Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-10 / 107. szám

4 MÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. május 10., hétfő Gyerekcentrikus, szülőkkel együttműködő iskolát! A tudás svédasztala Cserhátiné Ács Adrienne, a szekszárdi Illyés Gyula Peda­gógiai Főiskola gyakorló isko­lájának igazgatói székét öt évre, egy nehéz időszak lezá­rásaként nyerte el. Itt elég annyit megemlíteni, hogy az előző igazgató már sem a tan­testület sem a szülők bizalmát nem bírta, de míg táppénzen van nem lehet neki felmon­dani, a vezetői megbízás alól viszont fel lehetett menteni, így lehetőség nyílt a pályázat meghirdetésére. Megindult az érdeklődés az állás iránt, ami a külső pályázók köré érdek- csoportokat szervezett a tan­testület tagjai közül. Belső pályázó az „első kör­ben" nem akadt, de aztán Cserhátiné a pedagógusok egy részének bíztatására úgy döntött, vállalja a kihívást. Ha ugyanis a tantestület nem ké­pes kiállítani jelöltet, akkor tu­lajdonképpen alkalmatlannak Szeretni, tanítani, nevelni, az iskola a gyerekeké bizonyul a válság feloldására. Az első tantestületi szavazás után - ami arról szólt, kit lát­nának szívesen az indulók kö­zött - a két legnagyobb támo­gatást elért jelölt adta be a pá­lyázatát. A másik az utolsó pillanatban visszalépett. tir Cserhátiné Ács Adrienne pályázatát a tantestület negy­venhét szavazóból negyven igen, négy nem és három tar­tózkodás mellett támogatta. A főiskolai tanács állásfoglalása száz százalék igen volt. Nyolcvankettőtől a főisko­lán tanított oroszt és németet, illetve tanít most is, de 89-től az általános iskolában van fő­állásban. Jól ismeri tehát azt a kettős követelményt, amely­nek a gyakorlóban dolgozók­nak meg kell felelniük. Egy­szerre tanítanak kicsiket és ké­szítik fel a szakmára a főisko­lásokat. Véleménye szerint az iskolában meglévő szellemi kapacitást használják ki iga­zán. A város hatodik általános iskolájaként - annak ellenére, hogy minisztériumi fenntartá­súak - szeretnének jobban részt venni a szakmai közélet­ben, s jelen lenni a város életé­ben is. Az elmúlt évek nem hasz­náltak az iskola tekintélyének, vissza szeretnék nyerni a régi vonzerőt. Elképesztő, de tény, hogy az ott dolgozó, tapasz­talt, képzett nevelők bére igencsak le van maradva a vá­rosi és a környéki, az önkor­mányzati iskolák nevelőié mögött. Ennek megváltoztatá­sáért is tenni akar az új igaz­gató.- Szeretek németet tanítani, a megnövekedett igények mi­att konjunkturális helyzetben vagyok, külső vagy akár eg­zisztenciális okaim nem vol­tak arra, hogy megpályázzam az állást. Inkább azért indul­tam, hogy bebizonyítsuk: ké­pesek vagyunk a saját lá­bunkra állni. Ha meg tudtuk mondani, mi volt rossz az­előtt, tudnunk kell jól csinálni is. Célja a gyerekcentrikus, a szülőkkel együttműködő is­kola, ahol a gyerekek jól érzik magukat. Ehhez szeretné iga­zítani az iskola belső megjele­nését, külső képét is. Tenni kell a napközis, délutáni prog­ram kínálatának javításáért, mert különben a szülők elő­ször erről mondanak le. Álomképként idézte pályá­zatában John Holt amerikai Csak együtt lehetünk eredményesek Valakinek válaszolni kellett a kihívásra pedagógus gondolatát: „Olyan iskolára van szükség, amelyben minden egyes gye­rek a maga sajátos módján elégítheti ki kíváncsiságát, fej­lesztheti tehetségét, képessé­geit, érdeklődésének megfele­lően tanul, a körülötte lévő felnőttek és gyerekek révén bepillantást nyerhet az élet sokszínűségébe és gazdagsá­gába. Az iskola legyen egy óriási „svédasztal", nyújtson lehetőséget a sokféle intellek­tuális, művészi, kreatív és mozgásos tevékenységre. Eb­ből minden gyerek kívánsága szerint azt és annyit vesz, amit és amennyit akar." Mindez nem mond ellent annak, hogy a megbecsüljék a tudást a gyerekek esetében is, mert az iskolának fel kell ké­szítenie a továbbtanulásra. Sokféle értékrendet elfogadó, mások igényeit és világnézetét tiszteletben tartó pozitív em­beri mintát kell mutatni a gye­rekeknek és a hallgatóknak egyaránt, vallja a „gyakorló" új igazgatónője. Ihárosi Ibolya Fotó Ótós Réka Haj dán 635 éve, 1358. május 10-én Kont Miklós nádor oklevelében megemlé­kezett a szekszárdi apát­ság 1061-es alapításáról. 160 éve, 1833. május 14-én született Rozsnyai Mátyás, Zomba egykori híres gyógyszerésze, aki országos díjat nyert a ma is használt kinincukor előállításával; ő volt az első megyénkben, aki új­sághirdetést közölt helyi lapban. 100 éve, 1893. május 14-én a Tolnavármegyé- ben a következő meg­döbbentő hír jelent meg: „Egy szegény özvegy, a sors által üldözött római katholikus asszony 10 hónapos, jól fejlődő kis­fiát örökbe szeretné adni ..Május 16-án a kul­tuszminiszter Klamarik János miniszteri taná­csost bízta meg a Tolna megyében tervezett gimnázium lehetőségei­nek megvizsgálásával. 90 éve, 1903. május 14- én megkezdődött az első írásbeli érettségi vizsga Szekszárdon. 85 éve, 1908. május 16-án adta hírül a Kö­zérdek, hogy Budapest székesfőváros Garay Já­nosnak díszsírhelyet adományozott, amelybe a hónap végén szállítják át hamvait. 80 éve, 1913. május 15- 16-án 18 romániai nagybirtokos és mező­gazda, köztük több kép­viselő, szenátor és Buka­rest volt polgármestere Tolna megyében tett me­zőgazdasági tanulmá­nyutat, főleg a bonyhádi tájfajta szarvasmarha iránt mutattak nagy ér­deklődést. 60 éve, 1933. május 14-én ünnepelte a szek­szárdi cserkészcsapat 20 éves fennállása ünnepét. Krónikás Ki van a „KOS-FÉK” mögött? Baján a Petőfi-szigeten ren­dezett III. Tavaszi Termékbe­mutató 53 kiállítója között volt egy decsi bemutatkozó is. Az ezüstösen csülogó „KOS-FÉK" feliratú reklám­tábla alatt beszélgettünk Ko­kos László mechanikai mű­szerésszel. Személygépkocsi főfék- illetve kuplunghenge­reket hozott a Bács-Kiskun megyei seregszemlére. A „KOS-FÉK" elnevezés részben a gyártott termék, másrészt saját nevéből és a Kos csülagjegyből - mert ab­ban született - tevődik össze. Bevallottan nagyobb lett az érdeklődés, miután ez emb­léma is megjelent a piacon. Kokos László édesapja mű­helyében alkalmazottként dolgozott 1988-ig. Azóta maga lett vállalkozóvá. Az egykori MOBIL - ma MOBILITÁS - nagykereskedelmi vállalat megkeresésére kezdtek Skoda személygépkocsik főfékhen­gereinek gyártásához. Az ak­kori megállapodásból némi csalódás után, egyéni kezde­ményezés lett. A főfékhenge­rek vizsgálatát a TÜV-Hanno- ver-KTI Kft. végezte. Ezt már saját piackutatás és értékesítés követte. A Fiat típusnál az ön­tőminta készítésénél tart Ko­kos László. Gyakorlatilag már bevizsgált dologról van szó. Szinte azonnal gyártható. Természetesen ez a Ladákra és Polski-Fiatokra is alkal­Itt készülnek az alkatrészek mazható. A tervekben szere­pel nyugati autótípusok fő­fékhengereinek gyártása is. Kokos László régóta tanul­mányozza a főfékhengereket. Az a tapasztalata, hogy né­hány típus főfékhenger gyár­tásával lényegesen olcsóbban meg lehetne oldani a hazai al­katrészellátásban a főfékhen­ger problémáit. Ő ezen fára­dozik. Tegyük hozzá, sikerrel. A szakemberek tudják, hogy a szóbanforgó alkatrész gyártása meglehetősen kényes dolog. Ám, ha megfelelő felté­telek vannak, no és bátorság is az induláshoz, akkor ... még arra is figyelni kell, hogy a fő­fékhengerek megfelelő cso­magolásban jussanak a vásár­lóhoz. Nem holmi csillogó, színes dobozolásra kell gon­dolni, csupán az igényesség egyszerűen kivitelezett formá­jára. A szekszárdi autóklub is igazolhatja a „KOS-FÉK" mé­rési eredményeinek megfele­lőségét, amelyek jobbak a gyári hengereknél. A bajai termékbemutató első alkalom volt Kokos László életében, amikor kiállí­táson találkozott a közönség­gel. A rendezvény kapcsán meglepetten tapasztalta, hogy a kiállítók között csak pár gyártó volt, a többiek mások által készített, leginkább kül­földről behozott termékekkel akartak, próbáltak kereskedni.- dkj ­Viszik, hordják Nyugalmas, csendes hetet tudhatnak maguk mögött a Szekszárdi Rendőrkapitány­ság körzetében élő polgárok. Ami nem jelenti azt, hogy né- hányan ne szidhatták volna önmagukat könnyelműségük miatt. Nyitott ajtók Megint volt néhány besur­ranásos lopás munkahelyeken és lakásokban. Több esetben is előfordult, hogy a háziak csak átszalad­tak néhány percre a szom­szédba, aztán a látogatás vagy elhúzódott, vagy nem. Gya­korlatilag mindegy, mert né­hány perc elég a gyakorlott besurranónak, hogy az elő­szobában lévő kabátból, tás­kából elemelje a pénzt. Ha a besurranó tolvajlás az adott héten több az átlagnál, a nyomozók felkeresik angyal­arcú Petikét, a gyermekkorú specialistát. A múlt heti be­szélgetés - hiszen 14 év alatti­akat nem lehet büntetni - al­kalmából a jobb sorsra érde­mes kisfiú harminckét esetét mesélte el a nyomozóknak. Volt ezen kívül néhány ta­nyabetörés és elvittek ezt-azt nyitott autókból, illetve néhá­nyat megint ismeretlen mód­szerrel, nyom nélkül nyitottak fel, s a benne jól látható helyen lévő értéket elvitték. A zsebtolvajok módszereiről Nem tudni, szerepel-e a bű­nügyi statisztikában a szépen felújított szekszárdi piacon szerdán lezajlott történet. Nem tudni, hogy a sértett tett-e feljelentést, vagy nem. A tarka tolongásban egy hölgy az árut nézegette és közben néhány pillanatra kosara tete­jére tette a pénztárcáját. Aztán már hiába kiabált a két mel­lette álló gyanús külsejű nő­nek, hogy legalább a jogosít­ványát adják vissza. Á káro­sult hölgy hiába emlékezett arra is, hogy egy perce még hárman voltak mellette. A harmadik már messze járt a pénztárcával. -ihi­A jégkárok csökkentéséért A felhőisten védernyője alatt A közelmúltban olvashat­tunk a jégeső elhárítás talajge­nerátoros módszeréről. Most a Dél-Magyarországi Jégesőel­hárítási Égyesülés igazgatójá­val, Huszár Istvánnal és Ge- resdi István meteorológussal beszélgetünk: — Nyilvánvalónak tűnik az egyesülés nevéből is a cél­juk, szóljanak a fő tevékeny­ségükről! — Elsődleges célunk - kezdj Huszár István - tagjaink részére a termelés biztonságá­nak elősegítése érdekében ha­tékony jégesőelhárító szolgál­tatást nyújtani. Ezzel kapcso­latban kötelességünk pontos információkat, előrejelzéseket adni, szakismereteket gyűj­teni, olyan tapasztalatokra szert tenni, ami a jégkár legki­sebb mértékére való szorítást jelenti. — Önök a talajgenerátoros jégesőelhárítással foglalkoz­nak. Mi ennek a lényege? — Ezt a módszert francia tapasztalatokból vettük át. Tő­lük kaptunk lehetőséget 30 év gyakorlata alapján. Franciaor­szágban kb. 600 talajgenerátor működik - magyarázza Ge- resdi István. A talajgeneráto­ros módszer lényege, hogy acetonban ágyazott ezüstjodid oldatot égetünk el az e célra készített berendezésekben, generátorokban. A keletkezett egy-két mikron nagyságú ré­szecskék a meglevő légáram­lással többezer méter magas­ságba jutnak fel, ahol sok-sok jégszemet hoznak létre. Vagyis többet, mint ami való­jában kialakult, de megakadá­lyozzák a nagyméretű szemek keletkezését. Az apróbb jég­szemek, mikor a talaj felé kö­zelednek olvadni kezdenek és így csökkentik a jégkárt. — Milyen távolságra kell helyezni egy-egy talajgenerá­tort és annak folyamatosan kell-e működni? — Ahhoz, hogy hatásos le­gyen a rendszer, egy időben nagy területen minél több, egymástól 10-12 km távol­ságra kell elhelyezni a generá­torokat, és a jégesős folyama­tokat megelőző 3-4 órával kell működésbe hozni -, magya­rázza Geresdi István. — Tudjuk, hogy Szek­szárdon is működik egy ta­lajgenerátor, de gyanítom, hogy ez szűk területet érint. Mekkora az Önök körzeté­nek határa? — Jelenleg Baranya, So­mogy, Tolna megyében kö­rülbelül egymillió hektár terü­let védelméről gondosko­dunk, ám ebből csak 400 hek­tár az úgynevezett „fizető". Ennyi az egyesülésünkhöz már csatlakozott terület - mondja Huszár István, majd hozzáteszi: - A védekezés költsége így sem haladja meg évente a hektáronkénti 56 fo­rintot. _ — Úgy tűnik, hogy nem csatlakozott még minden érintett az Önök egyesülésé­hez. Csökkenthető ez a véde­kezési költség ha nő a tagok száma? — Igen. Hektáronként 15-20 forintra - válaszol Hu­szár István, — Ennél még egy kisebb­fajta jégverés is nagyobb kárt okozhat. Mi a külföldi ta­pasztalat, miként járul hozzá a lakosság a jégkár megelő­zéséhez? — Franciaországban az önkormányzatok vállalták a rendszer teljes fenntartását - feleli Huszár István. - Jó volna, ha nálunk is minél több polgármester jelezné testüle­tének szándékát, hiszen lako­sonként maximum 10 forintot kellene befizetni. Az 5000 lel­ket számláló települések ese­tében viszont csak 5 forintot. Ha mi külön-külön - személy szerint - fordulunk a kisgaz­dákhoz, növénytermelőkhöz, akkor a postaköltségünk is több mint tíz forint. — Szoros egüttműködésre volna szükség a szomszédos országokkal is? Hiszen a fel­hők nem ismernek országha­tárokat. — Amennyiben széleskörű összefogás alakulna ki és ezál­tal eljuthatnánk az ausztriai területekig, így bővülne vé­dett területünk is. Déli irány­ban, a Dráván túlról is hasonló elképzelésekről jelezték szán­dékukat, ha a háború befeje­ződik, valóra válhat velük is az együttműködés. Ez optimá­lissá tenné és hatékonyabbá a jégesőelhárítást. Tapasztala­tok szerint a jégkár 40 száza­léka csökkenthető a talajgene­rátoros módszerrel. Éontos lenne, hogy Tolna megyében is minél többen csatlakozza­nak egyesülésünkhöz a bőví­tés miatt. Minél nagyobb terü­let tartozhatna a védőernyőnk alá. Decsi Kiss János Á

Next

/
Thumbnails
Contents