Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-05 / 103. szám
1993. május 5., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Részvénycserék Az idei év első három hónapjában tovább folytatódott a kárpótlási jegyek ellenében történő részvénycsere, illetve részvényjegyzés. Az első negyedévben a legkeresettebbek az OTP részvényei voltak. Ebből összesen 144,868 millió forint értékűt szereztek meg a kárpótlásijegy-tulajdonosok 1:1-es átváltási arányban. Az adatok az érdeklődés gyors növekedését mutatják, hiszen tavaly október óta csak minimális mennyiségű OTP-rész- vény fogyott el. Januárban a csere értéke ennek megfelelően mintegy 6 millió forint volt, ami februárban 38 millióra emelkedett, hogy márciusra elérje a 100 millió forintot. Ennél több már csak azért sem lehetett, mert ez volt eddig az egy hónapra felajánlott részvénymennyiség maximuma. A másik siker a Pillér ingatlanbefektetési alap befektetési jegyeinek értékesítéséhez kapcsolódik. A forgalmazás első négy hete alatt összesen több mint 612 millió forint értékű befektetési jegyet szereztek meg a kárpótlásijegy-tulajdonosok. Februárban kezdődött a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat részvényeinek jegyzése, amiből azonban két hónap alatt csupán 190 ezer forint értékűt jegyeztek. Az első két hónap után jelentősen nőtt az érdeklődés a Zalakerámia Rt. papírjai iránt, hiszen amíg januárban és februárban összesen 70 ezer forint értékűt jegyeztek kárpótlási jegy ellenében, addig márciusra már 530 ezer forintnyi Zalakerámia részvényt szereztek meg. Az érdeklődés növekedésének oka elsősorban abban kereshető, hogy amíg eddig három kárpótlási jegyért két részvényt kaphattak a kárpótlási jegy tulajdonosok, addig jelenleg ez az arány már 4:3, s ez sokkal kedvezőbb. Farm menedzsment világkogresszus A Nemzetközi Farm Menedzsment Szövetség Magyarországon rendezi meg idei világkongresszusát. A Budapesten és Gödöllőn lezajló, július 11-én kezdődő konferencia iránt máris nagy a külföldi érdeklődés. A kongresszuson sikeres külföldi agrárvállalkozók számolnak majd be, hogyan vették az indulás akadályait, melyek a kezdőket fenyegető buktatók, s szó lesz arról is, hogy a nyugati országokba milyen termékekkel lehet sikerrel részt venni a piaci versenyben. A tanácskozás alkalmából mezőgazdasági gépkiállítást is rendeznek. Ingatlantőzsde jelentős értéket képviselő ingatlan is szerepel. Jelenleg a legkisebb érték 10 millió forint lehet, de tervezik, hogy a jövőben leszállítják a bevezetendő ingatlanok alsó értékhatárát ötmillióra. Az ingatlan- tőzsde vezetése arra számít, hogy az állami, illetve önkormányzatiak mellett újra megjelennek a nagyértékű magáningatlanok is. A csupán fél éve működő ingatlantőzsde nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanpiacon fellendüljön a forgalom. A tavalyi év mélypontja után ismét élénkülés tapasztalható. Induláskor még elsősorban a magánszektor nagyobb értékű ingatlanai jelentek meg a tőzsdén, napjainkban viszont már mintegy 40 állami tulajdonban lévő, s Lépések a privatizációs visszaélések ellen Remélhetően csökken a privatizációs visszaélések száma, ha azok elkövetői számolhatnak nevük nyilvánosságra hozatalával, mondta Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter azon a sajtótájékoztatón, melyet az ÁVÜ ellenőrzési igazgatóságának tevékenységéről tartottak. A vizsgálatokat 12-en folytatják több szempont alapján. Ellenőrzik az állami vállalatokat, mint alapítók, figyelemmel kísérik a társasági formában működtetett állami vagyont és ellenőrzik a privatizációs tevékenységet is. Az elmúlt évben egyébként 400 bejelentést kapott az ÁVÜ, melyek közül meglepően sok - több mint fele - névtelenül érkezett. A szervezet felállításakor úgy gondolták, hogy a névtelen bejelentésekkel nem foglalkoznak, ám a gyakorlatban kiderült, hogy e jelzések zöme vál&s problémát takar. Az elmúlt egy évben 220 vizsgálatot indított el az ellenőrzési igazgatóság, amelyből 142 már lezárult. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a vállalati vezetők egy részének tevékenysége etikátlan, sőt jogszabályba ütközik. A leggyakrabban az történik, hogy a privatizálandó cégtől elvonják a vagyont és azt saját társaságukba (társaságaikba) mentik. Általános tapasztalat az is, hogy a rossz struktúrában és a nehéz piaci körülmények között működő vállalatok vagyonvesztése számos esetben a vezetők jogellenes magatartásával párosul. A 142 vizsgált eset alapján 12 alkalommal büntető, 54 esetben pedig kártérítési, illetőleg munkajogi felelősségre vonást kezdeményezett az ÁVÜ, mint tulajdonos. Eddig azonban csupán két esetben zárult le a vizsgálat, a büntető igazságszolgáltatás ugyanis lassan működik, az ügyek elhúzódnak. Nehéz meghúzni azt a határvonalat, amikor egy-egy viss^$|lést a nyilvánosság elé tárhat az ÁVÜTValamennyi nyü- vánosságra került ügyben igyekeznek körültekintően eljárni és csak tényeket közölni. Azt azonban éppen a vizsgálatok elhúzódása miatt nem lehet elvárni, hogy csak a már lezárt ügyeket hozza nyilvánosságra a vagyonügynökség. Az ÁVÜ ugyanis úgy véli, hogy a legszélesebb nyilvánosság visszatartó erőként működik, ezért ezen túl időről-időre feltárja azokat a visszaéléseket, amelyekről, mint tulajdonos tájékoztatni kívánja a közvéleményt. Ez történt egyébként már korábban is néhány esetben, így például a BUDA- FLAX és a Magyar Ácélárugyár esetében. A BUDA-FLAX vezetője, Honfi László tiltakozott az MTI útján kiadott ÁVÜ-tá- jékoztatás ellen. Az ugyanis már a vizsgálat folyamán, tehát a lezárást megelőzően elmarasztalja a vállalat volt igazgatóját. A Magyar Acélárugyár volt vezérigazgatója, Sors Ferenc pedig helyreigazítást kért a Magyäf Távirati Irodától, mondván: a tevékenységével kapcsolatos ÁVÜ-tájékoztatás nem valóságon alapszik. Márpedig az tény, hogy Sors Ferenc olyan magántársaságokba vitte az állami vagyont, ahol ő maga tulajdonosként szerepel. J ogszabályfigy elő 9/1993. (II. 12.) PM-NGKM együttes rendelet a mezőgazda- sági és élelmiszeripari exporttámogatásról (Magyar Közlöny 29. szám). A rendelet meghatározza az exporttámogatás feltételeit, alapját, árucikkek szerinti mértékét és bevallásának, illetve igénylésének módját. 49/1993. (III. 24.) Korm. rendelet a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről (Magyar Közlöny 33. szám). Ismét bevezetésre kerül a marhalevél. A marhalevél hatósági bizonyítvány, amely igazolja az állat tulajdonjogát, továbbá azt, hogy az állatok forgalomba hozatalának, szállításának állategészségügyi hatósági korlátozó intézkedés miatt nincs akadálya. A marhalevelet az önkormányzat jegyzője állítja ki, s azért díjat kell fizetni. Á kormányrendelet tartalmazza a marhalevél kiváltásának, kezelésének részletes szabályait, az ehhez szükséges nyomtatványok mintáit. 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről (Magyar Közlöny 24. szám). A törvény alapelve, hogy a gyártót a hibás termékek által okozott kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terhelje. A termék gyártója, importálója, ha ezek nem állapíthatók meg, a termék forgalmazói felelnek a termék hibája által okozott kárért. Ha többen felelnek ugyanazon kárért, felelősségük a kárvallottal szemben egyetemleges. A törvény meghatározza, hogy a gyártó, az alapanyag vagy a résztermék gyártója mikor mentesül a felelősség alól. A károsult kártérítési igényét hároméves elévülési idő alatt érvényesítheti. A gyártót a felelősség a termék által történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli. 8/1993. (III. 2.) PM-NGKM együttes rendelet a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976 (XI. 1.) PM-KkM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 24. szám). A vámeljárás szabályai a Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország által megkötött Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásra tekintettel módosultak. Változtak az áruk származásának igazolására vonatkozó szabályok, a szükséges nyomtatványok és azok alkalmazásával kapcsolatos teendők. 6/1993. (II. 3.) NGKM-PM együttes rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa módosításáról és a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból és a Lengyel Köztársaságból származó egyes árucikkekre vonatkozó vámkontingensekről (Magyar Közlöny 25. szám). A rendelet a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak megfelelően meghatározza a Cseh, a Szlovák és a Lengyel Köztársaságból származó áruk kedvezményes vagy a százalékos vámtételeit, illetve vámkontingenseit. 13/1993. (III. 9.) AB határozat a társadalombiztosításról szóló 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 44. paragrafusának megsemmisítéséről (Magyar Közlöny 28. szám). Az Alkotmánybíróság 1993. március 9-ei hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezést, mely szerint táppénz az év végi részesedés és a jutalom után csak a megszakítás nélküli keresőképtelenség harmincegyedik napjától jár. Tehát a jövőben a rövidebb időtartamú keresőképtelenség esetén is figyelembe kell venni a táppénz alapjának kiszámításánál az év végi részesedést és a jutalmakat. Többen leszünk! 1993. május 7. Pirosbetűs nap az újjászületett magyar autógyártás történetében, esztergomi gyáravatással és (kellemes!) meglepetéssel. SUZUKI. A mi autónk 3
