Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05 / 129. szám

1993. június 5., szombat GAZDASÁG «ÚJSÁG 5 Bevételeink, kiadásaink az első negyedévben A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága közre adta első negyedévi tájékoztatóját, amelyben többek között a lakosság életkörülményeiről, azon belül a lakossági készpénzforgalom, a betétek, a hitelek alakulásáról olvashatunk figyelemre méltó adatokat. Ez utób­biakat adjuk közre az igazgatóság jóvoltából. A lakosság bevételeiről A MNB adatai szerint 1993. I. negyedévben a lakosság személyi jövedelem formájá­ban 4,3 milliárd, a társada­lombiztosítás kifizetései révén pedig majd félmilliárd forint készpénzbevételhez jutott. Az előző év azonos időszakához képest a készpénzbevételek személyi jövedelmek esetében 3,8, a társadalombiztosítási ki­fizetéseknél pedig 61,5%-kal nőttek. A személyi jövedelem kifizetések kismértékű növe­kedésében valószínűleg sze­repe volt az érintett gazdál­kodó kör létszámcsökkenésé­nek. E két fő bevételi forráson kívül a lakosság még más le­hetőségeket is megragadott jövedelme gyarapítására, amelyek közül ki kell emelni a magánvállalkozók részére tör­tént kifizetéseket és a felvásár­lásból befolyt összegeket. Ta­valyhoz képest a magánvál­lalkozók részére történt kifize­tések 61,2%-kal, a felvásárlás­ból származó bevételek 7,9%-kal nőttek. Általában az elsődleges készpénzbevételi források esetében növekedés tapasztalható. Ezzel szemben a lakosság deviza-eladásának értéke a tavalyi év hasonló időszakához képest majd a felére visszaesett. Az elmúlt negyedévben a lakosság szükségletei fedezé­Nyugodtan ki lehet tenni a táblát az ország kapujára: az állami vagyon eladó! Vannak gyárak, üzemek, amelyekre az Állami Vagyonügynökség, il­letve hivatalos megbízottai keresnek belföldön, külföldön fizetőképes vevőt, másokat akár maguk is alkalmazottak is megvehetnek, ha úgy érzik, hogy érdemes pénzt fektet­niük a saját üzemükbe. Ezt a privatizációs lehetőséget egy­szerűen csak „önprivatizáció­nak" nevezi a szakzsargon. Mi is ez a vállalati kezde­ményezésű, egyszerűsített privatizáció?, Az eljárás azon alapszik, hogy az Állami Va­gyonügynökség valamelyik szakértő céggel keretszerző­déseket köt arra, hogy a válla­latok saját maguk kezdemé­nyezte privatizációját meg­szervezze, az átalakulás és el­adás folyamatát irányítsa. Egyben megállapodnak a ve­vőnek folyósítható hitelek formájáról, a részletfizetés le­hetőségeiről is. A szakértő pá­lyázatot hirdet a privatizá­lásra, értesíti mindazokat a pénzintézeteket, amelyek az egzisztencia hitel lebonyolítá­sában részt vesznek. Ha a pri­vatizálásra kerülő vagyontár­gya tanácsi alapítású vállalat sére és a különböző befizeté­sek teljesítésére közel 7 milli­árd forintot költött, 20,3%-kal többet, mint az előző év azo­nos időszakában. Ezen belül a legnagyobb tételt a gazdál­kodó szervezetek áruértékesí­tési, vendéglátó és szolgáltató tevékenysége ellenértékeként fizetett 4,3 milliárd forint je­lentette. Ez az összeg 11,3%-kal volt több, mint a ta­valyi. Igen jelentősek voltak még a különféle jogcímeken a gazdasági szervezetek és a magánszemélyek részére tel­jesített 2,5 milliárd forint ér­tékű befizetések is, amelyek 39,7%-kal haladták meg a ta­valyi szintet. Az ellátásra és a különféle befizetések teljesíté­sére fordított összegeken túl a lakosság az elmúlt negyedév­ben pénze befektetésére, il­letve tartalékképzésre is köl­tött. A lakossági értékpapír- és valutavásárlások értéke ugyan mindkét esetben mint­egy fele volt a tavalyinak, vi­szont megnőtt a hagyomá­nyos betétekben elhelyezett összeg. A lakossági betétekről Az OTP Kereskedelmi Bank Rt. és a takarékszövetkezetek együttes adatai szerint 1993. március 31-én a lakossági be­tétállomány összege 12,6 mil­liárd forint volt, közel 600 mil­lióval több, mint az év elején. Összehasonlításképpen: az része, akkor az eljárásba ter­mészetesen bevonják a jog­utódot, az önkormányzatot is. A befektetők általában kö­zel sem rendelkeznek akkora készpénzzel, amennyi egy-egy gyár, vagy üzemrész megvételéhez kellene, ezért a bankoké a további szerep. A vevők többsége arra számít, hogy igénybe veheti a rendkí­vül kedvezményes kamato­zású egzisztencia hitelt, de a döntés joga végül is a pénzin­tézetek kezében van. Joggal kérik a jelentkezőktől, hogy valamennyi saját pénzzel is „beszálljanak" az üzletbe, hi­szen igazán csak akkor koc­káztat valaki, ha nemcsak az állam zsebére vállalkozik. Le­galább a vételár 15 százaléka az az összeg, ami már tárgya­lási alapnak számíthat a ban­károk asztalánál. Ezt a pénzt nem feltétlenül kell bankbe­tétből elővenni, elfogadnak kárpótlási jegyet is. Ha a jelentkező hitelképes­nek bizonyul, akkor a pénzin­tézet szándéknyilatkozatot ad a pályázónak, amelyet hitelí­gérvénynek neveznek. Ez az ígérvény adott esetben millió­kat érhet: egyrészt igazolja a megfelelő saját tőkerész meg­létét, másrészt megjelöli az előző év azonos időszakában a lakossági betétek 73 millió forinttal nőttek. A betétállo­mány idei nagy mértékű nö­vekedéséhez hozzájárult az értékpapír-piacról a hagyo­mányos betétekbe történő pénz-átáramlás, valamint a létfeltételek romlása, ami a családokat tartalékok képzé­sére ösztönözte. Az év első há­rom hónapjában a betéteken belül a forintmegtakarítások jobban nőttek, mint a deviza­megtakarítások. Az OTP in­formációi szerint az I. ne­gyedév folyamán a forint­megtakarításokon belül szinte valamennyi betétforma állo­mánya nőtt, de legnagyobb mérvű volt a növekedés a fo­lyószámla és a takaréklevél betétek esetében. A betételhelyezés időtarta­mát tekintve az év első három hónapjában jelentősen nőtt a tartós lekötésű betétek és még inkább az éven belüli betétek állománya. (A tavalyi év ha­sonló időszakában a tartós le­kötésű betétek csak kis mér­tékben emelkedtek, az éven belüli lekötésűek pedig csök­kentek.) A lakossági hitelekről A lakosság hitelállománya március végén 5,2 milliárd fo­rintot tett ki, 108,4 millióval kevesebbet, mint az év elején - szemben a tavaly első ne­gyedévi 570,2 millió forintos csökkenéssel. Az a tény, hogy a hitelállo­mány kevésbé csökkent, mint tavaly, egyrészt azzal magya­rázható, hogy idén a hosszúle­járatú hitelállomány csökke­nése 23%-a volt a tavalyinak. Másrészt az év első három hónapjában rövidlejáratú hite­lek 9,9 millió forinttal nőttek, míg az előző év hasonló idő­szakában 54,9 millióval csök­kentek. Az OTP információi szerint a hosszúlejáratú hite­ahhoz rendelt hitelösszeget is. Az ígérvény tulajdonképpen a „belépőjegy" a pályázathoz, mert csak ennek birtokában fogadják el a jelentkezést a privatizáció lebonyolítói. A pénzintézetek a hitelké­relmeket nem automatikusan teljesítik. Előbb alaposan megvizsgálják a jelentkezők felkészültségét, üzleti elképze­léseit, piacpolitikai terveit, s erre a benyújtástól számított 30 munkanap áll a rendelke­zésükre. Ha olyan nagy ösz- szegről van szó, amelyhez a Hitelgarancia Rt. jótállása kell, akkor további 15 munkanapra van szükség a döntéshez. Ezt érdemes számításba venni, mert könnyen megeshet, hogy valaki kifut a pályázati határ­időből. Tudni kell: a Hitelga­rancia RT. csak akkor foglal­kozik a kérelemmel, ha a pá­lyázó pénzintézetes igazolja, hogy a jelentkező a részvény- társaságot megillető egyszeri és vissza nem térítendő keze­lési díjat befizette a bank pénztárának. Ezt a kezelési dí­jat nem lehet vissza kérni ak­kor sem, ha a garanciakérel­met elutasítják. Bácskai Tamás Ferenczy-Europress lállomány tavalyinál kisebb mértékű csökkenésében sze­repet játszott az önerős tele­fonhálózat kiépítéséhez kap­csolódó kedvezményes hite­lek nyújtása, illetve a régi fel­tételű hitelek esetében az a tény, hogy a bázisidőszakban a harmadolt és a felezett hite­leket sokan fizették vissza. A rövidlejáratú hitelek növeke­dése pedig - szintén OTP in­formációk szerint - egyrészt arra vezethető vissza, hogy a személyi hitelek felvételét je­lentősen megemelte a február 1-jével végrehajtott kamat- csökkentés. Másrészt több vál­lalkozó vett fel jelentősebb áruvásárlási hiteleket gépko­csivásárlás fedezésére. A lakás­építésekről Az év első negyedében - az előző év hasonló időszakához viszonyítva - tovább csökkent a lakásépítések száma a me­gyében. Összesen 44 új lakást vettek használatba, 34-gyel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az átadott lakások több, mint 68 százaléka váro­sokban, 31,8 százaléka pedig községekben épült. A lakásé­pítések visszaesése a városok­ban erőteljesebb volt, mint a községekben. Az első ne­gyedévben 53 új lakásépítési engedélyt adtak ki a megyé­ben. Romlott az életszínvonal Összességében a hitel-betét folyamatok arra mutatnak, hogy tavaly óta tovább rom­lott az életszínvonal, az embe­rek egyre kevesebb pénz for­dítanak lakásvásárlásra és épí­tésre, valamint fogyasztási cikkekre is mind kevesebbet költenek. Ugyanakkor a létfel­tételek romlása takarékosko­dásra, tartalékok képzésére ösztönzi a családokat. London Első ízben kap hitelt egy orosz magáncég a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól. A Cser- nagorszkoje nevű orosz-ame­rikai olaj- és gázipari vegyes vállalat 40 millió dollár köl­csönt kap az EBRD-től. A cég elsősorban kőolajkutatással és termeléssel foglalkozik. A kölcsönt berendezések vásár­lására és arra fordítja, hogy termelésbe állítson Nyugat- Szibériában egy 85 millió hordó tartalékkal rendelkező olajmezőt. A bankok zömében lezajlot­tak az éves közgyűlések, nyil­vánosságra kerültek a mérle­gadatok, a nyereség vagy a veszteség összegei. A főleg külföldi érdekeltségű kis- és közepes bankok jó eredmé­nyeinek titka, hogy módjuk­ban volt üzletfeleiket alaposan megrostálni, kiválogatni, ügy­félkörükben csak a legered­ményesebb magyar vállalato­kat tartották meg. Ráadásul ezek a bankok már az új rend­szer szülöttei, külföldi tulaj­donosaik nem voltak kényte­lenek a korábbi, állami gazda­ságpolitikai meggondolások­ból üzletileg megalapozatlan hiteleket nyújtani. A sivár üzleti eredmények nyilvánosságra kerülésével egyidejűleg kezdődött el a kormányzat sajtóvitája a brit Financial Times budapesti tu­dósítójának cikkével. Nicholas Denton azt állította, hogy a két legnagyobb - egyébként privatizálásra kijelölt - ma­gyar bank fizetésképtelen. Ez nem volt éppen a betéteseket megnyugtató megállapítás, akiket már tavaly megingatott néhány bank csődje, vagy at­A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 134,09 136,89 ausztrál dollár 58,45 59,69 belga frank (100) 264,36 269,02 dán korona 14,19 14,45 finn márka 15,99 1639 franda frank 16,13 16,41 görög drachma (100) 39,85 40,69 holland forint 48,44 49,30 ír font 132,31 134,91 japán yen (100) 81,04 82,24 kanadai dollár 67,87 69,27 kuvaiti dinár 287,25 292,75 német márka 5432 55,28 norvég korona 12,81 13,05 olasz líra (1000) 59,42 60,70 osztrák schilling (100) 772,47 786,07 portugál escudo (100) 56,54 57,64 spanyol peseta (100) 6936 70,88 svájci frank 60,84 61,92 svéd korona 12,05 12,31 USA dollár 86,80 88,36 ECU (közös piac) 105,97 107,93 A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának növelését nagy­mértékben akadályozza az OECD számos országában erőteljesen támogatott ha­sonló termékek versenye - ál­lapítja meg a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének egy most meg­jelent tanulmánya. Az OECD-tanulmány a kö­zép- és kelet-európai orszá­gok, valamint a volt Szovjetu­nióból alakult független köz­társaságok és Kína mezőgaz­daságának helyzetét vizsgálja. Egyebek között arra a követ­keztetésre jut, hogy a piac- gazdasági áttérés terén Ma­gyarország a mezőgazdaság­ban is jelentős lépéseket tett, de nagy nehézségekkel küzd. A jelentős dotációkkal támo­gatott nyugat-európai mező- gazdasággal a magyar agrár­termékek központi támogatás nélkül csak úgy tudnak verse­nyezni, ha mind a termelés­ben, mind a termékek feldol­gozásában tovább növelik a hatékonyságot - állapítja meg a tanulmány. Az elemzés be­számol a mezőgazdasági ter­melés és a feldolgozó ipar visszaeséséről, a mezőgazda­ságban jelentkező, az országos átlagnál magasabb munka- nélküliségről, bár a termelés elmúlt esztendei csökkenését jelentős mértékben a szára­zságnak tulajdonítja. A má­tól való kalandos megmene­külése. Ha a kívülálló tárgyi­lagosságával vizsgáljuk is a magyar nagybankokat, nyu­godtan kimondhatjuk: a vi­lágméretű és a magyar recesz- szió, illetve gyakorlatlanságuk rovására írhatók kisebb meg­ingásaik, s nincs okunk arra, hogy bizalmunkat, vagy betét­jeinket megvonjuk tőlük. A lakossági takarékbetétek egyáltalán nincsenek veszély­ben, hiszen azokra teljes ösz- szegű állami szavatosság vo­natkozik, a hitelkonszolidá­ciós folyamatban pedig - ha némi veszteséggel is -, de a nagy összegű kétes, vagy be­hajthatatlan követelésüktől megszabadultak a pénzintéze­tek. Jelentős tartalékokat tet­tek félre a költségvetés gondo­san „legombolt" zsebeibe a mégis bajba kerülők megsegí­tésére. Már csak azért sem volt igaza Denton úrnak, mert a cikkében említett nagybanko­kat sehol a világon nem hagyja csődbe jutni sem a bankári közösség, sem az ál­lam. Azért sem, mert egy ilyen bukás általában ásná alá a bankokba, a betételhelye­„Fantomcégek" Romániában 20 ezer „fantomcég" műkö­dik Romániában - mondotta gazdasági vezetőkkel lezajlott kolozsvári találkozóján Nico- lae Vacaroiu, román minisz­terelnök. Kijelentette, hogy a kormány egyik legsürgősebb feladatának tekinti a pénzügyi és termelési fegyelem megte­remtését, amihez az első lé­pést a kereskedelmi társasá­gok - vállalatok - pontos te­vékenységének meghatáro­zása jelenti majd. Manapság egy-egy címen vállalatok tu­catjai működnek, törvényelle­nes módon „termelik" az adó­csalást, a szabálytalan keres­kedelmi ügyleteket - fejtette ki Vacaroiu. Például több, mint 70 ezer társaság folytat import-export tevékenységet anélkül, hogy lenne külkeres­kedelmi szakembere. gyár kormány mezőgazdasági politikájáról szólva az elemzés leszögezi: a kormány a mező- gazdaság átalakítása terén is azt tűzte ki célul, hogy az ága­zat megfeleljen az Európai Közösséghez történő jövőbeni csatlakozás feltételeinek. „A kinyilvánított cél az, hogy ha­tékony és a külfölddel ver­senyképes agrár-ágazatot alakítsanak ki, figyelembe véve az átalakítás szociális következményeit is" - szögezi le az OECD kiadványa. Ennek az ágazatnak a piacgazda­ságra kell orientálódnia, s eh­hez a kormányzat elsősorban az infrastruktúra megteremté­sével és az intézményi keretek kialakításával akar segítséget nyújtani. A tanulmány megállapítja, hogy napjainkban a magyar mezőgazdaságban egyszerre vannak jelen kollektív gazda­ságok és „igen kicsiny ma­gángazdaságok". A kisterme­lést nem ösztönzik, a cél a 30- 250 hektáros magángazdasá­gok kialakítása, a privatizálás meggyorsítása. A tanulmány részletesen ismerteti a privati­zálási folyamatot, szól a me­zőgazdaság finaszírozásáról, az élelmiszeriparról, s egye­bek között arra a következte­tésre jut, hogy a versenyké­pességhez jelentősebb átalakí­tásokat kell végrehajtani a termelés és a feldolgozás szerkezetében is. zésbe, a szervezett megtakarí­tásokba, s azok esetleges gaz­dasági visszaforgatásába ve­tett bizalmat. Furcsa, de érthető módon, mindazok a hátrányok, ame­lyeket a hitelkérelmezők - a maguk szemszögéből joggal - kifogásoltak, ma a betétesek biztonságát szolgálják: a nagy különbség a betéteseknek fize­tett és az adósoktól kapott kamatok között; az óvatos hi­telezés és a nagyobb kockáza­tok kerülése; a legkülönbö­zőbb biztosítékok kikötése. Az elmúlt évben vezették be a be­tétesek biztonságát szolgáló hitelgarancia alapokat, s rövi­desen hatályba lép a kötelező betétbiztosítási rendszer. Eb­ből is kitűnik, hogy az elmúlt két esztendőben a néhány ki­sebb bankban fellépett súlyos zavarokból sókat tanultak a bankokat felügyelő állami in­tézmények. S mivel a legtöbb adós, vagy hitelkérelmező mára egyben betétes, vagy folyószámla-tu­lajdonos is, talán megtanulnak az ügyfelek megértéssel visel­tetni a banküzlet szempontjai iránt is. Bácskai Tamás Kárpótlási jegyek Csökken az árfolyam Várhatóan a közeljövőben bővül a kárpótlási jegyért megvásárolható értékpapírok köre, az Állami Vagyonügynökség ezzel is privatizá­ciós kínálatát igyekszik szélesíteni. Az igazgatótanács legutóbbi ülésén döntött arról, hogy egy-egy cég értékpapírjának eladá­sakor a szakmai befektető lehetőleg csak 50 százalék plusz 1 részvényt vásárolhasson azért, hogy nagyobb vagyon maradjon az ÁVÜ-nél, egyebek között a kárpótlási jegy­részvénycsere kínálatának bővítésére. Ezen túl az ipari vállalatok esetében 10, az élelmiszeri­pari cégek esetében pedig 20 százaléknyi rész­vényt különítenek el, amelyet kárpótlási je­gyért lehet megvásárolni. Mindezt Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igaz­gatója annak kapcsán mondotta tegnap, hogy a kárpótlási jegyek készpénzes vásárlását több brókercég felfüggesztette. A kárpótlási jegyek árfolyama az utóbbi időben meglehetősen alacsony, amiben speku­latív elemek is szerepet játszanak. Az immár 60 százalék alatti árfolyam likviditási zavarokat okozott a piacon - fejtette ki az ÁVÜ ügyve­zető igazgatója, aki közölte: 1993. második ne­gyedévében az ÁVÜ összesen 14 társaság részvényeinek egy részét akarja nyilvánosan kibocsátani, illetve egy részét kárpótlási jegyért felajánlani. Önprivatizáció Göröngyös út vezet a pénztárig AZ OECD a magyar mezőgazdaságról Aki itt hitelt kér, amott betéttulajdonos Biztonságos - a bankbetét? I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents