Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
1993. június 7., hétfő SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE MÉPÚJSÁG 5 Indulatos vélemények Kérdésstaféta Kisvállalkozói fiók, külföldi hitelek Egyre nagyobb teret kér magának az önkormányzati képviselők igénye, hogy az azonos gondokat próbálják közösen megoldani egy bizonyos térségen belül. Ocsény, Decs, Sárpilis, Várdomb, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Alsó- nána, Pörböly, Szálka, Mórágy, Alsónyék községek polgármesterei negyedik alkalommal gyűltek össze az említett igény alapján. Legutóbb Alsónyéken találkoztak. Ismét napirenden szerepelt az önkormányzatok és az erdőgazdaságok közötti - a vadászati jog értékesítéséből származó bevételt érintő - vita. Ismertették az ország- gyűlési képviselők által ez ügyben tett intézkedések válaszait, amelyből kiderült, akkor lesz sikeres az önkormányzatok kezdeményezése, ha azt bírósági peres úton érvényesítik. Erről részleteiben később szólunk. A 12 község polgármestere levelet akar fogalmazni a Magyar Távközlési Részvénytársaságnak, hogy az 1994. év végi átadásra tervezett telefonakció beindítását kezdjék meg a határidő betartása miatt. Úgy érzik, hogy az ön- kormányzatok és a lakosság teljesítette a MATÁV kérését, és tapasztalni szeretnék a mozdulást, ami a célhoz közelebbi lépést jelentené. A helyi adóztatás, közmű- fejlesztés sem újkeletű problémája az említett önkormányzatoknak. Erről is megoszlanak a vélemények. A jégeső-elhárítás anyagi támogatása, a költségek átvállalása hangos párbeszédeket váltott ki. Jellemzője a sárközi csoportosulásnak, hogy a találkozóik hangulata indulatos vélemények szülője is. Naponta találkoznak olyan megkeresésekkel, ahol különböző címeken kérik az önkormányzatok finanszírozó képességének megcsapolását. így aztán némely dolgot kedvezőtlenül fogadnak, bármilyen hasznos is legyen a gyakorlatban. Végesek, és szűkösek a kisközségek lehetőségei. Az orvosi ügyeletekkel, a pedagógusföldekkel kapcsolatos szabad, kötetlen véleménycserék is - mint minden ilyen sárközi találkozó témája - a falufejlesztést szolgálta és a jövőben is ez lesz a célja, a nézetek egyeztetésével és megközelítően egységes állás- foglalás kialakításával.- decsi Waffenschmidt János, a Szekszárdi Húsipari Rt. vezérigazgatója kérdezte Császár Józsefet, a Kereskedelmi Bank Rt. szekszárdi fiókjának igazgatóját: Milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre az újonnan induló kisebb mezőgazdasági és ipari vállalkozások finanszírozására? Napjainkban a hagyományos nagyvállalatok felbomlásának, a kis- és középvállalkozások tömeges megjelenésének vagyunk tanúi. Ezt a tendenciát időben felismerve bankunk 1989-ben létrehozott egy önálló kisvállalkozói és lakossági fiókot, hogy ezt az ügykört megfelelő pénzügyi szolgáltatásokkal lássa el. Áz eltelt négy év alatt ügyfélkörünk dinamikusan bővült: jelenleg közel 250 egyéni, kis- és középvállalkozó számláját kezeljük. Megyénk gazdasági jellegéből adódóan a vállalkozók jelentős része mezőgazda- sági magánvállalkozó. Az ágazatot és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipart érintő gondokra a kisebb tőkeerővel rendelkező kis- és középvállalkozók még érzékenyebben, reagáltak - számos újrakezdő vállalkozónk éppen nagyvállalati kapcsolatai miatt vált fizetésképtelenné. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ebben a partneri körben kevés az olyan vállalkozó, amelyik a kezdeti nehézségek után megerősödve jelentős forgalmat lebonyolító, hosszabb távon is prosperáló, gazdasági növekedést hordozó vállalkozássá válhat. A vállalkozások további segítése érdekében bankunk többféle kedvező hitellehetőséget kínál. Közvetlenül a privatizációhoz kapcsolódik az E-hitel és részletfizetési kedvezmény. Az E-hitelt belföldi magánszemélyek, társaságok, szövetkezetek, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására létrejött szervezetek vehetik igénybe előprivatizáció, vállalati, befektetői, illetve ÁVÜ-kezdeményezésű privatizáció céljából. 1991-ben az Európai Közösség Bizottsága pályázatot írt ki kisvállalkozói bankfiókok létrehozására és fejlesztésére. A Tolna Megyei Vállalkozói Központ pénzeszközeinek kezelésére, valamint az ehhez kapcsolódó hitelkeret elnyerésére a Kereskedelmi Bank Rt. szekszárdi fiókja is benyújtotta pályázatát, amelyet az illetékes bizottság elfogadott, így bankfiókunknak nyílt lehetősége a fejlesztésre, illetve a PHARE-program pénzeinek kezelésére. A kedvezményes hitel felvételére olyan önálló kis- és középvállalkozó jogosult, akinek beruházása a régióban valósul meg. A kölcsön elsősorban közép- és hosszúlejáratú beruházásokra vehető igénybe, de legfeljebb 20 százaléka forgóeszköz vásárlására is felhasználható. Föld vagy épület vásárlására csak abban az esetben fordítható, ha az az aktív üzleti tevékenység feltétele. Spekulációs befektetéshez, bérbeadáshoz, tulajdonnöveléshez, privatizációhoz azonban nem vehető igénybe. Az eltelt 1 év alatt mintegy 200 millió Ft PHARE-hitelt adunk ki, az idén - információink szerint - újabb kihelyezhető forrásokhoz jutunk. Az említetteken kívül a kisvállalkozók beszerzéseinek finanszírozásához külföldi kormányok által biztosított hitellehetőségek is rendelkezésre állnak: német tartományi, finn, svéd, olasz, koreai és francia kormányhitelek formájában. E hitelkonstrukciók igénybevételi lehetőségeiről a kisvállalkozói és lakossági fiókunkban részletes tájékoztatókkal állunk ügyfeleink rendelkezésére. Nemrégiben nyílt meg a japán hitelkonstrukcióhoz kapcsolódó jegybanki forrású kisvállalkozói hitellehetőség, ami a finanszírozható cél, a futamidő, és a kamat szempontjából egyaránt igen kedvező. Bankunk üzleti alapon nyújtott hitelekkel segíti a vállalkozókat. A vállalkozók támogatásnak azonban van egy intézményes formája: a Megyei Vállalkozói Központ. Ezért Hahn Csabától, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatójától kérdezem, hogy az alapításuk óta eltelt idő alatt milyen tapasztalatokat szereztek a vállalkozók támogatása terén, s ennek alapján milyennek látja a megyei kis- és középvállalkozások helyzetét, jövőjét? Mása „csodái”, avagy figyeld meg a természet törvényeit! Mitől javult a vérkép, hova tűnt a vesekő? Hónapok óta kísért a gondolat, hogy újra írjak Másáról azaz Marija Gladszkaja kijevi természetgyógyászról, aki Magyarországon dolgozik. Amikor először írtam „boszorkányos tetteiről", azt szerettem volna érzékeltetni, hogy valami olyan tudás birtokában van, ami nem adatik meg minden embernek. Tény az is, hogy túl sokan vannak, akik visszaéltek az emberi bi- zalomal. Egyre gyakrabban találkoztam olyan ismerősökkel és idegenekkel, akik Mása gyógyító kezeire hivatkozva mesélték betegségükből való kilábalásuk történetét. Bevallom, hitetlenül és kissé értetlenül hallgattam őket kezdetben, de mert semmi érdekük nem fűződött ahhoz, hogy túlzásokba essenek, így las- san-lassan magam is közelebb kerültem hozzájuk. Egészen csekély ismereteim vannak a bioenergiáról, az emberi auráról és azokról a gyógyító kezekről, melyek eszközül szolgálnak a kozmikus erőknek. Érdeklődésem, beállítottságom, világnézetem folytán azonban könnyen befogadójává leszek olyan dolgoknak, amelyek a másik ember megsegítését szolgálják, így aztán elhiszem egy szekszárdi lakosnak, hogy az elég gyakori fejfájását Mása szüntette meg. Miért állítaná az ellenkezőjét? Jobb lett a közérzete, nagyobb a munkabírása. Nem gyógyszerekkel, hanem például agyaggal... Arról a vízről sincs közelebbi információja, amit innia kellett. A zombai Sz. L.-né is fogyasztotta ezeket, akinek története bonyolultabbnak tűnik. Véréből egyszerűen eltűnt a vas. A néni egészségi állapota olyan rossz lett, hogy „jártányi ereje sem maradt". Végső kétségbeesésekor hallottak Másáról. Felkeresték. Akik ismerték őt betegségében, most ámul- nak a csodán! Egy másik fiatalember sem hívő lélekkel közeledett Másához, hanem szerette volna elkerülni a vesekövet eltávolító műtétet, amire orvosai már előjegyezték. Ekkor találkozott Másával. Mondhatni, örökké áldani fogja ezt a pillanatot. Se műtét, se pedig vesekő! Mit tett Mása? Néhány „kezelés" és ... Hasonló „kezelés" elegendő egy mohácsi kislánynak, aki hat éves koráig nem tudott beszélni. Megkeresték Mását és most a gyerek megtudja szólítani az anyját, apját. Mit tett, mit tesz Mása? Akik általa gyógyultak, egyszerűen fogalmaznak és derűs arccal adnak választ, hogy CSODÁT! A kezelésekről annyit mondanak, hogy behunyt szemmel ülnek, vagy fekszenek és kimondhatatlanul kellemes érzés járja át testrészüket, amely fölött éppen áthalad Mása keze. Az otthoni kúrát mindenki pontosan betartotta és betartja. A gyógynövényekből készült italokon át az agyagfogyasztáson keresztül a „megtisztított víz" ivásán át sok-sok mindent megtesznek, Mása utasítása, javaslata szerint. A „csodák" sorát lehet folytatni és mind többen lesznek, akik e példák hatására kopogtatnak Másához. Mása sincs könnyű helyzetben, hiszen nem okoz tapintásával érzékelhető fájdalmat, ami néha a masszázsokkal jár. Nem csontkovácsként közeledik a beteghez, hanem ... Hite, meggyőződése, vallása szerint ő csupán közvetítője a gyógyító ERŐ-nek energiának, amit TERMÉSZET-nek, vagy ha tetszik ISTEN-nek nevezhet mindenki, aki olyan bajban van, hogy reménye sincs a földi élethez. Mitől javult a vérkép, hova tűnt a vesekő? ... nem folytatom. Számtalan betegségből szabadította meg azokat, akik benne bíztak. Ilyen hívás alkalmával került Szekszárdra a Mezőgazdasági Kombináthoz, ahol kedve szerint berendezett szobában kínálhatja hely- lyel a gyógyulni akarókat, akiknek talán meggyőződése a szent ágostoni gondolat: „A csodák a természet törvényeinek nem mondanak ellent, csupán annak a tudásnak ami a természetről szól". Decsi Kiss János Rejtett értékeink Krammer János munkássága Vannak nevek, amelyek méltatlanul merültek a feledés homályába, s ha ma ismeretlenül is csengenek, a maguk korának meghatározó, alkotó egyéniségei voltak. Ránk nézve szomorú, ha ma már nem jutnak eszünkben, s a megbecsülésben még arra a szintre sem érnek el, hogy szerény lexikon-címszó őrizze jó emlékezetüket. Krammer János szinte példaszerűen figyelmeztet minket. Mecseknádasdon (az akkori Püspöknádasdon) született 1852-ben az ottani kántortanító harmadik fiaként, atyja kezdettől benne látta követőjét. Pécsett a középiskolát és a tanítóképezdét látogatva oly szép eredményt mutatott, hogy Dőry Béla császári és királyi kamarás gyermekei nevelését bízta rá. Két év alatt megfelelő összeget gyűjtött a továbbtanuláshoz, így 1875-ben kitüntetéssel végezte a fővárosban a Paedaggogu- mot, azaz polgári iskolai tanár lett. Egy év múlva - alig 24 évesen - őt bízták meg az akkor indult szekszárdi polgári iskola igazgatásával - talán éppen Dőry közbenjárására. Ha szerepet is játszhatott a magas pártfogó ajánlása, any- nyi bizonyos, hogy nem méltatlant juttatott e fontos állásba. Szekszárdon előtte már évtizedekig gyűjtöttek egy tervezett gimnázium létesítésére, de Dömötör János tanfelügyelő javaslatára azonban a mezővároshoz jobban illő polgári iskolát valósították meg a pénzből. A megnyitáson megjelenő Trefort Ágoston kultuszminiszter ittlétével bizonyította az ügy fontosságát. Kovács Dávid, az iskola egyik jeles tanára nekrológjában így emlékezett: „A te küzdelemteljes, munkás életed legszebb része, leghosz- szabb része a mi körünkben, a mi szemünk előtt folyt le. Mint ifjú kerültél ide, álltái a mi szerény iskolánk bölcsőjéhez régen, s tested-lelked minden erejével, nemes szíved egész melegével őrizted, támogattad, vezetted a rád bízott csecsemőt, iskolánkat, hogy fejlődjék, erősödjék, és hivatását városunk s hazánk javára annál tökéletesebben betöltse". S hogy ezek nemcsak puszta szavak, jól mutatja az a néhány kiragadott név, akik Krammer igazgatósága alatt itt végezték tanulmányaikat: Dienes Valéria, az első magyar professzomő, Leopold Lajos, a világhírű szociológus, Holub József történész, egyetemi tanár, Vendel István, városunk polgármestere, a királyi törvényszék elnöke, a járásbíróság elnöke, s mellettük számos ügyvéd, tanár, tanárnő, többek között Babits Angyalka, a költő testvére is. Az igazgatónak - főleg 1889-ben - többször kellett megvédenie intézményét szavakkal és tettekkel egyaránt. Az utóbbiak közé tartozott, hogy kezdettől rendszeresen tanítottak latin nyelvet - biztosítva ezzel az átmenetet a gimnáziumba, majd 1896, a gimnázium megindulta után a modern nyugati nyelveket, köztük, elsősorban a franciát oktatták. Jellemző, hogy meg bukott, eltanácsolt diákjaik között is oly híresség akad, mint Hegedűs Gyula, aki a maga idején az ország egyik legismertebb színésze volt. Több mint három évtizedig, 32 évig végezte fáradhatatlanul munkáját Krammer János, méghozzá úgy, hogy az 1920-as évek végén volt tanítványai nemcsak emlékeznek rá, hanem gyűjtést rendeztek és síremléket állítottak tiszteletére az alsóvárosi temetőben. Halála, amely 85 éve, 1908. június 10-én a budapesti Szent János kórházban vetett véget életének, mélyen lesújtotta a megye és a város értelmiségét. Temetésén, amelyen a főispán, az alispán mellett az összes hitfelekezet papja, az összes iskola jelen volt, külön kocsin szállították a nagyszámú koszorút. így, évtizedek múltán is megállapíthatjuk, hogy Szekszárd arculatán jótékonyan ott van ma munkájának kezenyoma, s városunk történetében jeles szerepet vitt a kulturálódás ügyében. Dr. Töttős Gábor Nézzünk alaposan, mélyen a dolgok fenekére Fotó: Degré Gábor
