Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

1993. július 21., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 A TOtmMECVH toedgddmi é> HÍREI Árubemutató Alma-Atában A Nemzetközi Gazdasági kapcsolatok Minisztériuma támogatásával árubemuta­tót-szervez a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara 1993. október 12-27 között Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában. A 450 négy­zetméteresre tervezett nagy­szabású árubemutató aktua­litását az adja, hogy néhány hete aláírásra került orszá­gaink között egy hosszútávú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról szóló egyezmény, amely lehetővé teszi a legnagyobb kedvez­ményes elbánás elvének kölcsönös gyakorlását, sza­bályozza továbbá a külgaz­dasági kapcsolatok techni­kai lebonyolítását. A kiállításra javasolt áru- csoprotok: fogyasztási és közszükségleti cikkek teljes köre; mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, be­rendezések, technológiák: öntözőrendszerek, növény­védőszerek, kemikáliák: mezőgazdasági komplett termelési rendszerek: nyers­anyagtermelő technológiák, járműipar, gyógyszerek, gyógyászati berendezések, turizmus, idegenforgalom, ■ távközlési berendezések és számítástechnika. A kiállítás ideje alatt üzletember-találkozó is lesz, amely import beszer­zési források felkutatását is szolgálhatja. Bővebb információ és je­lentkezés a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ránál, Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Üzletember­találkozó Németországban A Magyar Gazdasági Kamara Német Tagozata októberben üzletember-ta­lálkozót szervez Schwerin- ben. Mecklenburg Vor­pommern - melynek szék­helye ad helyet a találkozó­nak - az új szövetségi tar­tományok közül a legna­gyobb. Legfontosabb gazda­sági ágazatai: hajógyártás, élelmiszeripar, könnyűipar, kerámiaipar, elektrotech­nika, műszeripar, gépgyár­tás. Perspektivikus az építő­ipar és az idegenforgalom. Az üzletembertalálkozó iránt érdeklődő vállalatok főbb adataik és üzleti elkép­zeléseik megjelölésével aug. 15-ig jelentkezzenek az MGK német tagozatánál. Részvételi lehetőség segélyprogramban Az EK Bizottság 1993. jú­nius 15-én 100 millió ECÜ-s segélyprogramot hagyott jóvá a volt Jugoszlávia terü­letén folyó háború károsult­jai számára. A bizottságtól származó információ szerint ebben a programban szállí­tóként magyar vállalatok is részt vehetnek. Mivel egyes magyar vállalatok korábban sikerrel vettek részt a közös­ség által finanszírozott egyéb gazdasági és más se­gélyprogramokban, a köz­leményt nyilvánosságra hozó Európai Ügyek Hiva­tala felhívja a vállalatok fi­gyelmét erre a kedvező lehe­tőségre. Az érdeklődőknek levélben kell megkeresniük az EK Humanitárius Segély Irodájának (ECHO) igazga­tóját, Gomez Reino-t. Címe irodánkban az érdeklődők rendelkezésére áll. Külkereskedelmi tanfolyamok Szakképesítést adó külke- reskedemi és vámügyi tan­folyamokat indítunk szep­tembertől érettségizett hall­gatók részére. Tájékoztató és jelentkezés irodáinkban. A Budapesti Árutőzsde új közgyűlése A Budapesti Árutőzsde (BÁT) július 22-ére, azaz hol­napra újból összehívja köz­gyűlését. Ennek feladata el­dönteni: csatlakozik-e a Bu­dapesti Árutőzsde a létreho­zandó Központi Elszámoló­ház és Értéktárhoz - nyilat­kozta Keresztesi Szergej, a Budapesti Árutőzsde ügyve­zető igazgatója. A tervek szerint a Budapesti Értéktőzsde, a Budapesti Áru­tőzsde és a Magyar Nemzeti Bank hozza létre a Központi Elszámolóházat és Értéktárat. Az elszámolóház ellátná az ér­tékpapírok központi tárolását, széles körű letéti szolgáltatá­sokat nyújtana, valamint el­végezné az árutőzsde és az ér­téktőzsde értékpapír és határ­idős ügyleteinek elszámolását. A Központi Elszámolóház és Értéktár létrehozása érdeké­ben született előzetes megál­lapodás szerint először a BÁT-nak kell döntenie arról, hivatalosan csatlakozik-e az elszámolóházhoz. Erről erede­tileg a július 14-ére összehí­vott közgyűlésnek kellett volna határozni, ez azonban határozatképtelen volt, mivel a megjelentek szavazataránya nem érte el az 50 százalék plusz 1 szavazatot. A törvény értelmében a következő köz­gyűlés már mindenképpen határozatképes lesz. Az adóhatóság a nyugtaadási kötelezettségről Ki és hogyan kaphat felmentést? Az országos hírközlésben, de a megyei sajtóban is az utóbbi idő­ben többször kapott tájékoztatást a lakosság a nyugtaadással kap­csolatban. Hogy miért aktuális még mindig ez a téma, az APEH Tolna Megyei Igazgatóság egyik vezetőjével, dr. Polgámé dr. Nedók Mártával folytatott be­szélgetésünkből kiderül:- Amiért újra szót kértünk nyugtaügyben - kezdte dr. Polgámé -. az az, hogy a jú­lius 1-jei jogszabályváltozás miatt, mely általánossá tette a nyugtaadási kötelezettséget, az utóbbi 2-3 hét alatt ugrász- szerűen megnőtt az APEH-hez benyújtott mente­sítési kérelmek száma, mely kérelmek legnagyobb része sajnos elbírálásra nem alkal­mas. Jellemző hiányosság, hogy az adózók nem közlik a szük­séges adatokat, igazolásokat nem mellékelnek, gyakori az előre lesokszorosított, sem­mitmondó formanyomtatvá­nyok beküldése. Ezért, első­sorban a kérelmezők érdeké­ben, hogy beadványaikat minnél megalapozottabban, gyorsabban bírálhassuk el, szeretném a következőkre fel­hívni a figyelmet: Mint ismeretes, az adóala­nyok, ha számlát nem bocsá­tottak ki - a szerencsejá­ték-szolgáltatás és az újság-fo­lyóirat árusítás kivételével nyugtaadásra kötelesek. Emellett - az ÁFA törvényben elfoglalt különleges jogállásuk alapján - a mezőgazdasági te­vékenységet folytató adóala­nyokra a számlaadási kötele­zettség nem terjed ki, ebből következően a nyugtaadási kötelezettség sem. Éz azonban csak akkor van így, ha saját előállítású terméket nem ke­reskedelmi jelleggel, azaz nem rendszeresen árusítanak, nem rendelkeznek nyűt árusítású bolttal, üzlettel, pavilonnal, vagy más elárusító hellyel. Pi­acon és közterületen azokat a termelőket sem terheli nyug­taadási kötelezettség, akik el­sődlegesen a saját és a család szükségleteinek fedezésére termelnek és az abból maradt felesleget - eseti jelleggel, al­kalomszerűen adják el. Szintén nem nyugtaköteles, ha a termelő a saját termékét a házában, földjén, telkén áru­sítja, vagy felvásárlónak érté­kesíti. Éz utóbbi esetben azonban a felvásárlónak fel- vásárlási jegyet kell kiállíta­nia. Nem minősül mezőgazda- sági termelőnek, tehát nyug­taadásra köteles az, aki ter­mékét rendszeresen, vagy üz­letszerűen piacon, vagy egyéb nyílt árusítású helyen értéke­síti. Itt a rendszerességen, üz­letszerűségen van a hangsúly (például asztalbérleti szerző­dést kötött).- Hová kell küldeni a mentesí­tési kérelmeket, és hogyan bírál­ják el azokat?- Lényeges megemlíteni, hogy felmentést csak az adózó saját kérelmére lehet adni. A kérelmeket az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának Adóeljárási Osztályához kell címezni. Bár az elintézési ha­táridő 30 napos, törekszünk arra, hogy a kérelmeket rövid idő alatt feldolgozzuk. A beadványban 300,- Ft el­járási illetéket kell leróni, a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy rendszeresen, vagy eseti jel­leggel árusít-e. Ha a felmen­tési kérelem súlyos fogyaté­kosságra hivatkozik, az orvosi igazolást csatolni kell. Amennyiben a kérelmet az érdekképviseleti szerv támo­gatja, mellékelni kell annak írásos javaslatát, indokait is. A beérkezett sok kérelemre tekintettel a gyorsabb elbírá­láshoz az említett mellékletek, adatok, információk közlése a benyújtással egyidejűleg min­den esetben szükséges. Ezek hiányában rövid határidejű felszólítást küldünk a pót­Krumpli és nyugtatömb. A hangsúly a rendszerességen van. lásra. Ha a határidő ered­ménytelenül telik el, törvényi felhatalmazás alapján a ren­delkezésre álló - és így hiá­nyosan alátámasztott, kellően meg nem indokolt beadvány adatai alapján döntünk, vagy pedig az eljárást megszüntet­jük. Az elbírálásnál alapelv, hogy a nyugtaadásra elsősor­ban a bevételek, jövedelmek nyomonkövethetősége érde­kében van szükség. A nyugta egyben védi a tisztességes vál­lalkozó és a fogyasztó érdekeit is. Ezért felmentést csak való­ban indokolt esetben adunk, határozott időtartamra - álta­lában maximum fél évre. A mentesítésnél figyelembe vett feltételek fennállását, a nyilatkozatok valódiságát időközben az adóhatóság vizsgálja, ellenkező tapaszta­latok alapján a felmentést visszavonja. Amennyiben a feltételekben változás áll be, azt 15 napon belül az adózó­nak az adóhatóság felé be kell jelentenie. A nyugtaadásra kö­telezett, illetve az elutasított kérelmezők számára viszony­lag új információ lehet, hogy már nemcsak adószámmal rendelkezők juthatnak hozzá a nyomtatványboltban nyug­tatömbhöz, hanem mindenki, kérjük, éljenek e lehetőséggel.- Kérhetnek felmentést az úgynevezett jövedéki termékek forgalmazói is?- A jövedéki termékek kis­kereskedelmi forgalmazását bonyolító vállalkozó a jöve­déki szabályokról és az elle­nőrzésről, valamint a bérfő­zési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. tv. 17 §. (3) bekez­dése alapján típusjóváhagyott pénztárgépet köteles alkal­mazni. Emiatt ezen adózói körben felmentés nem adható. Fotó: Degré KISOSZ vélemény „A harcot nem adjuk fel" A nyugtaadás általános kö­telezettsége 1993. július 1-től lépett hatályba. Szervezetünk tagsága már 1990. január végén 2 napos bezárással tiltakozott a nyug­taadási kötelezettség beveze­tése ellen, ez azonban a vállal­kozók egységes fellépésének hiánya miatt nem vezetett eredményre. Megyei szervezetünk ekkor élt a jogszabályban biztosított azon lehetőséggel, mely elő­írja, hogy ha az adóalany többféle nyugtaadási kötele­zettség alá eső értékesítést folytat, a nyugtaadási kötele­zettségének minden értékesí­tés tekintetében a számára elő­írt legkésőbbi időpontban kell eleget tennie. Ezzel az „obstrukciós maga­tartással", vagyis több szakma felvételével, időt szerettünk volna nyerni abban a remény­ben, hogy a kormányzatot si­kerül meggyőzni és az változ­tat a rendeletén és az addigi gyakorlatán. Sajnos sem a Német kormány, sem az azt követő kormány észrevétele­inket nem vette figyelembe. Ezért következett be a jelen­legi állapot. Megértve a vállalkozók, ke­reskedők, kisiparosok és ős­termelők gondjait, élve a jog­szabályban biztosított lehető­séggel javasoljuk, hogy ott, ahol indokolt, egyedi kére­lemmel forduljanak a vállal­kozók, őstermelők az APEH-hoz, kérve a nyugtaa­dás alól történő mentesítést. Ehhez szervezetünk forma- nyomtatványt is biztosít és így szolgáltatásunkkal várhatóan a meglévő anomáliákat sike­rül mérsékelni, de természete­sen megszüntetni nem. Szervezetünk a nyugtaadás területén a harcot a jövőben sem adja fel, ezzel egyetér­tünk Kmetty Ágostonnal a KISOSZ budapesti piaci ke­reskedőinek elnökével. A nyugtaadás felfüggesztését csak átmeneti megoldásnak tartjuk, mivel a nyugtaadási rendelkezések teljeskörű fe­lülvizsgálatát tartjuk célsze­rűnek. dr. Fischer Sándor KISOSZ megyei titkár ősztől több hitelgarancia-kérelem? Az ősztől minden bizonnyal jelentősen megemelkedik a Hitelgarancia Rt.-hez benyújtott kezességvállalási kérelmek száma és összege - mondta Apatini Kor- nélné vezérigazgató. A Hitelgarancia Rt. által nyújtott szol­gáltatást működésének kezdetén, a ta­vasszal még kevesen vették igénybe, mert akkor folyt a bankoknál a megvál­tozott kamatú Egzisztencia-hitelek új konstrukcióinak kidolgozása. Amióta ez befejeződött, heti 8-10 garanciakérelem érkezik az Rt.-hez. A 8 milliárd forintos idei keretből ez idáig azonban csak mintegy egymilliárd forint értékű hitelhez nyújtottak garan­ciát. Az elkövetkező hetekben-hónapok- ban viszont a kérelmek számának és ösz- szegének jelentős megugrására számíta­nak. Ennek egyik oka, hogy több banknál kimerült az Ágrárgarancia Alap, így a vállalati reorganizációs hitelkérelmek egy része minden valószínűség szerint a Hitelgarancia Rt.-hez fog befutni. A kérelmek összegének jelentős emel­kedését eredményezheti az is, ha ősztől - a kormány nemrégiben hozott határozata szerint - bevezetik azt az új kamatked­vezményes konstrukciót, amely meg­könnyíti majd a csőd- és felszámolási el­járás során értékesített vagyon megvásár­lását. A számítások szerint e konstrukci­óban évi 30-40 millió forint értékű va­gyon mintegy 75 százalékát szerezhetik majd meg hitelből a befektetők. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a Hitelgarancia Rt. elkölti majd az 1993-ra szánt 8 milliárd forintot - mondta Apa­tini Komélné. Számításaik alapján a kö­vetkező évben a 3,5 milliárd forintos alaptőke hozamából és a garanciadíjak­ból mintegy 9 milliárd forint értékű hitel­kezességet vállalhatnak. Az igények je­lentős emelkedése esetén újabb forrásbe­vonásra is szükség lehet. Új csőd- és felszámolási technikák A csőd- és felszámolási eljá­rások tapasztalatainak soka­sodásával nyilván hamarosan elterjednek az olyan kiegé­szítő pénzügyi technikák, mint az ingatlanalapok, vagy felszámolási kötvények. Á klasszikus technikák - az adósságátütemezés, az adós­ság tulajdon-részesedéssé való átalakítása - mellett bi­zonyos esetekben különleges módszerek is kínálkoznak. A felszámolás általában veszte­séget jelent a hitelezőknek, ezért, ha lehet, szívesebben választanak más megoldáso­kat. Ehhez azonban az kell, hogy az adott cég valamilyen tartalékkal rendelkezzen. A napokban először alkalmazott felszámolási kötvény a Ka­posvári Húskombinát eseté­ben például azért jelenthet megoldást, mert a cég jó üzleti lehetőségekkel rendelkezik, és bizonyos egységek megszün­tetésével a hitelező bankok és az ÁVÜ reményei szerint nye­reségessé tehető. Szigorúbb E-hitel- feltételek Az alacsony kamatozású Egzisztencia-hitelt igénybe vevők számára kedvezmé­nyes hitelkonstrukciót kellene kidolgozni, hogy az induló vállalkozásaikat már a műkö­dés során is finanszírozni tud­ják. A Hitelgarancia Rt. ta­pasztalatai szerint a kezdő vállalkozások számára rend­kívül nagy akadályt jelent a fejlesztési-, illetve forgóesz­köz-hitelek kamatainak előte­remtése, kitermelése - mondta Apatini Komélné, a Hitelga­rancia Rt. vezérigazgatója. A Hitelgarancia Rt. arra alakult, hogy a jó üzleti terv­vel rendelkező vállalkozók számára átvállalja a banki hi­telfelvételnél követelt fedezet egy részét. A cég által elbírált garancia-kérelmek túlnyomó része az E-hitelek ügyében ér­kezik. Apatini Kornélné el­mondta: számításaik alapján az E-hitelt felvevő vállalkozá­soknak 40 százalékos jöve­delmezőséget kellene elérniük az életben maradáshoz, ha a megvásárolt vagyon működ­tetéséhez hitelt kell igénybe venniük. Ezért jelentős ré­szüknél nagy lesz a bukás ve­szélye. Az E-hitel csupán a tulaj­donhoz jutást könnyíti meg, forgótőkéhez csak piaci kama­tozású hitelek révén juthatnak az új vállalkozók. Ezek vissza­fizetése pedig még a gyakor­lott üzletemberek számára is nehéz. Az induláshoz szüksé­ges forgóeszközt ezért ked­vezményes hitelekkel kellene biztosítani a kezdők számára. A Hitelgarancia Rt. a kezes­ség nyújtása mellett tanácsa­dással is segíteni kívánja ügy­feleit. A nyugati kormányok és pénzintézetek rendkívül nagy figyelmet fordítanak a kezdő vállalkozások képzé­sére. Ezzel a módszerrel ná­lunk is sok vállalkozást le­hetne átsegíteni a szükség­képpen jelentkező hullámvöl­gyeken. t 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents