Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-23 / 144. szám
1993. június 23., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 Magyar kamarai iroda Bordeauxban Megnyitották Bodeaux- ban a magyar és a bordeauxi gazdasági kamarák irodáját. Az iroda alapvetően a ma- gyar-bordeauxi relációt érintő üzleti ajánlatok közvetítését szolgálja. A magyar édekeket Hevér György, a Magyar Gazdasági Kamara franciaországi munkatársa képviseli. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával több magyar cég és a kamara képviselői már körvonalaztak néhány együttműködési területet. Ezek a következők: Bordeaux és térsége jelentős és európai szinten is meghatározó szerepet játszik az űrtechnika, repüléstechnika, elektronika, fafeldolgozás, és a bortermelés területén. Ezen területeken keresnek érdemi gazdasági együttműködést, érdekeltek a kölcsönös kereskedelemben, privatizációban is. A bordeauxi egyetem - mely a kamarához tartozik - felajánlotta, hogy készséggel fogad nyelvtanárokat és ldemelten kezeli a kölcsönös szakembercserék lehetőségét, oktatók, diákok és gazdasági szakemberek vonatkozásában egyaránt. Magas élelmiszervámok Csehország az élelmiszerimportot sok esetben magasabb vámokkal terheli, mint az Európai Közösség (EK), az EK-ban viszont magasabbak az árpótlékok - jelentette be Josef Lux cseh mezőgazdasági miniszter a Cseh-Morva Agrárúnió és a Magángazdálkodók Szövetsége képviselőivel megtartott találkozón. Például a marhahús és a tej importjára Csehországban 30%, az EK-ban 24% vámot vetnek ki. Egyes terményekre Csehország nem emeli a vámot, hanem engedélyeztetéshez köti az importot. .Ez többek között az idén május 16. és június 30. között a korai burgonyára, július 1. és augusztus 15. között a kajszibarackra vonatkozik. Üzleti ajánlatok Német szíjas csiszoló-sor- jázó gépek, fémszemcsés reszelékekhez, illetve alumínium reszelékekhez való szívó-szellőző berendezések (hordozható termékekről van szó, ipari vagy egyéni fogyasztó számára) gyártója és terjesztője keres gyártó, vagy kereskedő partnert. Szabadalmat, illetve ■ li- cenc-átadást kínál, valamint technikai segítséget és kizárólagos kirendeltséget termékei számára. Viszonzásként a cég terjesztené a partner termékeit Németországban. Láncú ti (lengyel) vodkagyár kínálja termékeit, különböző vodkákat, brandyt, koktélokat, borpárlatokat és likőröket. Kapcsolótáblákat, lámpatartókat, dinamókat és kondenzátorokat gyártó cégekkel keresi a kapcsolatot linzi cég. Építőipar és kertészet számára termékeket gyártó holland cég érdekelt ilyen termékek exportjában és importjában. Indiai cég vásárolna szárított gombát. Német irodagép-kereskedő cég hosszútávú kapcsolatot létesítene magyar kereskedő cégekkel. Raktár- készletük egy részét bizományi alapként adnák az együttműködéshez. Háromhavonta megjelenő gazdasági és kereskedelmi témájú olasz hírlap lehetőséget kínál magyar cégek keresletének és kínálatának megjelentetéséhez a kamarai rendszeren keresztül. Kiállítás Lúgoson Szekszárd romániai testvérvárosában, Lúgoson 1993. július 5-8-ig megrendezésre kerülő kiállításra korlátozott számban ezen a héten még elfogadunk jelentkezéseket a kamara irodájában. Önprivatizáció A szakmai, illetőleg, a befektetői kör tájékoztatására a Prímán Kft., amely az Állami Vagyonügynökség társasága, megjelentette az Önprivatizáció című információs gyűjtemény aktualizált kötetét, mely a programban átalakuló és értékesítésre szánt állami vállalatokról szóló kiadvány, és ágazati bontásban mutatja be a felkínált vagyont. A KSH a gazdaság idei teljesítményéről Keresetünk reálértéke a tavalyinál gyorsabban csökkent Április végéig az állami költségvetés bevételei gyorsabban nőttek a kiadásoknál. A négyhavi költségvetési hiány 71 milliárd forint, 4,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentésében. A lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele viszonylag mérsékelten, az egy évvel korábbinál kisebb ütemben nőtt. Mérséklődött a fogyasztói áremelkedés üteme is, ám nem olyan mértékben, mint a pénzkiáramlás. A pénzbevételek reálértéke a tavalyinál nagyobb mértékben csökkent. Az ipari termelés áprilisban is magasabb volt, mint egy évvel korábban, így az első kéthavi csökkenés ellenére a január-áprilisi ipari termelés elérte, illetve 0,3 százalékkal meghaladta az 1992-ben teljesítettet. Az építőipari vállalkozások az első negyedévben 27 milliárd forint értékű építési-szerelési tevékenységet végeztek, ez 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági felvásárlás, illetőleg az állatállomány továbbra is csökken, ennek mértéke a négy hónap alatt ez elérte a 35 százalékot. Az ágazat helyzetét súlyosbítja a kedvezőtlen időjárás is. A KSH adatai szerint a külkereskedelmi áruforgalomban az export mennyisége 25 százalékkal csökkent, miközben az import kismértékben emelkedett. Ez az áruforgalmi passzívum növekedését eredményezte. A vámstatisztikai adatok szerint ez a négyhavi passzívum meghaladja az 1 milliárd dollárt. Az év első négy hónapjában 9,3 millió külföldi látogatott hazánkba, ami csaknem 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A magyar állampolgárok április végéig 3,2 millió alkalommal utaztak külföldre. Ez viszont kevesebb, mint a tavalyi hasonló időszakban történt utazások száma. A csökkenés oka főként a szerb határszakasz kieső forgalma. A munkanélküliek száma március után áprilisban is mérséklődött, ugyanakkor nőtt azon munkanélküliek száma, akiket nem tartanak nyilván. A létminimum a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban májusban 43 800 forint volt, azaz egy főre számolva a létminimum 10 950 forint, ami 50 forinttal több az áprilisi adatnál. Bonus Alap A hónap végétől új befektetési alap papírjait kínálja a vásárlóknak a Prémium alapot működtető Investor-MKB Befektetési Alapkezelő Kft. A négy éves futamidejű Bonus Befektetési Alap jegyei június 30-tól december 3-ig jegyezhetők - jelentette be az alapkezelő cég. Az alap újdonsága a már működő magyarországi befektetési alapokhoz képest, hogy a legalább 50 ezer forint befektetést vállalóknak a Magyar Külkereskedelmi Bank ugyanekkora összeg befektetésére hitelt nyújt, 24,3 százalékos induló kamattal. A jegyek vásárlói így év végén kétszer akkora összeget írhatnak le az adóalapjukból. A hitel kamatát - mondták az alapkezelők - a befektetési jegyek félévente fizetett kamata fedezi majd. KISOSZfórum Nem ezt a piacgazdaságot, versenyképességet ígérték a pártok a választások idején - mondta csalódottságának hangot adva Szentpéteri István, a KISOSZ - Magyar Kereskedők, Vendéglátók Kamarája - elnöke országos fórumsorozatuk harmadik, pécsi állomásán. A kamara az új gazdasági helyzethez alkalmazkodó koncepciót dolgoz ki, s a jövőben a korábbi - csupán vélelmező - tevékenysége mellett tanácsadó feladatokat is el fog látni - hangoztatta munkájuk jövőjéről szólva az elnök. A KISOSZ múlt hónapban kinevezett főtitkára, Tamás József arra hívta fel a találkozó résztvevőinek figyelmét, hogy az egyéni vállalkozóknak a motor szerepét kell betölteniök a jövő gazdaságában, s a mai helyzetben fontos szerepük van a munkahelyteremtésben. Reményeik szerint a választások után a parlament a kormánynak olyan gazdasági programot ad, amely megmozgatja a tenni akarókat. Sok a tanítvány - kevés a mester Tanulóból munkanélküli Miközben a parlament az oktatási törvényről vitázik, folyik a fiatalok beiratkozása a középiskolába. Illetve csak folyna, mert sokan közülük nem találnak olyan szakmunkásképző iskolát, ahova felvennék őket. Az ok: csak azokat a tanulókat tudják foglalkoztatni, akiknek a gyakorlati képzését valamelyik mester felvállalja. Csakhogy a mesterek egyre kevesebb tanulót fogadnak, sőt a meglevőket is sorra elbocsátják. — Miért nem fogadják szívesen a fiatalokat az iparosok? - kérdezem Szűcs Györgyöt, az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara elnökét. — Egyértelműen gazdasági okok miatt. Erkölcsi érdekünket az szolgálná, ha jó szakembereket képeznénk, nem ritkán éppen saját munkatársunknak. Ám, a képzésre rakodó anyagi terhek egyre nehezebb helyzetbe hozzák az iparosokat. Az iskolák 40 ezer forintot kapnak évente egy-egy gyerek tanítására. Az iparos mindössze havi ezer forinttal csökkentheti adóalapját, miközben sokkal többet fordít a tanítványaira. — Az állami vállalatok megszűntével viszont csak a magánszférában sajátíthatják el a fiatalok választott szakmájuk fortélyait. Ha a mesterek nem képesek továbbadni tudásukat, kihalnak a szakmák, s nő a gyerekmunkanélküliség. A következmények belát- hatatlanok! Tehet-e valamit az IPOSZ a megoldásért? — Kidolgoztunk egy tervezetet a gazdasági kabinet részére a pénzügyi-, a munkaügyi-, az oktatási tárca, a Magyar Gazdasági Kamara és a Nemzeti Szakképzési Intézet szakembereinek közreműködésével. E szerint évi tízezer forint adókedvezményt kapnának az iparosok minden tanulójuk után. Kiszámítottuk, hogy ez mindössze 1,5 milliárd forint bevételkiesést okozna az államkasszának, ami elenyésző összeg ahhoz képest, amit munkanélküli segélyként kell kifizetni az állástalan fiatalok számára. De azokról sem feledkeztünk meg, akik tavaly, vagy az idén fejezték be tanulmányaikat és nem találtak munkát. (1992-ben az 55 ezer frissen végzettből 35 ezer járt így, s ez a szám valószínűleg idén sem lesz kisebb!) Javasoljuk, hogy az állam járuljon hozzá a munkahelyek működtetéséhez úgy, hogy a munkabér és a tb-járulék 50 százalékának kifizetését vállalja át két évig a munkáltatótól. Gyakorlatilag ez a megoldás az állam részéről nem járna többletkiadással, csak az elosztás módja más. így a vállalkozóknak nem kellene elküldeniük a náluk végzett tanulókat, hanem továbbra is foglalkoztathatnák őket, alkalmazottként. — Mi lesz a tervezet sorsa?- Vége az iskolaévnek, tehát gyorsan kell lépnünk. A tervezetet átadtuk Szabó Iván pénzügyminiszternek, s arra kértük, javasolja a parlamentnek, hogy rendkívüli sürgősséggel tárgyalja meg. így talán szeptemberig sikerül rendeznünk ezt a problémát. Domi Zsuzsa (FEB) Kustos Lajos az MVA V állalkozás-f e j lesztési Iroda ügyvezetője Kustos Lajos eddigi igazgatóhelyettes lett az MVA Vállalkozás-fejlesztési Iroda ügyvezető igazgatója, a Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány kuratóriumának múlt heti döntése értelmében. Kustos Lajos, aki öt hónapja megbízott ügyvezetőként vezette az irodát, nyilvánosan meghirdetett pályázaton nyerte el a funkciót. A Budapesti Értéktőzsde három éve A Budapesti Értéktőzsde hétfőn ünnepelte fennállásának harmadik évfordulóját. E három év során a forgalma meghaladta a 117 milliárd forintot, s ez az összeg 31 ezer üzletkötésben realizálódott. Mindez abból a jelentésből derül ki, amelyet a tőzsdetitkárság adott ki az évfordulóra. Az alapítástól eltelt három év alatt az országban érvényesülő mélyülő gazdasági recesszió, a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok, a privatizáció lassúsága hátráltatta a tőzsde részvénypiacának növekedését - szögezi le az összegzés. Ennek következtében, és a hatalmas költségvetési hiány miatt 1993-ra a tőzsde az állampapírok másodlagos piacának központjává vált. Ä forgalom jelentős mértékű növekedése 1992-től figyelhető meg, pontosabban attól kezdve, amikor a részvények mellett az állam által kibocsátott kötvények és kincstárjegyek is megjelentek a tőzsdén, s ugyanakkor bevezették a zártvégű befektetési alapok jegyeit és a kárpótlási jegyek különböző sorozatait is. Mindezek eredményeként a tőzsdén szereplő értékpapírok együttes névértéke 1993 május végére elérte a 328 milliárd forintot, piaci értéken pedig 350 milliárd forintot képviselt. Az állampapírok tőzsdei megjelenése után 1992-ben a forgalom jelentősen, mintegy 2,5-szörösére növekedett az előző évihez képest. 1993 első öt hónapjában ez a tendencia folytatódott. Ez év első öt hónapjának 65 milliárd forintos forgalma már csaknem duplája az 1992-es év teljes fórumának. Míg 1990-91-ben a orgalom döntő hányadát a részvények adták, addig 1992-től az adásvételek aránya az állampapírok javára tolódott el. 1992-ben a részvények a teljes tőzsdei forgalomból 18 százalékkal szerepeltek. Idén, az első öt hónapban az állampapírokra kötött ügyletekből származott a forgalom 96 százaléka. Az állampapírok tőzsdei forgalmának növekedésében szerepet játszott az is, hogy tavaly négy, döntően állampapírokba fektető zártvégű értékpapír befektetési alapot jegyeztek be, majd idén márciusig megtörtént a tőzsdei bevezetésük is, együttesen több mint ötmilliárd forint értékben. Ez év június 14-én 25 részvénytársaság papírjai szerepeltek a tőzsdén, ebből 10 részvény a jegyzett, 15 pedig a forgalmazott kategóriában található. Az elmúlt három év legnépszerűbb részvénye a Fotex papírja volt, az idei év első öt hónapjában azonnban a tőzsde leginkább forgalom- képes értékpapírjának a Pick részvénye bizonyult. Ez évben két részvénytársaság, a Zwack Unicum Rt. és a Csemege-Ju- lius Meinl Rt. részvényeit vezették be a tőzsdére, összesen 2,2 milliárd forint értékben. A kárpótlási jegyek A, B, D és E sorozata ez év június közepéig került az értéktőzsdére, az úgynevezett kárpótlási jegy kategóriában, s az elmúlt fél év során több mint 1 milliárd forint értékben cseréltek gazdát. A forgalom jelentős része azonban a tőzsdén kívül bonyolódott le. Mi Irány az EK! Kamarai kiadvány „Irány az EK - Mérje föl vállalatát" címmel új kiadványt jelentetett meg a Magyar Gazdasági Kamara. Az ez alkalomból tartott bemutatón Farkas György, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkár-helyettese elmondta: a mostani kiadvány olyan megválaszolandó kérdések gyűjteménye, amelyek alapján az egyes cégek felmérhetik, hogy mennyire felkészültek a közös piaci játékszabályokra, illetve termékeik mennyiben felelnek meg az ottani követelményeknek. Farkas György szerint a Közös Piachoz való alkalmazkodás, legalábbis a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok terén akkor is elkerülhetetlen volna, ha Magyarország nem kívánna az EK tagjává válni. A tizenkettek ugyanis az elmúlt 30 év alatt Európában olyan erővé váltak, amelyet nem hagyhatnak figyelmen kívül azok sem, akik az együttműködésben közvetlenül nem vesznek részt. A Magyar Gazdasági Kamara mindenkor felvállalt feladatának tekinti, hogy szervezze az információáramlást, ezúttal az EK és a vállalatok között. A bemutatott köteten kívül ezt a célt szolgálja a másik két újdonság is, amit bejelentett. E héten avatják fel az EK által kezdeményezett és létrehozott úgynevezett BC-NET üzleti partnerkereső rendszert. Ez a számítógépes hálózati rendszer tulajdonképpen egy adatbázis, amelyben jelenleg 18 ezer ajánlatot tárolnak. Általuk partnereket lehet keresni pénzügyi, kereskedelmi és műszaki együttműködésre. Ebben az évben még ingyenes a rendszer használata, 1994-től azonban díjat kell fizetni. Ugyancsak újdonságként jelentették be, a Phare-program segítségével Magyarország is bekapcsolódik az EK 1987-óta működő Euro Info Centre hálózatához, vagyis az Európai Információs Levelező Köz- ponthoz. Az ez ügyben kiírt pályázatot ugyanis a Magyar Gazdasági Kamara nyerte el. A budapesti Euro Info Centre az EK Bizottságától származó dokumentumok alapján ad a kis- és középvállalkozások számára különböző információkat a tagországbeli jogszabályokról, a piacra jutási lehetőségekről, a különböző segély- és akció- programokról. >
