Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1993. május 27., csütörtök SPORT KÉPÚJSÁG 9 Kicsik és nagyok a kihívás bűvöletében Sokan a hűs habok között válaszoltak a kihívásra Magas részvételi arány Pakson Túlzás nélkül állítható, a ki­hívás napja felforgatta Paks megszokott, mindennapos életét, kicsik és idősebbek egyaránt a mozgás, a sport bűvöletében éltek. A „legelvetemültebbek" már 0 órától kezdték a pont­gyűjtést, tekézéssel indították a kihívás napját, majd irány az uszoda. A sportpályák reggel 6-tól várták a mozogni vágyó­kat, de az uszoda, a strand és az ASE vizitelepe is felkészül­ten várta a látogatókat. A szervezők egyrészt a külön­böző helyszíneken vártak „ál­dozataikra", érdekes progra­mokat biztosítva számukra. Másrészt beszervezték a város összes bölcsődéjét, óvodáját, iskoláját, valamint 20 munka­helyet, ahová edzőt, vagy testnevelőt küldtek ki a test­mozgás szakszerű irányítá­sára. Egészében elmondható, remek hangulatban, jóked­vűen zajlottak a rendezvények mindenütt. A már említett 10 sz. ABC előtti tornán például a vidám hölgykoszorúból messziről kirítt egy termetes henteslegény, de ő is dereka­san végezte a kecses gyakorla­tokat. A többi munkahelyen is él­vezettel, jólesően végezték a gyakorlatokat. Néhol el is hangzott, miszerint szívesen mozognának akár naponta is, rendszeressé téve a kihívás 15 perceit. A déli 12 órás jelen­tésnél már rögzíthették az esemény „irányítóközpontjá­ban" miszerint a 20110 lakosú Paks 40 százaléka végzett va­lamilyen testmozgást e napon, sőt délután 3-ra elmondhat­ták, a város lakosságát megha­ladó számú személy sportolt 15 percet Pakson. Éjféli sportmajálisok megyeszerte Szekszárdon az általános iskolások órarendjéből ezen a napon száműzték a „gyűlölt" tantárgyakat és csak a testne­velés óra kapott helyet benne. A 2-es iskola udvarán tizenkét állomáson játékos ügyességi feladatok várták a gyerekeket, de egyébként mindenki tet­szés szerinti sportprogramból választhatott. Ha kedvük tar­totta, a TÁÉV-sportcentrum- ban futballoztak, vagy a Pol- láck úti pályán hosszútávú fu­tással tették próbára állóké­pességüket. Mivel hétágra sü­tött a nap, a fedett uszoda népszerűségével természete­sen semmi sem vetekedhetett. A középiskolákban ugyan volt tanítás, de a kihívás nap­ján itt is a sport játszotta a fő­szerepet: a Garay gimnázi­umban például más tantár­gyakba is sikerült egy kis sportot becsempészni, hisz tízperces gimnasztikával nyi­tották a tanórák többségét. A nap fénypontját a polgármes­teri hivatal előtt rajtoló utcai futás jelentette: valamennyi helyi iskola képviseltette ma­gát a közel 500 gyereket fel­vonultató megmozduláson. A távot Kocsis Imre Antal pol­gármester is elfogyasztotta. Kisvejkén a falu apra- ját-nagyját megmozgató egésznapos rendezvényre ke­rült sor. A Kihívás napján, 0 órától hajnalban már a fél falu talpon volt. A polgárőrök vé­gigjárták a falut, majd a bátrak próbáján - fél 2-től fél 4-ig - bizonyíthatták a gyerekek, hogy nem félnek az éjszaká­ban sem. A délutáni próbaté­telek egyik legmókásabb száma a baromfikergető volt, ahol az egyszerre elengedett tizenkét tyúkot és két kakast kellett megfogni. Megsokszo­rozta a baromfikergetők ere­jét, hogy a szárnyasokból ké­szült a vacsora. Nem kisebb vígasságot váltott ki, mikor a helybéliek és az utasok közö­sen tolták ki a faluból a Len­gyelről érkező autóbuszt. Simontomyán az éjféli kez­dés ellenére közel kétszázan gyülekeztek a sportpályán, kezükben fáklyával vagy gyertyával, hogy a megnyitó után eleget tegyenek az első próbának: futva eljutni a strandra. A magas részvételi arány azt igazolja, hogy tavaly óta növekedett az éjszakai programok varázsa. Sokan szabadságot vettek ki a jeles nap tiszteletére. Többek kö­zött „keresd a rókát hajtóva­dászat a sötétben", „pénzha- lászás a medencében" játékkal fűszerezték a programkínála­tot. A reggeli órákban pedig „Futás az egészségért" szólí­totta rajthoz a résztvevőket, a polgármesterasszonnyal az élen. (Csak egy darabig.) Dél­után megérkezett Lochmayer György, a barcelonai magyar olimpiai csapat egykori veze­tője is. Örömmel konstatálta a résztvevők nagy létszámát, hisz 16 órakor már 5400 sport­teljesítményt regisztráltak Si- montornyán. Az öröm pillanatai 1993. május 25.-e egy új fe­jezet pirosbetűs ünnepnap­jaként vonul be a kézilabdá­zás Tolna megyei történe­tébe. A Szigma-Szekszárd NB I/B-s együttese csodálato­san szép estét szerzett a me­gyeszékhely sportszerető kö­zönségének. A szekszárdi lá­nyok az évadzáró nagy csatá­jában kiharcolt győzelmük­kel aranyérmesként vehetik át bizonyítványukat, melybe a felsőbb osztályba léphet minősítést záradékolták. A meccs után érthetően nagy volt a boldogság a sportcsarnok játékterén. Dur­rantak a pezsgők, fieszta hangulatban ünnepelte meg­szolgált bajnokságát a csapat, s az NB I-es örömében oszto­zott vele a szurkolótábor is. A mérkőzés végét jelző sípszó után szinte leírhatatlan a szekszárdiak boldogsága Durrantak a pezsgők, egymásra talált a csapat és a közönség Egy üdítő korty az izgalmakra és a fáradtságra „Ilyen elnök kell nekünk, az ilyen elnök pompás" Ők mondták: „Nekünk van a leghálásabb közönségünk!" OLDALHÁLÓ '93 Lélektan Az Atomerőmű SE labda­rúgóit is utolérte a magyar be­tegség. A többnyire tétnélküli edzéseken, mérkőzéseken mindent tudnak, magabiztos­ságuk példaértékű. Amikor azonban eljön az „igazság pil­lanata" és bizonyítani nem le­het, hanem kell, hamuszürke arccal és remegő lábakkal vo­nulnak a kezdéshez még ak­kor is, ha náluknál lényegesen gyengébb képességű ellenfelet kellene kétvállra fektetni. Ebből a lélektani helyzetből egyenesen következik, hogy játékuk nélkülöz minden ön­bizalmat, s ez a gólhelyzetek elpuskázásában csúcsosodik ki. A hibáktól hemzsegő játék, a rossz helyezkedés és tago­zódás után már az sem lep meg senkit, hogy a taktikai utasításoknak fittyet hányva, néhányan azt csinálnak a pá­lyán, amit akarnak. Ilyenkor még a lelkesedés sem segít. Ám ilyenkor fogy el a szur­koló türelme, s ki-ki vérmér­séklete szerint szidalmazni kezdi a labdarúgókat. A reak­ció változó: van aki tűri, van aki elegendi a füle mellett, van aki visszaszól, s ezzel a kis- sebbségben lévő igazi szurko­lókat is önmaga és csapata el­len fordítja. A másik magyar betegség már okozat: a sikertelenség után mindenki hibás - a játék­vezető, az edző, a vezető - rossz a talaj, nagy a fű. Keve­sen vannak azok, akik gondo­sabb felkészüléssel, intenzí­vebb edzésmunkával, vagy a tartalékerők mozgósításával próbálnának segíteni a bajo­kon. Nem baj, van még négy forduló! - mondják. Igen ám, de a vasárnap látottak alapján milyen négy fordulót remél­jünk mi, szurkolók? Klement Tibor Sok volt az egy félidőnyi előny Voltaképpen nem rossz eredmény a Tatabányán ki­harcolt döntetlen, különösen ha azt nézzük, hogy a sírból hozta vissza az egy pontot a Szekszárd. Pedig, nem úgy indult a mérkőzés, hogy a Polgári SE pontot szerez. A hazaiak kétgólos előnyhöz ju­tottak, jobban is futballoztak. Ráadásul Varga László szép egyéni akció végén, 1-0-nál olyan helyzetet hagyott ki, amilyen a mérkőzés során csak egy akadt a hajrában, amikor klubtársa, Horváth Jó­zsef senkitől sem zavartatva lőtt kapu fölé. Varga a mérkő­zés végén bosszankodott is: — Egész héten a helyzetki­használást gyakoroltuk - mondta a szekszárdi csatár. - Az edzésen kétszer is a ka­pusba lőttem a labdát, amikor rávezettem. Erőből lőttem, a Tatabánya ellen ez egy pilla­nat alatt eszembe vilant, ezért helyezni akartam. Ez lett a vesztem, mert Mázit találtam el. Pedig, ha bemegy, akkor más a mérkőzés eredménye. Ez így igaz, ám mégis nagy dicséretet érdemelnek a szek­szárdiak, hiszen volt lelkiere­jük 0-2-ről egyenlíteni. A harmatgyenge első félidei já­ték után rá sem lehetett is­merni a vendégcsapatra. Fo­lyamatos összjáték, remek megoldások, és persze a gólok is jöttek. A tudósításomból alighanem nem tűnt ki, hogy a csereként beállt Pilisi az együttest a hátára véve, ala­pos lendületet adott. Minde­nütt ott volt, a kapura veszé­lyesen focizott, remekül irá­nyított. Ezt a Tatabánya vezetői is elismerték, szerintük ez volt a Szekszárd feltámadásának első számú oka. Egy félidőnyi előny soknak bizonyult, bár a Szekszárdnak több lehetősége akadt még. Varga buktatásáért például jobb helyeken azonnal 11-est adnak. Áz aprótermetű Hor­váth lábában volt a győzelem lehetősége. Neki is volt oka a bosszankodásra: — Nagyon jól jött be a labda, akár le is vehettem volna, senki nem volt körülöt­tem. Sajnálom, hogy fölé bombáztam, hiszen a szünet után teljesítményünkkel meg- érdmeltük volna a győzelmet is. Péntek Sándor Óvott a Bonyhádi A Kisdorog-Bonyhád mér­kőzés 38. percében a bonyhádi Vendég Tibort kiállította a já­tékvezető. Miután előzőleg már Palkó is piros lapot ka­pott, így a vendégcsapat ki­lenc főre fogyatkozott. A mér­kőzés végén Zsobrák játékve­zető belátta tévedését, amit így rögzített a jegyzőkönyvön: „A bonyhádi hatos számú játékost, Vendéget tévedésből állítottam ki egy szabálytalan­ság után. Piros lapot mutat­tam fel neki, pedig csak sárga járt volna, mivel korábban nem volt figyelmeztetve. Elő­zőleg a kisdorogi hatos játé­kosnak adtam sárgát, téve­désből azonban Vendégnek ír­tam be, így került sor a téves kiállítására." Nem kell tehát video, meg különféle magyarázat áradat. A becsületes, önkritikus játék­vezető Zsobrákhoz hasonlóan viselkedik, nem próbálja el­tussolni hibáját. Ritka eset, de most megesett, hogy valaki megtörte a jeget. A történtek után a Bonyhádi SE megóvta a mérkőzést. (kiszler) 15 országból 230 versenyzőt várnak Piranha Kupa Domboriban Uj színhely, új névadó, új arcok, új számok - körülbelül ezek voltak a legfontosabb in­formációk a hét végi nemzet­közi kajak-kenu regatta sajtó- tájékoztatóján. A kajak-kenusok nemzet­közi versenyét 1983-tól tíz éven keresztül Szegeden, a Maty téri pályán byonyolítot- ták le, idén azonban már vál­tani kellett, mert a csongrá­diak nagyon sok pénzt kértek a házigazdái szerepkörért. így esett a választás Fadd-Dom- borira, ahol az utóbbi időben nagyon szép vízi sportköz­pontot alakítottak ki, s a ka­jak-kenusok is nem egyszer rendeztek itt magyar bajnok­ságot, vüágbajnoki válogatót. A regatta neve többször is vál­tozott, idén a Piranha Kupáért zajlik majd a versengés - je­lentette be Serényi Péter, a szövetség sajtófőnöke. Azt már Jakubovics Péter, a, szö­vetség decemberben megvá­lasztott elnöke tette hozzá, hogy ezt a trófeát a legered­ményesebb nemzeti csapat nyeri el. Az még nem dőlt el, hogy véglegesen, avagy ván­dordíjként. Bejelentette, hogy 15 ország 230 sportolóját vár­ják a háromnapos viadalra, a a legnépesebb csapattal a néme­tek érkeznek, soraikban ott lesz a barcelonai olimpia több győztese, így a kajakos Kay Bluhm, Torsten Gutsche, Bir­git Schmidt, Ramona Port­wich, Anke von Seck, vala­mint a kenus Ulrich Papke és Ingo Spelly is. Vajda Vilmos szövetségi kapitány elmondta: a németek kérését támogatva szakítanak a hagyományok­kal, s engedélyezik, hogy számonként kettőnél több ha­jót is indíthasson egy-egy or­szág. /

Next

/
Thumbnails
Contents