Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

2 «ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1993. július 19., hétfő Akadályfutás a kiutazásért Belgium papíron már föderáció Hétezer éves kelme maradványa Chicago - A valaha ta­lált legrégebbi, nagyjából az időszámítás előtt héte­zer évvel készült kelme foszlányát fedezték fel ré­gészek Törökország déli részén. A leletet tanulmá­nyozó holland szakértők egyike egyedülállónak ne­vezte a posztódarabkát, mert az eddigi ismeretek szerint a textilkészítés leg­korábbi időpontja az idő­számításunk előtti 6500 és 6000 közötti évekre tehető. A félig megkövesedett, egy szerszám nyeléhez ta­padt textildarabot a Tigris folyó menti Cayonu tele­pülés közelében, Diyarba- kir városától 50 kilomé­terre ásták ki. Az eddigi vizsgálatok szerint a 7,6- szer 3,8 centiméteres posz­tódarabka egy lenvászon- rongy maradványa. Változott a bűnözés jellege Varsó - Lengyelország­ban az év első felében az előző évihez hasonlóan, több mint 317 ezer bűn­ügyben indított nyomo­zást a rendőrség. Változott azonban a bűnözés jellege. Csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma, nőtt az élet- és testi épség ellenieké. A gyilkosságok száma (582) 19 százalékos növekedést mutat, a sú­lyos testi sértések száma 21 százalékkal nőtt. A legna­gyobb növekedést a fegy­veres rablótámadásoknál jelezték. Míg a múlt év első felében 96, addig idén 185 ilyen esetet jelentettek. A fegyveres rablók és á betö­rők közül minden másodi­kat sikerült elfogni. Az eltűnt robotrepülő titka New York - Lehetséges, hogy Iránon át közelítették meg célpontjukat az iraki felderítés bagdadi köz­pontjára a közelmúltban csapást mérő amerikai Tomahawk robotrepülő­gépek. Az is elképzelhető, hogy az egyik, rejtélyes módon eltűnt manőverező robotrepülőgép Irán ke­zébe jutott. A Newsweek feltételezése szerint a ro­botrepülőgépek iráni terü­letek érintésével, a Zag- rosz-hegységen átrepülve jutottak Irakba. Mivel a Pentagon nem jelentette egy - a Zagrosz-hegység- ben eltűnt - robotrepülő­gép felrobbanását, nem ki­zárt, hogy Irán „ajándékba kapott" egyet a világ leg­korszerűbb robotrepülő­gépei közül - írta a lap. Az iszlám pap fellebbezése Washington - Omar Abdel Rahman iszlám fundamentalista pap fel­lebbezett az ellen, hogy az Egyesült Államokban el­utasították politikai mene­dékjogra vonatkozó ké­relmét. A Reuter beszámo­lója szerint a pap - akit az­zal gyanúsítanak, hogy egyik szervezője volt a New York-i világkereske­delmi központ ellen elkö­vetett merényletnek és más terrorcselekmények­nek - kérte a manhattani szövetségi bíróságot, hogy bírálja felül múlt heti dön­tését, amelynek értelmé­ben el kell hagynia az Egyesült Államokat. Az iszlám pap 1990 júliusában érkezett az USÁ-ba. Az átlagos orosz állampol­gár számára a határ átlépése még mindig tele van akadá­lyokkal. Az embereknek szük­ségük van a hagyományos orosz állóképességre, hogy út­levelüket megkaphassák - írja a DPA német hírügynökség. A hivatalok előtt várólistára kell feliratkozni, s napokig kell vá­rakozni arra, hogy benyújt­hassák az útlevél kérelmet. Csak intézmények és vállala­tok remélhetik, hogy kérel­müket a törvényekben előírt egy hónap alatt elintézik. A kérelmezőnek 12 pontból álló kérdőívet is ki kell töltenie. Az egyik pontban a munkaadók­nak igazolniuk kell a leg­utóbbi 15 évben betöltött munkahelyeket. — Minden a pénztől függ - mondta egy asszony a német újságírónak. Egy másik sor­ban álló ismeri a tarifát is: 100 dollárba kerül, hogy valaki három nap alatt megkapja út­levelét. Az útlevéllel még nincs vége az akadályokkal teletűz­delt útnak. A legtöbb ország vízumot ír elő az orosz állam­polgároknak. Ezt a konzulátusok állítják ki. A konzulátusok nagy ré­szét azonban elárasztják a ké­relmezők. A német konzulá­tuson például fel kell irat­kozni a listára, s az ott dolgo­zók munkabírásától függ, mi­Václav Klaus cseh kor­mányfő szombaton este a Kö­zép-európai Kezdeményezés (KeK) tagországainak buda­pesti találkozójáról hazatérve beszámolt a cseh-szlovák ha­tárőrizeti rendszer ügyében elért áttörésről, majd kifejtette álláspontját a nemzeti kisebb­ségek szerinte a magyar fél ál­tal előtérbe tolt kérdéséről. Repülőtéri tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy bekö­vetkezett-e változás a ma- gyar-cseh viszonyban - tekin­tettel a Budapestre utazása előtti eseményekre - , illetve hogy össze tudná-e foglalni véleményét a közép-európai kisebbségi kérdésről, Klaus kor adhatják be kérelmüket a kiutazni szándékozók. A lis­tára történő feliratkozás arra szolgál, hogy megakadá­lyozza a spekulánsokat, akik megfelelő ellenszolgáltatás zsebrevágása esetén, gyors el­intézést ígérnek. A nyári idényben a német konzulátus 50 munkatársa 5 napon át dolgozik, naponta át­lagosan 1600 vízumot állíta­nak ki. Persze, a kérelmezők­nek, akiknek esetenként na­pokig kell várakozniuk, egy- remegy, hogy milyen állapo­tok vannak a konzulátusokon. A vízum birtokában re­pülő- vagy vonatjegyet kell vásárolni. Ez legalább olyan erőfeszítéseket igényel, mint az útlevél és a vízum meg­szerzése. Aki pedig gépkocsi­val utazik, arra a határon kel­lemetlen meglepetés vár: Brestnél több kilométeres au­tósor kígyózik. Előfordulhat, hogy két napig kell a határon várakozni. Az útlevél és vám- vizsgálat rendkívül körülmé­nyes. A külföldre utazni vágyó oroszok nem számíthatnak gyors változásra. Arra, hogy milyen lassan gyorsítja ügy­menetét a bürokrácia, jó példa, hogy a Berlinben kia­dott orosz vízum pecsétjén még most is ez a felirat áll: „A Szovjetunió főkonzulátusa Berlin nyugati negyedeiben". azt válaszolta: - A Cseh Köz­társaság nevében azt kell mondanom, hogy a szlovákiai magyar kisebbség Antall mi­niszterelnök által felvetett helyzete nem a mi problé­mánk, és nem akarjuk ezzel terhelni a cseh-magyar vi­szonyt. Nem látom okát, ami­ért ez megbeszéléseink tárgya kellene, hogy legyen - mon­dotta Klaus.- Nem értünk persze telje­sen egyet Magyarország Szlo­vákiára vonatkozó értékelésé­vel. Mi Szlovákiával egy ál­lamban éltünk, nemzetiségi politikánk közös volt, ezért másképp látjuk az ottani ma­gyar kisebbség helyzetét. A belga parlament szerdán késő este - azzal, hogy az utolsó, még függőben lévő cikkelyek módosítását is meg­szavazta - lezárta az ország történetének leghosszabb al­kotmányreformját, és immár maradéktalanul törvénybe ik­tatta a politikai intézmény- rendszert föderációs alapokra helyező csomagterv vala­mennyi elemét. A módosított alaptörvény tényleges ha­tályba lépése azonban még néhány hétig várni kell: ré­szint a szöveg egészét is össz­hangba kell hozni a most elfo­gadott tételekkel (az indokolt helyeken mindenütt betoldva vagy behelyettesítve például a „föderáció" kifejezést), részint még Baldvin királynak is alá kell írnia azt. Az összesen 480 cikket érintő reformcsomag alapjául a négy koalíciós és három ellenzéki párt tavaly őszi megállapodása - az úgy­nevezett St-Michel egyez­mény - szolgált, amelynek (Folytatás az 1. oldalról.) zést Szerencsés József főhad­nagy, őrsparancsnok irányítá­sával. Az egyenruhások fi­gyelme szinte mindenre kiter­jedt. Ellenőrizték a kis vízi­járművek felszerelését, a veze­tői engdélyek meglétét, az it­tasságot - ez utóbbit több he­lyen és helyszínen is nézték -, a lekötött nagy hajók és úszó munkagépek személyzetének a meglétét, felszerelését, a kot­róknál azt, hogy az engedély­nek megfelelő helyen végzik-e a kotrást, de ellenőrizték a kompokat, a fürdőhelyeket - a tiltott helyen fürdőzőket -, a horgászokat és a halászok okmányait, a kifogott halak méretét is. Az akcióban részt­vevők feladata volt a körözött csónakok felkutatása, a hajó­zást segítő parti- és úszójelek ellenőrzése, a parti területe­ken a közlekedési szabályok betartatása, a gáton közleke­dők „megvizsgálása", a hét­végi házak biztonságának biz­tosítása és többek között a környezetvédelem szabályai ellen vétők felderítése is. Az akció szombati napjának pozitív eredménye, hogy a paksi vízirendőrök által elle­nőrzött területen vízbefulla­kulcspontját, a föderációt elvi­ekben deklaráló első paragra­fust idén februárban hajszál híján (két szavazatos többség­gel) sikerült csak elfogadtatni. Ä belga alkotmány reformja voltaképpen 1970 óta napi­renden van, mikor is a hatva­nas évek egymást követő bel­politikai feszültségei nyilván­valóvá tették, hogy az addigi intézményrendszer már kép­telen volt közvetíteni az or­szág mind markánsabban el­különülő etnikuma, a holland-ajkú flamandok, és a francia nyelvet beszélő vallo­nok között. A kiutat kereső tö­rekvések jegyében végrehajott 1970-es, 1980-as majd 1988-as alkotmányreformok nyomán a vallon és flamand területek és közösségek - miként a harmadikként említendő a németajkúak közössége is - formálisan is mind nagyobb autonómiára tettek szert, fgy például mindegyiküknek saját parlamentje és végrehatjó ap­dás nem volt - ez elmondható vasárnapra is -, helyszínbír­ságot viszont negyvenkilenc esetben szabtak ki, 31800 fo­rint értékben. Szabálysértési feljelentést huszonhat esetben alkalmaztak. A bírságolásra, illetve a feljelentésre a hajó­zási szabályok megszegése, it­tasság - négy esetben -, tiltott helyen való fürdőzés miatt volt szükség egyebek mellett. A vasárnapi tapasztalatokról csak részben, a 11 óráig tör­téntekről tudunk beszámolni, ugyanis a tapasztalatok ösz- szegzésére lapzártánk után került sor. Tehát vasárnap 11 óráig hárman fizettek 1550 fo­rint helyszíni bírságot, négyen 2000 , ketten pedig 1000 forin­tot. Ittas vezetés miatt egy, engedély nélküli horgászat miatt egy, személyi igazol­vány hiánya miatt egy, hajó­zási szabálysértés miatt kettő, a Kresz-szabályok be nem tar­tása miatt pedig két személyt jelentettek fel. Csak annyit tehetünk hozzá mindehhez, hogy - bár gyarló az ember, de - legközelebb ta­lán kevesebben kerülnek szembe a törvénnyel. parátusa (de facto: „kormá­nya") van, jóformán teljes kul­turális-szociális, és jelentős gazdasági döntési önállóság­gal. A mindezt folytató St-Mi­chel egyezmény és nyomában a szerdán véglegesített alkot­mányreform az ország törté­netében először rögzíti alkto- mányjogilag is külön identi­tásként Vallóniát és Flandriát, előírva egyebek között, hogy a két tartomány immár közvet­lenül választhat majd saját parlamentet magának. (Eddig az országos törvényhozásba küldött képviselők ültek össze külön, szükebb hazájuk „kis parlamentjeként" is.) Éppen ez az pont az viszont, ami - ha addig meg nem bukik a jelen­legi Dehaene-kormány - a g 'akorlatban először csak Ív 95-ben, a következő tör­vényhozási választások idején válik majd valósággá is. Ád- dig még a jelenlegi intézményi keretek között zajlik a politi­kai élet Belgiumban. Már a sumérok is söröztek A müncheni sörfesztiválon patakokban folyó kesernyés nedű nem újkori találmány: ötezer évvel ezelőtt már a mai Irán területén fekvő egykori sumér Susában is hasonlóan hódoltak élvezetének. A ha­talmas templomvárosokkal, csatornarendszerrel, jól szer­vezett közigazgatással ren­delkező sumér birodalom te­rületén ugyanis német és francia régészek a sörkultúra világos nyomaira bukkantak. Egy földalatti tárolóban Husestán iráni tartomány mai területén amforákhoz hasonló agyagedényeket találtak, ame­lyekben sumér füge- és méz­bort hűtöttek egykoron. Az is kiderült, hogy az ókorban már szigorú rendeletekkel szabá­lyozták a sörfőzést. A század elején Susában talált Hammu- rabi-féle törvénygyűjtemény a „pancsolókat" saját sörükbe történő belefojtással fenye­gette. A feltárt sumér sörki­mérés, csakúgy mint a kora­beli sírokban és az ékírásos le­leteken talált utalások további bizonyítékok felfedezésére vezették egy karlsruhei pri­vátsörfőzde tulajdonosát, aki „nyomozó" csapatával és karlsruhei, valamint berlini régészek bevonásával sokáig kutatta, milyen nyersanyago­kat használtak a sumérok, majd később az egyiptomiak az akkoriban még ismeretlen komló helyett. r r r Az Axel Springer-Magyarorezág Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY Kiadja az ASM Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 316-211. Telex: 14-251. Telefax: 315-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. Le­vélcím: 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 315-726. Felelős vezető: SOÓS SÁNDORNÉ Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a posta hír­lapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehe! u. 10/A, 1900. közvetlenül vagy postautal­ványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelző­számra. Előfizetési díj: havonta 319 Ft, negyedévre 957 Ft. In­dexszám: ISSN 0865-9028. Kéz­iratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Klaus prágai sajtóértekezlete- él - Fotó: degré A háborús bűnök ügye elévül a volt Jugoszláviában? Július elején háromnapos nemzetközi szimpóziumon foglalkozott a svájci Frei- burgban a délszláv térségben elkövetett háborús bűnök ügyével. A volt Jugoszlá­via utódállamainak képviselőin kívül a tanácskozáson részt vettek a legjelentő­sebb nemzetközi emberi jogi szervezetek képviselői is. Arra az egyértelmű megál­lapításra jutottak, hogy számos hibája el­lenére a Biztonsági Tanács 827. számú ha­tározatával létrehozott nemzetközi bíró­ság lenne a legjobb megoldás a bűnösök felelősségre vonására. Csakhogy az ügy nem olyan egyszerű, és szorosan össze­függ a délszláv háborúk nemzetközi megítélésével. Vladan Vasiljevic, a szimpózium egyik résztvevője, a belgrádi Emberjogi Álap elnöke a Vreme című liberális hetilapban fejtette ki erről véleményét. A szerző sze­rint a volt Jugoszlávia területén, jelen pil­lanatban Bosznia-Hercegovinában szinte mindenki mindenki ellen harcol, és na­ponta megsértik a nemzetközileg elfoga­dott alapvető emberi jogokat. A Jugo- szlávia-konferenda genfi ülésén Thor- vald Stoltenberg társelnök úgy nyilatko­zott, hogy ilyen bűntetteket a béketárgya­lások ideje alatt is elkövetnek a szem­benálló felek. A genfi konvenciók értelmében a hábo­rús bűnökkel elsősorban a nemzeti bíró­ságoknak kellene foglalkozniuk. Ezek azonban a volt Jugoszlávia utódállamai­ban, akárcsak az előző rendszerben, most sem függetlenek - érvel Vasiljevic - és kénytelenek kiszolgálni a hatalmat és az uralkodó ideológiát. Emiatt joggal feltéte­lezhető, hogy ha csak ezekre bíznák a dolgot, akkor csupán a másodrangú bű­nösök felelnének, akiket az „igaziak" fel­áldoznának. A szerző szerint Szerbiában, Horvátor­szágban és Bosznia-Hercegovinában a hivatalos politika a szélsőséges naciona­lizmust választotta uralkodási eszközéül és ebből következik, hogy a háborús bű­nöket a nemzeti érdekekért kifejtett leg- magasztosabb tettként értékelik. A bűn­elkövetők a nemzeti érdekek legkövet­kezetesebb harcosaivá váltak. Sőt, egyes helyeken még az egyházak is támogatták az ilyen „hősöket". Ily módon egyfajta mentelmi jogra tettek szert, amit sok esetben azzal törvényesítettek, hogy a „hősöket" országgyűlési képviselőknek választották meg! Ilyen körülmények között a nemzet­közi bíróságnak több szempontból is hasznos szerepe lenne. Figyelmeztetés a nemzeti bíróságok felé és fenyegetés mindazok számára, akik háborús bűnö­ket hajtottak végre. Ismét közbeszólt azonban a nemzetközi közösség „ügyet­lensége" - véli a belgrádi Emberjogi Alap elnöke - annak ellenére, hogy a körülmé­nyek mást sugalltak. A határozatot a bí­róság felállításáról a Biztonsági Tanács hozta, tehát kötelező érvényű minden or­szág számára. Másrészt maguknak a bí­ráknak a megválasztása is arra engedett következtetni, hogy szigorúan tisztelet­ben tartják a pártatlanságot. Nürnberg és Tokió után először lehe­tett volna, a mai körülményekre alkal­mazva megfékezni és elejét venni a nem­zetközi bűnöknek. Ez nem kis feladat, ha figyelembe vesz- szük a háborús veszélyeket Kelet- és Kö- zép-Európában a totalitárius rendszerek széthullása után. Ehelyett a nemzetközi közösség ismét megszeppent és elállt el­sődleges szándékától, mielőtt még a gya­korlatban alkalmazta volna - ezt állítja legalábbis a belgrádi szerző, aki érvelését így folytatta: „Az öt nagyhatalom washingtoni dön­tése után hatalmas fordulat következett be. Már nem intéznek ultimátumot a szembenálló feleknek, mi több, azokat kezdik favorizálni, akik a leginkább fele­lősek a délszláv drámáért. A Jugoszlávia- konferencia két társelnöke a boszniai vál­ság szerb-horvát javaslatát fogadja el. A horvát és a szerb elnök, akik már valószí­nűleg két évvel ezelőtt felosztották egy­más között Bosznia-Hercegovinát, most megkapták a világ egyetértését, hogy megtarthatják katonai hódításaikat abban a független országban, amely nemzetközi elismerésben részesült és az ENSZ tagja. Emiatt Bosznia-Hercegovina állami léte megszűnt." A belgrádi Vreme című lap szakértője szerint szó sem lehet ez esetben polgár- háborúról, ahogyan azt Douglas Hurd, brit külügyminiszter szeretné beállítani. Ez csak kifogás, amellyel leplezni akarják azt a vitathatatlan tényt, hogy a „béke­tárgyalásokon" a boszniai háború legna­gyobb bűnösei vesznek részt. Vízirendészeti akció a Dunán

Next

/
Thumbnails
Contents