Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
1993. július 19., hétfő SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE KÉPÚJSÁG 5 A túrakenu a legkelendőbb Csónakok Sióagárdról Tavaly májusában született az első műanyagcsónak Sióa- gárdon Ódor Lászlóné műanyagfeldolgozó műhelyében. Ezt a vállalkozást megelőzte egy svéd-magyar-finn kft. megalakulása, ami finnországi értékesítésre tervezett csónakgyártást. A külföldi mellett hazai megrendelés is akadt. A kétpárevezős, 5 méter hosszú, a 2 méter 75 centi hosszú egypár-evezős csónakokon kívül 5 méter 10 centis túrakenu volt eddig a legkelendőbb forma. A poliészter alapanyag lehetővé teszi bármilyen sport, kemping használati eszköz elkészítését. Motorcsónakok is elhagyták már a sióagárdi kisüzem udvarát. A vizibiciklik, csúszdák gyártása sem jelent gondot. Akadt már megrendelés gépkocsik extra tartozékaira is. A sporteszközök mellett olyan háztartási, vagy mezőgazdaságban használatos tárgyak is készülnek, mint például zuhanytálca, szüretelőkád, stb. Ódor Lászlónéval való beszélgetés egy sor lehetőséget villant föl a Sió-parti település kihasználatlan adottságaiból. A két folyó találkozásánál fekvő község turisztikai programjait a népművészeti, hagyományőrző kínálattal ösz- szekötve idegenforgalmi központtá válhatna a falu. Mindez kihatna az élet egyéb területeire is. Munkahelyek születhetnének családi vállalkozásokban, és mindennek mozgatója lehet az a tény, hogy a világ minden tájára indulhatnak csónakok Sióagárdról. decsi Fotó: Gottvald Károly 450 éve, 1543. nyarán II. (Nagy) Szulejmán szultán Báta és Bátaszék érintésével megérkezett Szekszárdra, majd másnap továbbment Tolnára, ott - Szerémi György krónikája szerint - a hozzáse- reglő magyar jobbágyokat fogadta, s arra buzdította őket, hogy ne meneküljenek föld-- jükről, hanem maradjanak telkeiken s műveljék azt. 100 éve, 1893. július 23-án a Tolnavármegye nevet viselő újság Hol a boldogság mostanáHajdan ban címmel azt írja, ha Petőfi versét nem a télről, hanem a nyárról írta volna, s a Csörge- tót ismerte volna, „aligha felelte volna: Barátságos meleg szobában, hanem inkább így: A Csörgető lágy hullámaiban,,!". A filoxéra helyi pusztításáról közlik az adatot: 514 tulajdonos 314 holdat alakított át szőlőből szántófölddé, de már 147 tulajdonos 73 holdat amerikai alanyra oltott európai vesszővel újjátelepített. 85 éve, 1908. július 25-én a Közérdek Szekszárd város pénzügyei címmel kimutatja, hogy a megyeszékhelynek összesen 1,2 millió az összvagyona, ebből a szálló 240 ezer, a városháza 90 ezer forintot ér. 80 éve, 1913. július 19-én köz- felkiáltással választották meg a város második orvosi állására Klein (később: Kelemen) József doktort. Krónikás Kérdésstaféta „Sok élet menthető meg" Múlt heti kérdésstafétánkban Hafenscher Károly evangélikus esperes kérdezte dr. Józan Mihály kardiológust: Hogyan vigyázhatnánk jobban testi-lelki egészségünkre? íme, a válasz. A kérdést köszönöm. Megpróbálok rá közhelyek emlegetése nélkül válaszolni- „A Tökéletes Közérzet" eyiiígi apostola, dr. Kenneth H. Cooper a Bibliára, mint forrásra hivatkozva megállapítja, hogy az emberi szervezet 120 évi működésre van tervezve. Az emberi élet különböző megbetegedések következtében jóval előbb megszakad és az öregedési folyamatot sokszor mi magunk gyorsítjuk. Ezek a tényezők fontossági sorrendben: dohányzás, a tétlenség (fizikai), elhízás. Magyarország a szív- és érrendszeri, valamint daganatos halálozási statisztikákban nagyon „előkelő" pozíciókat foglal el. Ebben többek között a légköri szennyeződésnél jóval nagyobb hangsúlyt és szerepet kap a mértéktelen dohányzás. Ennek visszaszorítása az iskolai nevelésben, a közintézményekben és kiemelten az egészségügyi intézményekben a legfontosabb feladat. Erről idáig sokat beszéltünk, de kemény, határozott fellépés, a „nemdohányzás" propagálásában, a személyes példamutatásban nem történt. Amerikában kórházakban több helyen olvasható a „Ne higgyél a dohányzó orvosnak!" felirat, kórházakban dohányozni pedig nem szabad. Valamit lépni kellene talán már nálunk is! Az üzleti szelleméről híres nagy cirkuszból, a Formula 1-ből kivonultak a reklámtilalom miatt a nagy dohány-konszernek, ugyanakkor nálunk - többek között Népújság hasábjain is - egyre több cigaret- tázásra, tehát idő előtti szív- és rákhalálozásra buzdító reklámmal lehet találkozni. A fizikai tétlenség és elhízás gyakran egy tőről fakadó tényezők: a túlhajszolt, másodállásokkal megpúpozott életforma, a napi 1-2 alkalommal elfogyasztott zsírban, kalóriában dús étrend. Gondolom, mindenki tud példát említeni olyan emberekről, akik jól érezték magukat, aztán minden különösebb előzmény nélkül súlyosan megbetegedtek, esetleg meg is haltak. Lehet, hogy a bajt a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, esetleg a szív, vagy agy nem kielégítő vérellátása okozta. Itt szeretnék néhány szót szólni a korai szűrővizsgálatokról. Minden 40 év feletti ember számára ajánlott az 1-2 évente elvégzett orvosi vizsgálat, EKG- és terheléses EKG, vérvételek kapcsán (pl. jogosítványszerzés, hosszabbítás) vércukor és koleszterinvizsgálat, a nőknél a rákszűrés. A kiépülő háziorvosi rendszer kapcsán erre feltétlenül ügyelni kell. Nagyobb súlyt kellene fektetni a laikus lakosság szakszerű életmentő kiképzésére, az eddig sporadikusan előforduló tanfolyamokat nagyobb szervezettséggel, szisztematikusan kellene megszervezni. Mindezzel nagyon sok élet menthető meg az idő előtti haláltól. Az eddig elmondottak a jelenleg létező agyonterhelt egészségügyi rendszert, illetve annak teljesítményét túlhaladják, új megoldásokon kell gondolkodnunk és ebből származik az én kérdésem dr. Ternák Gáborhoz úgy is, mint az egészségügyben „gyúródó" robotoshoz, és úgy is, mint kormánypárti képviselőhöz: Miképpen ítéli meg az egészségügyi kormányzat eddigi teljesítményét? Dr. Józan Mihály Rezervátumba a zöldségesekkel?! Még egyszer a piaci és vásári rendtartásról Legalább akkora vitát váltott ki Szekszárdon „zöldséges körökben" a múlt hónap végén a polgármesteri hivatalban kifüggesztett piaci és utcai árusítással kapcsolatos tervezet, mint a nyugtaadási kötelezettség. A vállalkozók egy része azzal érvelt, hogy ha egy helyre, a Dália ABC mellé, „terelik" őket, akkor gyakorlatilag tönkremennek, mert az az egy városrész nem tud négy-öt zöldség-gyümölcsöst eltartani. A város másik végéből pedig nem valószínű, hogy ide járnak egy-egy kiló krumpliért, dinnyéért avagy banánért. Érvek és ellenérvek találkoznak, ahogy a témáról beszélni kezdünk. Csapó Jenő, az Áfészek Tolna Megyei Szövetségének elnöke a következőképpen vélekedik: — Égy piacgazdaságban sokkal nagyobb szervezettségre van szükség, mint azt eddig megszoktuk, ugyanakkor ezt kölcsönös érdekegyeztetéseknek kell megelőzniük. A vásárlónak teljesen mindegy, hogy ki üzemelteti az üzletet: a lényeg az, hogy a választék és az ár elfogadható legyen. A telepített kereskedelemmel szemben az utcai árus olcsóbb, de az utcai árusnak nem kell fenntartási költségeket fizetni, hűtőpultot üzemeltetni, villanyszámlát, gázszámlát fizetni. Ugyanakkor a vásárló elvárja, hogy télen, amikor az utcai árus nem dolgozik, akkor is legyen választék a boltokban, akkor is tudjon zöldséget, gyümölcsöt venni. így érthető a boltok ellenérzése, ha tiltakoznak amiatt, ha közvetlen közelükben ........\ N t elepül egy mozgó árus. — Ennek ellenére úgy érzem, hogy az utcai zöldségesek nélkül jóval szegényesebb lenne a kínálat, hiszen ön mondta: a vásárlónak egy a fontos, az alacsonyabb ár és bő választék. — Ebben egyetértünk. Szerintem sem elégítik ki a város szükségletét a boltok, tehát szükség van az utcai árusokra. De rendet kell tenni ezen a területen is. A megoldást a következőképpen képzelem el: az önkormányzat térképezze fel, hogy a város különböző részein milyen az ellátás, hol van hiány és ennek Megfelelően adja ki az engedélyeket, azzal a feltétellel, hogy városképbe illő pavilonokat emelnek az árusok ott, ahol kultúrált körülmények között lehet vásárolni. így majd egy zöldséges sem engedi azt meg - mert az érdeke egészen mást diktál -, hogy mellé települjön egy-két nénike, aki a kosarából árul. Az őstermelőknek ott van a piac, amit nemrég szépen felújítottak, és ahol ellenőrzik is a kínált termékeket. — A vállalkozókkal történt beszélgetés alapján tudom, hogy közülök többen is szivesen vállalnák még ezeket a feltételeket is - annak ellenére, hogy ehhez komoly tőke kell -, mint azt, hogy havonta-két havonta remegő gyomorral menjenek az önkormányzathoz, azon izgulva, hogy vajon meghosszabbítják-e az engedélyüket, lesz-e munkájuk, lesz-e miből élniük. Mert egy-két hónapos üzemelésre nem lehet ilyen feltételeket szabni. — Valóban így van, kölcsönös érdekek alapján kell rendet teremteni. Ha a vállalkozó három évre kapna engedélyt, akkor már lehetne feltételeket is szabni. De ehelyett azt a megoldást, hogy a zöldségeseket zárjuk egy rezervátumba, azt nem tudom elfogadni. Kurucz Bélánét, a Skála ABC részlegének a vezetőjét is mégkérdeztük: — Mi a zöldséges részlegünket évek óta nyereségesen üzemeltetjük és úgy érzem, a vevőink is meg vannak vele elégedve. Ennek nagyon egyszerű oka van. Az őstermelőkkel az évek hosszú során jó kapcsolatunk alakult ki, mert megbízhatóan szállítanak, az áru friss és jó minőségű. így nyugodtan mondhatom, hogy fel merjük venni a versenyt bármelyik utcai árussal. Azt elismerem, mert mi is tapasztaltuk, hogy ha az utcán árulunk, jóval nagyobb a forgalmunk, hiszen a vásárló belebotlik, nem kell egy lépést sem tennie feleslegesen. Éppen emiatt igazságtalannak tartom, amikor egy-egy bevásárlóközpont mellé települnek a mozgó árúsok. És ha most azt kérdezi a kedves olvasó, hogy jó, jó, de mi a véleményük vajon az érintett utcai zöldségeseknek? Akkor azt kell, hogy mondjam, nem tudom. Pontosabban tudom, de nem írhatom le. Az történt ugyanis, hogy először megkerestek a zöldségesek, elmondták a véleményüket a tervezettel kapcsolatban, elmondták, hogy napi húsz órát dolgoznak. Éjszaka a nagybani piacon próbálnak meg üzletet kötni, reggel pedig nyitni kell Szekszárdon. Adóznak, áfát, bérleti díjat fizetnek, egy-egy embert foglalkoztatnak és idegeskednek, hogy vajon még meddig lesz munkájuk, mikor vonják visz- sza az engedélyüket? Ha augusztustól egy helyen kell mindnyájuknak árulni, akkor miből fognak megélni?! Másnapra saját kérdéseiktől is megijedtek, olyannyira, hogy kértek, felejtsük el az egészet, hátha ezzel csak még jobban ártanának maguknak. Mauthner Ilona Illusztráció: Degré Gábor Őcsényi egészségnevelés Korábban már megemlítettük röviden lapunkban, hogy a legutóbbi őcsényi testületi ülésen az egészségügyi ellátás helyzetével is foglalkozott a képviselő-testület. Dr. Beck Zsuzsanna, aki ez év január elsejétől tölti be őcsényben a családorvosi munkakört. Az ülésen részletes tájékoztatást adott munkájáról. A község lakossága 2580, ebből a leadott kártyák száma 2360. Rendkívül nehéz dolga volt egy olyan falu egészség- ügyi ellátását átvenni, ahol az előző orvos közel 25 évig vigyázta a falu egészségét. Ténykedésének első hónapja leginkább ismerkedéssel telt, ám februárban a B vírus jóvoltából két hónapon át megnövekedett a forgalom az orvosi rendelőben. A táppénzes helyzetről szólva, az influenzának köszönhető megnövekedett betegszám következtében a táppénzesek száma is emelkedett. Január elsejétől május 31-ig összesen 396 táppénzes eset volt. Amikor őcsénybe került, egy jól kézbentartott gondozói kört vehetett át, ahol összesen 323 gondozott van. A betegek együttműködési készsége, egészségügyi kultúrája jónak mondható, ami nem azt jelenti, hogy nincs tennivaló az egészségnevelés terén. Tervezik a védőnővel, hogy iskolai, illetve óvodai szülői értekezletekre évente egyszer elmennek és az alapvető ismereteket.- átadják. Dr. Beck Zsuzsanna7 örömmel konstatálta, hogy Őcsényben többen születnek, mint meghalnak. Az orvosi rendelő felszerelése is lényegesen korszerűbb lett azzal, hogy számítógépeket vásároltak, január elsejétől június 20-ig pedig az orvos kézi gyógyszertárat vezet a munkatársaival. A közeljövőben azonban sokak örömére végre megoldódik a gyógyszertár gondja is. A Szívügy Alapítvány pályázatára egy EKG készülékre adtak le igényt, rendeltek egy labor készüléket, hallásvizsgálót a tanácsadóba, csecsemőmérleget és érdopplert is. A rendelőben külön injekciózó helyiséget alakítanak ki, megszüntetve a kötözésre járó betegek várakozását. Szálkáim ... és a szárnyasbetétek Nincs tárgy a világon, aminek ne kellene valamilyen reklám. A szakemberek pontosan kiszámították a propaganda hatásfokát. Tudják, milyen réteget kell megcélozni, és mikor biztos a találat. Sokan ismerjük Béres Erikát a képernyőről. Kedves Olvasó! Ha az utcán összefut Erikával, kézcsókomat küldöm. Nem ismeri Béres Erikát és az ő szárnyasbetéteit? Hol él ön, asszonyom, kisasszony? A szárnyasbetéteknek az a legrokonszenvesebb tulajdonsága, hogy „a vizet nem engedik át" vagyis a nedvességet. Miért került szóba a szárnyasbetét? Mert nem tudjuk használni! Nem mi, férfiak, hanem a lányok és asszonyok. Egészen pontosan arról van szó, hogy használat után nem tudnak vele mit kezdeni. Búcsú nélkül válnak el tőlük és lesz, ami lesz. Egyszerűen a vízöblí- téses WC kagylóba dobják és ekkor következik a szárnyasbetétek utóélete. Tovább funkcionálnak kitűnően. Vagyis a vizet nem engedik át magukon, másszóval akadályt képeznek a lefolyóban. És mikor teszik mindezt? Vasárnap délelőtt, amikor többen szeretnék használni a mellékhelységet. Azért többen, mert egy nyári táborhelyről van szó, ahol a szennyvíz gyűjtése egy előregyártóit betonmedencében történik akkor, ha a szárnyasbetétek nem a lefolyóba, hanem az odakészített zárt fedelű szeméttartóba kerülnek, amit ha tetszik, azonnal lehet üríteni. Hasonló gondjaim vannak a papírzsebkendőkkel is. Egyszerűen nem venni észre, mikor esik ki a kezünkből. Nem szól egy szót sem, az a „taknyos" csak úgy egyszerűen ott marad és pihen egy bokor mellett, virágok között út szélen ... Semmi gond, csak azt szerettem volna mondani, hogy a szárnyasbetétek nem jelentenek felhőtlen szárnyalást a tisztaság kék egén. Decsi Kiss János
