Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-13 / 110. szám

1993. május 13., csütörtök DUNAFÖLDVÁR WÚJSÁG 5 Idegenforgalom: Ha csak minden századik átutazó megállna ... van a baj, bár reneszánsz kas­téllyal Dunaföldvár nem büszkélkedhet. A gond ott van, ha az utazó meg kíván szállni valahol: vagy ráakad egy „Zimmer frei" feliratú magánházra, befogadó képes­ségük összesen negyven fő, nyáron sátrazhat a kemping­ben, aludhat faházban. Meg­csörrentheti a hajó-panzió, a „Botel Admirál" láncait, aztán tovább állhat - ez ugyanis nem üzemel. A Tolnatouristnak nem is elsősorban az ide érkező ven­dégek fogadása a fő profilja, inkább a földváriaknak szer­vez turistautakat. Tavaly no­vemberi kft-vé alakulása óta a kirendeltségnek havi ötvene­zer forint „megtermelése" a norma, s ezt úgy tűnik, nem a fél évig üzemelő kemping ál­lítja elő. Az irodának a nyere­ség, az államnak a deviza, a maroknyi nyugati turistának az alacsony árszínvonal a fon­tos. A belföldi vendég ma már nem fizetőképes, és így nem is üzlet, a városnak persze mindegy lenne, hogy honnan származik a bevétel. fc Hol lészen szállásunk? A harmincas években hét­végenként két hajójárat hozta a pihenni, szórakozni vágyó fővárosiakat Dunaföldvárra, az egyik legnépszerűbb Duna-menti üdülőtelepülésre. Megérte, a hajó nem volt drága, és volt miért: kellemes part, stranddal, kiskocsmák, ízletes halászlé, és persze a Horváth-kert, tágas tánctérrel. Mára, úgy tűnik, a város telje­sen elvesztette régi arculatát, az elkeskenyült zöldzátonynál lassan aratni lehet a nádat. A kikötőt már csak az idősebbek emlegetik, nosztalgiával gon­dolva a békeidőkre.- Hogy miért nem él a vá­ros ma idegenforgalmi lehető­ségeivel, nem tudom - mondja Bogár Szilvia, a Tolna- tourist kirendeltségének veze­tője -, mert szégyellni való, hogy nincs a Duna-parton strandunk. Magáról a városról biztosan jó kép alakult ki vendégeink­ben, amellett, hogy a kulturá­lis élet kissé sivár. Programok kellenének, azon kívül, hogy a kemping vendégei esténként beülnek egy bárba, jó lenne egy színházi előadás, egy templomi hangverseny, bár nekünk vannak lovasprog­ramjaink Solton, Bugacon, ahova el lehet menni, de ők itt szeretnének szórakozni. Ók, mármint a külföldi vendégek. Mert a Kék Duna kempingbe főként Nyu- gat-Európából érkeznek turis­ták: hollandok, németek, an­golok. Egy angol házaspár eredetileg egy éjszakát szán­dékozott itt tölteni, amiből az­tán tizenkettő lett. Egyszerűen Kemping, háttérben szovjet hősi emlékművel jól érezték magukat a néhány lépésről kéknek aligha nevez­hető folyam partján. A kérdés persze, ha ők így gondolták, miért ne döntene így csak minden századik átutazó? A város látványa - messziről - igazán csábító. Mit tud nyújtani a Földvár az idelátogatónak? Középkori eredetű vártorony, a hegyte­tőről körpanoráma, egy romos állapotú ortodox, és egy cso­dálatos barokk stílusú katoli­kus templom - de nem is a történelmi nevezetességekkel A város látványa a túlsó partról igazán csábító A német tanárnő, aki Franciaországból érkezett A dunaföldvári Magyar László Gimnázium elmond­hatja magáról: nemzetközi ta­nári kara van, ami a német nemzetiségű nyelvtanámő- nek, Dorothy Gabrisch-nak köszönhető. Dorothy Kölnben szerzett tanári diplomát, három éve tanítja anyanyelvét a földvári gimnazistáknak, s most már érti a magyart, ha kicsit törve, de beszéli is.- Hogy hogyan kerültem ide? Ez meglepetés volt ne­kem is, 1989-ben választhat­tam Magyarország, Lengyel- ország és Csehszlovákia kö­zött, és gondoltam, hogy Ma­gyarország Ausztriával közös volt sokáig, ez a legérdeke­sebb, legszebb ország. Itt és egész Kelet-Európábán nagy szükség volt akkoriban nyelv­tanárokra, és nekem érdekes külföldön dolgozni.- Miért pont Földvárt válasz­totta?- Valahol középen akartam lakni, hogy megnézhessem az egész országot. Most már a várost és szinte az egész Al­földet jól ismerem. Dolgoztam már külföldön, ezelőtt Fran­ciaországban, Besanconban tanítottam szintén németet. Aztán jött ez a lehetőség, és most ismerek egy országot, amit Németországban senki Dorothy Gabrisch nem ismer, csak Bartókról és Kodályról, meg arról, hogy Magyarországon nyitották ki először a határt, de hogy a magyar írók, költők, festők ilyen érdekesek, azt nem. Ha visszamegyek, az egyik fel­adatom lesz, hogy erről is me­séljek.- Mi a különbség a franciák és a magyarok között?- A francia szívesebben marad a családban, ott nehe­zebb találni olyan embert, aki beszél franciául az idegennel, itt könnyebben teremtenek az emberek kapcsolatot. Május elsején nagy ünnep volt, és én, mint idegen benne voltam, és ez nem minden országban van így, ilyen spontánul. Ezt tipi­kusan a magyaroké. Francia- ország is nagyon érdekes volt, ott is tanultam a nyelvet, ol­vastam a francia költőket, de gondoltam, hogy elég, most jöjjön valami más.- Nem érzi egyedül magát?- Nem. Van egy kollega­nőm Egerben, gyakran talál­kozunk, itt is van két német tanárnő és három angol tanár, velük könnyű beszélni, és tu­dok már magyarul is.- Milyenek a földvári gimna­zisták?- Az iskola itt más. Német­országban az a fő cél, hogy a tanuló tudjon vitatkozni, és tudjon egyedül tájékozódni. Nem lexikont tanulni, hanem tudni, hogy hol lehet keresni, amire kiváncsi a diák. A szor­galom Németországban az, hogy a diák megy a városi könyvtárban, van ideje, hogy keres valamit. Itt inkább az a fő, hogy megtanuljon valamit a gyerek, aztán el is felejtheti.- A következő állomás?- Nem tudom. Ami jön. Erdély talán még érdekes lenne.-ff­Beszédes tisztelet Igen, bizonyára Beszédes József iránti mély tiszteletéről kívánt tanúságot tenni a neves mérnök szobrát megcsonkító ismeretlen. Kétségkívül haza vitte a bronzdarabot, és ottho­nában őrzi ereklyeként az idők végezetéig. Mert mi más is lett volna a célja? A szintező műszer len­cséjét formázó öntvénnyel ugyanis Duna-parton fürdőző lányok után kukucskálni nem lehet.. . / Atkukkantó Tervek Solttól Tompáig Kömyzetfejlesztési terv kidolgozásával bízta meg a VATI céget a Solttól Tompáig hú­zódó tranzitfolyosóhoz kapcsolódó települések önkormányzatai. Az át­fogó terv lehetővé teszi, hogy minden egyes te­lepülés hozzáigazítsa sa­ját fejlesztési elképzelé­seit, és összehangoltan csatlakozzon majd a vi­lágkiállítás rendezvé­nyeihez. Lakások szakembereknek Harminc magánlakást kínáltak fel megvételre a duanaújvárosi önkor­mányzatnak a meghir­detett pályázatra, amely hetet vásárol majd meg abból a célból, hogy a városnak nélkülözehe- tetlen szakembereket le tudja telepíteni. Blues Ausztriából Ismét fellép Dunaúj­városban, a főiskola ét­termében az ausztriai Ripoff Raskolnikkov és ze­nekara. Az elsőrangú bluesmuzsikát holnap fél tíztől hallhatják az érdeklődők a főiskola éttermében. Közreműködik töb­bek közt a dunaújvárosi Quimby, és a Road 61, és a Blue Chokers. Előadás Japánról Szentirmai József épí­tész tart előadást Japán, az ellentétek országa rím­mel május 14-én, holnap délután öt órától a du­naújvárosi Földes Fe­renc iskola pinceklubjá­ban. Röviden Emelkedik a térítés Harminckilenc helyett negyvenöt forintot kell a szülőknek e hónaptól fi­zetni a napi bölcsődei ellá­tásért. A térítési díj emelé­sére a nyersanyagárak nö­vekedése miatt volt szük­ség. Az általános iskolában ugyanakkor időlegesen 10 forinttal lett olcsóbb az ebéd. Kiállítás a vármúzeumban Kustár Zsuzsa, nagyka­nizsai iparművész rézkar­caiból, mozaikjaiból, fest­ményeiből nyílik kiállítás ma este hat órakor a vár­múzeumban. A tárlatot, amely június 15-ig hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig látható, a mű­vésznő nyitja meg. Közre­működik a dunaföldvári HÍD együttes. Torgyán József Dunaföldváron Torgyán József, a Függet­len Kisgazda Polgári és Pa­rasztpárt elnöke tart elő­adást a városi művelődési ház nagytermében ma este hat órakor. A pártelnököt az FKgP helyi szervezet hívta meg Dunaföldvárra. Folytatják a képviselők Ma délután két órakor ismét ülést tart a képvi­selő-testület. A napirenden a félbeszakadt múlt heti ülés elmaradt előterjeszté­sei szerepelnek. Alakulóban a LAÉT Június elejére tervezi alakuló gyűlését a LAÉT, a Létminimum Alatt Élők Társaságának földvári szervezete. A csoporthoz jelenleg tizen csatlakoztak. És mi újság a másik parton? Gázvezeték, hitelből Solt és Dunaföldvár: a két település amolyan ikertest­vére egymásnak. Azonos nagyságrendű lélekszám, mindkettő jellegét meghatá­rozza, hogy a két országrészt összekötő híd két oldalán vannak, mindkettő megyeha­táron helyezkedik el, kicsit tá­vol a fűztől. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az „ik­rek" egymás tükörképei is lennének: ami Solton műkö­dik, lehet, hogy Földváron nem megy, és fordítva. Mi újság tehát a másik par­ton? A település költségvetése ez évben 183 millió forint, ebből 27 millió fejlesztési kiadásokat fedez, amely nemcsak aránya­iban, hanem összegszerűen is nagyobb a földvári keretnél. Az önkormányzat bátorság­ról, és önbizalomról tett tanú- bizonyságot, amikor a lakos­sági gázvezeték kiépítésére 46 millió forintos hitelt vett fel. A ciklus alatt ezt nem tudja visz- szafizetni az önkormányzat, de olyan nagy volt a lakossági igény, hogy más megoldás nem volt - mondja Németh Jó­zsef, polgármester. A Soltiak­nak harmincezer forintba ke­rül majd lakásonként a köz­művesítés, a község pedig 1994-től évi 18 milliót törleszt majd az OTP felé. A másik nagy beruházás a tornacsar­nok: az augusztus 20-án át­adandó tizennyolcszor har­minchat négyzetméter alapte­rületű létesítmény, alig több, mint 18 millió forintba került. A közalkalmazottak bére nem éri el az 1994. január else­jétől esedékes szintet, a kü­lönbség 40 százaléka erejéig azonban az önkormányzat tel­jesítette a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben előírtakat. Ez Bács-Kiskun megyében egyedülállónak számít. Ötszázhatvan a munkanél­küliek száma, közülük sokan végeznek idénymunkát. Öt- venketten részesülnek a mun­kanélküliek, jövedelempótló támogatásában, az, hogy őket közmunkára kellene köte­lezni, sehol nem merült fel. Közmunkások egyébként vannak, Solton tizenöt főre biztosított pénzügyi keretet a munkaügyi tanács. Az intéz­mény ebben az évben már működőképes, azok után, hogy tavaly a cigány nemzeti­ségű közmunkások alapve­tően kifejezték nemtetszésü­ket a munka jellegét - kaszá­lásról volt szó - és tempóját il­letően. Bár Soltnak nincsenek az idegenforgalom szempontjá­ból kiemelkedő látványossá­gai, mégis két szálló: a Park Motel és a Teleki Szálló várja az utazót. Az átmenő forga­lom hatását jól mutatja, hogy három év alatt három benzin­kút épült a főút mellett, ver­senyre késztetve az addig egyetlen Afor-kutat. S még egy beszédes adat: a közmeghallgatásokon a jelen­lévők száma mindig megha­ladja a száz főt. Az ikrek nem biztos, hogy tükörképei is egymásnak > i f

Next

/
Thumbnails
Contents