Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-24 / 119. szám
1993. május 24., hétfő SZEKSZÁRD ÉS KÖRNYÉKE »ÚJSÁG 5 Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Az alábbiakban közöljük a Tolna megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének állás kínálatát. Szakma/állás Fő Hol? Telefon Elektroműszerész 4 ffi Szekszárd 311-222/116 Betanított lakatos 3 f fi Szekszárd 311-222/116 Hegesztő (CO-védőgázos) 4 ffi Szekszárd 311-222/116 Betanított marós 5 ffi Szekszárd 311-222/116 Gondozónő 4 nő Szekszárd 311-733/125 Konduktor 1 nő Szekszárd 311-733/125 Raktárvezető-helyettes 1 nő Szekszárd 315-811 Kontírozó könyvelő 1 f/n Szekszárd 311-822 Mezőgazdasági munkás 4 f/n Szekszárd 311-822 Ács és vasszerelő 8 ffi Szekszárd 313-355 Ügynök 4 f/n Szekszárd 319-821 Üzletkötő 10 f/n Szekszárd 315-113 Csoportvezető (jogász) 1 f/n Szekszárd 315-887 Üzletkötő 3 f/n Szekszárd 312-355/6 Szakács 2 f/n Szekszárd 312-122/142 Kőműves 4 ffi Szekszárd 312-322/27 Varrónő 10 nő Szekszárd 311-413 Faipari szakmunkás 1 ffi Szekszárd 311-456 Faipari gépszerelő 1 ffi Szekszárd 311-456 Betanított munkás 4 nő Szekszárd 311-456 Kőműves 3 ffi Szekszárd 312-311/160 Hidegburkoló 2 ffi Szekszárd 312-311/160 Üzletkötő 4 f/n Szekszárd 311-011 Kőműves 5 ffi Szekszárd 311-443 Ács-állványozó 2 ffi Szekszárd 311-443 Bútorasztalos 2 ffi Szekszárd 311-122 Betanított fűtésszerelő 1 ffi Szekszárd 311-122 Vízvezetékszerelő 1 ffi Szekszárd 311-122 Kőműves 2 ffi Szekszárd 311-122 Asztalos 5 ffi Szekszárd 311-122 Asztalos gépmunkás 3 ffi Szekszárd 311-122 Az álláshelyek betöltéséhez közvetítést a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltsége (Szekszárd Találka tér 4.) külön is biztosít. A kirendeltség továbbra is kéri a munkáltatókat: jelezzék munkaerőszükségletüket. Rejtett értékeink Újvári élete és Közhelyszerűen szokás beszélnünk az utókor hálátlanságáról, s ez a címben idézett férfiúval kapcsolatban sokszorosan igaz: a töredékesen fennmaradt adatok is nagyívű, példaadó életutat sejtetnek több szempontból is. Újvári József 1785-ben született megyeszékhelyünkön, ahol már az elemi iskolában megtanult latinul, pécsi évei után, ahol a teológiai képzés alapjait kapta, filozófiai és egyházjogi tárgyakból doktorált, majd több mint tíz évig az erkölcstan és más tárgyak tanára lett. Életének bizonytalan adata, hogy ezután a nemeskéri Kiss családnál vállalt nevelői állást, illetve Miszlán plébánossá got. Miután 185 éve, 1808. május 21-én Kiss János udvari tanácsos és aranysarkantyús vitézt szép (és később kinyomtatott) beszéddel búcsúztatta, fő gondja lett a későbbi fiumei kormányzó Kiss Pál (Csapó Ida férje, Kossuth és Széchenyi barátja) nevelése. Az 1820-as évek elejétől Pellérden, Baranya vármegyében lesz népszerűvé hívei között. Ez 1833 után, amikortól a szekszárdi plébánia élén áll, szintén jellemző a szülőföldön is. Az ok - bár egyszerű - mégis érdekes: Újváry kiváló gyümölcsész, tudományos kivizsgálódásán kívül szívesen szemzi, nemesíti híveinek a fákat. Emellett persze tevékenyen részt vesz a megpezsdülő politikai életben, tekintélyével többször áll a reformer nemesek mellé, akik közül többekkel a mezőgazdaság révén is kapcsolatba kerül. Szekszárd mezővárosa 1842-ban az ő javaslatára telepíti be az addig egészségtelen mocsárként ismert ún. Cigánytó területét haszonfával, főleg tölggyel. Csendes munkálkodása közben éri 1848 tavasza, amelyen felismeri az idők szavát és fennkölt lélekkel több alkalommal segíti a forradalom ügyét. Május 27-én az ő buzdítására adakoznak a haza javára, s az adományokat egyJózsef emléke begyűjtő bizottság elnöki tisztét bízzák rá. Szeptemberben a népes és hagyományos kisasszonynapi búcsún nagy hatású szónoklatot tart, amely után számosán jelentkeznek a honvédseregbe, később, az ozorai csatába sietőket áldja meg. A következő évben, amikor a szabadságharc szerencsecsillaga leáldozott, búj- kálni, menekülni kényszerül. Hiteles történet tartotta fenn, hogy amidőn Haynau emberei érte jöttek, a plébánia hátsó ablakán kiugorva a szőlő közé futott és ott rejtőzött hosszú hetekig. Az is ebből a hagyományból ismert, hogy néhány áruló helybeli feladta s vasra verve szállították Budára, előbb a hírhedt Újépületbe, majd a szerviták pesti kolostorába. Itt érte a halál 1850. január 24-én, de ennek körülményei máig tisztázatlanok. Az egyik változat szerint fertőző betegség áldozata lett, de a helybeli hagyomány úgy tudja, hogy perbe akarták fogni, a kolostorban is őrizet alatt volt, s hogy elkerülje a megszégyenítést, az agg pap szalmazsákját felgyújtotta és önkéntes tűzhalállal fejezte be életét. (Az utóbbit akkor sem zárhatjuk ki, ha az adatok esetleg ellene vallanak, hiszen talán kegyes csalással akarhatták megmenteni az öngyilkosság bűnétől a betegségnek, mint haláloknak megjelölésével ...) Az bizonyos, hogyha a nép képzelete színezte is ki mártí- riumát, emlékezete nem halványodott: az 1890-es években Várkonyi által lejegyzett és közreadott történet szerint az őt feladó bűnösök mindegyike a sors csapásait szenvedve fejezte be életét - mintegy igazságtételül. Gyümölcsökről szóló feljegyzései a Kristofek, majd a Kamarás családhoz kerültek, később iratainak nyoma veszett. Úgy látszik, ma még arra a fokra sem jutott el megbecsülése, hogy utcát nevezzenek el róla, a nevét együtt emlegessék a szabadságharc helybeli jeleseivel. Dr. Töttős Gábor Hajdan 145 éve, 1848. május 27-én Tolna vármegye Szekszárdon tartott közgyűlésén többezer forintnyi adományt és jelentős kölcsönt ajánlanak föl az ország pénzügyeinek megsegítésére. 130 éve, 1863. május 30-án katonai erőszak alkalmazásával hajtották volna be az adót, ha a központi főbíró erről nem beszéli le a császári és királyi adóhivatalt. 100 éve, 1893. május 29-én Wosinsky Mór bejelenti a megyei monográfiái bizottságnak, hogy a milleniumra el fog készülni a honfoglalásig szóló megyetörténet megírásával. 90 éve, 1903. május 30-tól egy hétig múzeumunk vendége volt dr. Pic, a prágai országos múzeum vezetője, aki főleg a kelta kor iránt érdeklődött s tapasztalatai szerint a Nemzeti Múzeumnál is jobb anyagot talált itt. 85 éve, 1908. május 29-én Garay János hamvait áthelyezték Budapesten a főváros által adományozott díszsírhelyre, az Akadémiát Né- gyessy László, városunkat dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester vezetésével küldöttség képviselte; a sírra később Ge- renday Antal szobrászművész alkotása került. 80 éve, 1913. május 29-én városunk polgármestere köztisztasági rendeletet bocsájtott ki, amely főleg a járványos betegségek terjedését óhajtotta meggátolni; a 12 pontos rendelkezés érdekes jellemzője a 7. pont: „Oly házakban, hol még ámyékszék sincs, azonnal felállítandó, vagy ha a tulajdonos erre szegénysége miatt nem volna képes, legalább egy agyaggal jól kivert gödröt köteles csináltatni" ... Krónikás „Ketrecben" a (már nem) zenélő kút Nyolc éves a szekszárdi Liszt Ferenc téren lévő zenélő kút, Fusz György és Kis Ildikó alkotása. Hogy tetszik-e a mű, az ízlés dolga, lehet róla vitatkozni, mint ahogy volt is vita e témáról a képviselőtestület legutóbbi ülésén. De hogy van, s ha éppen működik hűsítő színfoltja a bebetonozott városközpontnak, az biztos. Kár, hogy a zenélő szerkezete sikertelennek bizonyult, mert szinte sosem volt jó, s felújítását maguk a művészek sem javasolják. Tény az is, hogy már nem először rongálták meg, de most aztán alaposan. Nem igaz, hogy azért ment volna tönkre, mert a polgár- mesteri hivatal nem védte az időjárás viszontagságaitól. Végül is valóban lehetne deszkapalánkkal, esetleg kőkerítéssel védeni, nem hat, akár tizenkét hónapon át... A szakvélemény szerint a felújítás költsége 560 ezer forint, áfa nélkül, de a házaspár vállalta a munkát 400 ezer forint plusz áfáért, mégpedig úgy, hogy csak a felét kérik az idén, a másik kétszázezret csak jövőre kellene kifizetnie a városnak. A szobrok felújítására a költségvetésben tervezett összeg másra kell, ezek közé tartozik például a Borkút. A fejlesztési tartalék az állami cél- és címzett támogatásainak fedezetére szolgál. Ezért javasolta a hivatal, hogy a városüzemelési költségek között szereplő karbantartási összegből - 260 ezer forint - csoportosítson át a testület kétszázezer forintot, a felújítási összeg másik felét pedig a jövő évi költségvetés terhére számolják el. A testület elvetette azt a képviselői indítványt, hogy bontsák le a kutat, s készítsen a művészpár másikat, más stílusban. Majd, egyszer, ha lesz rá pénz. Szintén nem lelt visszhangra az a javaslat sem, hogy fel kell újítani, de máshova helyezve. Végül pedig - nagy többséggel - elvetették az eredeti javaslatot is. Most tehát áll a kút némán, csonkán, víztelenül, bekerítve. Ihárosi Ibolya Fotó: Degré Gábor kólán a restaurátori szakot. — Ön kiválóan rajzol is. Több publikációban az ön illusztrációi jelennek meg. Ez szükségszerű? — Nem az, de nem is árt. Alkalmazott grafikát csinálok, tehát, ha úgy tetszik ez egy ( szolgai munka. — Sokoldalú embernek tartják. Mi mindent „rakott össze" eddig? — Nehéz lenne mind felsorolni. Dolgoztam már stációkkal, emeltem ki avar kori kemencét, és állítottam ki tizenötezer éve élt mammutot. Odahaza is dolgozom, főként dísztárgyakkal és festményekkel keresnek meg. — Mi kell ahhoz, hogy ezt a munkát valaki jól végezze? — Sok minden, de azt hiszem, a legfőbb, hogy pontos legyen az ember. — Hol lehet mellé menni? — Nem szabad „művész- kedni". A főiskolán volt egy tanárom, aki azt mondta, hogy művészből soha nem lehet jó restaurátor. Tehát mindig alárendelt szerepet kell játszani és tiszteletben tartani a korabeli mester munkáját.- Hangyái - Fotó: Ótós Réka Tiszteletben tartani a korabeli mester munkáját A restaurátor ne „művészkedjen" A Múzeumi Világnapon Wosinsky-díjjal tüntette ki a megyei múzeum kollektívája Bucsányi Kálmán főrestaurátort. A közönség ugyanezen a napon, az elmúlt kedden találkozhatott Bucsányi úrral, aki a pincemúzeumban bemutatta egy nyolcezer éves gabonatároló edény restaurálásának folyam'atát. A restaurátort a munkahelyén, egy hasonló edény társaságában kerestük fel, a különbség „csupán" annyi, hogy ezzel még jócskán van munka. — Miért izgalmasak ezek az edények? — Egyrészt a koruk, másrészt a méretük miatt: amivel most dolgozom, az körülbelül 120-150 literes lehetett, amivel elkészültem, az egy kicsit kisebb. Dr. Péterfi Zsuzsa régész találta őket tavaly Szekszárd és ócsény között. Ebből, amivel most dolgozom, sokkal kevesebb van meg, nem lehet úgy restaurálni, mint a másikat. Nem rekonstrukcióról van szó ugyanis, és restauráláskor csak akkor szabad egészíteni, ha szerves kapcsolat van a darabok között. Ezért aztán itt lesznek olyan részek, amiket nem tudunk használni. — Hogyan lesz valakiből restaurátor? — Palánkon végeztem a mezőgazdasági technikumban, 1962-ben. Egy merész váltással jöttem ide a múzeumba, azóta is itt dolgozom. Elvégeztem egy tanfolyamot, majd a Képzőművészeti FőisIde kerülne ez a darab .GANC1A Csákból' jÍí fait a nIvóker kereskedő hAz , BENNÜNK NEM FOG CSALÓDNI»/ Ne dobja el nyeretlen sorsjegyeit! Ha Ön 10 db BORÍTÉKOS és 5 db KABALA sorsjegyet eljuttat 1993. június 3-ig zárt borítókban az alábbi címre: Név: Pontos cím: „BORÍTÉKOLT SZERENCSE” LUTRI 1373 Budapest Pf.: 496. úgy boldog tulajdonosa lehet a július 5-én kisorsolásra kerülő 2 db TOYOTA és 3 db PEUGEOT gépkocsi valamelyikének. SZERENCSEJÁTÉK RT. A SZERENCSE KOVÁCSA W (31234)
