Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

1993. július 19., hétfő SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE KÉPÚJSÁG 5 A túrakenu a legkelendőbb Csónakok Sióagárdról Tavaly májusában született az első műanyagcsónak Sióa- gárdon Ódor Lászlóné mű­anyagfeldolgozó műhelyében. Ezt a vállalkozást megelőzte egy svéd-magyar-finn kft. megalakulása, ami finnor­szági értékesítésre tervezett csónakgyártást. A külföldi mellett hazai megrendelés is akadt. A két­párevezős, 5 méter hosszú, a 2 méter 75 centi hosszú egypár-evezős csónakokon kívül 5 méter 10 centis túra­kenu volt eddig a legkelen­dőbb forma. A poliészter alapanyag lehetővé teszi bár­milyen sport, kemping hasz­nálati eszköz elkészítését. Mo­torcsónakok is elhagyták már a sióagárdi kisüzem udvarát. A vizibiciklik, csúszdák gyár­tása sem jelent gondot. Akadt már megrendelés gépkocsik extra tartozékaira is. A spor­teszközök mellett olyan ház­tartási, vagy mezőgazdaság­ban használatos tárgyak is ké­szülnek, mint például zu­hanytálca, szüretelőkád, stb. Ódor Lászlónéval való be­szélgetés egy sor lehetőséget villant föl a Sió-parti település kihasználatlan adottságaiból. A két folyó találkozásánál fekvő község turisztikai prog­ramjait a népművészeti, ha­gyományőrző kínálattal ösz- szekötve idegenforgalmi köz­ponttá válhatna a falu. Mindez kihatna az élet egyéb területeire is. Munkahelyek születhetnének családi vállal­kozásokban, és mindennek mozgatója lehet az a tény, hogy a világ minden tájára in­dulhatnak csónakok Sióa­gárdról. decsi Fotó: Gottvald Károly 450 éve, 1543. nyarán II. (Nagy) Szulejmán szultán Báta és Bátaszék érintésével megérkezett Szekszárdra, majd másnap továbbment Tolnára, ott - Szerémi György krónikája szerint - a hozzáse- reglő magyar jobbágyokat fo­gadta, s arra buzdította őket, hogy ne meneküljenek föld-- jükről, hanem maradjanak telkeiken s műveljék azt. 100 éve, 1893. július 23-án a Tol­navármegye nevet viselő új­ság Hol a boldogság mostaná­Hajdan ban címmel azt írja, ha Petőfi versét nem a télről, hanem a nyárról írta volna, s a Csörge- tót ismerte volna, „aligha fe­lelte volna: Barátságos meleg szobában, hanem inkább így: A Csörgető lágy hullámai­ban,,!". A filoxéra helyi pusztí­tásáról közlik az adatot: 514 tulajdonos 314 holdat alakított át szőlőből szántófölddé, de már 147 tulajdonos 73 holdat amerikai alanyra oltott euró­pai vesszővel újjátelepített. 85 éve, 1908. július 25-én a Köz­érdek Szekszárd város pénzügyei címmel kimutatja, hogy a megyeszékhelynek összesen 1,2 millió az összva­gyona, ebből a szálló 240 ezer, a városháza 90 ezer forintot ér. 80 éve, 1913. július 19-én köz- felkiáltással választották meg a város második orvosi állá­sára Klein (később: Kelemen) József doktort. Krónikás Kérdésstaféta „Sok élet menthető meg" Múlt heti kérdésstafétánk­ban Hafenscher Károly evangélikus esperes kérdezte dr. Józan Mihály kardioló­gust: Hogyan vigyázhatnánk jobban testi-lelki egészsé­günkre? íme, a válasz. A kérdést köszönöm. Meg­próbálok rá közhelyek emle­getése nélkül válaszolni- „A Tökéletes Közérzet" eyiiígi apostola, dr. Kenneth H. Coo­per a Bibliára, mint forrásra hivatkozva megállapítja, hogy az emberi szervezet 120 évi működésre van tervezve. Az emberi élet különböző megbe­tegedések következtében jóval előbb megszakad és az örege­dési folyamatot sokszor mi magunk gyorsítjuk. Ezek a té­nyezők fontossági sorrend­ben: dohányzás, a tétlenség (fizikai), elhízás. Magyarország a szív- és ér­rendszeri, valamint daganatos halálozási statisztikákban na­gyon „előkelő" pozíciókat fog­lal el. Ebben többek között a légköri szennyeződésnél jóval nagyobb hangsúlyt és szere­pet kap a mértéktelen do­hányzás. Ennek visszaszorí­tása az iskolai nevelésben, a közintézményekben és kie­melten az egészségügyi in­tézményekben a legfontosabb feladat. Erről idáig sokat be­széltünk, de kemény, határo­zott fellépés, a „nemdohány­zás" propagálásában, a sze­mélyes példamutatásban nem történt. Amerikában kórhá­zakban több helyen olvasható a „Ne higgyél a dohányzó or­vosnak!" felirat, kórházakban dohányozni pedig nem sza­bad. Valamit lépni kellene ta­lán már nálunk is! Az üzleti szelleméről híres nagy cir­kuszból, a Formula 1-ből ki­vonultak a reklámtilalom mi­att a nagy dohány-konszer­nek, ugyanakkor nálunk - többek között Népújság ha­sábjain is - egyre több cigaret- tázásra, tehát idő előtti szív- és rákhalálozásra buzdító rek­lámmal lehet találkozni. A fi­zikai tétlenség és elhízás gyakran egy tőről fakadó té­nyezők: a túlhajszolt, máso­dállásokkal megpúpozott élet­forma, a napi 1-2 alkalommal elfogyasztott zsírban, kalóriá­ban dús étrend. Gondolom, mindenki tud példát említeni olyan emberekről, akik jól érezték magukat, aztán min­den különösebb előzmény nélkül súlyosan megbeteged­tek, esetleg meg is haltak. Le­het, hogy a bajt a magas vér­nyomás, a magas koleszterin­szint, esetleg a szív, vagy agy nem kielégítő vérellátása okozta. Itt szeretnék néhány szót szólni a korai szűrővizs­gálatokról. Minden 40 év fe­letti ember számára ajánlott az 1-2 évente elvégzett orvosi vizsgálat, EKG- és terheléses EKG, vérvételek kapcsán (pl. jogosítványszerzés, hosszab­bítás) vércukor és koleszterin­vizsgálat, a nőknél a rákszű­rés. A kiépülő háziorvosi rendszer kapcsán erre feltét­lenül ügyelni kell. Nagyobb súlyt kellene fek­tetni a laikus lakosság szak­szerű életmentő kiképzésére, az eddig sporadikusan elő­forduló tanfolyamokat na­gyobb szervezettséggel, szisz­tematikusan kellene megszer­vezni. Mindezzel nagyon sok élet menthető meg az idő előtti haláltól. Az eddig elmondottak a je­lenleg létező agyonterhelt egészségügyi rendszert, il­letve annak teljesítményét túlhaladják, új megoldásokon kell gondolkodnunk és ebből származik az én kérdésem dr. Ternák Gáborhoz úgy is, mint az egészségügyben „gyú­ródó" robotoshoz, és úgy is, mint kormánypárti képvise­lőhöz: Miképpen ítéli meg az egészségügyi kormányzat eddigi teljesítményét? Dr. Józan Mihály Rezervátumba a zöldségesekkel?! Még egyszer a piaci és vásári rendtartásról Legalább akkora vitát vál­tott ki Szekszárdon „zöldsé­ges körökben" a múlt hónap végén a polgármesteri hiva­talban kifüggesztett piaci és utcai árusítással kapcsolatos tervezet, mint a nyugtaadási kötelezettség. A vállalkozók egy része azzal érvelt, hogy ha egy helyre, a Dália ABC mellé, „terelik" őket, akkor gyakorla­tilag tönkremennek, mert az az egy városrész nem tud négy-öt zöldség-gyümölcsöst eltartani. A város másik végé­ből pedig nem valószínű, hogy ide járnak egy-egy kiló krumpliért, dinnyéért avagy banánért. Érvek és ellenérvek talál­koznak, ahogy a témáról be­szélni kezdünk. Csapó Jenő, az Áfészek Tolna Megyei Szö­vetségének elnöke a követke­zőképpen vélekedik: — Égy piacgazdaságban sokkal nagyobb szervezett­ségre van szükség, mint azt eddig megszoktuk, ugyanak­kor ezt kölcsönös érdekegyez­tetéseknek kell megelőzniük. A vásárlónak teljesen mind­egy, hogy ki üzemelteti az üz­letet: a lényeg az, hogy a vá­laszték és az ár elfogadható legyen. A telepített kereskede­lemmel szemben az utcai árus olcsóbb, de az utcai árusnak nem kell fenntartási költsége­ket fizetni, hűtőpultot üzemel­tetni, villanyszámlát, gáz­számlát fizetni. Ugyanakkor a vásárló elvárja, hogy télen, amikor az utcai árus nem dol­gozik, akkor is legyen válasz­ték a boltokban, akkor is tud­jon zöldséget, gyümölcsöt venni. így érthető a boltok el­lenérzése, ha tiltakoznak ami­att, ha közvetlen közelükben ........\ N t elepül egy mozgó árus. — Ennek ellenére úgy érzem, hogy az utcai zöldségesek nélkül jóval szegényesebb lenne a kíná­lat, hiszen ön mondta: a vásárló­nak egy a fontos, az alacsonyabb ár és bő választék. — Ebben egyetértünk. Sze­rintem sem elégítik ki a város szükségletét a boltok, tehát szükség van az utcai árusokra. De rendet kell tenni ezen a te­rületen is. A megoldást a kö­vetkezőképpen képzelem el: az önkormányzat térképezze fel, hogy a város különböző részein milyen az ellátás, hol van hiány és ennek Megfele­lően adja ki az engedélyeket, azzal a feltétellel, hogy város­képbe illő pavilonokat emel­nek az árusok ott, ahol kultú­rált körülmények között lehet vásárolni. így majd egy zöld­séges sem engedi azt meg - mert az érdeke egészen mást diktál -, hogy mellé települjön egy-két nénike, aki a kosará­ból árul. Az őstermelőknek ott van a piac, amit nemrég szé­pen felújítottak, és ahol elle­nőrzik is a kínált termékeket. — A vállalkozókkal történt beszélgetés alapján tudom, hogy közülök többen is szivesen vállal­nák még ezeket a feltételeket is - annak ellenére, hogy ehhez ko­moly tőke kell -, mint azt, hogy havonta-két havonta remegő gyomorral menjenek az önkor­mányzathoz, azon izgulva, hogy vajon meghosszabbítják-e az en­gedélyüket, lesz-e munkájuk, lesz-e miből élniük. Mert egy-két hónapos üzemelésre nem lehet ilyen feltételeket szabni. — Valóban így van, köl­csönös érdekek alapján kell rendet teremteni. Ha a vállal­kozó három évre kapna enge­délyt, akkor már lehetne felté­teleket is szabni. De ehelyett azt a megoldást, hogy a zöld­ségeseket zárjuk egy rezervá­tumba, azt nem tudom elfo­gadni. Kurucz Bélánét, a Skála ABC részlegének a vezetőjét is mégkérdeztük: — Mi a zöldséges részle­günket évek óta nyereségesen üzemeltetjük és úgy érzem, a vevőink is meg vannak vele elégedve. Ennek nagyon egy­szerű oka van. Az ősterme­lőkkel az évek hosszú során jó kapcsolatunk alakult ki, mert megbízhatóan szállítanak, az áru friss és jó minőségű. így nyugodtan mondhatom, hogy fel merjük venni a versenyt bármelyik utcai árussal. Azt elismerem, mert mi is tapasz­taltuk, hogy ha az utcán áru­lunk, jóval nagyobb a forgal­munk, hiszen a vásárló bele­botlik, nem kell egy lépést sem tennie feleslegesen. Ép­pen emiatt igazságtalannak tartom, amikor egy-egy bevá­sárlóközpont mellé települnek a mozgó árúsok. És ha most azt kérdezi a kedves olvasó, hogy jó, jó, de mi a véleményük vajon az érintett utcai zöldségeseknek? Akkor azt kell, hogy mond­jam, nem tudom. Pontosabban tudom, de nem írhatom le. Az történt ugyanis, hogy először megkerestek a zöldségesek, elmondták a véleményüket a tervezettel kapcsolatban, el­mondták, hogy napi húsz órát dolgoznak. Éjszaka a nagy­bani piacon próbálnak meg üzletet kötni, reggel pedig nyitni kell Szekszárdon. Adóznak, áfát, bérleti díjat fi­zetnek, egy-egy embert fog­lalkoztatnak és idegeskednek, hogy vajon még meddig lesz munkájuk, mikor vonják visz- sza az engedélyüket? Ha au­gusztustól egy helyen kell mindnyájuknak árulni, akkor miből fognak megélni?! Másnapra saját kérdéseiktől is megijedtek, olyannyira, hogy kértek, felejtsük el az egészet, hátha ezzel csak még jobban ártanának maguknak. Mauthner Ilona Illusztráció: Degré Gábor Őcsényi egészségnevelés Korábban már megemlítet­tük röviden lapunkban, hogy a legutóbbi őcsényi testületi ülésen az egészségügyi ellátás helyzetével is foglalkozott a képviselő-testület. Dr. Beck Zsuzsanna, aki ez év január elsejétől tölti be őcsényben a családorvosi munkakört. Az ülésen részletes tájékoztatást adott munkájáról. A község lakossága 2580, ebből a leadott kártyák száma 2360. Rendkívül nehéz dolga volt egy olyan falu egészség- ügyi ellátását átvenni, ahol az előző orvos közel 25 évig vi­gyázta a falu egészségét. Ténykedésének első hónapja leginkább ismerkedéssel telt, ám februárban a B vírus jóvol­tából két hónapon át megnö­vekedett a forgalom az orvosi rendelőben. A táppénzes helyzetről szólva, az influen­zának köszönhető megnöve­kedett betegszám következté­ben a táppénzesek száma is emelkedett. Január elsejétől május 31-ig összesen 396 táp­pénzes eset volt. Amikor őcsénybe került, egy jól kézbentartott gondozói kört vehetett át, ahol összesen 323 gondozott van. A betegek együttműködési készsége, egészségügyi kultúrája jónak mondható, ami nem azt je­lenti, hogy nincs tennivaló az egészségnevelés terén. Terve­zik a védőnővel, hogy iskolai, illetve óvodai szülői értekezle­tekre évente egyszer elmen­nek és az alapvető ismereteket.- átadják. Dr. Beck Zsuzsanna7 örömmel konstatálta, hogy Őcsényben többen születnek, mint meghalnak. Az orvosi rendelő felszere­lése is lényegesen korszerűbb lett azzal, hogy számítógépe­ket vásároltak, január elsejétől június 20-ig pedig az orvos kézi gyógyszertárat vezet a munkatársaival. A közeljövő­ben azonban sokak örömére végre megoldódik a gyógy­szertár gondja is. A Szívügy Alapítvány pályázatára egy EKG készülékre adtak le igényt, rendeltek egy labor készüléket, hallásvizsgálót a tanácsadóba, csecsemőmérle­get és érdopplert is. A rende­lőben külön injekciózó helyi­séget alakítanak ki, megszün­tetve a kötözésre járó betegek várakozását. Szálkáim ... és a szárnyasbetétek Nincs tárgy a világon, ami­nek ne kellene valamilyen rek­lám. A szakemberek pontosan kiszámították a propaganda ha­tásfokát. Tudják, milyen réteget kell megcélozni, és mikor biztos a találat. Sokan ismerjük Béres Erikát a képernyőről. Kedves Olvasó! Ha az utcán összefut Erikával, kézcsókomat küldöm. Nem is­meri Béres Erikát és az ő szár­nyasbetéteit? Hol él ön, asszo­nyom, kisasszony? A szárnyasbetéteknek az a legrokonszenvesebb tulajdon­sága, hogy „a vizet nem enge­dik át" vagyis a nedvességet. Miért került szóba a szár­nyasbetét? Mert nem tudjuk használni! Nem mi, férfiak, ha­nem a lányok és asszonyok. Egészen pontosan arról van szó, hogy használat után nem tudnak vele mit kezdeni. Búcsú nélkül válnak el tőlük és lesz, ami lesz. Egyszerűen a vízöblí- téses WC kagylóba dobják és ekkor következik a szárnyasbe­tétek utóélete. Tovább funkcio­nálnak kitűnően. Vagyis a vi­zet nem engedik át magukon, másszóval akadályt képeznek a lefolyóban. És mikor teszik mindezt? Vasárnap délelőtt, amikor többen szeretnék hasz­nálni a mellékhelységet. Azért többen, mert egy nyári tábor­helyről van szó, ahol a szenny­víz gyűjtése egy előregyártóit betonmedencében történik ak­kor, ha a szárnyasbetétek nem a lefolyóba, hanem az odakészí­tett zárt fedelű szeméttartóba kerülnek, amit ha tetszik, azonnal lehet üríteni. Hasonló gondjaim vannak a papírzsebkendőkkel is. Egysze­rűen nem venni észre, mikor esik ki a kezünkből. Nem szól egy szót sem, az a „taknyos" csak úgy egyszerűen ott marad és pihen egy bokor mellett, vi­rágok között út szélen ... Semmi gond, csak azt szeret­tem volna mondani, hogy a szárnyasbetétek nem jelentenek felhőtlen szárnyalást a tiszta­ság kék egén. Decsi Kiss János

Next

/
Thumbnails
Contents