Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-09 / 83. szám
4 «ÚJSÁG BONYHAD ES KORNYÉKÉ 1993. április 9., péntek A repülés boldogsága , Ők tudják, honnan fúj a szél 1750-ben épült Tevel határában a kápolna Évtizedek óta egy család gondozza Ernyősiklás -paragliding. Magas hegyek mászóinak egyszercsak eszébe jutott, valami módon vissza kellene ereszkedni, de úgy, hogy közben ne érje a lábuk a talajt. Repülni vágytak? Bizonyára. Kísérletek sora következhetett, míg kifejlesztették mai formáját az emyősiklásnak. Újabb évtizedek után nálunk is kezd meghonosodni. Nem sárkányrepülők, mert annál több energiát igényel. Itt ugyanis sok-sok sétára van szükség, míg a kiszemelt dombtetőn megközelítik a legmegfelelőbb startolási pontot. Az ernyősiklásról beszélgetünk Görbe Istvánnal, a szekszárdi Paragliding Ügynökség vezetőjével. — Ki lehet ernyővel sikló ? — Bárki, aki egészséges és a tizenhatodik életévet betöltötte. Most indítunk tanfolyamot, ahol az érdeklődők teljes felszerelést kapnak. Az a jó, ha mindenki saját ernyővel rendelkezik, segítünk a bevásárlásban. Anyagilag mindenki számára elérhető. — Vannak-e különbségek a kezdő ernyós és haladó eszközei között? — Más ernyő kell egy nagyobb embernek, és más egy könnyebbnek. Évekig kell repülni, míg valaki profiernyőt vehet vállára. Általában a banán alakú az elterjedt, de négyzetes is van. — Beszélgetésünk helyszíne a bátaapáti dombok között megbúvó völgy. A hegy tetejéről a szálkai tóig látni. — Ez a völgy profi versenyzésre nem alkalmas, de arra igen, hogy megszerettesA nagymányoki Gábor Áron Téesz hamarosan hat részre szakad. Április 15-én újabb közgyűlés lesz, a váraljai művelődési házban. A vesük a kezdőkkel a repülést. Tanulók esetében fontos az, hogy a terep nyűt legyen, ne lehessen akadályba ütközni. Itt szeretnénk egy tanulócentrumot kialakítani, Szálka közelében. Nagyon szép adottságú vidék, s Kakasd térségében is vannak alkalmas völgyek. Ahol most vagyunk, nyomon tudjuk követni a szélirányt. Ha nem jó az egyik dombtető, átsétálunk a másikra. Ebben az egészben ez a nagyszerű: a sok mozgás. — Milyen versenyszámok vannak? — A vitorlázó repüléshez hasonló módon itt van távrepülés akár 50-100 kilométerre is. El kell kapni a termiket és. fennmaradni. Az időre repüléskor nincs mozgás, az a tét, ki tud tovább levegőben lenni. Célra repüléskor pontosan meg kell közelíteni a kijelölt helyet. Beszélgetésünket bemutató is kísérte. A völgy északi dombjaira vonult a kis csapat. tést folyamatosan végzik. A héten az árpa, aztán a borsó, napraforgó, majd a kukorica kerül földbe. Az a cél, hogy ne legyen bevetetlen terület. Fönt szétterítették a 30-34 négyzetméteres ernyőket. Ketten két oldalról segítették a startot, aztán . . . Kidomborodott az ernyő, feszült a levegőben. Pár méter futás után elfogyott a lábak alatt a föld és mint óriás színes gomba lengedezett, repült az ember. A gyakorlottabb ura volt a helyzetnek. Irányította a mozgást. Föl-föl emelkedett, lassan visszasüllyedt. Kanyarintott egyet az irányon, majd megközelítette a földet. Veszélytelen. Gondolhatta a néző. Csak a kezdőknél vált világossá, hogy egy faág, egy éppen útjába kerülő bokor, ha nem is súlyos balesetet, de némi bosszúságot okozhat. Bár ez sem igaz így. Nem bosszankodtak, nem szidalmaztak senkit és semmit. Örültek a tiszta levegőnek, a békés domboknak. Figyelték a fel-feltámadó szelet. Mert nekik mindig tudni kell, honnan fúj a szél! Decsi Kiss János Búcsú Kis ve j kén Szent György napján tartják Kisvejkén a búcsút. Ekkor a község központjának képe megváltozik, kirakodóvásárrá válik, vásározók, magánkereskedők kínálják portékáikat. Vetnek N agymányokon Motívumok más-más kézzel szén kőműves volt a szakmája. Aztán meg ránk maradt a kápolna, a munka. Mindig rendbehoztuk, nem hagytuk árván, hogy benője a gaz. Sőt, még török eredetű temetőt is fölfedeztünk, meg régi sírokat, emelyek a legelőször betelepült németek nyughelyei. — Hiába, már mi is öregek vagyunk - mondja a feleség nagyon nehezen bírjuk. De azért az idén tavasszal még megpróbálok fölsétálni a dombra. Hogy miért is állíthatták ezt a kápolnát? Még az öregjeinktől hallottam, hogy a németek, amikor betelepültek, és a sok viszontagság után végül is együttmaradhattak, hálából építtették föl a kápolnát. Akkoriban nagyon vallásos emberek éltek ezen a környéken. A te véli önkormányzat - ha az idős emberek már nem tudják vállalni a kápolna gondozását - vállalja, hogy a temető és templom környékének karbantartásával együtt a Tizennégy segítő szent kápolnáját is gondozza. (p-teri) Pályázat Győrén A györei képviselő-testület legutóbbi ülésén, Csorna József polgármester, a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolója után - többek között - elfogadták a helyi szociális rendeletet, majd a földkiosztó és földrendező bizottság munkájáról esett szó. A következő téma a faluszövetkezet megalakítása volt az önkorányzat részvételével. Az „egyebek" címszó alatt a régi templom iskolává alakításának helyzetét vitatták meg. A kivitelezésre a hónap végéig írják ki a pályázatot. Az építkezésen 20 közhasznú munkás foglalkoztatását tervezik, a volt téesztagok közül. Bővül a kábeltévé műsora a Muzik és a Duna tévé adásaival. Rendőrségi hírek Betöréses lopás négy volt az elmúlt héten Bonyhádon és könyékén. Két ízben baromfilopásról érkezett bejelentés a rendőrségre. Ittas járművezetés vétsége miatt is négy esetben kellett eljárást indítani, kétszer történt cserbenhagyás. Lezárt gépkocsikból vittek el különböző tárgyakat. A rendőrség újra kéri a gépkocsitulajdonosokat, ha autójuk nincs felszerelve riasztóval, még rövid időre sem hagyjanak a gépkocsiban értéket! Gyanúsított van, sértett nincs egy ügyben. Feltehetően lopott videót, rádiósmagnókat foglaltak le, de nincs meg a sértett, eredeti tulajdonosuk nem tett feljelentést. Néha nagyobb kárt okoz a rongálás, mint amennyi értéket a betörők találnak. Március 22-én például a Hőgyészi Állami Gazdaság területén 1 millió forintos kárt okoztak rongálással, akik rézhuzalt loptak. Kolozsvári népi együttes Mórágyon és Cikón Él, hogyne élne Váralján a tojáshímzés hagyománya, amikor tudott, hogy ebben a községben őrzik kultúrájukat, ápolják hagyományaikat és átadják azt az utókornak. Nem véletlen ezért a nagy húsvéti készülődésben az sem, hogy szinte minden házban tojáshímzéssel foglalják le maguk az asszonyok. Régen, amikor még csak harmincha- tot-negyvenet hímeztek, akkor nagypénteken vették kézbe a pennát, hogy az ősi mintákat felvigyék a meglan- gyosított tojásokra a forró viasszal és beletegyék a remekművet az előre megfőzött vöröshagyma héjába, aztán az éppen csak hogy fölforralás után csöpűvel letöröljék a viaszt, hidegvízbe tegyék a tojást, majd szalonnával fényesítsék. Ma más a helyzet, hiszen a több hímestojáshoz több idő kell: hétfőn kezdték a hímzést. Kell az a komáknak, barátoknak, ismerősöknek és Április 3-án este Cikón a művelődési házban színvonalas műsornak lehettünk szemtanúi. A hét órakor kezdődő előadást a fél éve helyi fiatalokból alakult tánccsoport nyitotta, majd a Kolozsvárról érkezett együttes következett. Amolyan „betétként" pedig ifjabb Keresztes Antalné helyi népi mesemondó - aki már a bonyhádi Székely Kör tagja - lépett fel. Az előadás előtt a vendég együttes vezetőjének Andrásom Ionéi professzort kértük, mutassa be az együttest. — Két éve, s azzal a céllal, hogy ápoljuk, úgymond tovább vigyük a népi hagyományokat. Kimondott stílusunk nincs, mivel a táncokat és zenét Románia egész területéről gyűjtöttük. Programunkban látható lesz a Krihálma, legé- nyes-leányostánc, küküllő menti legényes tánc, avasi és szatmári vegyestánc. Amatőrök a táncosok, hetente háromszor próbálunk, 28-an vagyunk. Ä zenekar 6 tagú, hárman egy családból valók: apa és két fia. Szólóénekesünk Lobonc Marika. Tavaly a mórágyi együttes Kéty felől Tevelre haladva, közvetlenül a község előtti kanyarban egy kis dombon áll a képen látható kápolna. A kovácsoltvas ajtaján bekukkantva meggyőződhettünk arról, hogy valaki vagy valakik gondoskodnak az épületről. A műemlék jellegű szinten védett épületet, a Tizennégy segítő szent nevű kápolnát 1750-ben kezdte építtetni a falu lakossága Josef Picznac- ker szolgálati ideje alatt, és 1754-ben szentelték föl. Wirth Mihály és felesége már az éveket sem tudják számontartani, hogy mióta gondozzák a kis kápolnát. — Az 1920-as években még a nagybácsim is dolgozott rajta - mondja Miska bácsi -, javítgatta, újravakolta, majd meszelte. Könnyen tette, hia Magyar-dombon húsvét első napján délután 3 órakor kezdődő tojásvásárra is, ahol megajándékozzák a keresztgyerekeket. Vendéglátónktól, Schmidt Károlynétól és szomszédasszonyától, Fercsekné Varga Évától az előzőek mellett azt is megtudtuk, a községben negyven-ötven motívumot ismernek és hímeznek - van többek között kötőfékes, récetópas, gereblyés, rozma- ringos, pöttyös, margarétás, szekfűs, csillagrózsás, makkos, szőlőfejes -, ám azonos mintán belül sincs két egyforma, mert az asszonyoknak „más-más kezük van".- ékes - Fotó: Gottvald Károly FOTO: NAGY JÁNOS szerepelt nálunk, az ő látogatásukat viszonoztuk, múlt pénteken léptünk fel náluk. A cikói polgármester tudott erről ő kért fel minket a vendég- szereplésre, aminek örömmel tettünk eleget. Csodálatos a vidék a fogadtatással együtt. Mórágyon házaknál kaptunk szállást, nagyon vendégszeretők errefelé az emberek. Mórágyon előadás után amolyan táncházat alakítottunk ki a helyiekkel. Másnap megnéztük a falut. Nem titkolt szándékunk, hogy a két község lakóival, együtteseivel baráti viszonyt alakítsunk ki, ami lehetővé teszi a kölcsönös látogatásokat, tapasztalatcserét. Sőt, elképzelhető közös műsorok, programok szervezése akár egy harmadik országba, mondjuk Németországba .. . A nagysikerű előadás után az általános iskola napközijében a tálalást, felszolgálást, a cikói táncosok végezték, utána a kolozsvári zenekar közreműködésével „mórágyi mintára" táncház alakult. Aki ott volt, felejthetetlen este emlékét őrzi. Hunyadi István
