Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. június 26., szombat Csurkisták Tolnán --------------------------------------------------------------------------------- • A helyi MDF-nél nincs pártszakadás A korszakalkotó egyénisé­gek neve - sokszor már éle­tükben - fogalommá válik, s követőiket, utódaikat, epigon- jaikat is róluk nevezik el. Darwinisták, leninisták, pető- fieskedők, stb. A szótár most bővült, mert megjelentek a csurkisták. Csurka István kö­vetőiről van szó, akik ország­szerte létrehozták a Magyar Út köröket, majdpedig ki­lépve a legnagyobb kormány­pártból, a miniszterelnök, An­tall József vezette MDF-ből, megalakították a Magyar Igazság Pártot. Milyen hatással vannak a „nagypolitikai" változások a „kispolitikára", hogyan csa­pódnak le az országos prob­lémák helyi szinten, kettévá­lik-e a tolnai MDF is, vagy ha nem, kit követ: Antalit vagy Csurkát? A kérdésekkel a vá­rosi szervezet elnökéhez, Ta­kács Istvánhoz fordultam. — Nics pártszakadás Tol­nán, szóba sem került - vála­szolta. — Egészen a közel­múltig sokan támogatták Csurka Istvánt a helyi szerve­zet tagjai közül. Sőt, azt is el­árulhatom, hogy érzelmekben többen most is egyetértünk vele, de az idő bebizonyította, hogy érzelmi alapon politi­zálni nem lehet. Ma helyi és országos szinten is, a helyzet­nek megfelelő, reális, racioná­lis politizálásra van szükség. — De gondolom, a történtek mégiscsak megzavarták a tagsá­got. Senki sem akart „átállni'"? — Beszédtéma mindaz, ami történt mind a mai napig, de szervezeten belül fel sem merült, hogy valaki Magyar Utas, vagy a Magyar Igazság Párt tagja legyen. Viszont tu­domásom van arról, hogy le­galább tíz Magyar Utas van Tolnán, ők azonban nem szer­vezettek. Köztünk az MDF-ben nem volt vita, hogy merre tovább, hisz mi nem változtunk, ellenben Csurka István politikája olyanná vált, amit már nem lehet vállalni.-Wy­Gazdabolt, nemcsak városatyáknak ti Egy hely, ahol már megtörtént a tulajdonosváltás A városházával szemben új gazdabolt nyűt Tolnán, a Hő­sök terén - természetesen nemcsak városatyáknak. Az egykori Hága-féle vasboltot a háború után államosították, most pedig árverésen értékesí­tették az épületet. (A köz­benső időben a helyi Áfész működtette.) Új tulajdonosa, a Favorit Kft. bérbe adta a Wi-Wi Kft.-nek, mely cég Gazdaboltot rendezett be benne. Az üzletvezető, Paulóni Já- nosné elmondta, hogy náluk minden megtalálható, ami a ház körüli munkák elvégzé­séhez szükséges, a vetőma­goktól, a festékeken át, a kerti kisgépekig. Véget ért egy fejezet, a bolt, némi kényszerszünet, némi zárva tartás után, tulajdonost váltott. Az átalakulás itt meg­történt. Természetesen a hiva­talos ügyintézés még folyik a háttérben, de ami örvendetes és szemmel látható: az egység üzemel. Bárcsak az élet minden terü­letén ilyen eredményeit érzé­kelhetnénk a rendszerválto­zásnak! Chochol Erzsébet Folyik-e valami a szögesdrót mögött? Látogatóban a Benz-Oil Kft. telepén (Folytatás az 1. oldalról.) — A második vizsgálatot az idén mi magunk csináltuk, még az üzembehelyezés előtt. Öt talajvizsgálati próbafúrást végeztünk, a tárolótartályok közvetlen közelében. Mi sem találtunk szennyezést, sem a talajban, sem a felszínen. És ne gondolja, hogy a szakhatósá­goktól megkapjuk az engedé­lyeket, ha valami nem stim­melt volna. — A Környezetvédelmi Felügyelőség további 9 figye­lőkút fúrását írta elő. Ezek is elkészültek. Negyedévenként mintákat veszünk belőlük la­boratóriumi vizsgálatra, de mi magunk is naponta ellenőriz­zük egy egyszerű, de megbíz­ható módszerrel az esetleges szennyeződés megjelenését. Egyébként a közeli jövőben még fejlettebb, számítógépes biztonsági rendszert szeret­nénk kialakítani. — Még valami. Ez a bázis nem úgy épült, mint oly sok szocialista alkotás. Itt még az irodafalak vakolata is szikrá­zik, annyi benne a cement. A tartályok betonalapra épültek és betonkockákból emelt fala­zattal vannak körülvéve. A tartályok körül így egy-egy körfolyosó húzódik. Az eset­legesen szivárgó olaj azonnal megjelenne ebben a folyosó­ban és rögtön intézkedhet­nénk. A folyosóba kifolyó anyag kb. 98 százalékát vissza lehetne nyerni. A tartályok szintjét is naponta mérjük. Félévente a csővezetékek nyomáspróbáját is elvégez­zük. Végezetül: higgye el, ha itt csak néhány ezer liter olaj elfolyik, az részben a cégnek nem kis veszteség, nem be­szélve rólam, mert én ugyebár azonnal vehetném a kalapo­mat ... — Remélem sikerült meg­nyugtatnia valamelyest a •közvé­leményt. Az előbb néhány ezer li­ter olajat egyszerűen „lecsak- ozott". Mégis mennyi a tárolóka­pacitás? — Mondjuk úgy, hogy több millió liter. — Hűha! Ezt még a Jockey is megirigyelhetné. És mi lesz Tol­nából, ha ez felrobban? — Jelenleg csak olajat táro­lunk, benzint még nem, TNT-t meg nem is fogunk... De ezek a tartályok úgy vannak megépítve, hogy gyakorlati­lag nem gyulladhat meg a benne levő anyag. A tárolás során biztosan nem, a tartály feltöltése, illetve a belőle való szivattyúzás közben jelent­kezhet esetleges veszély, kizá­rólag emberi mulasztásból adódóan, (Persze szigorú tűz- rendészeti szabályok vannak a telepen.) Az a véleményem, hogy komoly kárt csak háború esetén egy bomba telitalálat, ületve egy szabotázsakció okozhat. De szerencsére ezekre nagyon kevés az esély. — Önök nemrégiben egy igen nemes, üdvözlendő gesztust tet­tek a városnak. Jelentős összege­ket ajánlottak fel különböző in­tézményeknek. Mégis, egyesek ta­lán némi lekenyerezési szándékot is látni vélhetnek ebben az akció­ban. — Nem hiszem, hogy van­nak ilyen emberek, ha mégis, akkor ezt nem gondolhatják komolyan. A hatóságokat nem hiszem, hogy meghatja, ha mi mondjuk kerti székeket ajándékozunk az időseknek. Az engedélyeket szigorú kri­tériumok teljesítéséért adják, így volt ez a mi esetünkben is. Az viszont tényleg nem mindegy, milyen a cégünk megítélése a városban, ahol dolgozóink és családtagjaink is élnek. — Azért az ilyen „felajánlá­sok" nem szokványos dolgok. — Ebben téved. Azok a cé­gek, akiknek van miből adni, adnak is. Az ilyen közcélú fel­ajánlásokat le lehet írni az adóalapból (az APEH hozzá­járulásával). A mi esetünkben legfeljebb az összeg nagysága nem általános. — Mely intézmények része­sültek „adományokban"? — Úgy gondoltuk, azokat a területeket segítjük, amelyek általában a legjobban szen­vednek a pénztelenségtől. így pl. az egészségügy. A tolnai orvosi ügyelet készleteihez és egy műszer beszerzéséhez já­rultunk hozzá mintegy 100 ezer forinttal. Az oktatás is „szegény". A Bartók utcai óvoda gyermekkerékpárokat, az I. sz. általános iskola színes tv-t kapott. A kultúra is nehéz napokat él. Az ifjúsági közös­ségek kulturális tevékenysé­gét is támogatjuk 50 ezer fo­rinttal. Az öregek helyzetét nem kell ecsetelni. Videoleját- szót és kerti bútorokat kapott az öregek napköziotthona. A közbiztonság soha nem lehet elég jó, ezért a helyi rend­őrőrsnek hírközlő eszközök vásárlásához nyújtottunk anyagi segítséget. Biztosan sok területen lenne még helye a pénznek, reményeink sze­rint ha sikeres lesz a vállalko­zás, máskor is segítünk. — Azt hiszem, ennek min­denki örülne. A rászorulók, hogy segítenek rajtuk, a Benz-Oil Kft. kollektívája, hogy „megy" a bolt, és Tolna városa is, mivel a cég si­keres működése egyben a környe­zet védelmének is biztosítéka kell, hogy legyen. Sk Testületi ülés Tengelicen Soronkövetkező ülésü­ket június 28-án 17 órai kezdettel tartják a tengelici képviselők. Tárgyalnak majd a Tengelic Községért Alapítvány alapító oltira- tának módosításáról. (Mint ismeretes, a 100 ezer forint alaptőkével induló alapít­vány célja, hogy a helyi művelődést, egészségügyet és sportot támogassa.) Szó lesz továbbá az Általános Művelődési Központ mun­kájáról. (Az intézmény el­múlt tanévi beszámolóját Báli Józsefné igazgató ké­szítette el.) És sor kerül a testületi ülésen - a tervek szerint - a '93-as költségve­tés módosítására is. (Cél- támogatást nyert el a köz­ség az épülő tornacsar­nokra, és egyéb kisebb vál­toztatások is szükségeltet­nek, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon.) A napirendi pontok kö­zött szerepel még egyebek között a köztisztviselők ré­szére adható juttatásokról (étkezési hozzájárulás, stb.) szóló rendelettervezet megvitatása, valamint a szervezeti és működési szabályzat módosítása is. Fiirdöruhadivat A tolnai holtág vize tiszta volt, és partközeiben is térdig ért. Más volt persze a fürdőruhadivat is akkor - 1921-ben -, mint most, a monokini és a nudizmus térhódítása idején. Legyen már vége a bizonytalanságnak! Átalakulás, téeszelnökszemmel „A korpát drágábban kapjuk vissza a malomtól, mint amennyiért a búzát adjuk" A tolnai Aranykalász Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet új neve: Aranykalász Mezőgazdasági Termelő Szö­vetkezet. A változás nem ne­vezhető forradalminak, in­kább csak erőltetettnek. Ez a cég is azok közé tartozik, ame­lyeknek különösebb szüksé­gük nem volt a szövetkezetek kötelező megreformálására, mert szinte minden maradt náluk a régiben. Sőt, inkább károsnak, mint hasznosnak nevezhető az átalakulás és a vele járó zűrzavar, bizonyta­lanság. Ez derült ki Szűcs Já­nos szavaiból - aki immár „új típusú" elnök, ezelőtt meg húsz éven át „régi típusú" volt -, amikor irodájában fogadott. — Hányán váltak ki a szövet­kezetből, és mennyi területet vit­tek ki? — Az összterületünk 3100 hektár - válaszolt az elnök -, négy aktív és hat nyugdíjas tagunk vált ki, s ha megkapják majd a részaránytulajdont, melynek átadása a földkiadó bizottság feladata lesz, körül­belül 15 hektárral leszünk „ szegényebbek". — Akik kiléptek, gazdálkodni kezdtek? — Ismereteim szerint egy házaspár gazdálkodik, a töb­biek, amit eddig kivittek - ál­latokat, eszközt -, rögtön el is adták. — És a földdel is így tesznek? — A tapasztalat az a kör­nyező településeken, hogy kevesen kezdik maguk mű­velni a földet, a legtöbben bérbe adják, egyéni gazdálko­dóknak vagy üzemeknek. Az előbbivel az a gond, hogy a farmernek, aki eddig jóval ki­sebb területekkel foglalkozott, és most sokat vállal, nincs megfelelő szakértelme (pl. gyomirtásban), és sokszor a pénze, az eszköze is kevés; meg lehet nézni azokat a föl­deket. Utóbbinak pedig az a következménye, hogy megin­dul egyfajta, nem biztos, hogy hasznos verseny a szomszé­dos mezőgazdasági üzemek között: ki adja nekünk bérbe a földjét, ki amazoknak? — Mennyi most a földbérlet? — Egy átlagos aranykoro- nájú terület bérleti díja hektá­ronként 2500-3000 forint körül mozog. Lehet, hogy a maszek többet ígér, aztán kevesebb lesz belőle ... — Nagy a bizonytalanság? — Óriási, egyrészt a kár­pótlás, másrészt a szövetke­zeti törvény módosítása vagy nem módosítása miatt. Az összterületünk kétharmada kárpótlásra kijelölt. Az első li­citálás után kikértek 130 hek­tárt, a második földárverés is megvolt már, májusban, de azok a területek még nálunk maradtak - mivel a törvény lehetőséget ad arra, hogy ha már minden munkát elvégez­tünk (talajelőkészítés, vetés, növényvédelem), a haszontól se essünk el -, a harmadik, utolsó licit pedig ősszel lesz. Mi marad a szövetkezetnek, il­letve ki hagyja nálunk bérbe a földjét? A másik probléma a Zsíros Géza nevével fémjelzett törvénymódosítás: engedé­lyezzék-e a folyamatos kivá­lást a mezőgazdasági üze­mekből, egyéneknek, csopor­toknak? Ha ezt elfogadja a parlament, akkor egyrészt nem lehet megtartani a mun­kamorált, másrészt megszű­nik a még meglévő hitelké­pesség is, mert ugyan melyik bank ad majd kölcsönt olyan cégnek, amelyik egyik napról a másikra darabokra eshet? Legyen már vége ennek a bi­zonytalanságnak, zárjuk már le a folyamatokat! Ez a ma­gyar mezőgazdaság már any- nyi mindenhez alkalmazko­dott! Most is alkalmazkodni fog, ha megszületik végre egy végleges, követhető törvény­rendszer. — Lehet, hogy nem elég széles látókörnek a jogalkotók? — Innen nem látni, hogy mi folyik a minisztériumban, de egyes rendelkezéseket látva az ember kénytelen azt hinni, hogy vagy nagy a hozzá nem értés, vagy a téeszek szétverése a cél. Támogatták a búzaimportot, aztán ldderült, hogy tele van az ország liszt­tel, s most támogatják a liszt­exportot; mindezt két hónap leforgása alatt. Az államnak mindkét intézkedés renge­tegbe került. S ami az érdekes: a támogatást sosem a termelő kapja, hanem a tejipar, hús­ipar, gabonaipar. Ä 6,50-es búzából 34 forintos liszt lesz, a 17 forintos tejünket 35-ért ad­ják a boltban, és a kutya meg nem ugatja őket. A korpát drágábban kapjuk vissza a malomtól, mint amennyiért a búzát adjuk. — Akilátások? — Nem szeretnék sokat panaszkodni, mert minek? A tények: a mezőgazdasági ter­melés nyeresége maximum 10 százalék, ezzel szemben a hi­telkamatok 20 százalék fölöt­tiek. Elképesztő kamatterhe- ink vannak, évi nettó 9 millió körüliek. Az állatlétszámot (sertés, szarvasmarha) eddig átmentettük, de lehet, hogy eladásukra kényszerülünk, mert elképzelhető, hogy árbe­vételünk csak abból lesz, hisz nyakunkon az aszály. Egyfajta vagyonfelélés folyik ország­szerte a szövetkezetekben. Mi még tudunk fizetni a dolgozó­inknak, Tolna megye viszony­lag jól áll, itt még csak három téesz van felszámolás alatt, de az Alföldön nem egy helyen még bérre sem futja ... Wessely

Next

/
Thumbnails
Contents