Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

4 «ÚJSÁG BONYHAD ES KORNYÉKÉ 1993. április 9., péntek A repülés boldogsága , Ők tudják, honnan fúj a szél 1750-ben épült Tevel határában a kápolna Évtizedek óta egy család gondozza Ernyősiklás -paragliding. Magas hegyek mászóinak egyszercsak eszébe jutott, va­lami módon vissza kellene ereszkedni, de úgy, hogy köz­ben ne érje a lábuk a talajt. Repülni vágytak? Bizonyára. Kísérletek sora következhe­tett, míg kifejlesztették mai formáját az emyősiklásnak. Újabb évtizedek után nálunk is kezd meghonosodni. Nem sárkányrepülők, mert annál több energiát igényel. Itt ugyanis sok-sok sétára van szükség, míg a kiszemelt dombtetőn megközelítik a legmegfelelőbb startolási pon­tot. Az ernyősiklásról beszélge­tünk Görbe Istvánnal, a szek­szárdi Paragliding Ügynökség vezetőjével. — Ki lehet ernyővel sikló ? — Bárki, aki egészséges és a tizenhatodik életévet betöl­tötte. Most indítunk tanfo­lyamot, ahol az érdeklődők teljes felszerelést kapnak. Az a jó, ha mindenki saját ernyővel rendelkezik, segítünk a bevá­sárlásban. Anyagilag min­denki számára elérhető. — Vannak-e különbségek a kezdő ernyós és haladó eszközei között? — Más ernyő kell egy na­gyobb embernek, és más egy könnyebbnek. Évekig kell re­pülni, míg valaki profiernyőt vehet vállára. Általában a ba­nán alakú az elterjedt, de négyzetes is van. — Beszélgetésünk helyszíne a bátaapáti dombok között meg­búvó völgy. A hegy tetejéről a szálkai tóig látni. — Ez a völgy profi ver­senyzésre nem alkalmas, de arra igen, hogy megszerettes­A nagymányoki Gábor Áron Téesz hamarosan hat részre szakad. Április 15-én újabb közgyűlés lesz, a váral­jai művelődési házban. A ve­sük a kezdőkkel a repülést. Tanulók esetében fontos az, hogy a terep nyűt legyen, ne lehessen akadályba ütközni. Itt szeretnénk egy tanulócent­rumot kialakítani, Szálka kö­zelében. Nagyon szép adott­ságú vidék, s Kakasd térségé­ben is vannak alkalmas völ­gyek. Ahol most vagyunk, nyomon tudjuk követni a szél­irányt. Ha nem jó az egyik dombtető, átsétálunk a má­sikra. Ebben az egészben ez a nagyszerű: a sok mozgás. — Milyen versenyszámok vannak? — A vitorlázó repüléshez hasonló módon itt van távre­pülés akár 50-100 kilométerre is. El kell kapni a termiket és. fennmaradni. Az időre repü­léskor nincs mozgás, az a tét, ki tud tovább levegőben lenni. Célra repüléskor pontosan meg kell közelíteni a kijelölt helyet. Beszélgetésünket bemutató is kísérte. A völgy északi dombjaira vonult a kis csapat. tést folyamatosan végzik. A héten az árpa, aztán a borsó, napraforgó, majd a kukorica kerül földbe. Az a cél, hogy ne legyen bevetetlen terület. Fönt szétterítették a 30-34 négyzetméteres ernyőket. Ket­ten két oldalról segítették a startot, aztán . . . Kidomboro­dott az ernyő, feszült a leve­gőben. Pár méter futás után el­fogyott a lábak alatt a föld és mint óriás színes gomba len­gedezett, repült az ember. A gyakorlottabb ura volt a hely­zetnek. Irányította a mozgást. Föl-föl emelkedett, lassan visszasüllyedt. Kanyarintott egyet az irányon, majd meg­közelítette a földet. Veszélyte­len. Gondolhatta a néző. Csak a kezdőknél vált világossá, hogy egy faág, egy éppen út­jába kerülő bokor, ha nem is súlyos balesetet, de némi bosszúságot okozhat. Bár ez sem igaz így. Nem bosszan­kodtak, nem szidalmaztak senkit és semmit. Örültek a tiszta levegőnek, a békés domboknak. Figyelték a fel-feltámadó szelet. Mert ne­kik mindig tudni kell, honnan fúj a szél! Decsi Kiss János Búcsú Kis ve j kén Szent György napján tartják Kisvejkén a búcsút. Ekkor a község központjának képe megváltozik, kirakodóvásárrá válik, vásározók, magánke­reskedők kínálják portékáikat. Vetnek N agymányokon Motívumok más-más kézzel szén kőműves volt a szak­mája. Aztán meg ránk maradt a kápolna, a munka. Mindig rendbehoztuk, nem hagytuk árván, hogy benője a gaz. Sőt, még török eredetű temetőt is fölfedeztünk, meg régi síro­kat, emelyek a legelőször bete­lepült németek nyughelyei. — Hiába, már mi is öregek vagyunk - mondja a feleség nagyon nehezen bírjuk. De azért az idén tavasszal még megpróbálok fölsétálni a dombra. Hogy miért is állít­hatták ezt a kápolnát? Még az öregjeinktől hallottam, hogy a németek, amikor betelepültek, és a sok viszontagság után vé­gül is együttmaradhattak, há­lából építtették föl a kápolnát. Akkoriban nagyon vallásos emberek éltek ezen a környé­ken. A te véli önkormányzat - ha az idős emberek már nem tud­ják vállalni a kápolna gondo­zását - vállalja, hogy a temető és templom környékének kar­bantartásával együtt a Tizen­négy segítő szent kápolnáját is gondozza. (p-teri) Pályázat Győrén A györei képviselő-testület legutóbbi ülésén, Csorna Jó­zsef polgármester, a lejárt ha­táridejű határozatokról szóló beszámolója után - többek között - elfogadták a helyi szociális rendeletet, majd a földkiosztó és földrendező bi­zottság munkájáról esett szó. A következő téma a falu­szövetkezet megalakítása volt az önkorányzat részvételével. Az „egyebek" címszó alatt a régi templom iskolává alakí­tásának helyzetét vitatták meg. A kivitelezésre a hónap végéig írják ki a pályázatot. Az építkezésen 20 közhasznú munkás foglalkoztatását ter­vezik, a volt téesztagok közül. Bővül a kábeltévé műsora a Muzik és a Duna tévé adásai­val. Rendőrségi hírek Betöréses lopás négy volt az elmúlt héten Bonyhádon és könyékén. Két ízben baromfilopásról érkezett bejelentés a rendőr­ségre. Ittas járművezetés vét­sége miatt is négy esetben kel­lett eljárást indítani, kétszer történt cserbenhagyás. Lezárt gépkocsikból vittek el különböző tárgyakat. A rendőrség újra kéri a gépko­csitulajdonosokat, ha autójuk nincs felszerelve riasztóval, még rövid időre sem hagyja­nak a gépkocsiban értéket! Gyanúsított van, sértett nincs egy ügyben. Feltehetően lopott videót, rádiósmagnókat foglaltak le, de nincs meg a sértett, eredeti tulajdonosuk nem tett feljelentést. Néha nagyobb kárt okoz a rongálás, mint amennyi érté­ket a betörők találnak. Már­cius 22-én például a Hőgyészi Állami Gazdaság területén 1 millió forintos kárt okoztak rongálással, akik rézhuzalt loptak. Kolozsvári népi együttes Mórágyon és Cikón Él, hogyne élne Váralján a tojáshímzés hagyománya, amikor tudott, hogy ebben a községben őrzik kultúrájukat, ápolják hagyományaikat és átadják azt az utókornak. Nem véletlen ezért a nagy húsvéti készülődésben az sem, hogy szinte minden ház­ban tojáshímzéssel foglalják le maguk az asszonyok. Régen, amikor még csak harmincha- tot-negyvenet hímeztek, ak­kor nagypénteken vették kézbe a pennát, hogy az ősi mintákat felvigyék a meglan- gyosított tojásokra a forró vi­asszal és beletegyék a remek­művet az előre megfőzött vö­röshagyma héjába, aztán az éppen csak hogy fölforralás után csöpűvel letöröljék a vi­aszt, hidegvízbe tegyék a to­jást, majd szalonnával fénye­sítsék. Ma más a helyzet, hi­szen a több hímestojáshoz több idő kell: hétfőn kezdték a hímzést. Kell az a komáknak, barátoknak, ismerősöknek és Április 3-án este Cikón a művelődési házban színvona­las műsornak lehettünk szem­tanúi. A hét órakor kezdődő elő­adást a fél éve helyi fiatalok­ból alakult tánccsoport nyi­totta, majd a Kolozsvárról ér­kezett együttes következett. Amolyan „betétként" pedig if­jabb Keresztes Antalné helyi népi mesemondó - aki már a bonyhádi Székely Kör tagja - lépett fel. Az előadás előtt a vendég együttes vezetőjének Andrá­som Ionéi professzort kértük, mutassa be az együttest. — Két éve, s azzal a céllal, hogy ápoljuk, úgymond to­vább vigyük a népi hagyomá­nyokat. Kimondott stílusunk nincs, mivel a táncokat és ze­nét Románia egész területéről gyűjtöttük. Programunkban látható lesz a Krihálma, legé- nyes-leányostánc, küküllő menti legényes tánc, avasi és szatmári vegyestánc. Amatő­rök a táncosok, hetente há­romszor próbálunk, 28-an va­gyunk. Ä zenekar 6 tagú, hárman egy családból valók: apa és két fia. Szólóénekesünk Lobonc Marika. Tavaly a mórágyi együttes Kéty felől Tevelre haladva, közvetlenül a község előtti ka­nyarban egy kis dombon áll a képen látható kápolna. A ková­csoltvas ajtaján bekukkantva meggyőződhettünk arról, hogy valaki vagy valakik gondoskodnak az épületről. A műemlék jellegű szinten védett épületet, a Tizennégy segítő szent nevű kápolnát 1750-ben kezdte építtetni a falu lakossága Josef Picznac- ker szolgálati ideje alatt, és 1754-ben szentelték föl. Wirth Mihály és felesége már az éveket sem tudják számontartani, hogy mióta gondozzák a kis kápolnát. — Az 1920-as években még a nagybácsim is dolgozott rajta - mondja Miska bácsi -, javítgatta, újravakolta, majd meszelte. Könnyen tette, hi­a Magyar-dombon húsvét első napján délután 3 órakor kez­dődő tojásvásárra is, ahol megajándékozzák a kereszt­gyerekeket. Vendéglátónktól, Schmidt Károlynétól és szom­szédasszonyától, Fercsekné Varga Évától az előzőek mel­lett azt is megtudtuk, a köz­ségben negyven-ötven motí­vumot ismernek és hímeznek - van többek között kötőfékes, récetópas, gereblyés, rozma- ringos, pöttyös, margarétás, szekfűs, csillagrózsás, mak­kos, szőlőfejes -, ám azonos mintán belül sincs két egy­forma, mert az asszonyoknak „más-más kezük van".- ékes - Fotó: Gottvald Károly FOTO: NAGY JÁNOS szerepelt nálunk, az ő látoga­tásukat viszonoztuk, múlt pénteken léptünk fel náluk. A cikói polgármester tudott er­ről ő kért fel minket a vendég- szereplésre, aminek örömmel tettünk eleget. Csodálatos a vidék a fogad­tatással együtt. Mórágyon há­zaknál kaptunk szállást, na­gyon vendégszeretők errefelé az emberek. Mórágyon elő­adás után amolyan táncházat alakítottunk ki a helyiekkel. Másnap megnéztük a falut. Nem titkolt szándékunk, hogy a két község lakóival, együtte­seivel baráti viszonyt alakít­sunk ki, ami lehetővé teszi a kölcsönös látogatásokat, ta­pasztalatcserét. Sőt, elképzel­hető közös műsorok, progra­mok szervezése akár egy harmadik országba, mondjuk Németországba .. . A nagysikerű előadás után az általános iskola napközijé­ben a tálalást, felszolgálást, a cikói táncosok végezték, utána a kolozsvári zenekar közre­működésével „mórágyi min­tára" táncház alakult. Aki ott volt, felejthetetlen este emlé­két őrzi. Hunyadi István

Next

/
Thumbnails
Contents