Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

1993. június 9., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC MSPÚJSÁG 5 ' ISO 9000 Közismert, hogy az Euró­pai Közösség országaiban, Eszak-Amerikában és Ja­pánban is a minőség a piaci siker jelentős tényezője. E vevőkör elsősorban azokat a beszállítókat keresi, akik dokumentálni is tudják ter­mékeik jó minőségét, és a megfelelő termelési folya­matot a nemzetközileg elfo­gadott ISO 9000 szabvá­nyokra épülő minőségbizto­sítási rendszer garantálja. Amennyiben vállalataink körében erre igény van, konzultációt szervezünk a rendszer bevezetésében már gyakorlatot szerzett szak­emberek közreműködésé­vel, terveink szerint június közepén. Kérjük, hogy ér­deklődésüket jelezzék. Hirdetési lehetőség Pekinghen Pekingi kereskedelmi ki- rendeltségünk megállapo­dott a Beijing TV hirdetési osztályával, hogy teletext rendszerükben ingyen köz­zéteszik magyar cégek rek­lámfelhívásait. Javasoljuk, hogy az érdekelt vállalatok és gazdálkodó egységek fel­hívásaikat a kirendeltségre, Mucsi György kereskedelmi titkárnak címezve juttassák el a 861-532-5131 telefax-, vagy a 22679 telex-számon. Román-ukrán vámszabályok A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tájékoztatót adott a román és az ukrán vámjogszabá­lyokról. Romániába nem le­het bevinni 5000 lejnél több készpénzt, kivéve a csekket, amelyen korlátlan összeg szerepelhet. Szintén tilos a fegyver, lőszer és kábítószer bevitele. Benzinből csak annyit lehet átvinni a hatá­ron, amennyi a gépjármű üzemanyagtankjában elfér. Vámfizetés nélkül vihető be rövid italokból két liter, borból, illetve sörből négy li­ter, cigarettából pedig két­száz darab. A Romániába érkező tu­ristáknál maximum 50 ezer USA-dollárnak megfelelő deviza lehet, ezt azonban be kell jelenteni a határon. Akik havonta többször is utaz­nak, azok a második és minden további beutazáskor 500 lej értékű árut vihetnek be vámmentesen, de vámfi­zetés mellett is csupán to­vábbi 500 lej értékű árut, s egyféle áruból maximum öt darabot lehet kivinni vám­mentesen. A többszöri ki­utazásnál itt is az 500 lejes értékhatár érvényesül. Az Ukrajnából kiutazó magyar állampolgárok 4600 ukrán kupon értékű árut hozhatnak ki vámmentesen. Még vámfizetés mellett sem hozható ki nemesfém, por­celán, szőrme, kávé, tea és hús. A forgalomban lévő ukrán fizetőeszköz birtoká­ban turisták egyáltalán nem lehetnek határátlépéskor, valutát azonban korlátlanul lehet bevinni Ukrajnába. Onnan kihozni viszont csak annyit lehet, amennyit belé­péskor bemutattak a hatá­ron. Ajándékot is csak 4600 ukrán kupon értékig lehet vámmentesen bevinni. Kiállítás Besztercén A romániai Beszterce Naszód megye Kereske­delmi és Iparkamarája szer­vezésében Domus '93 cím­mel kiállítást rendeznek jú­nius 28.-július 2. között Besztercén. A bútorokat, szőnyegeket, szőtteseket, kristályt, bőrárut stb. - a román ipar jellegzetes ter­mékeit - bemutató rendez­vényre várják a látogatókat és kereskedőket. Kérésre partnertalálkozó szervezé­sét is vállalják. Dél-koreai vámcsökkentés a borokra A dél-koreai kormány 40%-ról 15%-ra csökkentette a borokra kivetett import­vámot. Az új vámtarifa 1993. december 31-ig van érvény­ben, ezt követően döntenek a hatóságok 1994-re történő meghosszabbításáról vagy a módosításról. A vámcsökkentés megfe­lelő lehetőséget biztosít a dél-koreai piac második hul­lámban történő megdolgo­zásához. A magyar borok iránti érdeklődést fokoz­hatja az ez év második fe­lében Taejonban megren­dezésre kerülő világkiállí­táshoz kapcsolódó magyar gazdasági hét és kiállítás. A borexport iránt érdek­lődő vállalatoknak akvizí­ciós, kapcsolatkiépítő tevé­kenységhez a szöuli kiren­deltség kész aktív segítséget nyújtani. » Miért virágzik a feketekereskedelem? KISOSZ: új vezetés Az adó- és társadalombiz­tosítási terhek növekedése hovatovább ellehetetleníti a kereskedőket, a vendéglátókat és más vállalkozókat - mon­dotta a Magyar Kereskedők, Vendéglátók Kamarájának (KISOSZ) múlt heti tájékozta­tóján Szentpéteri István, a szervezet új elnöke. Leszö­gezte: manapság nem kifize­tődő Magyarországon vállal­kozni, hiszen az alacsony banki kamatok is jövedelme­zőbbek, mint a vállalkozások­ból megmaradó haszon. Tarthatatlannak ítélik a tár­sadalombiztosítási járulék mértékét, továbbá azt, hogy a járulékot lényegében előleg­ként kell fizetni. Ráadásul a kormány nem veszi figye­lembe, hogy a mintegy két­százezer kisvállalkozó fele kényszerből állt erre a pá­lyára, hiszen miután munka­helyeik megszűntek, komoly támogatási ígéreteket kaptak. A támogatás azonban elma­radt, s aki tönkremegy ezen a pályán, az még munkanélküli segélyben sem részesülhet. A KISOSZ véleménye sze­rint a feketekereskedelem azért virágzik változatlanul, mert senki nem mer fellépni ellene. Az illetékesek ugyanis valószínűleg úgy vélik, hogy szociális okokból szükséges megteremteni a tömegek számára az olcsó vásárlási le­hetőségeket. Ha a vállalko­zóknak nem kellene vámot, adót, tb-járulékot fizetniük és számos előírásnak eleget tenni, valószínűleg ők is ol­csóbban árusíthatnának. Az APEH a különféle ideiglenes piacokon ráadásul csak az en­gedéllyel rendelkező kereske­Januártól a tb-járulék 70%-a levonható az adóalapból Innováció és versenyképesség a kis- és középvállalkozásoknál A kormány gazdaságélénkítő elképzelései Fenti címmel tartott konfe­renciát hétfőn az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Budapesten. A kis- és középes vállalkozások száma növek­szik, részesedésük a nemzeti össztermék 20-25 százaléka. A vállalkozások többsége keres­kedelmi és szolgáltatási terü­leten működik. Ahhoz, hogy a termelő szférában a kis- és középvállalkozások száma növekedjék, összehangolt, vállalkozást élénkítő intézke­désekre van szükség. Az OMFB, a Pénzügyminiszté­rium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a konferencia megszervezésével a szaktár­cák, országos hatáskörű szer­vek képviselőinek, a vállalko­zói kör érdekképviselőinek, alapítványok, tudományos in-, tézmények munkatársainak, pénzintézmények vezetőinek kíván fórumot teremteni, hogy megvitathassák a kis- és középvállalatok szerepét a nemzetgazdaságban, áttekint­sék a gazdaságpolitikai, ipari, technológiapolitikai és inno­vációpolitikai célokat, ame­lyeket a kis- és középvállala­Nem fogyott el a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap je­gyezhető összes befektetési jegye, ez derül ki az alap jegy­zésének záró jelentéséből. A március 16-tól május 30-ig tartó jegyzési időszak során 1,846 milliárd forint értékű be­fektetési jegy talált gazdára. A maximális jegyzés 2 milliárd forint értékű lehetett volna, így valamennyi befektető hozzájuthat jegyzett befekte­tési jegyeinek teljes mennyi­ségéhez. A befektetési jegyeket kár­pótlási jegyekért lehetett tok fejlesztésével lehet megva­lósítani. Szabó Iván pénzügyminisz­tert felkérte az MDF választ­mánya: vizsgálja meg a tíz- százalékos áfa-kulcs korábbi, július 1-jei bevezetésének technikai feltételeit. Mindezt a pénzügyminiszter jelentette be a konferenciát követő sajtó- tájékoztatón. Szabó Iván vá­zolta azokat a gazdaságélén­kítő elképzeléseket, amelyeket a kormány követni kíván. A tervek között szerepel a társa­sági adó 40-ről 38 százalékra való csökkentése, a Központi Műszaki Fejlesztési Alapba történő befizetés megszünte­tése, a költségvetés helyzeté­nek javítása a bevételi oldal erősítésével, illetve a kiadások visszafogásával. Ide tartozik a 6 százalékos áfa 10-re történő emelése, a személyi jövedele­madó adóalap szélesítése és egyes kiadási tételek halasz­tása, például a közalkalmazot­tak béremelése. A miniszter hangsúlyozta: a gazdasági teljesítmények csökkenése ellenére a kis- és középvállalkozások témye­megvásárolni. Három kárpót­lási jegyért négy befektetési jegy járt, a forgalmazók által elfogadott kárpótlási jegyek címletértéke így meghaladta az 1,384 milliárd forintot. Az így beváltott kárpótlási jegyek az Állami Vagyonügynökség­hez (ÁVÜ) kerültek. Az ÁVÚ által most bevont kárpótlási jegy-mennyiség eléri az eddig bevont kárpótlási jegyek ösz- szes címletértékének a 20 szá­zalékát. A befektetési jegyeket túl­nyomórészt - 94,2 százalék­ban - magánbefektetők je­rése tapasztalható. Az egyéni vállalkozók száma 1992-ben meghaladta a félmilliót, az egyéni vállalkozásokban fog- lakoztatottak száma az elmúlt három évben 360 ezerrel nőtt. E vállalkozások részesedése a GDP-ben elérte a 21 százalé­kot. Szabó Iván előadásában kiemelte a vállalkozásokat se­gítő pénzügyi konstrukciókat. Á versenyképesség fokozásá­nak gazdaságpolitikai lehető­ségeit Szabó Iván a garancia- intézmények kiszélesítésében, a közép- és hosszútávú hitel­formák bevezetésében, a regi­onális fejlesztési társaságok felállításában, a hatékonyabb foglalkoztatási politikában, a feketemunka visszaszorításá­ban, a kockázati tőke, a tőke­piac, a tőzsde szerepének erő­sítésében látja. A kisvállalkozók részére biztosítandó adókedvezmé­nyek (a kisvállalkozók a tár­sadalombiztosítási járulék 70 százalékát levonhatják 1994. január 1-jétől egy éven keresz­tül az adóalapból) ugyancsak a versenyképesség fokozásá­hoz vezethetnek. gyezték, a többségük kárpó­tolt, illetve kárpótoltak hozzá­tartozója volt. A jegyzőknek mindössze 5,8 százaléka volt jogi személy (főként szövetke­zetek és önkormányzatok). A jegyzések mennyisége a jegy­zési időszak utolsó hetében erősen felfutott. Ekkor több, mint 600 millió forint értékű befektetési jegy talált gazdára. Különösen sok jegyzést fogad­tak el a forgalmazók az első héten is, ekkor azonban az ér­tékesített befektetési jegyek értéke csak mintegy 250 millió forint volt. m// t a Tőzsdén a Pannónia Sörgyár? A Pannónia Sörgyár megvásárlására az Állami Vagyonügynökség olyan befektetőt vár, aki vállalja a tőzsdei bevezetést is. A sörgyár még az elmúlt év közepén alakult részvény- társasággá, jegyzett tőkéje egymilhárd forint volt, tő­ketartaléka pedig 500 mil­lió forintot ért el. Az átala­kuláskor a jegyzett tőkét, 118 millió forinttal felemel­ték. A részvények tulajdo­nosa 95 százalékban az ÁVÜ, 5 százaléknyi érték­papír felett az önkormány­zatok rendelkeznek. A pá­lyázati kiírás szerint a be­fektetőnek 400 millió fo­rinttal fel kell emelnie a cég alaptőkéjét. Erre azért van szükség, mert a gyár inf­rastruktúrája elavult, a fej­lesztés elengedheteüen, főként a palackozó gépsort kell felújítani. Az alap­tőke-emelést követően 51 százalékos részesedésre tehet ajánlatot a leendő be­fektető. Ismeretes, hogy a kár­pótlásra élelmiszeripari vállalatoknál 20 százalék­nyi vagyonrészt az ÁVÜ tartalékol, így van ez a Pannónia Sörgyár esetében is. A Pannónia Sörgyár 1992-ben 1,1 millió hektoli­ter sört és 351 ezer hektoli­ter üdítőitalt állított elő, il­letve palackozott. Ezzel a Kőbányai és a Borsodi után az ország harmadik-ne­gyedik legnagyobb sör­gyárának számít. Hazánkban hét sörgyár van, három kivételével már valamennyiben kül­földi befektető a többségi tulajdonos. A Borsodi Sör­gyár részvényeinek meg­határozó részét a belga In- terbrew, a Nagykanizsai Sörgyárat a menedzsment, a sopronit és a martfűit az osztrák Brau AG vette meg. A Komáromi Sör­gyárban többségi tulajdo­nos a holland Heineken. Nem fogyott el az összes Pillér befektetési jegy Griff - hetilap a pénzről Csődök, felszámolások A forint árfolyamáról Ismét emelkedőben van a csődök és felszámolási eljárá­sok száma, a bíróságokhoz mindenesetre egyre több ilyen kérelem érkezik. A gazdál­kodó szervezetek feltehetően még a nyári szezon kezdete előtt rendezni ^igyekeznek „soraikat". , új célok dőket ellenőrzi, a zugkereske­dőket nem, hiszen ők nincse­nek regisztrálva. A KISOSZ néhány héttel ezelőtti közgyűlésén új veze­tőséget választott, s a meg­újult testület új célokat fogal­mazott meg. Úgy gondolják, hogy rövid távon a túlélésre kell berendezkedni, de azután már vállalkozásélénkítő gaz­daságpolitikának kell követ­keznie. Az érdekvédelmi szervezet továbbra is mindent elkövet annak érdekében, hogy hatha­tósan beleszólhasson a tör­vényalkotó munkába, és segít­sen a vállalkozóknak abban, hogy kedvezőbb feltételekkel juthassanak hitelhez, a közte­herviselési járulékokat jelen­tős mértékben csökkentsék és kedvezően változzék az adó­politika. A Magyar Nemzeti Bank továbbra is kitart amellett a meghirdetett árfolyampoliti­kája mellett, amelynek lé­nyege az, hogy a forint reál ef­fektiv árfolyama szinten ma­radjon - mondotta Tarafás Imre, az MNB alelnöke hétfőn azzal kapcsolatban, hogy 1,9 százalékkal leértékelték a fo­rint árfolyamát a konvertibilis valutákhoz képest. A reál effektiv árfolyam szintentartása számunkra - mondotta Tarafás Imre - gya­korlatilag azt jelenti, hogy csak olyan mértékben változ­tatjuk az árfolyamot, amüyen különbség kialakul a hazai termelőiár-változások, illetve a fejlett tőkés országokban ta­pasztalható infláció között. Az esetleges korrekciókat befo­lyásolja a keresztárfolyamok alakulása is. így a dollár hosz- szabb távon érvényesülő erő­södése szintén indokolja a fo­rint bizonyos mértékű leérté­kelését. Különben, ha az árfo­lyam nem változna, úgy az amerikai valuta erősödése önmagában a forint felértéke­lődését eredményezné, és ez hátrányosan hathat az ex­portra. E két tényező következmé­nye a mostani leértékelés. Az 1,9 százalékos devalváció azonban kisebb a vártnál, s je­lentősebb, egylépésben tör­ténő leértékelésre az idén már nem kell számítani. A magyar polgárnak kíván szólni a Griff című hetilap, amelyet nemrég mutatott be Forró Tamás kiadó, Kereszty András főszerkesztő és Wi- singer István főszerkesztő-he­lyettes. Mint elhangzott: a Griff - amely, mint fejlécén hirdeti, hetüap a pénzről - nem üzleti vagy gazdasági jellegű folyói­rat, hanem a pénz szemszögé­ből foglalkozik a társadalmat érdeklő kérdésekkel. Szeret­nék kinevelni saját gárdájukat, ezért úgynevezett hírszolgála­tot hoztak létre. Ebben egye­temisták - főként az ELTE médiaszakának hallgatói - háttéranyagokkal, informáci­Elsősorban a magyarországi cégek export-import ügyletei­nek finanszírozásába szeretne bekapcsolódni az ABN-Amro Bank (Magyarország) Rt. A cég a holland anyabank nem­zetközi ügyfélkörére támasz­kodva segíteni kívánja a vi­lágkereskedelembe aktívan bekapcsolódó magyar vállal­kozásokat - mondta Bakos Pé­ter vezérigazgató. Az ABN-Xmro Bank két vezető holland bank egyesü­lése eredményeképpen jött létre. Kiterjedt nemzetközi há­lózattal rendelkezik, mérleg­főösszege évi 250-260 milliárd dollár. A holland pénzintézet száz­ókkal segítik a szerkesztőség munkáját. Tartalmilag a lap négy „szekcióra" oszlik: ezek az aktuálissal, pénzzel, az életstílussal, s végül az embe­rekkel foglalkozó szekciók. A Griff alapítói bíznak abban, hogy a jelenlegi túlzsúfolt piac ellenére is lehet Magyarorszá­gon sikeres, rentábilis hetüa- pot készíteni. A Griff teljes egészében magyar tőkéből jött létre. A hetilap csütörtökönként fog megjelenni, a kiadó tervei sze­rint 80 ezer példányban. A lap finanszírozására létrejött vál­lalkozói csoport 100 millió fo­rintot biztosít a Griff sikeres működéséhez. százalékos tulajdoni hányad­dal, egymilliárd forintos alap­tőkével hozott létre hazánk­ban leánybankot. Az ABN-Amro Bank képviselet­tel már 1990 óta jelen van a hazai pénzügyi életben. A le­ánybank a budapesti képvise­leti irodából fejlődött ki. Az új pénzintézet megnyitásának alapvető célja, hogy a holland anyabank még hangsúlyozot­tabban bekapcsolódjon a ma­gyar gazdasági életbe. Az ex­port-import finanszírozáson kívül szerepet kívánnak ját­szani a privatizációhoz, válla­latalapításhoz kapcsolódó pénzügyi tanácsadó tevé­kenységben is. ABN-Amro Bank

Next

/
Thumbnails
Contents