Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-25 / 146. szám
4 »ÚJSÁG BONYHÁDÉS KÖRNYÉKE 1993. június 25., péntek Olasz palackozó gépsor Bátaapátiban — Úgy hallottuk, hogy hamarosan palackozó gépsort állítanak üzembe Bátaapátiban. Erről érdeklődtünk Sikabonyi Miklóstól, az Eurobor Kft. igazgatójától. — A hír igaz, hisz 28-án indul a feldolgozó üzem, azon az olasz gépsoron, mely a napokban kamionon érkezett meg a tartozékokkal, egy másik kamion pedig a palackokat szállította le. A gépsorral egyébként növekedett a kft. törzstőkéje. — Ki szereli össze a gépet? — Két olasz szakember, az egyikük borász, a kollégája technológus. Ők előreláthatólag 1 hétig tartózkodnak Apátiban, s ez idő alatt betanítják embereinket a palackozás folyamatára. — Mely borfajtákból és milyen kiszerelésben palackoznak? — A tervek szerint a beüzemelés után 180-190 ezer liter bort töltünk majd 0,75 liter űrtartalmú üvegekbe. A fajták: Tramini, Chardonnay, Zöldveltelini, Kékfrankos, Cabernet. Az üvegek címkéjén minden lényeges adatot feltüntetünk, és a teli palackokat ----------------| |-^ 12 rekeszes kartondobozokba csomagoljuk. — Hol találkozhatnak a vásárlók az Eurobor Kft. termékeivel? — Termékeink 85 százalékát exportáljuk, elsősorban az USA-ba, Belgiumba, Angliába, ugyanakkor a 15 százalék a Zwack Unicum Kft.-én keresztül jut el a hazai fogyasztókhoz. Hunyadi István Az Apponyi-pince tíz évvel ezelőtt ...és napjainkban Bonyhádi vendégek Szedresben Hagyományőrző tábor Bonyhádon Vendégek jártak Szedresben. A bonyhádi honismereti kör dr. Kolta László tanár úr vezetésével tett látogatást, hogy ismerkedjenek a faluval, de főleg a még fellelhető Beze- rédj-emlékekkel. A tanár úr elmondta: „10 éve már, hogy a kör tagjai nyakukba veszik a közeli, s távolabbi környéket, s keresik a rejtett értékeket. A „Honismeret" című folyóiratban olvastak a szedresi selyemhernyó-tenyésztés emlékeiről, s ez adta az ötletet a kirándulásra. Rövid előadás hangzott el a falualapító Bezerédj ténykedéséről, majd séta következett végső nyughelyének megtekintésére. A hajdan volt kastély kápolnájának láttán viszont leesett minden vendég álla. Az az elhanyagoltság, a nemtörődömség és pusztulás, ami e helyen tapasztalható - az egyenesen borzalmas! Hogy egy falunak 150 év elmúltával csak ennyi köze legyen alapítója emlékeihez ... Igaz, ez a kis kápolna távol esik a község központjától... Konrád László A bonyhádi honismereti kör tagjai Affér a Kedves előtt Szerda délután fél öt körül az enyhén ittas állapotban lévő, aparhanti illetőségű V. F. megpillantotta elvált feleségét a bonyhádi Kedves vendéglő előtt. Az ex-feleség jelenlegi barátja társaságában volt. Talán ez volt az oka annak, hogy V. F. kést rántott, és minden előzetes szóváltás nélkül nekirontott a gyanútlan párnak. Volt feleségét hastájékon szúrta, az asszony ennek következtében nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. V. F. ezután gyorsan távozott a helyszínről, de a bejelentés után mintegy 10 perccel, még a város területén elfogták a bonyhádi rendőrök. V. F. most a fogda hűvösén tűnődhet nem éppen „kedves" viselkedése következményeiről. Tallózás a Wemauer Anzeigerből Wernauban és Bonyhád városában is sokak által ismert és tisztelt alpolgármester, Günther Gabriel 70. születésnapját ünnepelte, egyúttal azt is, hogy 40 éve tanácstag. * A wernaui Reáliskola a bonyhádi kapcsolatokon kívül többek között londoni iskolával is kialakított cserekapcsolatot, ennek keretében 42 tanulója egy hetet töltött Angliában. * A pihenni vágyó emberek érdekében az italmérő helyek 22 órakor zárnak, 12-14 óra és 20-7 óra között gépek zaja sem zavarhatja a lakók nyugalmát. Ha a játszótér 50 m-en belül van a lakóépülettől, ügyelni kell arra, hogy gyerekzsivaj ne háborgasson senkit. ♦ Az önkéntes tűzoltók megkapták a legújabb, jól felszerelt tűzoltóautót, amit nagyon fontosnak tartanak a tűzoltók biztonsága és az ütőképes tűzoltóság érdekében, bár a magas ára érzékenyen érintette a város költségvetését. Máté Rudolfné „Hányszor leírták, elmondták már, hogy kisebbségben élő népcsoportok csakis úgy maradhatnak fenn, ha vallásukat, anyanyelvűket, hagyományos kultúrájukat ápolhatják, s ezekhez való kötődésük mindenki számára oly természetes, mint a lélegzetvétel. Ám, hogy ez hányszor fordul aztán bujdosó keserves dalba, imába, áhitatos fohászba, de vidám kötekedő mondókába, szerelmes énekbe is... mert a léleknek is kapaszkodnia kell valamibe, hogy el ne essék. A léleknek, mely lehet hétszer árvább mindenkinél, mégis büszke és gazdag marad mindaddig, míg saját árvaságához való jogát meg tudja őrizni." Kozma Mária A hagyományok, s a lélek fentebb felsorolt értékeinek ápolása a célja a bukovinai székely hagyományőrző tábornak, melyet idén Bonyhádon rendeznek meg július 15. és 24. között. Bár a bukovinai székelyek sorsa megyénkben széles körben ismert, néhány mondatban elevenítsük fel történetüket. A bukovinai székelyek a Kárpátokon túlról érkeztek a második világháború idején, a szó szoros értelmében földönfutóként, mert első lakhelyükről, Bácskából összes vagyonukat hátrahagyva kellett menekülniük. Jórészt Baranya és Tolna megyében telepítették le őket. őshazájukból, Székelyföldről pedig a határőrsorozás ellen tütakozva menekültek a Kárpátokon túlra. Életük most már itt zajlik, Magyarországon, de ragaszkodnak hagyományaikhoz, a szülőföld üzenetét hordozó dalokhoz, táncokhoz, viseltekhez. E hagyományok őrzését és felelevenítését szolgálja a tábor, színes, változatos programjaival. A magyarországi résztvevőkön kívül csoportok érkeznek Erdélyből, Újvidékről és a Felvidékről is. A programban szerepel szövés, fafaragás, szedés, varrás, gyöngyfűzés, tánctanulás, és több érdekes előadás hangzik majd el. A tábor vezetője Höfler Lajosné, a bonyhádi székelykor elnöke lesz. vem Fehér-fekete árnyalatok Lapunk fotósának, Ótós Rékának képeiből nyűt kiállítás szerdán a bonyhádi művelődési házban Fehér-fekete árnyalatok címmel. A fényképezést nem véletlenül nevezik a pillanat művészetének. Egy törékeny másodperc történése látható a papíron, egy elillanó, talán soha meg nem ismételhető hangulat, állapot, cselekvés. Szeretek fotókat nézni, az ember beleéli magát a képről felé áradó hangulatba, eltöpreng azon, vajon mire gondolnak az emberek, elképzeli a szituációt, a történés eredetét. Sokan fényképeznek, általában a családi albumba kerülnek a képek, s az ember elégedett, ha jól látható a születésnapi torta, s a nagybácsi feje sem maradt le a képről. A fotó művészete más. Megragadni valamit, ami talán meg sem fogalmazható, csak belül érzi-sejti az alkotó, hogy milyen csoda rejlik a sokszor hétköznapi szituáció mélyén. A fotós szeme meglátja a mintát, a harmóniát a partra sodort kavicsokban, vagy az ablaküvegen lecsorgó esőcseppekben is. A fiatal alkotó képeivel bemutatkozott már Szekszárdon is, s vélhetően nem a bonyhádi lesz utolsó Nyárelő és népművelés Szabad a szabadtéri? ||g|| |gg|| |1 Válaszol: Martin János igazgató Mint köztudott, nem a nyár a népművelési idény. Természetesen vannak törekvések, hogy mirtden hetet, hónapot kihasználjanak illetékes szakemberek a kultúra terjesztésére. Bonyhádon a közművelődés aktuális gondjairól kérdeztük Martin Jánost, a Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Városi Művelődési Központ igazgatóját. — Mivel töltötte az utóbbi hónapokat? — Szereztem a meglévő diplomám mellé egy másikat, és így humánmenedzser elnevezésű bizonyítvány tulajdonosa is vagyok. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem hároméves szakán tanultam. Az ember tevékenység-központúságának hang- súlyozása mellett személyzeti politikával és természetesen túlsúlyban a közművelődést meghatározó, befolyásoló napi kérdésekkel foglalkoztunk. Személyes problémáim közül ezt emelem ki. Munkatársaimmal együtt érzékelem a közalkalmazotti törvény népművelőkre vonatkozó paragrafusainak súlyát. Azt tapasztalom, hogy veszendőben van az a fajta népművelői elkötelezettség, ami nem ismert szombatokat, vasár- és ünnepnapokat, mert valamennyi munkavégzést jelentett. Ezt ma jobban meg kellene fizetni, ha a pályán meg akarják tartani a szakembereket. — Ismert, hogy jó néhány művelődési intézmény vezetőjének lejár a munkaszerződésben foglalt megbízatása ... — így vagyok ezzel magam is. Valószínű, hogy most a nyár végig meghosszabbítják számomra, és ezt követően ismét pályázatok útján hirdetik meg az állást. — Megpályázza jelenlegi beosztását? — Valószínű. — Valamikor népszerű volt a város nyári programjában mindaz, amit a szabadtéri színpad adott. — Most körülbelül egymillió forint kellene ahhoz, hogy ott színvonalas körülményeket teremthessünk a közönség fogadásához. Erre sem intézményünknek, sem a város ön- kormányzatának nincs pénze. Pályázat útján kerestünk lehetőséget, de még nem kaptunk értesítést az eredményről. A kertmozi épületét is fel kell újítani, és a mozigépek beszerzése ugyancsak pénzbe kerül.... — Magánvállalkozó nem jelentkezett az üzemeltetésére? — Nagyon meggondolják, hogy vállalkozzanak-e a kultúra területén. Nem nyereséges olyan mértékben, hogy megszállottság nélkül bárki belevágjon. Olyan adókötelezettséggel jár, ami eleve taszít minden ötletet. Ezek a gondok nem jelentik azt, hogy nyárra bezárjuk az ajtót. A könnyebb műfajt kedvelők, a diszkók diákközönségének minden hét végén nyitva tartunk. Júliusban Pa-Dö-Dö koncert lesz, és helyet adunk a székely honismereti tábornak is, ami két hetet ölel fel. Itt a tárgyalkotó kézművesek, a népzenei előadók, egyaránt találnak ez idő alatt számukra új ismereteket, barátokat adó alkalmakat. Erdélyből és reméljük Bácskából lesznek ebben a táborban fiatalok. — Úgy tűnik csendesebb napok következnek az intézményében. — Igen. Munkatársaim többsége is szabadságon van és mint említettem, nem lesz olyan dömping, ami túlzott érdeklődésre tartana számot.-decsiKadmium a határ alatt Bonyhádon a szennyvíztelepen mért adatok szerint 1989 óta a szennyvíziszap kadmi- umtartalma meghaladta az előírt határértéket. Mivel ez az anyag veszélyes hulladéknak minősül, nem lehetett kiszállítani a telepről, az anyag elhelyezésére több megoldás is lehetséges. Idén márciustól a kadmiumtartalom a határérték alá süllyedt, így víztelenítés után a Tolna Megyei Környezetvédelmi Szolgáltató Vállalat iszapdepónia helyére szállítják. kiállítása. Az árnyalt, sokszor szívbemarkoló üzenetet hordozó képek bebizonyítják, hogy nem minden az életkor, mert a téma iránti fogékonyság, a képi kompozíció szerkesztésé valamilyen szinten megtanulható ugyan, de az igazi plusz, mely művészetté avatja a fotózást, valahol mélyen belül rejtőzik, s meg nem tanulható. Ízelítőül álljon itt két fotó, melyek a kiállításon is láthatók. vem \
