Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-20 / 116. szám
6 WÚJSÁG ERRŐL - ARRÓL 1993. május 20., csütörtök Áfa-visszaigénylés Egy új szabály hatásai Adózási tudnivalók Az egyszeres könyvvezetést folytatók bevallása (II.) Gazdasági átalakulás ide, vállalkozás oda, tényként megállapítható: nem könnyű kiigazodni a szabályok tengerében. Ma, amikor minden változik, miért éppen a szabályok maradnának érintetlenül? A minden tekintetben kényesnek mondható vállalkozási szféra szabályrendszere állandó kozmetikázásra szorul. 1993. január 1-től a2 általános forgalmi adóról havonta kell bevallást adni. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban azután érdeklődtünk, hogy mit is takar ez a változtatás, és milyenek az elmúlt időszak tapasztalatai. A kérdéseket Markó Ignácnak, az APEH ügyfélszolgálati osztályvezetőjének tettük fel, aki a következőket mondta: — A tavalyi évben csak annak kellett havonta adóbevallást adni, aki áfa-visszá- igénylő volt, januártól ez kiegészült azokkal, akik áfa-alanyok és nem tárgyi mentes tevékenységet végeznek. A bevallási kötelezettség kizárólag az áfa-alanyokat érinti. Az alanyi adómentes polgároknak nem kell bevallást készíteniük. A tárgyi mentes adózóknak az év végén egy alkalommal, az egész évre vonatkozóan kell bevallást adniuk. — Miből áll az új rendszer lebonyolítási módja? — Azt hiszem, nagyon egyszerű: a bevételi- és a kiadási költségeken levő áfa-kü- lönbözetet az adóalany köteles befizetni, vagy az adóhatóságtól igényelhet vissza pénzösszeget. A bevallást a 65-ös nyomtatványon mindig az esedékességet követő hó 20.-áig kell bejuttatni az adóhivatalba. — Miért vált szükségessé ez a módosítás? — Tulajdonképpen így jobban figyelemmel kísérhető a hazai költségvetési helyzet, az állam pénzügyei egyensúlyban tarthatók. A visszaélések csökkenését is várják a szakemberek. — Milyen többletmunkát jelent ez az APEH-nek? — A megyében több mint 7000 érintett van. Ez azt jelenti, hogy ilyen létszámban vannak azok a vállalkozók, és társaságok, akiknek 500 ezer illetve 1 millió felett van a bevallott éves forgalmuk vagy az adóhatóságnál áfa-körbe bejelentkeztek! így a mi munkánk is természetesen jóval több lett. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a szóban forgó nyomtatványok ajánlott küldeményként postán is feladhatók. Akik személyesen hozzák be hivatalunkba, számolniuk kell a több órás várakozással is. Sajnos, nem tudunk létszámot biztosítani a bevallások átvételére, ez csak a márciusi bevallási időszakban történhetett meg, most az ügyfélszolgálatot bízták meg a feladatok ellátásával. — Van-e valamilyen értékhatára vagy értékmegkötése a befizetésre kerülő áfának? — Értékhatára nincs. Ha a tárgyhóban adóalap tevékenységet nem végzett, akkor is be kell adni a bevallást, ezt feltüntetve. Van azonban egy kerekítési értékszabály, amely úgy hangzik, hogy 499 Ft-ig nem kell áfa-összeget fizetni, de 500 Ft felett ezer Ft-ra kell kerekíteni, amit úgy is kell befizetni. Például: 5499 Ft áfa-kötelezettségnél 5000 Ft, 5500 Ft, vagy az felett 6000 Ft a befizetendő, illetőleg a visz- szaigényelhető összeg. — Hogy értékelné az elmúlt négy hónapot? — Azok, akik nem rendelkeznek szaktudással, nem tudják feldolgozni, megemészteni az új jogszabályokat. Nekik okozott némi gondot az átállás. Mint mindennek, természetesen ennek is van másik oldala, hiszen sokak számára semmüyen nehézséget nem jelentett. Garay Előd Az egyszeres könyvvezetést folytató vállalkozások könyv- vezetési sajátosságából adódóan - a gazdasági műveletek mögött tényleges pénzmozgás van - könyveléstechnikai hibákon túl lényeges változás nem lehet a február 28-i és a most leadásra kerülő május 31-i bevallás között. A két bevallási garnitúra azonos szerkezetű: — a február 28-i a 24-es, a május 31-i a 28-as számot viseli; — a kiegészítő adatokat tartalmazó (28-06) tábla néhány adattal bővült (pl. imma- teriális javak, tárgyi eszközök összesen, készletek, követelések), egyébként a táblák száma, adattartalma változatlan. A kettős könyvvezetést folytató vállalkozások adóbevallása A kettős könyvvezetést folytató adóalanyok 1993. május 31-ig készítik el beszámolójukat és az ennek részét képező eredménykimutatás szolgál alapul a társasági adóbevallás kitöltéséhez. A május 31-i bevallásgamitúra a 29-es számot viseli. A február 28-ig leadott társasági adóbevallás adattartalmához képest a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál sok ponton változás következhetett be az azóta eltelt időszak alatt. Több, az elmúlt gazdálkodási évet érintő gazdasági esemény válhatott ismertté: pl.: kapott osztalék, árfolyamváltozásból fakadó nyereség vagy veszteség, bírság, kötbér, stb., melyeket a mérlegkészítés időpontjáig le kell könyvelni. Mindez természetesen azzal járhat, hogy a május 31-i bevallásban szereplő összegek eltérhetnek a februárban leadottól. Ez az eltérés teljesen jogos, indokolt, ehhez semmiféle büntető szankció nem járul. Hangsúlyozza a május 31-i társasági adóbevallás szerepét az is, hogy - az adóhatóság számára - ez az alapja az 1993. évi társasági adóelőleg-fizetési meghagyások elkészítésének. Azok a gazdálkodók, akik állami vagyonnal rendelkeznek, az állami vagyon utáni részesedés összegéről szintén május 31-ig adnak bevallást, azaz a bevallási főlap az állami vagyon utáni részesedés táblával bővült. Kimaradt viszont a bevallási garnitúrából az értékcsökkenés levezetésére szolgáló 2/A és 2/B tábla, a garnitúra adattartalma tehát végül is csökkent. A külföldi vállalkozók 1993. május 31-i bevallásának rendje A külföldi vállalkozók társasági adóbevallási kötelezettségének a részükre készített, ún. 30-as számú bevallási nyomtatványon tehetnek eleget. A bevallásba beállítandó 1992. évi társasági adókötelezettséget a külföldi vállalkozó a pénzforgalmi nyilvántartása 1992. december 31-i fordulónappal történő lezárása alapján a Ta. tv. előírásai szerint állapítja meg. Az Art. 20. § (5)-(6) bekezdései alapján az adóbevallást abban az esetben is be kell nyújtani, ha az adózó éves, fentiek szerint megállapított társasági adófizetési kötelezettsége 0, illetve az adót (adóelőleget) az esedékességkor megfizette, vagy később fizetheti meg, valamint, ha a Ta. tv. 10. § a), b) és c) pontja szerint adómentességet élvez. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Industria '93 Újfajta struktúrában nyílik meg a jövő héten a beruházási javak szakvására. Az Industria '93-at, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár utórendezvényét május 24. és 30. között rendezik meg a kőbányai vásárvárosban. A kiállítást beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott: az Industria '93 a Hungexpo törekvésének megfelelően csak az ipar szorosan vett beruházási termékeit mutatja be. Kiállítják termékeiket a bányászat-kohászat, energetika, energiagazdálkodás, elektronika, ipari környezetvédelem, könnyűipari gépek, járművek és a kutatásfejlesztés területén működő cégek. A kiállításon a korábbi hagyományoknak megfelelően az első négy napon szakmai rendezvények lesznek. A nagyközönség számára ekkor is nyitva áll a vásár, a hét végén azonban olcsóbb közönségjeggyel juthatnak be a BNV-re. A rendezvény 877 kiállító bemutatkozására nyújt lehetőséget, mintegy 40 ezer négyzetméteren. A kiállítók csaknem fele külföldi, 22 országból. Slágertéma az idén a járműipar és az elektronika. Felhívás iskoláknak Segítsük a kárpátaljai iskolákat! Sürgősen szükség lenne I-IV. osztályos gimnáziumi magyar irodalmi szöveggyűjteményekre négyezer ötszáz példányban. Arra kérjük a segítőkész tanárkollégákat és diákokat, hogy a már feleslegessé vált, használaton kívüli, illetve lejárt érvényességű szöveggyűjteményeket, valamint szépirodalmi műveket az alábbi címre szíveskedjenek küldeni: A kárpátaljai tanárok és diákok nevében köszönjük a segítséget: Dél-Dunántúli Regionális Oktatásügyi Központ, 7625. Pécs Aradi vértanúk útja 32. Ismét a tanulmányi versenyekről A Gyermekek Házában szervezett tanulmányi versenyek eredményeit sajnos tévesen közöltük, mivel a szervezőktől kapott lista helytelen adatokat tartalmazott. Ezért a Gyermekek Háza munkatársai nevében is az érintettek elnézését kérjük. Tehát a 4. osztályosok városi fordulón elért verseny- eredményei a következők voltak: Magyar nyelv és irodalom: 1. Samai András, Fadd 2. Angyal Eszter, Babits Mihály Általános Iskola, Szek- szárd 3. Fusz Anna, Dienes Valéria Általános Iskola, Szekszárd, Papp Szilvia, őcsény, Talabos Éva, Gyakorló Általános Iskola, Szekszárd, Görföl Tamás, II. számú Általános Iskola, Szekszárd. Környezetismeret: 1. Frey Dóra, Dienes Valéria Általános Iskola, Szekszárd, 2. Le- tenyei Gábor, I. számú Általános Iskola, Szekszárd, 3. Keszthelyi Renáta, V. számú Általános Iskola, Szekszárd. Matematika: 1. Pálfi Judit, Babits Mihály Általános Iskola, Szekszárd, 2. Paál Csaba, Dienes Valéria Általános Iskola, Szekszárd, 3. Kisfürgedi Viktória, Babits Mihály Általános Iskola, Szekszárd. Német: 1. Dombai Péter, Dienes Valéria Általános Iskola, Szekszárd, 2. Frai Zsuzsa, Dienes Valéria Általános Iskola, Szekszárd, 3. Szabó László, V. számú Általános Iskola, Szekszárd. Mennyit a mosóporból? Nemrégiben elemeztük lapunk hasábjain a szekszárdi víz minőségét, mely - mint bizonyára emlékeznek rá kedves olvasóink - az igencsak a kemény kategóriába sorolható. Mint azt a TESZT magazinban közölt táblázatok is mutatják, különböző keménységű vízhez eltérő mennyiségben kell adagolni a mosóport. Az első táblázat a kereskedelmi forgalomban kapható mosóporokból felhasználandó víz mennyiségét mutatja, milliliterben. A második táblázat a gazdaságosság mértékét jelzi, vagyis azt, hogy három kilogramm mosóporral hány adag ruhát lehet kimosni. 1 LAGT KÖZEPES KEMÉNY NAGYON KÉMÉNY j Arid 245 250 280 300 j Biopon automat 225 240 260 290 Minna 275 300 325 325 j 0M0 liposystem 225 240 260 290 PeHux 280 300 330 370 j Persil 275 300 325 325 1 Tomi Kristály 175 225 .............275............ 2 75 j Tomi Sztár 175 225 275 275 a víz 1 _________ ________ L ÁGY KÖZEPES KEMÉNY NAGYON KEMÉNY j And 24 23 21 20 1 Biopon 23 21-22 20 19 1 Minna 15 13-14 12 12 OMOUposystem 23 21-22 20 19 1 Perta 22 20-21 18-19 16-17 i Perül 17-18 16 15 15 j Tomi Kristály 17 13-14 11 11 \ Tomi Sztár 17 13-14 11 11 Néhány hasznos tudnivaló a salmonella fertőzésekről Habár az év bármely szakában előfordulnak, mégis a nyár közeledtével fokozódik a salmonella-fertőzések veszélye, így érdemes ilyentájt ezen aktuális témáról néhány szót ejteni. A salmonellák a nagy bél- baktérium-család egyik nemét képezik. Közülük egy csoport csak embert képes megbetegí- teni, ide tartozik például a hastifusz kórokozója. A legnagyobb csoport - legalább 2500 baktérium - emberre és állatra egyaránt patogén, ezek az úgynevezett „egyéb" salmonellák. Közülük a gyakorlatban viszont csak néhánnyal kell számolnunk, az utóbbi években Magyarországon ezek közül is a salmonella en- teritidis vált uralkodóvá, ennek legfőbb gazdája a baromfi. A kórokozó szájon át bekerülve - ha túléli a gyomorsav pusztító hatását (csecsemőknél a gyomor savviszonyai kedvezőek “ehhez!) -, a vékonybélben gyulladást okoz, szétesve toxinja általános tüneteket vált ki, ha pedig netán gyengébb ellenállású a szervezet, a bélből szét is szóródhat, egyes szervek gennyes gyulladását idézve elő. A fertőzés után 2 nappal (néha már pár órával) hirtelen kezdettel magas láz, hányinger, hányás, hasmenés, fej- és izomfájdalmak lépnek fel. A kórokozó a székletből azonnal és még egy hónap múlva is kimutatható. A megbetegedés feltétele az, hogy élő kórokozó jusson be, és legalább 100.000-1 milliárdnyi számban. Az eredetileg fertőzött élelmiszer ilyen számban nem szokott kórokozót tartalmazni, többnyire elengedhetetlen feltétel tehát a baktériumok elszaporodása, ami a fertőzés körülményeit messzemenően meghatározza. A fertőzés forrása a beteg vagy csak ürítő ember és állat, illetve az állati termékek. Az állatok - emlős, madár, hüllő - rezervoárként szerepelnek. A fertőzés bekövetkezhet közvetlen érintkezéssel, vízzel vagy akár fertőzött gyógyszerrel is, itt azonban a számuk nem igen éri el a fertőzéshez szükséges nagyságot. Döntő módon állati eredetű élelmiszerek jönnek szóba. A fertőzés többnyire még az állat életében bekövetkezik, így kerül be az állat húsába, tojásba, tejbe, de megtörténhet a feldolgozás során is, otthon vagy a vágóhídon. Ä kérdés gyakorlati megközelítéséhez a következőket tartjuk fontosnak:- A hő elpusztítja a kórokozót, azonban sok esetben nem képes a szükséges mértékben áthatni az ételt, például panírozott húsoknál!- Ä tojások felülete igen gyakran fertőzött, de nem ritkán a fertőzés behatol a tojás belsejébe is, főleg a fehérjébe. A kacsatojás igen gyakran fertőzött, közétkeztetésben fel- használása tilos, otthon is csak erősen megfőzve-sütve foyasztható. A tojások gyenge ypó-oldatban 40 fokon, 10 percig történő kezelése feltörés előtt közfogyasztás esetén kötelező, otthon ajánlatos.- Madártejbe vagy krémekbe, ezek kezelése után a nem hőkezelt tojásfehérje hozzáadása, bekeverése gyakran okoz fertőzést.- A hűtés nem pusztítja el a kórokozót, csak a szaporodását fékezi! Pincébe lerakott ételekben is vidáman szaporodnak a salmonellák.- A fedetlenül elhelyezett ételek légytől könnyen befertőződhetnek!- Állati tápok gyakran fertőzöttek vagy a piszkos kéztől a felhasználás során is fertőződhetnek, így a gazda saját állatait fertőzi meg.- Disznósajt 2 kg-osnál nagyobb ne legyen, egyébként ahány kg-os, annyi óráig kell főzni.- Állatok (baromfi) feldolgozásánál a „piszkos" és a „tiszta" munkafázis legyen megfelelőképpen elkülönítve. Mindezen szempontokat kis létszámú családban is fontos betartani, azonban a fertőződés veszélye és tényleges gyakorisága igen megnő olyan esetben, amikor a szokványos háztartási körülmények között, lényegesen nagyobb létszámra készítik az ételt: lakodalom, keresztelő, születés- és névnap, stb. Itt gyakran alakulnak ki a fertőzés kedvező körülményei azáltal, hogy nagy mennyiségű ételt előre készítenek, ezeket megfelelő tároló-hűtőkapacitás hiányában sokáig nem megfelelően tárolják, az asztalra felrakva is sokáig szabadon állnak, a megmaradt ételeket sem tárolják megfelelő módon, ezeket nagylelkűen szétosztva tovább várnak sorsukra. Járványügyi szempontból fontos az, hogy a megbetegedett egyén azonnal jelentkezzen orvosánál, történjen mielőbb székletleoltás. A beteget el kell különíteni és ezt mindaddig biztosítani kell, míg a yógyulás után 2 napi idő- özben, 2 egymás utáni esetben végzett székletleoltás negatív eredményt nem ad. A beteg környezetében lévőket 8 napra megfigyelés alá helyezzük, ha kritikus helyen dolgoznak (pl. élelmezésben, gyermekgondozásban, stb.), foglalkozásuktól eltiltjuk, míg a székletleoltások nem adnak negatív eredményt. Megyénkben 1992-ben ösz- szesen 671 pozitív esetet regisztráltunk, ebből 538 volt beteg és 138 ürítő. Hét járvány fordult elő, ezekből kiemelendő a tolnai, ahol a cukrászdái krémes, és a a decsi lakodalom, ahol rántott és töltött hús volt a terjesztő élelmiszer. A kórokozó általános elterjedtsége miatt semmilyen hatósági előírás és orvosi intézkedés sem lehet eléggé hatásos, ha a lakosság ismeretei és viszonyulása a kérdéshez nem megfelelő. Jelen írással ezen a helyzeten szerettünk volna javítani. Dr. KÖvesdy Pál Tolna Megyei ÁNTSZ Epidemiológiai Osztály Vezető főorvosa Szekszárd K Á
