Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-17 / 165. szám

EGY SZÉP GONDOLAT FÜGGŐBEN MARADT (9. oldal) 1993. JÚLIUS 17. SZOMBAT ÁRA: 13,80 FORINT IV. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Ha nyár, akkor kedves férfiak, tessék a harlemi kosarasok gyors­tüzelő, térdet- csapkodó selyem­felszerelésében járni. Mikor lesz gatyaszezon? című írásunk a 4. oldalon olvasható. rn // / «, / • Tűzgyújtási tilalom Az általános tűzgyújtási ti­lalom továbbra is érvényben van. Tekintettel az aszályos időjárásra és a közelmúlt többszöri jelentős károkat okozó erdő- és mezőgazda- sági tűzeseteire a földművelé­sügyi tárca ismételten felhívja az ágazatban dolgozók, vala­mint a kirándulók figyelmét a március 27-én elrendelt tila­lom betartására és arra, hogy ne dobjanak el égő cigarettát az erdőkben, illetve eloltásuk­ról minden esetben gondos­kodjanak. Permetszer az ivóvízben Veszélyes permetszer került Mátészalkán az ivóvízbe a napokban. A Bi 58-as rovarö­lőszer meglehetősen büdös, így a csapot megnyitó egyik lakos azonnal észrevette a bajt. Szerencse volt továbbá az is, hogy a csőrendszeren az egyik tolózár zárva maradt, így a Bi 58 nem került a város teljes ivóvízhálózatába, csak egy rövid szakaszon történt vízmérgezés. A bajt az ivóvíz- hálózatra valahol szabálytala­nul rákötött kerti permetező­rendszer okozta. A jövedéki termékek szigorú ellenőrzése augusztus 1-jétől Az egyhónapos türelmi időt követően, augusztus 1-jétől szigorúan ellenőrzi az úgyne­vezett jövedéki termékek áru­sítását a Vám- és Pénzügyőr­ség a rendőrséggel, a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőséggel, a Közterület Felügyelettel kö­zösen. Mint a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancs­nokságán elmondták: a törvé­nyi rendelkezés szerint au­gusztus 1-jétől szesz, szeszes ital, fogyasztási dohány, szi­var, cigaretta, pörkölt kávé és kávékivonat csak az arra kije­lölt üzlethelyiségekben áru­sítható. (Folytatás a 2. oldalon.) Változások előtt Konferencia a privatizációról A magyarországi privatizá­ciós folyamat nem nélkülöz­heti a külföldi tőkét, mely ez idáig 15-20 százaléknyi tulaj­donost szerzett a volt állami szektorban. A tapasztalatok alapján ele­nyésző azoknak a befektetők­nek a száma, akik a termelést leépítették, hiszen főleg a sta­bil, jól működő vállalatoknál lépett be a külföldi tőke, és hajtott végre komoly beruhá­zásokat. Bizonyos értelemben viszont hátrányos, hogy ha­zánkban a szakmai befektetők dominálnak, ellentétben más országokkal, ahol a pénzügyi befektetések vannak többség­ben. A nyüt és nagy tőkepiacot ugyanis ez a forma biztosítaná - hangzott el a Privatizáció és a külföldi tőke címmel pénte­ken Budapesten megrendezett konferencián. A bukovinai székelyek nyomában Cigány Szolidaritási Nap A Cigányság Szolidaritási Napját - amelyet most vasárnap, július 18-án ülnek meg - első ízben 1989-ben, a nagy francia forradalom 200. évfordulója alkalmából rendezték meg a sza­badság, az egyenlőség és a testvériség jegyében. A nap célja, hogy erősítse a cigányság idenditástudatát, azt, hogy vállalják sorsukat, kulturális értékeiket, hagyományaikat. A cigányok felhívják a figyelmet arra, hogy igénylik a társadalom szolidari­tását. Az európai cigányok száma becslések szerint 5-6 millió, s több mint kétharmaduk Kelet-Európábán él. Magyarország a cigány lakosság létszámát tekintve az ötödik, itt 560 ezren van­nak és a lakosság több mint 5 százalékát alkotják. a Pannónia Sörgyár Ahhoz, hogy július közepén a Pannónia Sörgyár Szek­szárdi Kirendeltségén jártunk, elég indok lenne az a tény, hogy kánikula van és ebben az időszakban éli az üzem az év legdolgosabb napjait. A tét­lenkedésnek nyoma sincs és ez nem csak szó szerint igaz, hiszen a napi munka mellett a Pannónia Sörgyár jövője na­pokon vagy heteken belül el­dől. Július elsejével új igazga­tót neveztek ki a szekszárdi kirendeltség élére, Kálmán Lászlóné személyében, aki ti­zenhat évet dolgozott már itt, mint gazdasági vezető, tehát tudta, hogy mit vállal akkor, amikor elfogadta a kinevezé­sét. Vele beszélgettünk. (Folytatás az 5. oldalon.) A létminimum alatt Jelenleg 2 millióra vagy en­nél is többre becsülhető a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a létmini­mumon, vagy ennél is alacso­nyabb szinten élők száma. Közülük mintegy 400 ezren élnek a létminimum 70 száza­lékánál kisebb jövedelemből. A múlt évben 1,6 mülióan, 1989-ben pedig 800 ezren él­tek a létminimum alatt. A létminimum a társadal­milag még elfogadható szük­séglet kielégítésére elegendő összeg, amely csak a hónapról hónapra éléshez elegendő. Az alacsony jövedelmi szint kia­lakulásában két tényező ját­szik jelentős szerepet: az eltar­tott gyermekek száma és a munkanélküliség terjedése. A felmérések szerint az egy­gyermekes háztartások 15-16 százaléka (372 ezer fő), addig a három gyermekesek 35 szá­zaléka (166 ezer fő), a négy és több gyermekesek 49 száza­léka (76 ezer fő) él a létmini­mum alatt. A lakossági átlagjövede­lemnek valamivel több mint 60 százaléka, azaz a létmini­mum szintjén élő aktív háztar­tások jövedelmük 31 százalé­kát költik élelmiszerre, a la­kásfenntartásra 20-23 száza­lékot fordítanak. Az egyéb ki­adásaikra személyenként 3000-4500 forintot fordítanak. A hányatott sorsú bukovi­nai székelység népi hagyo­mányaival, hajdanvolt min­dennapi kultúrájával ismer­kedik e hét csütörtökétől kezdve tíz napon át csaknem száz érdeklődő, többnyire - származását tekintve - e nép­csoporthoz tartozó fiatal, és gyermek a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium kollégiu­mában. Az idén negyedik al­kalommal megrendezett tábor foglalkozásai, előadásai a ma­gyar hagyományvilág ősi je­gyeit magán viselő kultúra szinte minden szeletét felöle­lik a kézimunkától kezdve, a fafaragáson, a népi tánc és a népdaltanuláson át a bukovi­nai népköltészet, népszokások és nyelvjárás megismeréséig, sőt, a tábor lakói reggelente megkóstolhatnak kívánság szerint egy-egy népi eledelt. A résztvevők immár hagyomá­nyosan nemcsak honi magya­rok, hanem határainkon túlról is érkeztek szép számmal. Most hatan jöttek a Felvidék­ről, Erdélyből pedig harminc­hármán vannak, jórészt azokról a településekről, ahol bukovinai szórványmagyar­ság leszármazottai élnek. Az al-dunai székelyek lakta fal­vakat most a jugoszláviai vi­szonyok miatt senki nem kép­viseli. (Folytatás a 3. oldalon.) Ki időben vet, többet arat Aszályban is muszáj aratni Idén már „Péterpálkor" is arattak őszi búzát a megyé­ben, ilyen korai kezdésre nem emlékszem a gépi betakarítás korszakában - mondta Bea Jó­zsef, a Tolna Megyei Földmű­velésügyi Hivatal vezetője. Mint megtudtuk, az őszi ka­lászosok idei vetésterülete majdnem 60 000 hektárra te­hető, ebből 47 000 hektáron őszi búzát, 11 000 hektáron őszi árpát termesztettek a me­gye gazdaságai. A két fő őszi gabonakultúra betakarítási ideje közé általá­ban a borsóé is beékelődik. így volt ez idén is. Sajnos, erről a növényről kevés jót lehet el­mondani, hiszen azokon a te­rületeken, ahol korábban 2 tonna körüli volt a termés hektáronként, ott '93-ban alig 1 tonna felett termett, ahol 3-4 tonnákat szoktak betakarítani egy hektáron, idén ott is csak 2 tonna körüli a borsómennyi­ség. Az őszi árpa aratását gya­korlatilag befejezték a gazda­ságok, és az őszi búza betaka­rításának felén is túljutottak. A termésátlagok elmaradnak a korábbi évekétől, az őszi ka­lászosok együttes átlaga való­színűleg 4 tonna felett lesz hektáronként, ebből az árpa (a tavaszival együtt) 4, a búza (Folytatás a 3. oldalon.) Lukács Ernő (balról) a saját földjén, bérelt kombájnnal aratta a búzát Európai tájak Újra láthatóak Raffaello, Brueghel, Corot, Courbet, Daubigny, Monet, Pissaro, Markó Károly, Telepy Ká­roly, Munkácsy Mihály, Mészöly Géza és Szinyei Merse Pál tájképei a Szépművészeti Múzeum­ban. A remekművek Ja­pánban „vendégszerepei­tek" az elmúlt hónapok­ban. Őslénypark Londonban Diana hercegnő is azon első brit mozinézők között volt, akik csütörtökön a vi­lágsikerű „Őslénypark" című amerikai film lon­doni premierjét megtekin­tették. A filmet Steve Spf- elberg rendezte. A meg hí­vottak mozizás után átvo­nultak a Brit Természettu­dományi Múzeumba, ahol partit rendeztek a „Dino­szauruszok" című kiállí­tásnak is otthont adó ter­mekben. Kerüljék el Károlyvárost A horvát Autóklub je­lentése szerint a Károlyvá- ros-Delnice-Fiume autóu- tat ismét megnyitották a forgalom előtt. A főútvo­nalat a Károlyvárost szerda éjszaka ért szerb tüzérségi támadás miatt zárták le a horvát hatósá­gok. A horvát Autóklub azt ajánlja az útrakelők- nek, hogy kerüljék el a Ká- rolyváros-Duga Resa-Jo- sipdol-Senj főútvonalat, az Adriai-tenger északi part­vidékén. A nagykövet halála Hegymászás közben ha­lálos baleset érte Japán bé­csi nagykövetét. Az 58 éves Ryoji Onoderát igen tapasztalt hegyi vezetőjé­vel együtt csütörtökön ta­lálták holtan egy dél-tiroli gleccserben, több mint 3000 méteres magasság­ban, ahová a hirtelen tá­madt vihar sodorta őket. A diplomata szenvedélyes hegymászó volt, s a mos­tani út rutinnak tűnt - kö­zölték Bécsben. Milyen idő várható? Változatosnak ígérkezik az elkövetkező hét időjárása a megyében. Visszatér a nyár, a térséget egyre melegebb, de már alacsony nedvességtartalmú léghullámok árasztják el. Emiatt a csúcshőmérséklet sokfelé eléri, illetve meghaladja a 30 fokot. A jövő hét elején is még tart a kánikula, később azonban - egy hidegfront hatására - jócskán visszaesik a hőmérséklet. A hét derekától a felhőátvonulásokat szór­ványosan kíséri eső, zápor, megerősödik az északnyuga­tira forduló szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet ek­kor már csak 25-26, majd 22 fok körül alakul. Hajnalonta eleinte 12-16, majd 15-18 fok közötti hőmérséklet várható. Orvosmeteorológia A hétvégi erős fölmelegedés, a kánikulai meleg kerin­gési panaszokat, vérnyomás-ingadozást, kisebb rosszullé- teket okozhat. Aki teheti, töltsön minél több időt a sza­badban, de ne a tűző napon. Árnyékos helyen fizikai munkát is lehet végezni, anélkül, hogy különösebben megterhelnénk szervezetünket. A jövő hét elején a hideg­front felfrissíti a levegőt, de átvonulásakor anginás pana­szokat, idegességet, fejfájást okozhat.

Next

/
Thumbnails
Contents