Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 163. szám

6 »ÚJSÁG

ERRŐL - ARRÓL

1993. július 15., csütörtök

Félszáraz r a nyu^jaso^na^

fogunkra Szeptemberig megérkezik a kompenzáció

valók

Mint az a TESZT magazinból kiderült, csupán alig egy évtizede kezdték meg hazánkban a félszáraz kolbászok előállítását. A kolbászok elkészítésének technológiája több évszázados múltra tekinthet vissza. A melegebb éghajlatú országokban a természet végezte a szárítást: a húst vékony csíkokra vágták és kitették a napra. Máshol, mint hazánkban is, alacsonyabb hőmérsékleten lezajló hosszabb érleléssel oldották meg a dolgot. Nem véletlen, hogy a kolbásztöltés a téli időszakra esik, mivel ekkor a készítményben lévő só a száradás miatt olyan tömény lesz, hogy a vizet a mikrobák nem tudják felvenni, így elpusztulnak. Ennek a hagyományos érlelésnek az időtartama jó három hónap, ez alatt kialakul a jellegzetes szín, íz és aroma.

Egy amerikai és egy finn kutató dolgozta ki a gyorsérlelés eljárását, melynek lényege, hogy bizonyos baktériumok tiszta tenyészetét a húsmasz- szába dolgozzák, s ezzel azonnal megindul az érési folyamat, alacsony hőmérséklet sem kell hozzá. Ezek a bizonyos baktériumok ugyanazok, melyek a természetes érésnél is kifejtik tevékenységüket.

A „gyorsított eljárással" készülő termékek színre, sokszor ízre is megtévesztésig hasonlítanak a szegedi szalámira, vagy a gyulai kolbászra. Az áruk azonban alacsonyabb, s ebben a csökkentett érlelési időnek van szerepe.

A kolbász ideális étel például kirándulásra, mert nem romlik meg nagy melegben sem, legfeljebb megolvad. A gyerekek pedig szinte kivétel nélkül igen szeretik. Azt azonban tudni kell, hogy ezek a félszáraz kolbászok igencsak kalóriadúsak. Jellegzetesen erősen fűszerezettek, s magas a sótartalmuk is. Együnk tehát egy-egy alkalommal csak néhány vékony szeletet, s ennek semmi akadálya, hiszen igen kiadósak ezek a rudak, s ha a minőségük megfelelő, akár papírvékonyra is szeletelhetek. vem

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon a kormány végrehajtási utasítására várnak, hogy az országgyűlés határozatának megfelelően megkezdhessék az áfa-kulcsok emelése miatt járó kompenzáció számfejtését és folyósítását. Ismeretes, az általános forgalmi adó növekedése miatt a legszerényebb jövedelműek egyszeri jövedelem kiegészítést kapnak.

dr. Kis Gyula, a parlament szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának elnöke szerint az áfa-kulcsok módosítása 2-2,5 százalékkal növeli az inflációt. Az árdrágulás nem mindenkit érint egyformán, ezért az összes— Mikortól jogosult az adózó a támogatás igénylésére?

A költségvetési támogatás, a fogyasztási adó visszatérítése, az útalapból történő visszaigénylés a többször módosított adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 2. sz. melléklete alapján a tárgyhót követő 15-étől, a külön rendelettel vagy leirattal juttatott összeg az abban meghatározott időponttól illeti meg a jogosult adózót.

Gyakorított igénylés esetén (5,10,15 naponként) az igénylés esedékességi dátuma a határozatban rögzített időponttal azonos. Az igénybe vett előlegek összege és a ténylegesen járó támogatás külön- bözetét a tárgyhót követő hónap 15. napjától lehet igényelni.

A Pécsi Universitas Regionális Távoktatási Központja a JPTE Továbbképzési Központjával és a BME Tanárképző

ségben 6,5 milliárdos ellentételezés szétosztásakor a 15 ezer forintos bruttó bérnél kevesebbet keresőkre, a kisnyugdíjasokra, a többgyermekes családokra és a munka- nélküliekre gondoltak.

A jövedelmek szerinti juttatás esetében 10 000 illetve a 15 000 forint a határ. Minden munkavállaló és nyugdíjas (ide értve minden nyugdíj- szerű ellátásban részesülőt, pl. özvegyi nyugdíjast, járadékost), akinek havi bruttó jövedelme 10 ezer forint alatt van, egyszeri 1 500 forintos támogatást kap. A 15 ezer forintnál kevesebb bruttó bérrel rendelkezők esetében ez az ösz- szeg 1 000 forint, és ugyan— Minek a függvénye, hogy az adózó mikor kapja meg a támogatás összegét?

Az adóhatóság a költségvetési támogatást az igény benyújtásának napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 15 napon belül, a visszatérítendő adót és az útalapból történő visszaigénylést az igénylés benyújtásának napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül utalja ki.

Ez azt jelenti, ha az igénylőlap az esedékességi időpont után érkezett be, az adóhatósághoz történő beérkezés dátumát kell figyelembe venni, mind az igénylőlap, mint az átvezetési kérelemnél.

Abban az esetben, ha az igénylőlap, vagy átvezetési kérelem valamilyen hiányosság miatt nem dolgozható fel,

Tanszékével együttműködve tanároknak kiegészítő szakos, diplomát adó, önköltséges, távoktató képzést szervez inennyi pénzhez jutnak all 300 forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is. Azért éppen itt húzták meg a határt, mert a 15 000 forintos bruttó bér mintegy 11 300 forintos nettó jövedelemnek - ebben az esetben nyugdíjnak - felel meg.

Az intézkedés a nyugdíjasok több, mint felét érinti, nekik összesen mintegy 2,9 milliárd forint támogatást folyósítanak. A munkanélküliek 1 500, a kétgyerekesek 1 800, míg a három vagy ennél több- gyerekesek 4 000 forintot kapnak.

Fontos tudnivaló, hogy a bármilyen jogcímen kapott egyszeri támogatás adó- és

vagy az egyezőség a nyomtatványok között nem áll fenn, úgy azt az érintett adózóval történő javíttatás után lehet csak figyelembe venni, mint igénylést.

Figyelmet érdemel az az eset, amikor az adóalanyt több címen illeti meg támogatás és igénylőlapján egy vagy több sort hibásan tölt ki.

Ekkor az adóhatóság a hibás sort, illetve sorokat nullázza, és csak a hibátlanul igényelt támogatást utalja ki, egyidejűleg értesíti az adózót arról, hogy melyik igénylése milyen hiányosság miatt nem utalható, és egyben felhívja a figyelmét, hogy új bizonylat kiállításával ismételten igényelnie kell azt.

(Folytatjuk.)

APEH

Tolna Megyei Igazgatósága

formatika és közoktatási vezető szakokon. További tájékoztatást minden munkanapon 9-14 óráig a Regionális Távoktatási Központban (7624 Pécs, Damjanich u. 30. Telefon: 72/310-055) adnak.

Távoktatás Pécsett

Mit kell tudni a 33. számú (APEH 86. r.sz.) „Igénylőlap” nyomtatványról (2.)

Útközben

Mikor veheti le a rendőr a rendszámtáblát

A rendőr a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát az alábbi esetekben veheti el:

— bármelyik hamis vagy meghamisították, illetőleg visszaéltek velük;

— a forgalmi engedély adataiban bekövetkezett változást a gépjármű tulajdonosa a változást követő 15 napon belül nem jelentette be;

— a gépjárművel érvénytelen forgalmi engedéllyel vettek részt a közúti forgalomban;

— a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát az intézkedő rendőr akkor is elveheti, ha a gépjármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel járna.

Minden esetben elveszi a rendőr a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát ha:

— a gépjármű forgalmi engedélyének érvényessége több mint egy éve lejárt;

— a külön jogszabályban foglalt tilalom ellenére a jármű tüzelőanyagaként propán-bután gázt használnak, vagy a járműben ilyen tüzelőanyag ellátó berendezés van (természetesen a jogszabályban meghatározott feltételek alapján telepített és engedélyeztetett gázüzemű berendezés használata nem tilalmazott);

— a tulajdonos nem rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel, vagy a biztosítási fedezet fennállásáról kiadott igazolással.

A forgalmi engedély és a rendszámtábla elvételével egyidejűleg az intézkedő rendőr szabálysértési feljelentést tesz a szabálysértés elkövetőjével, illetve bizonyos esetekben a tulajdonossal szemben.

Amennyiben valaki úgy vesz részt gépjárművel a közúti forgalomban, hogy a tulajdonos nem kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítási szerződést, a szabálysértési hatóság 30 000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

Felhívjuk az állampolgárok figyelmét, hogy a hatályos jogszabályok szerint május 15-től megemelkedtek jelentős mértékben a szabálysértés elkövetése miatt kiszabható pénzbírságok felső határai, ezért kérjük az előírások maradéktalan betartását, a büntetések megelőzése és a közlekedési fegyelem szilárdítása érdekében. Tolna Megyei

Rendőr-főkapitányság Közlekedési Osztály(x)

Változás az Új Vasárnapi Dunántúli Napló terjesztésében

Az Axel Springer-Magyar- ország Kiadói KFT. Baranya Megyei Irodája augusztus 1-jétől saját kezelésébe veszi az Új Vasárnapi Dunántúli Napló terjesztését. Ezzel egyúttal jobb ellátást szeretnének, több település, vendéglátó egység bevonásával. Eddig a legtöbb faluban csak hétfőn jutottak hozzá a vasárnapi laphoz, most szeretnék megoldani mindenütt a vasárnapi terjesztést. Ezért meg kell

szüntetniük az előfizetéses terjesztést, de arra törekszenek, hogy minden - vasárnap nyitva tartó - bolt, vendéglátó, presszó és más vállalkozó részt vehessen árusként a hálózatban. Természetesen továbbra is partnerük marad a Posta is, saját hírlappavilonjai útján terjeszteni fogja a vasárnapi lapot. Az átmenet nehézségekkel járhat, kérik az esetleges kezdeti zavarok esetén elnézésüket.

Bírósági tájékoztató

Értesítem a bírósági ügyfeleket, jogi képviselőket, továbbá az egyéb érdekelt állampolgárokat, hogy Tolna megye minden bíróságára kiterjedően munkaszervezési szünetet rendeltem el 1993. július hó 19. napjától 1993. augusztus hó 19. napjáig. Az ezt követő első munkanap 1993. évi augusztus hó 23. napján (hétfőn) kezdődik. A munka- szervezési szünet a Tolna Megyei Bíróságra, A Cégbíróságra, a Bírósági Gazdasági Hivatalra, a Bírósági Végrehajtó Irodára, a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságra, a Szekszárdi Városi Bíróságra, a Bonyhádi Városi Bíróságra, a Dombóvári Városi Bíróságra, a Paksi Városi Bíróságra, a

Tamási Városi Bíróságra terjed ki. A munkaszervezési szünet időtartama alatt azonban valamennyi, előbb felsorolt bíróság és bírósági intézmény rendes napi munkaidőben ügyeletet tart, továbbá biztosítja a hatályos eljárási és anyagi jogi, valamint ügyviteli előírások szerint halaszthatatlan ügyek folyamatos intézését. A bírósági kezelőirodákban a szokásos ügyfélfogadási időben folyamatosan biztosítjuk az ügyfélforgalmat. Az előbbieket meghaladóan ebben az időszakban a bíróságok nem tartanak tárgyalásokat, ezen felül az ügyfélszolgálat (panasznap tartása) is szünetel. Dr. Soós Miklós

a megyei bíróság elnöke

tb-járulékmentes, nem kell beszámítani a személyi jövedelem adó-alapba és társadalombiztosítási járulék sem terheli.

Nyugdíjasok esetében további szempont, hogy a kompenzációra való jogosultságnál az augusztus havi járandóságot veszik alapul, a szeptemberi nyugdíjemelés tehát senkit nem zár ki a mostani térítésből, függetlenül attól, hogy esetleg valaki csak szeptemberben kapja meg a pénzt. Jó tudni, hogy a szeptemberben esedékes 4 százalékos nyugdíjemeléskor és á jövő évi emelés alapját képező idei nyugdíjátlag (az egész évben kapott nyugdíj összege osztva

12-vel) kiszámításakor sem veszik figyelembe az 1 000 illetve 1 500 forintos egyszeri kompenzációt, mivel azt az állami költségvetésből utalják át az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak.

Az egyszeri támogatás ösz- szegét előre láthatóan legkésőbb szeptember közepéig kapják kézhez a nyugdíjasok. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a tervek szerint külön utalványon postázza a kompenzációt. Azok az ellátottak, akiknek közvetlenül a tb folyósítja a családi pótlékot, és jogosultak a kompenzációra, szintén a nyugdíjfolyósítótól kapják meg a nekik járó pénzt.

Szabó Margit (FEB)

Új képzések a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán

A Pénzügyi és Számviteli Főiskola - évtizedes igények kielégítésére törekedve a művelődési miniszter, 7/1987. (VI. 29.) MM számú rendelete alapján 1988-ban kezdte meg a főiskolai posztgraduális képzést. Az 1992/93-as tanévig szaküzemgazdász és mérnök- üzemgazdász képzés folyt, az 1993/94. tanévtől változik a megszerzett képesítés minősítése. Ezek szerint a képzést szakközgazda szakon és közgazdasági szakokleveles mérnök szakon szervezi a főiskola. A kurzusok elvégzése után a résztvevők „szakközgazda" vagy „Közgazdasági okleveles mérnök" képesítést szerezhetnek. A képzési formákat a főiskola az alapképzési szakokhoz alakította. A képzési idő egy félévvel történő megnövelésével - sikeres vizsgák után - speciális szak- képesítés is szerezhető gazdasági informatika, pénzügyi, számviteli, közgazdasági szakokleveles mérnök szakokon.

A szakmai képesítések tartalmáról, feltételeiről a 10/1993. (IV. 9.) PM (42. sz. Magyar Közlöny) rendelet nyújt részletes tájékoztatást.

Válaszol a konzuli osztály vezetője

Milyen segítséget kaphat külföldön a magyar turista?

Hazánknak 68 nagykövetsége és 16 főkonzulátusa van, s valamennyi nagykövetségünk mellett működik konzuli iroda is. Összesen 186 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban - vannak ugyanis térségek, ahol egy követség több egymás melletti országban is képviseli hazánkat.

— Maguk a követségek az érintett államok közötti politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatokkal foglalkozó legmagasabb szintű hivatalok - mondja dr. Précsényi Árpád, a Külügyminisztérium konzuli osztályvezetője. A konzuli hivataloknak viszont elsősorban a magyar állampolgárok érdekeinek védelme és képviselete a feladata, ha ezt a polgárok maguk nem tudják ellátni.

— A turista-szezonban ilyesmi feltehetően sokszor előfordul.

— Igen, a leggondosabb előkészületek mellett is érhetik kellemetlen meglepetések honfitársainkat. Elsőként arra hívom fel a figyelmet, hogy nagyon fontos még utazás előtt biztosításokkal kivédeni bizonyos veszélyeket - baleseteket, különféle káreseteket -, mert konzuli szolgálatunk anyagiakkal nem tud segíteni, viszont az ilyen jellegű költségeket, például kórházi vagy szállítási, stb. kiadásokat a biztosító társaságok átvállalják.

— Mit tegyen az, akit baleset ér?

— Részünkről sok irányú segítségre számíthat. Ha mondjuk a konzulátustól sok száz kilométerre történik is a baleset, távtolmácsolást tudunk nyújtani, segítünk a baleseti jegyzőkönyv - a későbbi kártérítési ügy alapjának - a felvételében. Ha személyi sérülés történik, kapcsolatba lépünk a rendőrséggel, a kórházzal. Ha valakinek feltörik a kocsiját, s nemcsak pénzét, hanem okmányait is ellopják, pontos eligazítást adunk a teendőkről, s útlevél helyett hazatérési igazolványt állítunk ki. Forgalmi engedélyt és jogosítványt azonban csak a helyi hatóságok adhatnak ki - ezért fontos, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv tartalmazza az okirat jellegű, a továbbutazáshoz nélkülözhetetlen úti okmányok felsorolását. A tapasztalatok szerint ezt a tranzit országok hatóságai elfogadják.

— Említette, hogy pénzügyi gondokat nem tudnak enyhíteni...

— Konzulátusaink valóban nincsenek felkészülve arra, hogy a turisták ellátmányát kiegészítsék, vagy a bajba jutottak számára a továbbutazás költségeit biztosítsák. Sajnos, csak olyan mértékű támogatást tudunk adni, hogy a pénz és egyéb támasz nélkül maradtak a legolcsóbb és legrövidebb úton hazatérhessenek.

— Előfordulhat azonban, hogy a lehetetlen helyzetbe került turistának - családi, üzleti okból - tovább kellene utaznia...

— Ha itthoni munkaadója vagy családtagja kezesként a megfelelő hazai pénzintézetbe befizeti a kért összeget, mód van arra is, hogy erre a konzulátus valutát biztosítson. Ma már szerencsére fax igénybevételével az ilyen ügylet igazolása gyorsan lebonyolítható.

— Megesik sajnos, hogy honfitársaink törvénysértést követnek el. Ilyenkor mit tesz a konzulátus?

— A fogadó ország illetékeseinek ilyen esetben értesíteniük kell az ottani konzulátust, amely gondoskodik tolmácsról és védőügyvédről. Erre csak akkor nem kerül sor, ha az illető maga kéri a konzulátus értesítésének mellőzését, inkább vállalja saját ügyének intézését és következményeit.

Koós Tamás Ferenczy Europress