Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-06 / 104. szám
8 WÚJSÁG KÖRNYEZETBARÁT 1993. május 6., csütörtök Védett növények Apró nőszirom (Iris pumila) Napsütötte domboldalak egyik legszebb tavaszi dísze. Legkisebb nőszirom fajunk, mindössze 5-15 cm magas, kard alakú levelei 4-20 mm szélesek, sűrűn párhuzamos erűek. A viráglepel színe nagyon változó, halványsárga, ibolya, bíborlila vagy sötét ibolya színű a leggyakrabban. Április-májusban virágzik. Mészkedvelő, sziklagyepekben, karsztbokor erdőkben, megyénkben löszpuszta-gye- pekben és homoki réteken fordul elő. Főként Dunaföld- vár, Németkér, Kistápé, Nagydorog, Bikács, Tengelic térségében. Eszmei értéke 5000 forint. Veszélyeztetettsége rendkívüli szépsége miatt nagyon nagy. Szívesen ültetik kiskertekbe, ezért a természetes előfordulási helyein rohamosan fogy. Főleg virágzáskor, pedig hamar elhervadnak virágai, nem tartósak. Természetes állományait az erdősítés, a vegyszerezés és a műtrágyázás is veszélyezteti. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Táj- és lélekmentő t publikációk Barlangjaink Magyarországon 2800 nyilvántartott barlang van. A tavaly megkezdett komplex állapot- felvétel eredményeként a fokozott védelem alá helyezettek száma most 15-tel több, összesen 124. Védetté nyilvánították többek között a bakonyi Szent- gáli Kő-ik barlangot, ahol a régészeti kutatások gazdag, későbronzkori leletanyagot hoztak napvilágra. Más barlangok- az aggteleki karszton, a Bükkben, a Budai-hegységben és a Mecsekben - hidrológiai jelentőségük vagy különleges ásványianyag-kin- csük miatt kaptak védettséget. (MTI) Az éticsiga és társai I. rendű vádlott a Magyar Állam Hárommillió köbméteres, mérgező anyagokat tartalmazó salakhányó, a lakóterület szomszédságában ólom-, cink-, és rézveszély Nagytétényben A Metallochemia vállalat (Metalloglóbusz) Nagytétény területén helyezkedik el, a lakóházaktól mintegy 200 méterre. Jogelődje a Magyar Ónművek 1910-ben létesült. A gyár területén ólom, cink és réztartalmú anyagok gyártásával és feldolgozásával foglalkoztak évtizedeken keresztül. 1977. júliusában az üzem területén és annak környezetében kijelölt mintavételi helyekről származó ülepedő promintákból igen magas ólomszennyezettséget mértek. Abban az évben mintegy 197 tonna ólomtartalmú szeny- nyező anyag került a légtérbe, melynek következtében tömegessé vált a dolgozók és a környéken lakó emberek megbetegedése. Miután a kömyezetszeny- nyezés megszüntetése érdekében semmilyen érdemi intézkedés nem történt, a környező 62 utcában lévő ingatlanokat veszélyeztetett körzetnek kellett nyilvánítani. Ezt követően, bár az ólomkohászatot leállították, 1978-tól rézkohászatot telepítettek ide. Közben a növényzet, ezen belül a haszonnövényzet károsodása olyan jelentős mértéket öltött, hogy annak fogyasztását folyamatosan meg kellett tiltani. A gyáregység területén még ma is látható körülbelül hárommillió köbméteres salakhányó, mérgező anyagokat tartalmaz. A helyi önkormányzat lehetőséget teremtett a károsult lakosságnak, hogy kárigényét bejelentse. Ezek számítógépes összesítése alapján nyújtották be a keresetet a Fővárosi Bírósághoz, 1273 természetes személy és a XXIII. kerületi önkormányzat mint károsult nevében, az I. rendű Magyar Állam és II. rendű Metalloglóbus ellen. A perérték 5,6 milliárd forint. Kártérítést követlenek, a környezetszennyezés beszüntetését és a táj eredeti állapotának helyreállítását. Utoljára 1982-ben jelent meg teljes lista a magyarországi védett növényekről és állatokról. Azóta számos faj állománya vészesen lecsökkent, a kipusztulás veszélye fenyegeti őket. Ezeket fokozottan védetté kellett nyilvánítani. Egyes fajokat viszont levettek a listáról, mert annyira elszaporodtak, hogy már nem igényelnek védelmet. Összesen 500 növényfaj és 855 állatfaj élvez védettséget Magyarországon. Az éticsigákkal, gazdasági hasznosításuk miatt az utóbbi időben rablógazdálkodást folytattak. Ezért mostantól védettséget élveznek, és szabályozták gyűjtésüket. Természetvédelmi területen egyáltalán nem gyűjthetők, máshol június 15-éig szabad gyűjteni még az idén, de csak a 30-35 milliméteres házátmér ójúeket. A méretmeghatározás azért szükséges, mert az éticsiga csak hároméves korában kezd szaporodni, és az ennél fiata- lobb példányok tömeges gyűjtése veszélyezteti a faj fennmaradását. A természet kalendáriuma Május - tavaszutó (I.) Május hónapunk nevét Vul- canus isten feleségéről, a termékenységet és meleget adó Maiáról kapta. Régi kalendáriumokban találkozhatunk még a május régies neveivel is. így hajdan nevezték Pünkösd havának, vagy tavaszutónak. Május a virágok hava. Az emberek többségének ez a legkedvesebb hónapja, tegyük hozzá, nem is véletlenül. A hosszú őszi, téli majd kora tavaszi hónapok szürkés-barnás egyhangúsága után a május mintegy varázsütésre a zöld megszámlálhatatlan árnyalatával ajándékoz meg bennünket. Mindezt csak tetézi a szebbnél-szebb virágok tarkasága. A levegő megtelik a csodálatos illatokkal. A hangulatot fokozza, hogy a madárvilág is ebben a hónapban a leghangosabb, ekkor gyönyörködhetünk a legváltozatosabb madárdalokban. Május a természet megújulásának, és persze a szerelemnek a hónapja. Régi feljegyzésekben olvashatunk érdekes időjárási anomáliákról. így 1125 május havában egész Közép-Euró- pában nagy havazások, hidegek pusztítottak. 1439. május 10-én Bécs városa került hótakaró alá. Ugyanekkor egész Lengyelországban havazott, és a hótakaró hat napig megmaradt. 1448. május 12-én Franciaország egyes részein havazott, és komoly fagykárok keletkeztek. 1718. májusában szintén Franciaországban a fagyhullám mindent tönkretett. Á legtöbb kár a szőlőkben volt. Persze igen enyhe tavaszokról is megemlékeznek a kalendáriumok. így 1186-ban egy enyhe tél után már májusban arattak a Tisza vidékén. Más „érdekességekről" is van hírünk. 1481. május 20-án Magdeburg környékén hatalmas jégeső esett, a jégdarabok tojás nagyságúak voltak. 1934. május 11-én Eszak-Amerikában kerekedett egy óriási erejű szélvihar, mely 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort tova - roppant fekete felhő módjára - mintegy 3000 kilométer távolságra. Május elseje valaha a tavasz ünnepe volt. Csakúgy mint Gyöngyvirág Pünkösd. A fagyosszentek (Pongrác, Szervác, Bonifác) és Orbán) rossz híre évszázados tapasztalatokon és természetmegfigyeléseken alapszik. Általában ekkortájt sarkvidéki eredetű hideg légtömegek hatalmas hullámokban árasztják el vidékünket. A hideg áprilisban jóval kevesebb kárt okoz, mivel a növények sejtnedvei akkor még igen sűrű, tömény oldatok, amelyek nehezen fagynak meg, a mínusz 10-15 fokot is kibírják. A nagyobb hidegek hatására előbb a sejtek közötti járatokban fagy meg a víz. A képződő jégkristályok valósággal kiszívják a környező sejtek nedvességét. A gyorsan „hízó" jégtűk azután szétroncsolják a sejtek falát, majd beáll a fagyhalál. Májusban jelennek meg először nagyobb tömegben a gombák. A korábban megjelenő kucsmagomba mellett már találhatunk csiperkét, tintagombát, susulykát és vargányát is. A rétek, mezők üdén pompáznak és szinte naponta újabb és újabb virágok bontogatják szirmaikat. Messziről világítanak, mint megannyi apró napkorong a boglárkák. A szárazabb rétek, sziklagyepek díszei a szintén sárga napvirágok és naprózsák. Az erdők ekkor már teljesen kilombosodnak, a legtöbb cserje és fa bontja szirmait. A kertekben is mindenütt pompázó gyümölcsfákat láthatunk. Virágzik a kellemes, szinte bódító illatú akác, és előbújnak a vadgesztenye - vagy más néven bokrétafa - óriási fehér, esetleg hússzínű „gyertyái". A kedvelt orgona a lila megszámlálhatatlan változatában, illetve fehér színben látható. Az erdők aljnövényzete is kivirul. Előtűnnek a diszkrét illatú gyöngyvirágok, melyek kedvelt gyógynövények is. Májusban kezdenek virágozni a növényvilág arisztokratikus szépségű, alakban és színben egyaránt legkiemelkedőbb tagjai, az orchideák hazai fajai: a kosborok. Ezek közül is kiemelkedik szépségével és nagyságával a fokozottan védett boldogasszony papucsa. (Egyes vidékeken nevezik papucskosbomak, ri- gópohámak, pohárvirágnak is.) Papucsszerűen kiöblö- södő, sárga mézajkai közül a nektárt kereső rovarok csak a porzó és a bibe érintésével juthatnak ki. Virágai a szárak csúcsain rendszerint magánosán, ritkán kettesével fejlődnek. Talán legkülönösebb kosborjaink a szintén májusban virágzó bangók, amelyeknek 1,5-2,5 centis virágai rovarokat mintáznak. Ezért is nehéz ezeket az apró növényeket megtalálni, hiszen távolról póknak, légynek, méhnek, poszméhnek nézhetjük őket. A virágok emellett még sajátos rovarcsalogató illatanyagokat is kibocsátanak. Andrási Pál Tolna megye vizei (8.) A tolnai holtág A tolnai holtág a múlt század közepéig élő Duna-meder volt. Hossza 16,7 km, vízfelülete közepes vízállásnál 138 hektár, a tárolt víz 3,2-3,5 millió köbméterre becsülhető. A bogyiszlói bekötő út alatti zsilip két részre osztja a vízfelületet. A Bartal-csatomán és a zsilipen keresztül a faddi holtággal is kapcsolatban van. A mederben sok az iszap, helyenként meghaladja az 1 métert is. A holtágnak felszíni vízből csak a Foki-csatornán van vízpótlása, ami elenyésző. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a csapadékból és a talajvízből történik természetes vízpótlás, mesterséges vízpótlást pedig a vízügyi igazgatóság végez, a doromlási szivattyútelepen át a Dunából, és a Sióból gravitációs úton a kutyatanyai zsilipen keresztül. A víz hasznosítása többcélú. Intenzív halászat folyik, jelentős az öntözési vízkivétel, esetenként belvíztározó szerepe is van a holtágnak. A tolnaiak szeretnék, ha fürdésre és vízisportokhoz is igénybe lehetne venni, mivel az idősek még most is szívesen gondolnak vissza a valamikori élénk vízi életre. A többcélú hasznosítás általában káros - egyik a másik rovására megy -, és ha többször súlyosan megsértik a vízvédelmi érdekeket, akkor az a víz minőségében megmutatkozik. A tolnai szennyvíztelep jól-rosszul tisztított szennyvize éveken keresztül a Rozmajer tóba - a holtág egyik része - került, és a selyemgyári szennyvizeket is a holtágba juttatták. Az intenzív haltenyésztés és a libatelep sem javította a minőséget. A térségben lévő három holtág vízminősége közül a tolnai középen helyezkedik el, jobb mint a bogyiszlói, rosz- szabb mint a faddi. Hosszában is változó a víz minősége, mivel legjobb a doromlási a Bartal-csatornáig terjedő rész, és lényegesen rosszabb a Bar- tal-csatomától a Mádi-Kovács zsilipig. A holtág legnagyobb problémája, hogy sok a mederben felhalmozódott, tápanyagban gazdag iszap, és a jó minőségű friss víz hiánya miatt a tápanyag túlterhelés következtében a víz eutrofizálódik, de bakteriálisán is szennyeződik. Bármiféle javító célzatú beavatkozás is történik, az csak sok év múlva érezteti a hatását, mint ahogy a jelenlegi rossz minőségi helyzet is hosszú évek „munkája" révén jött létre. A vízminőséget javító intézkedéseknek a következőket célszerű tartalmaz- niok: 1. Távlati hasznosítás meghatározása. 2. A vízminőség rendszeres és folyamatos vizsgálata (iszapvizsgálat is). 3. A felhalmozódott nagymennyiségű iszap csökkentése. 4. A víz belső és külső tápanyag és szennyezőanyag-terhelésének csökkentése. 5. Körültekintő frissvízpótlás biztosítása. 6. Azoknak a vízhasznosításoknak a kitiltása, amelyek a távlati hasznosítással ellentétesek. A holtág Tolna Város Önkormányzatának tulajdonába került, üzemeltetésére, a vízpótlás jelenlegi lehetőségeire a vízügyi igazgatóság az érintettek bevonásával üzemeltetési tervet készített, ami alapján kell az abban résztvevőknek együttműködni a vízpótlás során. Klingl Béla Fotó: Pusztai T. Bringásoknak Az Európai Kerékpáros Szövetség idei közgyűlését Bmoban tartja (Csehország), május 13-16-ig. Szó lesz a rendezvényen az európai közlekedéspolitikáról, a kerékpáros turizmusról, a bringás kampányokról, a tagcsoportok együttműködési lehetőségei- rőí is, és részt vehetnek az érdeklődők kerékpáros városnézésen, diavetítéses előadásokon, stb. Akciónap Az európai környezetvédő szervezetek május 15-én rendezik meg az idei Európai Közlekedési Akciónapot. A hazai környezet- és természetvédő szervezetek tervezett megmozdulásaikról értesítsék az EYFA (Európai Fiatalok az Erdőkért) magyarországi képviselőjét, Móra Veronikát. Címé: 1024 Budapest, Lövőház utca 19., telefon: 115-2218. Klingl Béla rajza c 4 4
