Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-26 / 121. szám

1993. május 26., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC ÍPUJSAG 5 Invest in Szekszárd A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara „Invest in Szekszárd" címmel angol nyelvű kiadványt kíván megjelentetni, melyet kül­földi beruházó csoportok­hoz, kereskedelmi közpon­tokba, kamarákhoz jutta­tunk el, de rendelkezésére bocsátjuk minden partne­rünknek is, ha külkapcsola- tai során szükségük van rá. A kiadvány bemutatja a vá­ros gazdasági potenciálját, ismerteti a külföldi befekte­tőkkel a helyi és országos döntéshozatali mechaniz­must, a döntéshozó szerve­zeteket, kommunikációs adataikat, a város fontos gazdasági rendeletéit, és a jogszabályokat. A kiad­ványban lehetőség van sza­bad kapacitások, befektetési lehetőségek, szervezetek és szolgáltatások ismerteté­sére. Részletesebb tájékozta­tóval szolgálunk irodánk­ban. / •• AVlí információk a kamarában Az érdeklődők számára a következő információkról nyújt felvilágosítást a ka­mara: — a privatizálandó cégek szakágazat szerint (angol és magyar nyelven), — az előprivatizációs program keretében a követ­kező időszakban árverésre kerülő üzletek listája, — az ÁVÜ pályázati fel­hívásai (angol és magyar nyelven), — szakágazati kódok lis­tája (angol és magyar nyel­ven), — ÁVÜ ügyintéző mun­katársak listája. A privatizálandó cégekről a következő adatok állnak rendelkezésünkre: cég neve, székhelye, igazgató, telefon, fax, telepek, elődvállalat, alapítás éve, fő tevékenység, termékcsoportok, referen­ciák, fő termelési adatok (1989, 1990, 1991), az átala­kult vállalat érdekeltségei, vagyoni tulajdonosi struk­túra, tőkestruktúra, ÁVÜ el­adó tulajdonrészének névér­téke. További információk a kamara irodájában. Partnerkeresés Európában és több kontinensen A világon működő szá­mos üzleti ajánlatközve- títő-hálózat közül a legjelen­tősebbek közé tartozik a BC-NET rendszer. A belgi­umi székhelyű hálózathoz ez évben Magyarország is csatlakozott. Hazánkban a Magyar Gazdasági Kamara, az OKHB, valamint a HIT Investcenter kapta meg a jo­got a belépésre. Ez évben még kedvezményes keresési lehetőséget biztosított szá­munkra a hálózat vezető­sége, a bejelentkezés ára kamarai tagoknak 1000, - külső szerveknek 2000,- Ft. A jövő évben ez várhatóan bejelentkezésenként 50 ECU-vel magasabb ösz- szegbe fog kerülni. Mivel a rendszer üzemeltetésében résztvevő tagok személyi azonosító számmal rendel­keznek és felelősek az álta­luk bejuttatott adatok kor­rektségéért, az angol nyelvű adatlap közös kitöltése, il­letve azt megelőzően kon­zultáció szükséges. Infor­mációt a Dél-dunántúli Gazdasági Kamarában, a 72/413-040, vagy a 72/410-878-as telefonszá­mon adnak. Egy vállalkozó a vállalkozásokért Ötlet, tőke és piac, egyenlő: siker Rutkai Géza agrárközgazdász, kis csoportjával - két jogásszal, egy adószakértő könyvvizsgáló­val, és egy pénzügyi szakemberrel - három évvel ezelőtt nagy vál­lalkozásba kezdett.- Olyan tanácsadó és segítő céget akartunk létrehozni - mondja a vállalkozó -, amely a vállalkozások elindításában, az üzletpolitikájuk, az arcula­tuk kialakításában segít.- Tapasztalatuk szerint kik vágnak bele manapság vállalko­zásba?- Általában kétféle irány­vonal jellemző. Az egyik réteg már hosszabb ideje tervezgeti, előkészíti, dédelgeti az álmát, partneri, piaci felméréseket végez, majd jól előkészített, reálisan felmért vállalkozásba kezd. A másik réteg nagyrészt munkanélküliekből tevődik össze, ők az úgynevezett kényszervállalkozók. Ez utóbbiak száma egyre nő, hi­szen az első hullám, akiknek már a segély sem jár, mos­tanra tetőzik. Egzisztenciát szeretnének és ehhez rendsze­rint csak egy-egy ötletük van. Ami más körülmények között értéket is jelenthetne, de jelen­leg pénz nélkül nem sokat ér. Sajnos sokan azt sem mérik fel, hogy a választott vállalko­zásra van-e fogadókészség a piacon. A butikokkal, bálás boltokkal, büfékkel, kocsmák­kal már telített a piac.- Véleménye szerint évente mennyire bővül a vállalkozók köre?- Az induló és a megszűnő vállalkozások száma kiegyen­lítődik, tehát nem bővül a kör. A jelenlegi gazdasági körül­mények ennyit viselnek el.- Maradjunk még néhány mondat erejéig, a „jó ötletnél", hiszen nyugaton erre már hitelt lehet kapni. Mi a helyzet Ma­gyarországon ?- Egy rendkívül jónak, ere­detinek látszó ötlet valóban fél siker, de pénz nélkül még az sem valósítható meg. A hiva­talosan elérhető banki hitele­ket, alapítványi lehetőségeket számba vesszük, de többet nem tehetünk. A magántőke ugyan felajánlaná a „segítsé­gét", de olyan feltételekkel, hogy - ha más nem is - ez biz­tosan csődbe vinné a vállalko­zót. Havi 10 százalékos kama­tot kémek, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 120 százalé­kot fizetnek vissza. Ugyan el­fogadnak minden olyan fede­zetet amit a bankok nem, de azonnal adás-vételi szerződést kötnek lakásra, kocsira, kinek mije van. A tőke keresi tehát a helyét, de egyenlőre finánctő­keként mozog.- Hogyan zajlik le a leendő vállalkozó és az önök közötti első találkozás?- Aki bejön hozzánk, azzal elbeszélgetünk. Ha úgy látjuk, hogy nincs esélye a sikeres vállalkozásra, akkor ezt meg­mondjuk neki. Akinek viszont elvállaljuk az ügyét, abban bí­zunk és mindent elkövetünk azért, hogy ezt be is bizonyít­suk. Ide értve a hitelhez jutta­tást is. De a gyakorlat az, hogy 10 vállalkozói szándékból leg­feljebb egy életképes. A több­ségnek van egy falusi háza, némi földje. Termelni, feldol­gozni akar, de elképzelése, öt­lete, bevételi forrása, eszköze nincs a vállalkozáshoz.- Említette az alapítványokat, ki juthat ezekhez a pénzekhez?- Az emberek általában ke­veset tudnak az alapítványok­ról, amelyek hitelforrásként bizonyos célok érdekében jöt­tek létre. Igaz az is, hogy a ku­ratóriumok óvatosak a kifize­tésekkel, ők is csak biztosra mennek mert vissza akarják kapni a pénzt, hogy újabb vál­lalkozásokat segítsenek vele. Sajnos az is előfordul, hogy csak szűk körben „működik" az alapítvány, csak bizonyos emberek kérhetik és kaphatják meg a támogatást. Általában az ilyen alapítványokat azért is hozták létre, hogy ezeknek az embereknek pénzt juttas­sanak.- Mi kell tehát egy sikeres vál­lalkozáshoz?- Közhely, de így van, pénzzel lehet pénzt teremteni. Holott ma mindenki azt várná el, hogy előbb állítsák talpra és majd utána megmutatja, hogy mire is képes valójában. Sajnos a sorrend csak fordítva igaz. De ha röviden akarnék a kérdésére felelni akkor csak annyit mondanék: ötlet, pénz, és piac. Mauthner KISOSZ kritika A helyi adókról szóló tör­vény - módosítása ellenére - továbbra is tartalmaz alkot­mányellenes elemeket, han­goztatja a Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarája. A KISOSZ még a törvény módo­sítása előtt az Alkotmánybíró­sághoz fordult, a kritizált ré­szek felülvizsgálatát kérve. Időközben azonban az Or­szággyűlés újra napirendre vette, emiatt az Alkotmánybí­róság a beadvány megerősíté­sét kérte. A KISOSZ fenntartja a törvény egyes paragrafusai­nak felülvizsgálatára vonat­kozó kérelmét, kifogásolja ugyanis, hogy a módosítások nem érintették az iparűzési adó napi átalányban történő megállapításának lehetőségét. Privatizáció Házi Joetanácsadó Egymillió 780 ezer forin tért adta el a Dombóvári Elektromos Karbantartó Vállalat állami üzletrészét a tranzakció tanácsadója, a Kerszi Kereskedelmi és Pénzügyi Tanácsadó Rt. — tette közzé a hírt az Állami Vagyonügynökség. A Házi Jogtanácsadó májusi száma ismerteti többek között a társadalombiztosítás 1993. évi változásait. A kiadvány segít eligazodni a március végéig elfogadott jogszabálymódosításokban: válaszol például a nők nyug­díj-korhatárának emelésével, a nyugdíj összegének kiszámí­tásával, a táppénz időtarta­mával, mértékévéTkapcsola- tos kérdésekre. Közli - más egyéb köz­hasznú jogi témák mellett - a gépjárművek adásvételével kapcsolatos legfontosabb tud­nivalókat is. Exportfinanszírozási hitel A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél megkezdődött az Ipartestületek Országos Szö­vetsége - Magyar Kézműves Kamarával kötött megállapo­dás alapján az export-előfi­nanszírozási hitel folyósítása. Az egy hónappal ezelőtt kö­tött megállapodás szerint a bank kedvező kamatozású devizahitelt nyújt export-elő­finanszírozásra az IPOSZ-ta- goknak a már megtermelt, szerződéssel lekötött terméke­ikre. Az ipartestületek már meg­kapták a szükséges okmányo­kat és információkat, amelyek alapján tagjaik bekapcsolód­hatnak a konstrukcióba, május 15-étől pedig már igényelhetik is a hitelt. Áz első napokban három kérelem érkezett, azonban két-három hónapnak kell eltelnie, amíg az iparosok nagyobb számban megismer­kednek a lehetőséggel. Ké­sőbb a bank napi 5-10 hitel- igénylés beérkezésére számít. Az MKB egymilliárd forint­nak megfelelő devizát különí­tett el erre a célra. A vállalko­zók minimálisan 3 millió fo­rint értékű devizát, maximum a szerződött érték 80 százalé­kának megfelelő kölcsönt ve­hetnek fel. A hitelt egyéves le­járatra adja a bank alapul véve a mindenkori nemzetközi pénzpiaci kamatlábat. A mű­veletet megelőzően az IPOSZ igazolja a vállalkozó hitelké­pességét, s a kérelem benyúj­tását követő két héten belül a bank nyilatkozik a hitelnyúj­tásról. A szerződéskötés, il­letve a hitel folyósítása az üz­let függvénye. Megfordult a vállalkozási trend Tolna megyében I Az 1992. évben a vállalko­zási kedv országosan jónak I volt mondható, hiszen az egyéni vállalkozók száma meghaladja a 600 ezret, míg a társas vállalkozások száma elérte a 150 ezret. A vállal­kozások 39 százaléka ipar­ral, 34 százaléka kereskede- I lemmel, 27 százaléka egyéb szolgáltatásokkal foglalko­zik. I A kereskedelmi szolgálta­tások az 1991. december 31-i 134 247 főről 1992. december 31-re 153 702 főre emelke­dett. Ez 19 455 fős növeke­dés, mely megfelel 14,5 szá­zaléknak. Országosan tehát kedvező a vállalkozások di­namikája. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy Tolna megyében 1992. évben ezzel szemben nem növekedés, hanem csökke­nés következett be. Az 1991-ben működő 2916 kereskedelmi vállalkozással szemben 1992. év végére csak 2871 vállalkozás mű­ködött. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évek növekedése megtorpant, sőt lemorzso­lódás tapasztalható. E csökkenésnek fő okát abban látjuk, hogy a megye idegenforgalma továbbra sem mutat kedvező képet, hiányzik a határmenti forga­lom, és a lakosság vásárlóe­reje is tovább csökkent. A legális vállalkozásokra ked­vezőtlenül hat, hogy az ille­gális kereskedelem tovább burjánzik. Ez az elmúlt két évben megyénkben meg­duplázódott és évente eléri a 8-9 milliárd forintot. El­mondható, hogy a jelenlegi feltételek mellett sajnos kedvezőbb az illegális vál­lalkozás. A fentiek alapján min­denképpen indokoltnak tart­juk, hogy a megye lecsúszá­sának megakadályozása ér­dekében az arra illetékes szervek és szervezetek fej­lesztési programokat dol­gozzanak ki és összehangol­ják tevékenységüket a me­gye üzleti életének felvirá­goztatása végett. Dr. Fischer Sándor KISOSZ megyei titkár Az alapítvány is befektet A hitelezés a bankok dolga A kormány az induló kis- és középméretű magánvál­lalkozások növelésére, inf­rastruktúrájuk kiépítésére, a szükséges szakmai ismere­tek megszerzésére és bőví­tésére 4,2 milliárd forint tő­kével 1990-ben létrehozta a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítványt. Ez az ala­pítvány kezeli az évente több tízmillió ECU-t kitevő Phare-program pénzeit is. Nemrégiben újraválasztot­ták az alapítvány kuratóri­umát, amelynek elnöke Ke­mény Nándor, a Corvin- bank igazgatója, társelnöke Kassai Róbert, az IPOSZ al- elnöke lett. — Milyen változások vár­hatók az alapítvány munkájá­ban? - kérdeztük az újdonsült társelnököt. — A vállalkozások ma már eljutottak arra a szintre, amikor a piacgazdálkodás­ban kialakult körülmények­hez kell alkalmazkodniuk, s ezt az utat kell járniuk az alapítványoknak is. Amíg a múltban olcsó hitelek kihe­lyezésével próbáltunk va­lamit segíteni, ma már a vál­lalkozások nagy száma ezt nem teszi lehetővé. Ez a bankok dolga, ők jobban ér­tenek a hitelezéshez. Ezért nem azzal kell segítenünk a vállalkozóknak, hogy milli- árdokat bocsátunk a rendel­kezésükre, mert nem biztos, hogy helyesen is használnák fel. Előbb szakmai tanáccsal kell szolgálnunk, megbe­szélni, merre induljanak el, s csak arra vállalkozzanak, amire a gazdaságnak szük­sége van, és csak annyit termeljenek, amennyit el is tudnak adni. Ha ismerjük az elgondolásaikat, segítünk úgy kidolgozni az üzleti tervüket, hogy az a bankok számára is megfeleljen. — Ez sem kifejezetten ala­pítványi feladat, talán jobban illenék a szakmai kamarák, a VOSZ tagozatok profiljába ... — Elismerem. Egy-egy térségben már szerveződ­nek a vállalkozói közpon­tok, ahol előadásokkal, tan­folyamokkal, átképzésekkel, jogi tanácsadással szeretnék segíteni az üzletemberek munkáját. A baj csak az, hogy nem számolnak a már meglévő és működő VOSZ csoportokkal, kamarai tago­zatokkal, vagy más érdek- képviseleti szervekkel. Önállóan keresgélnek iro­daházakat, kialakítják a saját infrastruktúrájukat... Áki nem ismeri fel az érdekkép­viseletek szerepét, az nem tud a piacgazdálkodás sze­replőivel sem harmoniku­san együttműködni. — A hitelezést tehát meg­szünteti az alapítvány? — Nem szüntetjük meg, de valljuk, hogy a vállalko­zás-fejlesztésnek nem ez az elsődleges formája. Az ala­pítványok pénzzel dolgoz­nak, vagyonuk van, amit nemcsak meg kell őrizniük, hanem gyarapítaniuk sem árt. Tőkéjük nagyobbik ré­szével úgy kell gazdálkod­niuk, hogy annak reálérté­két megőrizzék, esetleg még növeljék is. Ezért a kurató­rium joga és kötelessége is, hogy az alapítvány pénzeit olyan vállalkozásokba fek­tesse, amelyek nagyobb ha­szonnal járnak, mint a banki kamatok. Bevallom, a mai helyzetben ezt tartom az egyik legnezebben megold­ható, de legfontosabb fel­adatunknak. Mert csak biz­tos alapokon állva tudjuk a vállalkozókat hatékonyan támogatni. (koós) (FEB) Fórum a zugkereskedelemről Az engedély nélküli utcai árusok ellen a mainál szigo­rúbb hatósági, önkormányzati és rendőrségi fellépésre van szükség. Mindez az Országos Keres­kedelmi Szövetség szakmai fórumán fogalmazódott meg. A zugárusok ellen küzdő ér­dekvédelmi szervezet képvi­selői felhívták a figyelmet: ez a feketegazdaságot és a bűnö­zést egyaránt ösztönző tevé­kenység évente 100 milliárd forintnyi vásárlóerőt von el a törvényesen működő vállal­kozásoktól. A vásárlók is károsodnak, ugyanis a többségében kétes eredetű, silány minőségű árukra még garancia sincs. Emellett nem lebecsülhető az ilyen árusítóhelyek városké­pet romboló hatása sem. A szövetség mindezek miatt a kereskedelmi tevékenység fel­tételeinek jogszabályi szigorí­tását, a területfoglalási enge­délyek számának korlátozá­sát, illetve a frekventált főút­vonalak melletti árusítások megtiltását szorgalmazza az önkormányzatoknál. A tanácskozáson szót kért polgármesterek, illetve hiva­tali szakemberek azon a véle­ményen voltak, hogy ebben a kérdésben felesleges a törvé­nyi szintű szabályozás, mivel a lakossághoz közelebb álló önkormányzatok helyi rende­letéi sokkal hatékonyabbak lehetnek. Wekler Ferenc, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke egyebek között rámutatott, hogy a ma­inál szigorúbb igazgatásren­dészeti fellépéssel, a vám- és az adóelőírások betartatásával enyhíteni lehet a mai problé­mákon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents