Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
8 »ÚJSÁG KÖRNYEZETBARÁT 1993. június 17., csütörtök A természet kalendáriuma Június - nyárelő (II.) Június már igazi nyári hónap. Gyönyörködhetünk a vizek közelében a karcsú, színpompás szitakötőkben, amint elegánsan és kecsesen cikáznak. A legtöbb fajuk már korábban átalakult, míg ezidőtájt a legkésőbb kifejlődők is megjelennek, mint az óriás szitakötő. Nagyobb folyóinkon tanúi lehetünk az egyik leglátványosabb rovarrajzásnak, a kérészek nászának. A legismertebb a legnagyobb méretű tiszavirág. A lárvái 3 éven át szerves korhadékokkal táplálkoznak, majd egy közeli fatörzsön vagy más aljzaton megkapaszkodva kibújnak a lárvabőrből és kezdetét veszi a néhány órás kérészélet. Rövid nászrepülésük után a vízbe hullanak, ekkorra már élénk színeik elszürkülnek, és elusztulnak. Ezzel bő tápláléot nyújtanak a halaknak és a madaraknak. Sajnos e „virágzásban" egyre ritkábban gyö- nyösködhetünk az erőteljes vízszennyezések miatt. Júniusban a halaink többségénél befejeződik az ívás. Az olykor nyár elején is szaporodó halakhoz sorolható a dé- vérkeszeg, a domolykó, a fürge cselle, a jász és a ponty is. Általában május végén és júniusban figyelhető meg a harcsák ívása. Az ivarérett hímek már jóval korábban megkezdik az ívóaljzat, a leendő fészek tisztítását. A harcsák násza általában este 20-23 óra között figyelhető meg, de néha hajnalig is elhúzódhat. Az ívás igen mozgalmas. Viszonylag kis helyen kavarognak az összefonódó harcsatestek. A több tíz, esetleg százezer ikrát a hím őrzi, amely igyekszik minden ellenséget távol tartani és uszonyaival állandó mozgásban tartja a vizet. Ezáltal az ikrák oxigéndús környezetben tudnak fejlődni. Az ikrák keléséhez 3 nap szükséges, ezután még néhány napig, a halivadékok aktívabb mozgásáig őrzi a hím a fészket. Szintén május végétől kezd ívni az Ázsiából behurcolt gyöngyös razbóra, amelynek hímjén íváskor nászkiütések jelennek meg. Nevét is innen kapta. Mindössze 10-12 cm hosszú hal, ám a hím az ikrákat agresszív viselkedésével a nálánál jóval nagyobb termetű halaktól is megvédi. Júniusban szinte valamennyi kisebb-nagyobb vízfelület békalárvákkal, vagy más néven ebihalakkal van tele. Az ebihalak kopoltyúval lélegeznek. A vizeken a békafajok lárvái együtt is előfordulhatnak. Elkülönítésüket a szakemberek szájszerveik alapján végzik. A legkorábban szaporodó gyepi békák lárvái június végére fejlődésük utolsó szakaszába érkeznek, miután előbb a hátsó, majd a melső végtagok is kifejlődtek. Az utolsó stádium alatt a farok felszívódik és a kopoltyúk szerepét fokozatosan a tüdők veszik át. Ezután a parányi, kifejlett fajtársaikhoz a méreten kívül mindenben hasonlító békaporontyok megkezdhetik életüket a szárazföldeken. Hüllőink jelentős részénél június a tojásrakás időszaka. A mocsári teknős tojásait a víz közelében, a laza, nem egyszer homokos, kopár vagy egészen gyér növényzetű taÓriás szitakötő lajba ássa szürkületkor. A kis gödör elkészülte után belehelyezi a 4-11 hosszúkás tojását, majd a talajt visszakaparva haspáncéljával simára dün- göli. A tojásokat azután más hüllőkhöz hasonlóan a nap melege kelti ki. Több gyíkfaj is ebben a hónapban rakja le tojásait, így a homoki gyík, a pannon gyík, a lábatlan gyík, valamint a fürge gyík. Ez utóbbi 5-8 apró, gömbölyded tojását kis gödörbe, moha vagy avar alá, ritkábban kör vek közé rejti. Ebben a hónapban rakja le tojásait a haragos sikló is, míg az eredeti sikló ekkor még csak párosodik. Júniusban szinte válás mennyi madárfajnál fiókákat találunk a fészkekben. Megfigyelhetjük távcsővel, hogé miként etetik a szülők fiókái kát. A nagy testű madaraknál szinte anyányi fiókák ülnek a fészkekben, mint a réti sas esetében. Más madárfajok fiókái, mint a kerecsensólyomé, ebben az időszakban hagyják el a szülői fészket. Érdekes megfigyeléseket tehetünk, hogy az öreg sólymok hogyan tanítgat- ják zsákmányolni fiókáikat. A hónap vége felé az erdei fülesbagoly háromhetes fiókái még igazi röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket. Az alkonyati és esti erdőkben gyakran hallgatjuk a szétmászott, a fészek közelében szerteszét ülő bagolyfiókák jellegzetes eleségkérő hangjait. Míg a legtöbb madárfaj első fészekalja ebben az időszakban elhagyja a fészket, addig néhány faj, mint a sárgarigó, csak most kezdi építeni. Jellegzetes fészkét a korona vízszintes ágvillájába szövi. Fészekalja a hónap közepére 4 tojásból áll. A sárgarigó évente csak egyszer költ. A hónap folyamán több madárfaj kezd újabb költésbe, mint a rozsdafarkúak, vagy a poszáták egy része. A barátposzáta hímje tevékenyen részt vállal az utódok nevelésében. Általában a második fészek építésében nem vesz részt, mert az előző alj fiókáit eteti. Sok más fajjal ellentétben a hím is kotlik, de csak napközben váltja a párját. Éjszaka mindig a tojó melengeti a tojásokat. Péter-Pálkor a néphit szerint megszűnik a madárdal. A valóságban ez nem egyetlen naphoz kötődik, ám ebben az időszakban a madarak már nem területük énekkel való jelölésével, hanem fiókáik neve-' lésével vannak elfoglalva. Június emlőseinknél is az utódok megjelenésének az ideje. Denevéreink többsége, így a közönséges, a hegyesorrú, a kései és a korai denevérek is évente egy alkalommal, május végén, júniusban kölykeznek. A denevéreknél általában 1-2, ritkábban 3 utód születik. A kis testű rágcsálók évente 5-6 almot is felnevelnek, ezért szinte egész évben találhatunk újszülött egereket, pockokat. A nagyobb termetű hörcsög már csak évi két alkalommal szaporodik. A menyét és a hermelin utódai is május végén, júniusban jönnek a világra. Ezek a kis, karcsú ragadozók kőrakásokban, faod- vakban, vagy földi lyukakban élnek. Ez utóbbit rendszerint vakond, ürge, vagy hörcsög házigazdától foglalják el. Az őzek és a gímszarvasok többsége májusban ellik, ám gyakran találhatunk még júniusban is újszülött borjakat. A barnás-vörös alapon fehér pettyes szarvasborjak születésük után pár nappal már követik a falkához csatlakozó anyjukat. A kisebb testű dámvad júniusban elli 1-2 borját, amelyek lassabban fejlődnek. Rendesen 3-4 hétig a sűrűben maradnak, s csak ezután követik a legelőre anyjukat. Andrási Pál Táj- és lélekmentő publikációk • • Okoszolgálat A fővárosi Ökoszolgálat két, amikor a budapesti ezentúl nyilvánosságra építkezések során növé- hozza mindazokat az esete- nyék, fák, cserjék tűnnek el. Tolna megye vizei (9.) A Gemenc holtágrendszere Védett növények Buglyos szegfű (Dianthus superbus) A legkönnyebben felismerhető védett szegfű fajunk. Szára 30-60 cm magas, sok virágú, villásan elágazó, virágai a szár végén vagy oldalán magányosan állnak, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, illatosak. A szirmok lemeze 2 cm hosszú, majdnem tövig rojtos-sallangos, ez minden hazai szegfűfajtól megkülönbözteti. Levelei átellenesek, szálas-lándzsásak, 3-10 mm szélesek, a felsők szálasabbak, kisebbek. Virágzása június végétől szeptemberig tart. Védett növény, eszmei értéke 5000 forint. Megyénkben lápréteken találjuk élőhelyeit, Németkér, Kistápé, Nagydorog, Bikács és Tengelic környékén. Fennmaradására nagy veszélyt jelent a vízelvezető-csatornák építése, minek következtében a talajvízszint csökken, és a növény természetes élőhelyei kiszáradnak. A mezőgazdasági területekről a műtrágya és a gyomirtó szerek bemosódása a talajvízbe a növény kipusztulásához vezethet. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor A múlt évszázadban végrehajtott folyószabályozási munkák azt eredményezték, hogy a gemenci területen mintegy 34 km hosszú holtágrendszer alakult ki. Elkülönült részei közül kiemelkedik a Grébeci, a Rezéti, a Csertai, a Nyéki, és a Bátai holtág. A főfolyó rendezés utáni medermélyülése, valamint a hullámtéri területek feltöltődése azt eredményezte, hogy a holtágak vízellátása csak esetenként - árhullámok - biztosított. Ez a holtágak vizeinek eutrofizációjához, esetleg kiszáradásához is vezethet. A területen folytatott erdő és vadgazdálkodási tevékenység sem segítette elő az eredeti állapotok megtartását. A problémák ellenére a terület még nagyjából megőrizte a régebbi folyóágak és partok eredeti morfológiai élettér-szerkezetét, növényzete és állatállománya rendkívül gazdag, Európában szinte egyedülálló értéket képvisel. 1977-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke védetté nyilvánította. Az elmúlt években a környezet iránt megnövekedett érzékenység új elvárásokat fogalmazott meg a vízgazdálkodás felé is. Ä Magyar és Holland Vízügyi Együttműködés keretében a két ország szakemberei egy közös kutatási program eredményeként döntéselőkészítő anyagot készítettek a tájvédelmi körzet területén található Duna-mel- lékágak vízpótlásának javítására, ami a vízminőség javítását is elősegítené. A javaslat három változatot dolgozott ki. Az egyik szerint a három korábbi folyókanyarulatot a grébecit, a rezétit és a Vén-Dunát, valamint két mellékágat külön-külön kapcsolnának be közvetlenül is a nagy Dunához. A másik elképzelés szerint a holtágak kotrással összekötésre kerülnének, a Grébeci-holtágnál történne a vízpótlás és a Vén-Dunánál a kifolyás. A harmadik változat szerint a Siót a balatoni vízeresztés időszakában vissza kellene duzzasztani és ez kerülne a holtágakba, vízpótlásul. Ez a megoldás azzal járna, hogy Keselyűs térségében a Sió hullámtéren egy mocsárszerű lápterület alakulna ki. Klingl Béla Fotó: Ótós Réka Lelki környezetünk (2.) Hitünk titka a jézusi szeretet Aki válaszol: Hafenscher Károly evangélikus lelkész A megyében működő egyházak, gyülekezetek lelkészeinek, vezetőinek tettük fel ugyanazt az öt kérdést. A válaszok önmagukban is roppant érdekesek, de összevetve őket - kéthetente jelennek meg ugyanitt -, igazi csemegéül szolgálhatnak. O Miben különbözik alapvetően az önök vallása a többitől? — Ne feledjük, hogy egy egyház a kereszténység akkor is, ha több felekezetben él. Alapvetően közös az, amit az első egyetemes zsinatok és hitvallásaik kimondták: a Szentháromság hit, az Atya, Fiú, Szentlélek Isten imádása. A különböző felekezetek elsősorban megközelítésben, teológiai hangsúlyeltolódásban különböznek egymástól. Evangélikus egyházam tanítása szerint a középpontban az Isten szeretetéről szóló örömhír áll (evangélium), s mindent ez határoz meg. Életünknek, küldetésünknek, reménységünknek az alapja Isten Jézus Krisztusban valósággá vált emberszeretete. Egyedül jézus Krisztus tudja kiteljesíteni az emberi életet, egyedül a hit (s nem a mindig kevés jócselekedetek) teszik elfogadhatóvá Isten szemében az embert, egyedül a Szentírás a hiteles forrásunk Isten üzenetéről. Ezek a speciálisan evangélikus hangsúlyok. Kézzelfogható eltérés a tanításban, katolikus egyház felé: Szűz Mária és a pápa (+taní- tóhivatal) személyével kapcsolatos kérdések: Tiszteljük Szűz Máriát, Jézus édesanyját, alázatosságában az egyház példaképének tekintjük, de csak annyit tanítunk róla amennyit a forrás, a Biblia közöl. Tiszteljük és becsüljük a pápa személyét, szolgálatát, de nem tartjuk Krisztus földi helytartójának. Az eltérés a református egyháztól elsősorban az úrvacsorával kapcsolatos. ' (Mi hisszük, hogy Jézus Krisztus valóban jelen van, s az ostya és a bor, amikor elhangzanak a „szerzési igék", valóban Jézus teste és vére.) © Mi a véleménye az ökumenikus istentiszteletekről? Miben köthetők kompromisszumok, miben nem, kikkel hajlandó közös szószékre lépni? — Az ökumenikus istentiszteletek a legnagyobb alkalmak arra, hogy a közösséget keressük és megtaláljuk. Éz az, ahol Istenre figyelünk, s mivel ő a középpont, őhozzá közeledve egymáshoz is közelebb kerülünk. Istentiszteleteinken azt kell keresni és gyakorolni ami összeköt, s nem azt, ami elválaszt. (Ami elválaszt, azt nagyon komoly, türelmes, időigényes párbeszéd során kell terítékre tenni, tisztázni s amit évszázadok alatt elrontottunk, máról holnapra nem tudjuk rendbe tenni...) Ökumenikus istentiszteleten és más találkozásokkor is ki- nek-kinek az identitása megtartásával kell megtalálni az összekötő szálakat - s ez más, több, mint kompromisszum. Szószékre lépek mindazzal, aki Isten gyermekének, és testvéremnek tekinti magát, és alázatosan figyel a Biblián keresztül Isten szavára. © Miket, kiket tekint szektáknak? — Azokat, akik azt hiszik, hogy egyedül nálunk van az igazság, s ezért nem hajlandók másokkal (egyházakkal) párbeszédet folytatni. Aki ilyen belső gőgben „lesátánozza" a másik Isten-kereső embert, annak nem sok köze van a jézusi szeretethez - ami hitünk igazi titka. © Hogyan fog érvényesülni az „egy akol, egy pásztor" elv? — Semmiképpen sem szervezeti formában. A közös hitben. Amit emberek eltoltak (szakadások), azt az Isten színgazdagsággá formálta. A sokszínű egyházban ki-ki gondolkodásának, beállítottságának megfelelően találhat közösséget, lelki otthont. Az egy akol: Isten országa, amely már itt a földön realitás, ahol Isten hatalma érvényesül emberek, közösségek életében (s ez bármelyik felekezetben valóság lehet). Az egy pásztor nem közülünk való ember, hanem az Egyház Úr Jézus Krisztus. © Mire kell törekednie az embernek elsősorban élete során? — SZERETETRE! (Azaz nyitottságra, türelemre, igényességre, jóságra, békességre, közös boldogságra, stb.) t A válaszokat beérkezésük sorrendjében közöljük. Természetesen helyet, lehetőséget adunk minden kisebb - általunk esetleg nem is ismert - Tolna megyei hívó közösség elöljárójának, papjának, prédikátorának, vénjének, lelkipásztorának, hogy kifejtse nézeteit, ugyanezen kérdésekkel kapcsolatban, ugyanekkora terjedelemben e sorozatban. A bemutatkozás lehetősége adott - éljenek vele! (Wessely) Kulturális értékeink mentéséért Nemzetközi szemináriumot tartanak ezekben a napokban Budapesten és Szentendrén a magyar középiskolák és múzeumok szakmai együttműködéséről. A szervező a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A rendezvényre az Európa Tanács Kulturális Örökségi Osztálya és Oktatási Bizottsága, valamint a francia kultuszminisztérium képviseletében francia, skót, portugál és máltai szakemberek érkeznek hazánkba. A szervezők célja, hogy az örökségi osztályok célkitűzéseivel megismerkedjenek azok, akik már eddig is sokat tettek Magyarország kulturális értékeinek megmentéséért. A múzeumi szakemberek, pedagógusok, építészek, művészek megismerkedhetnek az aquincumi, az egri, a szentendrei ifjúsági foglalkozásokkal, hagyományőrző mozgalmakkal és előadásokat hallhatnak a múzeumok és a diákkapcsolatok külföldi tapasztalatairól. Remélhetőleg a most felnövekvő generációnak már megadatik az a lehetőség, hogy odafigyeljen élőhelyére, természetes és épített környezetére, és ha beavatkozni kényszerül, felelőségteljes, megalapozott döntéseket hozzon. Az emberiség közös érdeke ez. t i 4 i
