Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1993. június 1., kedd Ahol minden embernek fegyvere és minden marhának kolompja van darusban a nagyokra vadásznak (Folytatás az 1. oldalról.) hetet szakmai képzés céljából Glarusban. Ezt követően a kanton államfője és magyar származású felesége magyar- országi látogatása során meg­hívta Dr. Berta Attilát. — A szarvasmarhákon kí­vül mit kell még tudni a tar­tományról? :— Glarus kantonnak mindösszesen harminchatezer lakója van. Német nyelvterü­leten, az osztrák határtól nem messze, mindössze hatszáz négyzetkilométeren fekszik. Azt hiszem azt feltétlen meg kell említenünk, hogy ott lát­szik az embereken, hogy sze­retik a hazájukat. Érdekes, hogy mindenkinek van fegy­vere, ennek az az oka, ott nincs állandó hadsereg, ha­nem mindenki hatvanöt éves koráig katona. Meglepetést okozott, hogy a hivatásos rendőrök közül is éppen azért nem tudtak vezető beosztású emberek fogadni, mert szoká­sos katonaidejüket töltötték.. Ami még megfogott, az ot­taniak olthatatlan szabadság- vágya. A kanton 1388-ban Kulturális bemutató Szedresben Sikeres volt a szedresi Kihí­vás napja. Az egésznapos program délelőttje teljes egé­szében az óvodásoké és az is­kolásoké volt. Az aprók a lég­várnak örültek legjobban, az alsósok ügyességi játékaikat a halastó partján bonyolították le. A felsősök egy kiadós gya­loglás után különböző ügyes­ségi feladatokat oldottak meg. S eközben az iskola kispályá­ján összemérték erejüket a fo­cisták, és a kézilabdás lányok a szép számú vendégiskolás­sal, akik Kölesdről, Tengelic- ről Zombáról tisztelték meg iskolánkat. Délután pedig a buzdító hajrá töltötte be az egész tornatermet, mert a ko­sarasok viaskodtak egymás­sal. A többszáz diákot, felnőt­tet megmozgató rendezvény sikeréhez hozzájárultak a se­gítőkész szülők és az iskolánk már felnőtt korban lévő volt diákjai. A program folytatódott: pünkösd hétfőjének délután­ján kulturális bemutatót tar­tottak a német színjátszók, a szakkörök, a próza- és vers­mondó versenyek győztesei, a népdalosok és a citerások. S ekkor nyílt meg a tanulók munkáiból rendezett kiállítás, melyen a legszebb rajzokat és fotókat tekinthetik meg az ér­deklődők. -ki­vív ta ki függetlenségét. Ennek évfordulóját mindig a cserép­szavazásra emlékeztető mó­don ünnepük meg - ebben az évben ez utazásom előtt nem sokkal volt -, itt eldöntik az ál­lampolgárok egy évre, hogy müyen törvényeket akarnak. — Milyen volt a részvétel ezen a népszavazáson? — A harminchatezer pol­gárból tizenötezren ott voltak, tehát élénk volt az érdeklődés. Érdekes módon nem fogadták el azt a törvénytervezetet, hogy szombaton ne legyen is­kola a gyerekeknek és döntöt­tek arról is, hogy éjjel tizenegy óra után nyilvános szórako­zóhely nem lehet nyitva. Egy-egy üyen alkalommal mintegy harminc törvényt sorsáról döntenek. A szenáto­rok, akiket leszavaztak, nem bukásként értékelik ezt.... — Ott milyen a közbiz­tonság? — Nekünk soknak tűnt az évi ezerkétszáz bűneset, ám szerintük ez nem magas arány. A 22 százalékos felderí- tésiési mutatójukkal is elége­dettek. Minden nagy bűncse­lekmény tettesét felderítik, te­hát a „nagyobb vadakra" va­Vasámap délután fél négy­kor került sor Dunakömlődön a második világháború áldo­zatainak tiszteletére állított emlékmű felszentelésére. A nagyszámban megjelentek - kömlődi polgárok és a német- országból érkezett rokonok, barátok, ismerősök - megha- tottan hallgatták Mayer Mi­hály pécsi megyéspüspök szavait. Az eseményen részt vett dr. Pálos Miklós államtit­kár, s képviseltette magát Németország budapesti Király Zoltán a paksi Új látókör klubban Király Zoltán országgyűlési képviselő lesz a paksi Energe­tikai Szakképzési Intézetben működő Új látókör klub ven­dége június 8-án, délután négy órai kezdettel, az okta­tási intézmény nagyelőadójá­ban. A parlament független képviselője, a Nemzeti Szoci­áldemokrata Párt alapítója és elnöke Az emberarcú politika címmel tart előadást, s vála­szol az érdeklődők kérdéseire. dászijak. Nagyon büszkék arra, hogy kábítószeres bűnö­zőket fogtak az INTERPOL-on keresztül magyar segítséggel. — Milyen a technikai fel­szereltségük? (— Hetvenen dolgoznak a rendőrségen, de nem tévedés: 104 gépkocsijuk van. Ott azonban nem szervezetekre, hanem feladatokra tervezik meg a technikát. Óriási mű­szaki apparátusuk van, olyan speciáüs - kézitáskában hor­dozható számítógépekkel dolgoznak - amelyekkel pél­dául Bernből le tudták hívni egy adott ujjlenyomat gazdá­jának a nevét. — Nem pusztán szívfájdí- tás egy-egy ilyen utazás? — Azért nem, mert külön­féle számítógépes programok nálunk is futnak. A többszáz éves béke, amit a Glarus kan­tonbélieknek volt szerencsé­jük kifogni, nekünk nem ada­tott meg. Nekünk két-három évünk van arra, hogy európai szintet produkáljunk, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor annak a honfitársaink látják a kárát.- Hangyái ­nagykövetsége is. A felszente­lés egyik szép pillanata volt, mikor Paks testvérvárosának, Reichertshofennek a mezővá­ros címerével ékesített csodá­latos bársony zászlaja tisztel­gett a háborúban elhunytak előtt. Ám ez a nap az élők ba­rátságának napja is volt, s a közelmúltban átadott duna- kömlődi faluház adott otthont az ünnepség után vendégek és vendéglátók egymásra találá­sának, az együttlét örömének. e. g. Tolnában is lesz légi mentőőrség Rövid szünet után Székes­fehérvárott ismét megkezdi működését az Aerocaritas. A következő hónapokban Veszprém Tolna és Szolnok megyében négy mentőheli­kopter kezdi meg munkáját. f r r Az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér3.Telefon: 316-211. Telex: 14-251. Telefax: 315-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. Le­vélcím: 7630 Pécs, Engel ]. u. 8. Telefon: 315-726. Felelős vezető: SOÓS SÁNDORNÉ Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a posta hír­lapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A, 1900. közvetlenül vagy postautal­ványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelző­számra. Előfizetési díj: havonta 319 Ft, negyedévre 957 Ft. In­dexszám: ISSN 0865-9028. Kéz­iratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az én produkcióm Az általam legjobbnak ítélt műsorszám: Cím: POP TV, 7101 Szekszárd, Pf: 182 (Fénymásolt szavazólapok érvénytelenek!) Tisztelgés Dunakömlődön a elesettek emlékére Tevelen is véget ért a világháború Dr. Erdős László ünnepi megemlékezését mondja nr.--------WS?-----------------------------P'lSWÍtTT " " .w:'"»1,------TI ( Folytatás az 1. oldalról.) illő versét, a Testamentumot hallhatták az egybegyűltek, Tóth István nyugdíjas tanár méltó tolmácsolásában. Ezt követően dr. Erdős László, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője, a II. Világ- háború Tolna Megyei Halotta- iért Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke emelkedett szó­lásra. Kérte a teveüeket, hogy „Legyen e hely a közösség összetartozásának oltára". Ez­zel Tevelen is véget ért az I. és II. világháború... Habár a hősök és áldozatok névtelen sírokban fekszenek, de ebbe a gránitba vésett 301 név azt jelzi, hogy végleg hazatértek. Ezután Mayer Mihály megál­dotta, majd felszentelte az em­lékművet. Éppel János a Né­metországba elszármazottak nevében szólt, és adta át az emlékművet a teveliekek. Egyébként az eppingeni egye­sület gyűjtötte az emlékmű költségeinek jelentős részét, a gránit is Németországból származik. Schmidt Ferenc országgyű­lési képviselő a Tévéiről el­származottak nevében szólt a helyiekhez. Majd a koszorúzás követ­kezett. Az önkormányzat ko­szorúját Kitanics Lajos pol­gármester és Schuller Zoltán jegyző helyezte el. Őket kö­vette Mayer Mihály és Erdős László. Á németség nevében Hambuch Géza, Rittinger An­tal és Probszt János helyezte el a koszorút. A megyei önkor­mányzat nevében Priger Jó­zsef tisztelgett az emlékmű előtt. A Németországba telepí­tettek nevében Josef Weber, Jozef Werner és Martin Kohl helyezte el a megemlékezés virágait. Ezután a helyi intéz­mények képviselői és a magá­nemberek tették le a talap­zatra virágaikat. Az ünnepség végén Kitanics Lajos polgár- mester köszönte meg az em­lékmű létrehozásában részt­vevőknek a munkát. Az ün­nepség a Szózat hangjaival ért véget. Gottvald Károly Az elesettek végleg hazatértek Megyei Halottaiért Alapít­vány Kuratóriumának elnöke mondott avatóbeszédet. Ün­nepi szónoklatában elmondta, hogy ezekben a lelket megin­dító percekben zászló és főhaj­tás mellett nem gyászolni, ha­nem tisztelegni jöttünk. Sza­badulni kell a hazugságoktól és - leginkább most - az egye­tértésre van a legnagyobb szükség. Meg kell békülni önmagunkkal, összekulcsolt kézzel. Hittel és békével bíz­zunk Magyarország jövőjé­ben. - Ä községben ma - mondta Erdős László ezredes - végleg befejeződött a máso­dik világháború, Pári kilenc­venhat halottja végleg haza­tért. A fehér lepel lehullt az em­lékműről, majd Mayer Mihály áldást hintve fölszentelte az emlékművet. A kegyelet perceiben a ro­konok, az ismerősök, az egy­ház, a hivatalos szervek he­lyezték el a szeretet és a tiszte­let virágait az emlékmű előtt, és főhajtással adóztak a halot­tak emlékének. (p.teri) Egy héttel korábban még zenés ébresztő köszöntötte a Koppány-menti kis falu, Pári lakosságát, ezen a hétvégén pedig már a halottakért szólt a templom nagyhárangja. Szombaton katonai tisztelet- adás mellett avatták fel és szentelték meg a második vi­lágháborúban elesettek tiszte­letére állított emlékművet. A délelőtt tíz órakor tartott ünnepi szentmisét Mayer Mi­hály pécsi megyéspüspök ce­lebrálta. Szentbeszédében el­mondta, hogy ez az emlékmű szeretetre, összetartozásra em­lékeztessen. Mindenki érezze, hogy a háborúban elesettek emlékét soha nem szabad elfe­lejteni. A templomkertben Er­dős László ezredes, a HM személyzeti főosztályának ve­zetője, a II. Vüágháború Tolna Mayer Mihály megszenteli az emlékművet Alsónána ünnepelt és emlékezett Fél évszázada várt pillanat A szentlélek eljövetelének napján, Pünkösd ünnepén, Alsónána újra ünnepelt és em­lékezett. A falu közepén álló evangé­likus templom, amely három évvel ezelőtt az összeomlás határán állt, kívülről teljes dí­szében pompázott, az 1991. május 25-i szentelésén. A köz­ségből elszármazottaknak kö­szönhetően - akik a templom teljes felújítási költségét ösz- szeadták - az idén május 30-án, Pünkösd vasárnapján, a templombelső is az eredeti ál­lapotában visszaállítva várta a hazatérőket. Ezen a vasárnapon, nem­csak a templom felszentelé­sére érkeztek haza, hanem a II. világháborúban elesett 74 al- sónánainak állított emlékmű avatására is. Az emlékmű fel­állításához is az elszármazot­tak adták össze a szükséges összeget. Az ünnepi istentisz­telet után, melyet Hafenshein Károly esperes tartott és aki a II. világháborús emlékművet megáldotta, beszédek hang­zottak el az önkormányzat, az elszármazottak, a II. Világhá­ború Tolna Megyei Halottaiért Alapítvány részéről. A beszédeket koszorúzás követte, és a hozzátartozók vi­rágainak elhelyezése. Ezekre a pillanatokra fél évszázadot kellett várni. A pillanatra, hogy a kedves, a testvér, az apa, a barát, a jó szomszéd képzeletbeli sírjára letehessék a kegyelet, az emlékezés virá­gait. A falu főterén gyászzene szólt, a katonák zászlót hajtot­tak, az emberek kezében vi­rágcsokor, szemükben az év­tizedek óta érlelődő könny. A megkönnyebbülés pilla­natai is ezek. Áz utókor, mint már sok-sok más helyen, Al- sónánán is megtette köteles­ségét. Méltóképpen eltemette a II. világháború áldozatait, fiait, akiket ezután nemcsak szeretteik őriznek meg szí­vükben arany betűkkel, ha­nem egy márványlap is, a templomkertben. \ Tisztelgés az emlékmű előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents