepítettek Beremend és Ud­var térségében, a határ közvet­len közelében. Erről Krisán Attila, a Hatá­rőrség szóvivője tájékoztatta az MTI-t szerdán. Krisán Attila elmondta: a betonból készült, csonka gúla alakú harckocsiakasztók tele­pítését július húszadikán az ség néven olyan szervezet jött létre, amely föl kívánja leb- benteni a fátylat az újságok példányszám-titkairól. Pető Endre, a szövetség elnöke pontosít: — Célunk a hirdető cégek, a reklámszakma érdekeinek védelme, és egyidejűleg az ol­vasó informálása is - minél több sajtótermék hiteles, elle­nőrzött adatainak nyilvános­ságra hozatalával. Szövetsé­günk persze csak azoknak az orgánumoknak az adataihoz juthat hozzá, amelyek belép­nek tagjaink sorába és vállal­ják az olvasottságukat, helyze­tüket bemutató számok köz­zétételét. — Van módjuk az ilyen közlések ellenőrzésére? — Természetesen. Függet­len könyvszakértőnk csupán a kiadóktól, szerkesztőségektől kapott számlákból is sok min­Európai Közösség hivatalos megfigyelői is észlelték a helyszínen. Elhelyezésüket - csakúgy, mint az akadályok és az aknák korábbi telepítését - barátság­talan lépésnek tekintjük, mert ez a védelmi rendszer azt a látszatot kelti, mintha Ma­gyarország területéről bármi­féle fegyveres támadás fenye­getné a határ túloldalát elle­nőrző szerb erőket. dent ki tud olvasni. A nyom­daszámlából, a papírköltsé­gekből, a terjesztőknek átadott szállítási kisérőlevelekből például szinte darabra ponto­san kikalkulálhatok a pél­dányszámok. Szándékunk szerint a könyvvizsgáló által hitelesített adatokról azután folyamatosan tájékoztatjuk a hirdető cégeket, reklámügy­nökségeket. — Kik a szövetség alapító tagjai? — A kiadók közül a HVG, a Népszabadság, a Magyar Nemzet Rt. és a Kisalföld Bt. Már csatlakozott a szövetség­hez a Burda és a Figyelő Ki­adó, valamint a tatabányai Silvex. A hirdetési oldalról egyebek között a Magyar Hi­tel Bank Rt. és jónéhány rek­lámügynökség írta eddig alá az alapító okiratot. - szórna ­Ferenczy Europress Mohammed Ali közvetít Közvetítésre vállalkozott Irak és Irán között Moham­med Ali, a nehézsúlyú ökölví­vás egykori legendás bajnoka. A két ország között továbbra is vita folyik arról, hogy mi­lyen feltételekkel engedjék szabadon az 1988-ban lezárult háború óta kölcsönösen fogva tartott katonákat. Mohammed AU szerdán utazott el Iránba Bagdadból, ahol magas szinten is fogad­ták. Orosz bankárok tanulnak az USA-ban Közel 230 orosz bankár és banktisztviselő 8 hetet tölt az Egyesült Államokban, hogy meg­tanulja az amerikai bank- és pénzügyi rend­szer módszereit. A „tanulók" június 22-én kezdték meg öthetes tanulmányukat a Fairfield Egyetemen, Connecticut államban. Utána há­rom hétig különböző amerikai bankoknál foly­tatnak gyakorlatot. A programot az Orosz-Amerikai Bank Fó­rum hozta életre. Ez egy magánszervezet, ame­lyet 1992-ben alapítottak Borisz Jelcin kíván­ságára. Sem a program szervezői, sem a banká­rok nem várják, hogy Oroszország bankrend­szerét gyorsan modernizálni tudják. Az állam évtizedeken át monopolizálta a rendszert és bár történtek decentralizációs erőfeszítések, a bankrendszer továbbra is régimódi. A lakosok nagy része nem bízik a bankokban és otthon tartja a pénzét. „Azt mondják Oroszországban, tartsd a pénzedet a szalmazsákban" - mondta az AP amerikai hírügynökség tudósítójának Valentin Kuznyecov, aki a moszkvai Koop- bank Edinstvo értékpapír osztályánek helyet­tes vezetője. A tanfolyam résztvevői között vannak pénzintézeti elnökök, és pénzváltók is. Aszerint válogatták ki őket, hogy milyen isko­lai végzettségük és tanulási kedvük van. Leg­többjük Oroszországból jött, de van köztük 14 kazahsztáni és fehérorosz is. Nagy részük 20- as vagy 30-as éveiben van. A tanfolyam hallga­tói napi nyolc órát töltenek tantermekben, s ta­nulmányozzák a hitel, a privatizáció, a valuta­forgalom, a belső ellenőrzés, az automatizálás „titkait". Szergej Kosztyukov, a Kazahsztáni Nemzeti Bank egyik vezetője elmondta a tudó­sítónak, hogy a legsúlyosabb probléma a fo­lyószámlák hiánya. Az ügyfelek csekket kémek a banktól, anél­kül, hogy folyószámlájuk lenne. „Ilyen nagy országban nagyon nehéz jó gazdaságot csi­nálni, anélkül, hogy használható bankrend­szert létesítenének" - mondotta. Harckocsi akadályok a déli határunk közelében Japán a választások után Alaposan módosultak a politikai pár­tok közötti erőviszonyok Japánban, mi több: megteremtődött az Európában megszokott kétpárti „váltóstruktúra" kia­lakulásának lehetősége. Újdonságot je­lentettek a vasárnapi parlamenti válasz­tások annyiban is, hogy a szigetország eddigi páratlan politikai stabilitásának helyébe esetleg huzamosabb ideig a bi­zonytalanság lép. Az új politikai erőe­gyensúly létrejöttével újfajta társadalmi mozgások is beindulhatnak: Japán idővel a mostaninál demokratikusabb országgá, a külvilággal szemben is sokkal nyitot­tabbá válhat. Hogy ilyen sokféle és mesz- sze mutató változásokra lehet következ­tetni a 40. parlamenti választások ered­ményeiből, annak oka az, hogy a kor­mánypárt abszolút többségének elvesz­tése Japánban rendkívüli esemény. Eddig az LDP megszakítás nélkül irányította az országot közel negyven éve át úgy, hogy a politikai paletta másik oldalán lévő szo- ciáldemokata párt sohasem jelentett igazi hatalmi alternatívát. Ebben közrejátszott a konzervatív párt nevéhez fűződő párat­lan japán gazdasági sikerek mellett az is, hogy a választók a döntő pillanatban mindig hátat fordítottak a „balos" japán szocialistáknak. Ez a kelet-nyugati globá­lis szembenállást leképező politikai szer­kezet szűnt meg egyszeriben Japánban most, hogy nagyobb befolyásra tettek szert azok a politikai középen elhelyez­kedő - eltérő stílusú, liberális eszméket is hirdető - pártok, amelyek már valóságos kormányzati alternatívát jelenthetnek (az első számú ellenzéki párt, a szociálde­mokrata párt, amely rendszerint a man­dátumok egynegyedét szerezte meg, ezentúl csak 70 képviselőt küldhet az 511 tagú japán alsóházba). Most az SDP-vel közel azonos befolyáshoz jutottak a mér­sékelt polgári pártok, a buddhista szine- zetű Komeito, a Sinszeito (Megújulás Pártja) és a Japán Új Párt is. Távolabbi parspektívában a japán ellenzéken belüli erőeltolódás sokak szerint elősegítheti majd azt, hogy a balos nézeteinek felül­vizsgálatához már hozzáfogott szociál­demokrata párt idővel maga is „szalon­képessé” váljék. Esetleg a párt szétszaka­dásával gyorsul majd fel ez a folyamat. A kormánypártban is folytatódhat az erjedés. A mostani politikai változást az váltotta ki, hogy a reformok elodázása miatt közel ötven képviselő kivált a kor­mánypártból és önálló pártot alapított. Mindez nem jelenti azt, hogy ma már nem lennének olyan politikusok a kor­mánypártban, akik ne akarnának szakí­tani a pénzvüággal való szoros kapcso­latra épülő rendszerrel. Kaifu Tosila, aki a választási eredmények közzététele után lemondásra szólította föl Mijadzava Kii- csi pártelnököt, nemrégiben alakította meg a kormánypárton belül a reformfo- rumot. Azzal, hogy a kormánypárt né­hány újonnan alakult, és igen sikeresen szereplő párt támogatására szorul a par­lamentben, megváltozott az egyszerű képlet: a győztes LDP a pártelnököt kor­mányfőnek fogadtathatja el. Parlamenti támogatásuk ellenében az új pártok - esetleg a Japan Új Párt és a Szakigake - beleszólnak majd abba, hogy Mijadzava, vagy az ifjabb, ötvenes éveiben járó Ha- simoto Rjutaro volt pénzügyminiszter, Obucsi Keizo pártfőtitkár, vagy esetleg Kaifu Tosiki kerüljön-e a kormány élére. A választások után rögtön beindul a szo­kásos japán konszenzusteremtés, a meg­szokottól eltérően azonban több párt be­vonásával. Ha az alkodozások nemcsak a színfalak mögött zajlanak le és ha a poli­tikai nézetek nyilvánosan összecsapnak, nem pedig egyszerűen hatalmi érdekek egyeztetétése folyik majd, az már a mesz- szebbre mutató változásoknak is az elő­jele lehet. Marton János Kérdőjelek Mi lesz Közép-Európa • • • // • n jovoje? Ma talán kevesebben kérdezik meg, mint a minapi buda­pesti tanácskozás előtt: mi lesz Közép-Európa jövője? A miniszterelnöki találkozó előtt zajlott le a magyar-szlovák- cseh kisebbségi levélvita; az utolsó pillanatig nyitott volt, hogy eljön-e a szlovák miniszterelnök és lesz-e cseh és szlovák kormányfői találkozó, s hangos volt az osztrák- horvát szópárbaj is arról, hogy Zágrábnak van-e a szerbek­kel közös terve Bosznia sorsának alakitására. Milyen válasz született Budapesten? Végül eljött a térség lo országának miniszterelnöke és mindenki tárgyalt min­denkivel. Bebizonyosodott, hogy hasznos egy olyan szerve­zet léte, amely fórumot tud teremteni a térséget érintő lét­fontosságú problémák magasszintü megtárgyalásához. Nem más intézmények (ENSZ, EK) helyett, hanem azok mellett. Válaszuthoz érkezett a Közép-európaiKezdemé- nyezés? Igen, s a kormányfők most Budapesten segítettek az útválasztásban: a KEK azt tegye, amire létrehozták: szol­gálja politikai, gazdasági eszközökkel Közép Európa kéz­zelfogható regionális együttműködését. Mégpedig nemcsak a kormányok szintjén, hiszen a zárónyilatkozat például kü­lönösen nagy hangsúlyt helyez a kis- és középvállalatok együttműködésére. Jóhatásunak tűnik az a recept, hogy az Európa különböző területein húzódó utak mindegyike úgy vezessen egymás­felé, hogy egyben része legyen a közös európai főútvonal­nak. Mert végre talán arra is ráébredünk, hogy Európába nemcsak Nyugat felől juthatunk el. Vannak olyan európai utak is, amelyek Közép-Európába vezetnek. Ferenczy Europress A pakisztáni nagykövet (Folytatás az első oldalról) Tolna megye egyébként minden bizonnyal nyitott könyv lesz a nagykövet előtt, hiszen Kocsis Imre Antal az üdvözlő beszéd után a dísz­csomagolású bor mellett azt a kötetet is átnyújtotta a ven­dégnek, mely szűkebb pátri­ánkat mutatja be sok színes fo­tóval. Az ajándékozás utáni kötetlen beszélgetésen felme­rült egy érdekes ötlet is: mindkét fél jónak találta azt az elképzelést, melynek értelmé­ben az őszi szüreti fesztiválon a pakisztáni folklór is megje­lenne valamüyen formában. * Khalid Amir Khan pakisz­táni nagykövet számára Szek- szárd az egyik legkedvesebb magyar város. — Minek köszönhető ez a ki­tüntetett figyelem? - kérdeztük a diplomatát, aki mint koráb­ban, ez alkalommal is készsé­gesen állt rendelkezésünkre. — Két ok miatt lehet meg­kedvelni városokat. Az egyik a barátságos vendéglátás, a másik pedig a finom bor - mu­tatott rá a nagykövet. — Úgy gondolom, hogy Szekszárdra mindkettő jellemző. — Én azt hittem, hogy Pa­kisztánban nem túl gyakori a bor- fogyasztás ... — Ez igaz, de akik nálunk szeretik, azok nagyon szeretik Az ENSZ BT, Szevasztopol Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden egyértelműen Uk­rajna mellett foglalt állást a Szevasztopol körüli vitában. Az orosz parlament a közel­múltban határozatot hozott arról, hogy a Krím-félszige- ten, azaz Ukrajna területén fekvő (és többségében orosz lakosságú) Szevasztopol város Oroszországhoz tartozik, és az orosz fekete-tengeri flotta támaszpontja. E döntést Bo­risz Jelcin orosz elnök is bí­rálta, és a moszkvai külügy­minisztérium is elhatárolta magát a képviselők állásfogla­lásától. A BT Ukrajna kérésére tűzte napirendjére a kérdést. Hibaigazítás A tegnapi lapszámunk harmadik oldalán a hírhasáb­ban tévesen jelent meg Szőts Antalné beosztása. A megje­lentél ellentétben ő nem a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központ igazga­tója, hanem szervezője. a bort. De visszatérve Szek­szárdra: azt gondolom, hogy a város rendkívül életképes. Ez megmutatkozik a nemzetközi kapcsolatrendszerén is, mely nagyon fontos az európai kö­zösséghez való tartozás miatt. — Nagykövet úr, azon kép­ben, melyet ön fest hazánkról Pa­kisztánban, milyen szerepe van Szekszárdnak? — Amikor az elemzéseken keresztül megpróbáljuk be­mutatni ázt az országot, ahol dolgozunk, akkor általában egy átlagképet formálunk, kü­lönösebb megyei vagy városi kitekintés nélkül. Azt viszont megtehetjük, s meg is tesszük, hogy a pakisztáni üzletembe­rek számára úgy mutatjuk be Szekszárdot, mint jó példát az újdonságok befogadására. — Az ön hazájában, Pakisz­tánban jelenleg belpolitikai küz­delmek zajlanak. Lesznek-e vala­milyen hatással a történések or­szágaink viszonyára? — ószintén hiszem, hogy nem. A mostani elnöknek és miniszterelnöknek egyaránt élvezem a bizalmát, s ami most történik Pakisztánba, az további kiteljesítése a demok­ratikus elveknek. Azt gondo­lom, hogy az októberi válasz­tások megoldják azokat a problémákat is, melyekre ma még válaszokat keresünk. Szeri Árpád Fotó: Ótós r r r ki Axel Springer-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY Kiadja az ASM Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 316-211. Telex: 14-251. Telefax: 315-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. Le­vélcím: 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 315-726. Felelős vezető: SOÓSSÁNDORNÉ Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a posta hír­lapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A, 1900. közvetlenül vagy postautal­ványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelző­számra. Előfizetési díj: havonta 319 Ft, negyedévre 957 Ft In­dexszám: ISSN 0865-9028. Kéz­iratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents