Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-22 / 118. szám

1993. május 22., szombat HÉT VÉGI MAGAZIN MSPÚJSÁG13 Kedvenc ételeim Frankfurti leves és rétes Merk Józsefné ajánlja Tolnáról A frankfurti leves elkészí­tése: burgonyát apró kockára, zöldséget, sárgarépát karikára vágok. Jól megmosom és egy fazékba felteszem főni. Adok hozzá vékony csíkokra vágott káposztát (lehet savanyú is) és kockára aprított hagymát. Felengedem vízzel és sóval, borssal, babérlevéllel, vegetá- val, zöldpaprikával ízesítem. Ha már majdnem elkészül, teszek hozzá karikára vágott virslit vagy főzőkolbászt. Ha megfőtt, vékony paprikás, lisztes rántással berántom. Tészta nélkül kenyérrel fo­gyasztjuk. A rétes elkészítése: 2 deci lisztet 25 deka margarinnal simára keverünk. 4 deci liszt­ből, 1 egész tojásból és 1 sárgá­jából ecetes-sós vízzel, egy-két kanál tejföllel rétestészta ke­ménységű tésztát készítünk. Jól kidolgozzuk, gyúródesz­kán amilyen vékonyra csak tudjuk kinyújtjuk és a liszttel kikevert margarint rákenjük. Szorosan összetekerjük, közé­pen elvágjuk és a másik tete­jére tesszük. Eligazítjuk, majd 6 részre eldaraboljuk. Egy-egy részt kisodrunk és töltjük, majd kétoldalt egymásra hajt­juk. Tetejét tejföllel kenjük, és vaníliáscukorral hintjük, alu­fóliában a hűtőben egy hétig is eláll. A töltelék: 4 tojás fehérjét 16 deka cukorral jól felverem, majd ha sima és kemény, óva­tosan hozzáadom a 4 tojássár­gát, ezzel tovább verem. Vé- güj 10 deka lisztet csipet sütő­port főzőkanállal belekeverek. A téglalap alakú tészta köze­pére rakom elosztva, hogy mind a hatra jusson. A kétol­dalt ráhajtott tésztát sütőlapra teszem és megsütöm. Ha kész, még forrón vaníliáscukorral szórom. A rétes készülhet más töltelékkeTis. Most virágzik a bodza Ma a bodzára, a bodza­fára úgy tekintünk, mint életünk szükséges velejáró­jára, részére, egy darabká­jára. Ha virágzi, talán élvez­zük is illatát. Kevesen tud­ják róla, hogy az ókori né­pek megszentelt fája volt. Vannak, akik még ma is úgy tisztelik, hogy kalapot emelnek előtte. A fiatal házasok védő­szentjének is tartják a bodzafát. Az mindenesetre bizonyos, hogy virágzata, levele, kérge, gyümölcse a természetgyógyászat szá­mára fontos. A virágzatából készült teafőzet izzasztó ha­tású, jó a köhögésre, fej, fül, fogfájásra. Citrommal ízesí­tett teája légcsőhurut, nátha, köhögés, rekedtség ellen ha­tásos. Mandula és torok- gyulladás esetén a főzetet tejjel készítsük, és ezzel vé­gezzünk toroköblögetést. A gyümölcséből befőtt, dzsem készíthető, amit bélrenyhe­ség ellen adhatunk, de gyomor, vese és hólyagtisz­tító hatása is ismert. A nép­hit időjárási megfigyelést is tett a bodzával. Régi öregek tapasztalata szerint, ha a bodza még virágzik, amikor már érett gyümölcsöt is hoz, hosszú télre kell számíta­nunk. A bodza másik fajtája, a gyalogbodza - melynek kú­szó szárából kb. 1 méter magas szár nő. Bogyóiban képződik a hatóanyag - fő­zete izzasztó, vizelthajtó, oszlatja a köhögési ingert, befőzve hashajtó. Ha virágzik a bodza, megmosott virágait rakjuk befőttes üvegbe, citrom le­vővel és vízzel felengedve néhány nap után kitűnő szörpesszenciát kapunk, amit leszűrünk és szódával hígítva, hűtve fogyasztha­tunk. Virágtányérját meg­mosva forgassuk sűrű pala­csintatésztába, és forró olaj­ban süssük ropogós pirosra. Fahéjas porcukorral hintve kínáljuk. Palánki gazdaasszonyok Egy kis háztartástan A vendégfogadásról „Aki háztartásának pénzét nem tudja jól beosztani, az más­ban sem tud helyesen dönteni.” /Jókai Mór/ Az emberi kapcsolattartás­ban nagyon fontos dolog, hogy tudjunk vendéget fo­gadni. Ismerjük a vendégfo­gadás szabályait és a vendég- fogadás ideje alatt be is tudjuk tartani ezeket a szabályokat. Igen fontos, hogy a mai ro­hanó világban előre tudjuk, kit, mikor látunk vendégül. Tudnunk kell az érkezők lét­számát, az érkezők korát, és nem árt, ha ismerjük néhány „rigolyáját" is. A hivatalos, üzleti tárgyalá­sok szigorú forgatókönyvek szerint zajlanak. Betartandók az etikett formái, szabályai. Hány vendéget hívunk? Azt az alkalom, a lakásunk nagy­sága, és az esemény határozza meg. Ne hívjunk több vendé­get, mint ahányan a lakásunk­ban kényelmesen elférnek. Különösen ügyeljünk erre, ha a vendéglátást étkezéssel köt­jük össze. Ebédre, vacsorára, vagy bármilyen más étkezésre csak annyi vendéget hívjunk, ahányan az asztalunk mellett kényelmesen elférnek. A ba­ráti beszélgetés, teázás, kávé­zás kisebb helyigényű, ké­nyelmes székeken, fotelben, egy dohányzóasztal mellett kedélyesen el lehet beszél­getni. A legnagyobb hely igénye a táncos-zenés mulatságnak van, mert itt a táncra alkalmas helyen kívül hely kell a csen­des, meghitt beszélgetésre is. Honnan tudjuk meg, hogy bennünket, mint vendégeket milyen alkalomra várnak vendégül? Ezt mindig a meg­hívónak kell pontosan megha­tározni, és ez nem illetlenség. Nagyon fontos tehát a meghí­vás pontos közlése. Valahogy így hívjunk vendéget: Szere­tettel várunk benneteket dél­utáni kávézásra négy óra kö­rül, vagy: Gyertek hat órára vacsorára. Vagy: Gyertek va­csora után egy kis beszélge­tésre. — A délutáni kávézásra való meghívás annyit jelent, hogy a vendégség nem nagy lakmározásra szól, hanem a kávé mellé egy kis süte­ményre, esetleg üdítőre. Töb­bet ne is várjunk, és illetlenség a háziak vacsoraidejéig ma­radni. A meghívásunk már nem tartalmazza a vacsorát, a háziak erre már nem készül­tek. Idejében vegyük a „kala­punk" és induljunk. Ne hall­gassunk a háziak szíves ma­rasztalására - lehet, hogy az csak puszta udvariaskodás. — Ha pontos időre jelzett vacsorameghívásunk van, arra illik pontosan érkezni. Ne érkezzünk túl tele hassal, számítva arra, hogy a háziasz- szony főzési tudománya igen hiányos, és úgysem laknánk jól a főztjétől. De ne is éhez­zünk, arra gondolva, hogy majd a vacsorameghívássai pótoljuk az elmaradt evéseket. Vacsora után azonnal távozni illetlenség, de illetlenség a meghívó család esti szokásait nagyon felborítani.- A vacsora utáni beszélge­tésre való meghívás nem je­lenti azt, hogy vacsora is tar­tozik a vendéglátáshoz, tehát vacsorázzunk otthon és csak utána induljunk. Vacsora utáni beszélgetésre készíthe­tünk sós vagy édes aprósüte­ményt, valamilyen falatkákat, melyek mellett kellemes a be­szélgetés - és valami italt. Ha a vendégek gépkocsival ér­keznek soha ne feledkezzünk meg az üdítőkről! Egy sor problémát vet fel, ha az érkező, vagy a vendég­látó család, családok gyerme­kei is részt vesznek a vendég­látásban. Az ő számukra he­lyet kell biztosítani az asztal mellett, a játszásra. Ha a meg­hívó családnál van kisgyer­mek, mindig úgy távozzunk, hogy ottlétünk ne borítsa fel a család - elsősorban a kis­gyermek életét. Egészen más a helyzet, ha az egymáshoz vendégségbe érkezők jó baráti viszonyban vannak. Ebben az esetben ezek a szabályok áthághatók! Illik a háziaknak a. megbe­szélt időre mindennel elké­szülni - asztalt teríteni, az ételt készre főzni, sütni, illetve megfelelően felöltözni a ven­dégfogadásra. A vendégfoga­dás nem divatbemutató, öl­tözködjünk mértéktartóan! A meghívásnak illik eleget tenni. Ha valamüyen ok miatt akadályoztatva vagyunk, ezt jelezzük vendéglátónknak, és rögtön új időpontban is meg­állapodhatunk. A meghívásra illik időben megjelenni, és igen udvarias gesztus, ha nem érkezünk üres kézzel. Ha születésnapi, névnapi, egyéb évfordulós meghívásunk van, illik aján­dékot vinni. Az ajándékot az egyéni ízlés, a megajándéko­zott ízlése és igényei, illetve a saját pénztárcánk adta lehető­ségek határozzák meg. Egy teljesen sima meghívás esetén is illik a háziasszonynak virá­got vinni. A háziasszonynak pedig illik a kapott virágot azonnal vázába tenni. A vendégeket a házigazda fogadja, az ő feladata a ven­dégek betessékelése, és az is­meretlenek bemutatása egy­másnak. A háziasszony fel­adata, hogy kijelölje az asztal­nál az ülésrendet, és gondos­kodjon evés előtt, után kéz­mosási lehetőségről, tiszta tö­rölközőről. A vendéglátás ideje alatt ü- lik minden tekintetben mér­téktartóan viselkedni. Ez az evésre, ivásra, a beszédre, minden mozdulatra igaz kell, hogy legyen. Végül pedig, ha a vendéglátási idő letelt, illik a társaságnak együtt távozni! Mit illik a vendéglátónak készíteni, a vendéglátásra? Itt is legyünk mértéktartók.' Ne verjük magunkat megerőltető költekezésbe. Csak annyit és azt készítsünk, amennyi, és ami semmilyen szempontból nem megerőltető. Lehetőleg ne ilyenkor próbáljunk ki soha nem főzött ételt, soha nem sü­tött süteményt, hiszen a gya­korló háziasszony tudja, hogy a piskóta egyébként is mindig ilyenkor esik össze, a kelt tészta pedig nem kel meg. Il­letlenség húst nem fogyasztó­nak húst készíteni, szeszes italt nem fogyasztónak sört, bort kínálni, az éppen fogyó­kúrázónak traktát rendezni. Nem illetlenség előre meg­kérdezni a meghívott vendé­get, hogy amit terveztünk ké­szíteni, szereti-e, vagy módo­sítsunk az elképzelésünkön. Nem illetlenség ilyen kérdésre azt felelni, hogy a tervezett ételt nem szeretjük. Illetlenség a háziasszony részéről ennek ellenére kitartani az eredeti elgondolása mellett. Hívha­tunk úgy baráti társaságot, hogy nem mindenki ismeri egymást. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy az együtt vendégeskedőket bemutassuk egymásnak. A bemutatkozás­nak, bemutatásnak is vannak szabályai. A bemutatás min­dig a házigazda feladata. Ügyelnie kell, hogy mindig a férfit mutassa be a hölgynek, a fiatalt az idősebbnek, az ala­csonyabb rangút a magasabb rangúnak. Végül pedig egy aprócska jótanács - a vendéglátás vé­geztével a házigazda és házi­asszony egy kis beszélgetéssel vezesse le frissen szerzett be­nyomásait! Beszélgetés köz­ben fogjanak neki az asztal le- pakolásának, a piszkos edé­nyek elmosogatásának - hi­szen a mosogatás „este öröm, reggel köröm". Tolnainé Szabó Beáta Mit főzzünk? Vegyes zöldségköret Egyenlő mennyiségben sár­garépakockát, karfiolrózsát, kelbimbót, sárgahüvelyű zöldbabot, zöldborsót megfő­zünk sós vízben. A megfőtt zöldségeket leszűrjük és egy alaposan kivajazott tűzálló tá­lon elrendezzük úgy, hogy a színek szépen hassanak. A te­tejére vajdarabkákat vagdo­sunk, és erős lángon sütjük 10-15 percig. Tálalás előtt szórhatunk rá egy maréknyi pirított zsemlemorzsát, és tej­föllel díszítjük. Májrizottó Csirkemájat vagy sertésmájat felkockázunk, és hagymás ola­jon puhára pároljuk. 25 deka májhoz vegyünk 35 deka hosz- szúszemű rizst, előbb olajon pi­rítjuk, majd felengedjük kétsze­res mennyiségű vízzel és a rizst puhára pároljuk. Ha a levét el­főné, töltsünk utána. 15 deka zöldborsót kevés vajon puhára pároljuk. Ha mindez készen, a májat, a rizst és a zöldborsót összekeverjük, egy kivajazott tűzálló tálba tesszük. Tetejére 10 deka reszelt sajttal kevert tej­fölt öntünk - és sütőben 5-10 perc alatt átmelegítjük. Almás pite A téli maradék alma elhasz­nálására készítsünk különleges almás pitét. A tésztája linzer­tésztaféle, melyhez 25 deka lisztben elmorzsolunk előbb 15 deka sütőmargarint, vagy ke­mény, fagyos disznózsírt, majd adunk hozzá 3 tojássárgáját, 2 evőkanál porcukrot, csipet sót - és annyi tejföllel, amennyivel jól gyúrható tésztát kapunk, összeállítjuk, és néhány órára, vagy egy éjszakára a hűtőszek­rényben pihentetjük. Pihente­tés után vékony lappá nyújtjuk, kibélelünk vele egy közepes nagyságú tepsit. Megszórjuk egy jó marék zsemlemorzsával, ráterítünk 1 kg almát, amit meghámoztunk és vékonyan felszeleteltünk. Az alma tetejét meglocsoljuk egy kiskanál rummal, szórunk rá vaníliás­cukrot, és beleteszünk 10 deka mazsolát. A tetejét a következő masszával vonjuk be: 4 tojás- sárgáját habosra keverünk 10 deka porcukorral, hozzádunk 5 deka darált diót, és 5 deka ré­teslisztet, majd a tojások habbá vert fehérjét. A tetejét késsel el­simítjuk, és élénk tűzön arany- barnára sütjük. Palánki gazdaasszonyok Virág Euphorbia Milii A szekszárdi múszergyár ker­tészetében Átal Andrásné és Arató Lajos keze munkája nyo­mán többszáz fajta virág pompá­zik. * Közülük az Euphorbia Milii-t Átal Andrásné, Ibolya mutatja be. A pozsgás cserje ágain ren­geteg hegyes tövis de csak ke­vés levél van. A sárga vagy pi­ros „virágok" valójában felle­velek, amelyek néhány hóna­pon keresztül is megmard- hatnak. Ezek a növényen leg­nagyobb tömegben február és szeptember hónapban jelent­keznek. A modern ízléssel be­rendezett szoba kiváló díszei lehetnek. Kedveli a meleg, napos he­lyet. Akár 90 centiméter ma­gasra és szélesre is megnőhet. Mérsékelt öntözést igényel, de tavasztól késő őszig havonta egyszer locsoljuk meg tápol­dattal is. A fiatal növényeket minden második tavasszal át kell ül­tetni fele-fele arányban virág­földből és durva homokból álló keverékbe, ügyelve a megfelelő vízelvezetésre. Ha egy idősebb növényt nem akarunk nagyobb cserépbe ül­tetni, cseréljük ki a talaj felszí­nét. Ha a növény szára megsé­rül, fehér tejnedv folyik belőle: óvakodni kell attól, nehogy ez a folyadék a szembe vagy a szájba kerüljön, mert a nyál- kahátyán gyulladást okoz.- p. téri - Fotó: ótós r. Nő, mint „A májusi eső aranyat ér". Az ilyen népi mondások ismét igazzá és időszerűvé válhat­nak, feltéve, ha a tavaszi idő­járásból nem hiányzik majd a csapadék és a napfény. Az előrejelzések biztatóak e tekin­tetben. Aki az elmúlt napok­ban rászánta magát egy jó tú­rára és egy kis helyismerettel is rendelkezett, annak gomba is került a kosarába. Milyen gombafajokkal találkozha­tunk mostanság? - teszik fel a kérdést. Az idén április 1-jén már pi­acokon árulhatták a cseh kucsmagombát. Az ugyan­csak ehető rokonai, az ízletes-, a hegyes-, és fattyú kucsma­gombák május végéig gyűjt­hetők. Védettebb területeken, ker­tekben és lassan egyéb terüle­teken is kereshetjük már a csi­perke család tagjait. A Duna-menti fatuskókon - fa­törzseken jelenleg nagy mennyiségben fordul elő a pikkelyes nyárfagomba (né­pies nevén „fűzfagomba"), a sárga gévagomba, az ízletes és a déli tőkegomba. Füves területeken a mezei szegfűgombára, tavaszi rét­gombára, a ligetes-bokros ré­szeken a májusi pereszkére (népiesen Szent György gomba) és akácpereszkére, a kökény-, galagonyabokrok tövében a tövisalja gombára lelhetünk. Az eddig említett gombafa­jok mind ehetőek. Azok a gombakedvelők, akik a téli hónapok szűk (2 fajta termesz­tett gomba) választékát bőví­teni szeretnék, a tapasztalatok alapján nagy kedvvel gyűjtik a tavaszi fajokat. Feltétlenül javasolhatjuk ismételten a korszerű és egészséges táplálkozást köve­tőknek a gombának az étrend­jükbe való beiktatását. Fel kell hívnunk a figyelmet azonban egy-két ismeretre, melyekkel egészségünket védhetjük a gombamérgezéstől vagy a gombás ételmérgezéstől. A biztosan jó - bevizsgált - gomba tudatával elfogyasztott étel ugyanakkor hozzájárulhat a gomba közérzetünk jobbátételéhez. — Tehát először is tudnunk kell, hogy az ehető fajokkal egyidőben, akár ugyanazon a helyen is találkozhatunk mér­gező gombával. Az ehető ta­vaszi fajokhoz hasonló és ezért velük összetéveszthető mérgező gombapárokkal is számolnunk kell! így az erősen mérgező és egyébként a téli hónapokban is termő vörös kénvirág- gomba mellett áprilistól az alábbi mérgező fajok fordul­nak elő: redős papsapka, kis barna fakó, kerti, illetve a tég­lavörös susulyka, sárguló csi­perke, tintagomba-fajok, pár­ducgalóca, fehér gyilkosga­lóca. — Másodszor; a gyűjtött gombatételt mutassuk be szakértőnek. — Harmadszor: ne ajándé­kozzunk és ne fogadjunk el szakértő által be nem vizsgált szabadontermő gombát. Há­zaló árustól se vásároljunk. — Továbbá, ne próbálkoz­zunk népi hiedelmek alapján otthoni méregtelenítő eljárá­sokkal (pl. forrázás, bőrlehú­zás, ezüstkanál-próba, stb.) Pakson piaci napokon - kedd és péntek - 6-9 óráig a piac területén. Egyéb napo­kon, vasárnap is gombaügye- letet tart lakásán a szakértő. A lakás címe: Paks, Kossuth u. 20. Dombóváron piaci napo­kon - szerda és péntek - 6-8 óráig a piac területén lévő vizsgálóhelyiségben. Egyéb napokon a szakértő lakásán. Címe: Dombóvár, Vak Boty- tyán u. 33., valamint a Kórház utcai Agrokémiai Vállalatnál. Szekszárdon hétfőn, ked­den, csütörtökön, pénteken 7-8 óráig. Piaci napokon - szerda és szombat 6-8-9 óráig. Helye: a piaci vizsgálóhelyi­ség. Napközben, indokolt esetben lehet a megyei tiszti- orvosi intézetben gombatételt bemutatni. Krasznainé Skoda Klára gombatoxikológus megyei közegészségügyi felügyelő

Next

/
Thumbnails
Contents