Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
6 «ÚJSÁG ERRŐL - ARRÓL 1993. április 8., csütörtök Vizsgáztak a videók Mint arról már beszámoltunk olvasóinknak, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség felkérésére a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrzési Intézet elvégezte húsz különböző típusú, a kereskedelmi forgalomban kapható videokészülék tesztelését, melyet mostantól kezdve öt héten keresztül közlünk lapunk hasábjain. A húsz most bemutatásra kerülő készülék között mind az egyszerűbb, mind az igényesebb típusok megtalálhatók. Teszteredmények IV. Négyfejes készülékek Gyártó/típus Hitachi VT-M747E Hitachi VT-D660 E Mitsubishi HS-MX34 Panasonic NV-J45EE Samsung VK-1560 Jellemzők jó jó jó jó közepes Frekvenciaátvitel közepes jó jó nagyon jó közepes Jel-zaj arány nagyon jó jó jó közepes jó Sorbontás jó jó jó nagyon jó közepes Hangjellemzők jó jó jó jó közepes Frekvenciaátvitel nagyon jó jó közepes jó közepes Jel-zaj arány jó közepes jó jó jó Nyávogás közepes jó nagyon jó jó közepes Nézési teszt jó jó jó jó közepes Képminőség jó jó jó jó közepes Állókép minősége jó nagyon jó jó jó jó Kezelés jó jó jó jó jó Kezelési útmutató jó közepes közepes jó jó Készülékkezelés jó jó jó nagyon jó jó Távvezérlés nagyon jó jó nagyon jó jó jó Lejátszás zaja jó jó jó közepes közepes Kapcsolás zaja közepes jó jó erős erős Képmegj. ideje közepes XX nagyon jó nagyon jó közepes Védelem hálózat kiéközepes közepes közepes közepes nincs sésnél Egyéb szolgáltatások nagyon jó nagyon jó nagyon jó nagyon jó jó Tesztösszesítés jó jó jó jó közepes Ár(Ft) 44 990 54 990 53 670 52 900 34 900 A személygépkocsi import vizsgálati tapasztalatairól Az elmúlt évi nem csekély adóalanyi kört érintő és viszonylag jelentős megállapításokat eredményező adó- vizsgálatok után az APEH 1993. évben is folytatja a személygépkocsik importálása és belföldi forgalmazása, lízingbe, illetve bérbeadása során keletkező adókötelezettségek ellenőrzését. 1993. február-március hónapban e vizsgálatok azoknál a vállalkozásoknál kerültek lefolytatásra, amelyek 1992. évben 20-nál több személygépkocsit hoztak be külföldről. Ez a vizsgálat Tolna megyében öt vállalkozást érintett. A vizsgálatok során megállapított adókülönbözet, illetve a pénzügyileg rendezendő adóhiány kisebb az előzetesen vártnál, amiben döntő szerepe volt annak, hogy ezeknek az adóalanyoknak a vizsgálatára 1992. évben már sor került (akkor az 1991. évi személygépkocsi-behozatal lett vizsgálva), és ezek az adóvizsgálatok akkor több esetben jelentős megállapítással zárultak. Az adóhiány megállapításának egyik fő oka az volt, hogy az ellenérték egyes tényezőit (elsősorban a különböző illetékeket: statisztikai illeték, import illeték, stb.) az ÁFA alapjának megállapításánál egyes vizsgált adóalanyok nem vették figyelembe. A személygépkocsit importálók 1992. évi vizsgálati tapasztalataiból eltérően a VPOP által kivetett adó megfizetése előtti visszaigénylés az ez évi adóellenőrzések esetében nem volt jellemző és csak egy társaságnál volt tapasztalható. A vizsgált körben a külföldről importált személygépkocsik túlnyomó többsége (97%-a) továbbértékesítésre került. Lízingbe adásra egyetlen esetben sem került sor. Mind az ez évi, mind az elmúlt évi vizsgálatok tapasztalatai is alátámasztották azt a már egy jó ideje ismert körülményt, hogy a személygépkocsi importnál a vám alapját képező vételár lényegesen alacsonyabb a ténylegesnél, illetve annál az értéknél, amelyen a belföldi értékesítés történik. Miután 1993. évben az APEH kiemelt feladatát a láthatatlan és eltitkolt jövedelmek - melynek egy nem csekély területe a személygépkocsi import és annak „környéke" - feltárása és adózás alá vonása képezi, ezért e „témakör" az elmúlt hónapban befejezett vizsgálatokkal még nem lezárt ügy. Az adóhivatal ugyanis egyrészt az adóztatást elősegítő adatok és információk fokozottabb és célirányosabb gyűjtésével, másrészt a külföldi adóhivatalokkal történő együttműködés kiépítésével egyre inkább abba a helyzetbe kerül, hogy az ilyen típusú ellenőrzéseket az eddigieknél eredményesebben tudja lefolytatni. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd Igazolványcsere a menedékeseknél A nők kevesebbet ihatnak A „kis különbség," az ivásra is vonatkozik: az alkohol sokkal veszélyesebb a nőkre, mint a férfiakra. A tü- bingeni egyetemi pszichiátriai klinikájának kutató csoportja bebizonyította: az alkohol okozta agykárosodás nőknél sokkal rövidebb ivási periódus után lép föl, mint férfiaknál. Az alkoholnak a nők egészségére gyakorolt hatása más szervek vonatkozásában már régóta ismert. így például asszonyok, akik naponta 20-30 gramm alkoholt fogyasztanak, azzal a kockázattal néznek szembe, hogy májzsugorodásban fognak szenvedni. A kutatók arra a meglepő eredményre jutottak, hogy az alkoholisták, akiknél agysorvadás lép fel, reménykedhetnek. Ha abbahagyják az ivást, a betegek nagy részénél az elsorvadt agyrészek újra működni kezdenek. Manapság, sajnos, igen aktuális minden olyan kérdés, probléma, mely a hazánkban tartózkodó menedékesekkel kapcsolatosan vetődik fel. Déli határainknál továbbra is dúl a háború, és a menekülők állandóan cserélődő tömege és a velük együtt érkező egyéb személyek komoly nehézségeket vetnek fel nemcsak a határon, valamint a menekültügyi befogadó állomásokon dolgozók munkájában, de idegenrendészeti problémákat is okoznak. Ezért kerül sor hamarosan a menedékesek igazolványának cseréjére. Az új igazolványokat 1993. április 5. és május 15. között kapják meg a jogosultak a menekültügyi hivatal helyi szerveitől. Az igazolvány - akárcsak a korábbi - csak érvényes tartózkodási engedéllyel együtt érvényes, s négy alkalommal hosszabbítható meg. Az igazolvány cseréjéhez a menedékesek vigyék magukkal a személyazonosságot igazoló okmányt, a régi menedékes igazolvánmyt és az ún. segélyezési könyvet, ha van. 1993. május 16-tól már csak az új igazolványok birtokában igényelhető bárminemű ellátás, ezért elsősorban a befogadó állomások lakóinak, illetve az egyéb helyeken tartózkodó menedékeseknek fontos mielőbb kérni az igazolványcserét. A hivatal szakemberei szerint nem elsősorban a befogadó állomásokon élők okozzák az igazi nehézséget, hanem azok, akik regisztráltatták ugyan magukat, de egyéb helyeken - ismerősök, rokonok, karitatív szervezetek szállásain - „húzzák meg magukat", vagy itt élnek ugyan, de csak ezután szándékoznak regisztráltatni magukat. Ez utóbbi két csoportba tartozók közül az idő előrehaladtával várhatóan egyre többen jelentkeznek a menekültügyi befogadó állomásokon lakóként, korlátozott anyagi lehetőségeik ugyanis lassan lehetetlenné teszik az „önálló életet". Ez utóbbi eshetőség megvalósulása ugyan megkönnyíti az igazolványok cseréjét, de egyre nagyobb terhet ró a Menekültügyi Hivatalra. A hivatal munkatársai felhívták a figyelmet arra, hogy az igazolványcsere komoly feladatot jelent nemcsak számukra, de a köztársasági megbízotti hivatalok, az ön- kormányzatok, a karitatív szervezetek munkatársaira, akiket már értesítettek az esedékes változásokról, s számítanak együttműködésükre. Hangsúlyozzák azt az alapvető különbséget is, ami a menekült és a menedékes kifejezés között van. A menekült kifejezés sokkal szűkebb kategória a menedékesnél. Menekült státuszt hazánkban eddig mindössze 5300-an kaptak, azok, akik megfeleltek a Genfi Konvenció előírásainak. Ezzel szemben a menedékes kifejezés azokat takarja, akik a volt Jugoszláviában zajló háború elől menekültek hazánkba, s kértek ideiglenes menedéket. A mostani igazolványcsere kizárólag őket érinti. Hogyan látjuk a tűzoltókat? A BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága döntése alapján országos méretű lakossági megkérdezést folytattak le. A megkérdezés célja az volt, hogy felmérje a lakosság véleményét a tűzoltók munkájáról, tájékozódjon a lakosság tűzvédelmi ismeretszintjéről, az eddigi tűzvédelmi propa- ganda-felvilágosító tevékenység eredményéről. A vizsgálatot külső cég végezte és tízezer felnőtt megkérdezésére terjedt ki. A lakosság tűzoltóságról alkotott véleménye: A válaszokból megállapítható, hogy a megkérdezettek ismerik a tűzoltóság tevékenységét, azt szakszerűnek, segítőkésznek értékelik. Megyénk lakossága körében kevésbé ismert, hogy a tűz- és káreseteknél történő beavatkozások mellett a tűzoltóságnak milyen egyéb feladatai vannak, pl. tűzvédelmi ellenőrzést végez, tűzvizsgála- tot tart. Tisztában vannak azzal, hogy a tűzoltók feladatukat nehéz körülmények között végzik. A megkérdezetteknek csak mintegy 20 százaléka tudná magát tűzoltónak elképzelni. Az elutasítók fő indokai az állandó veszélyhelyzet, az átlagosnál nagyobb fokú kötöttség, valamint az alacsony fizetés. Akik vállalnák a tűzoltói munkát, azok azt elsősorban a feladat érdekessége miatt tennék. A válaszadók többsége nem szívesen kapcsolódna be az önkéntes tűzoltók munkájába sem, segítséget pedig elsősorban a hivatásos tűzoltóságtól várnak. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a tűzoltóság tevékenységére szükség van, a tűzoltóság fejlesztésére áldozni kell. A megkérdezettek 32 százaléka vásárolna kézi tűzoltókészüléket, a tűzoltóság fejlesztését 37,7 százalék részesíti előnyben. A lakosság tűzvédelmi ismeretei: A lakosság jelentős hányada nem tudja, mit kell tenni tűzeset észlelésekor, illetve hogyan lehet megakadályozni a kisebb tüzek terjedését. A megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy nem rendelkezik semmilyen tűzoltásra alkalmas eszközzel. Tűz elleni biztosítással a válaszadók 72 százaléka rendelkezik, legkevésbé a családi házban lakókra jellemző a biztosításkötés. A nyilatkozók nagy többsége (85 százaléka) szükségesnek tartja az építésre, üzemeltetésre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, s csak két százaléka nem ért egyet ezeknek a szabályoknak a meglétével. Az egyetértők magas aránya jelzi a tűzoltóság számára a további felvilágosító tevékenységben rejlő lehetőségeket. Munkahelyi tűzvédelmi oktatásban a megkérdezettek 77,9 százaléka részesült. Jelentős részük úgy ítéli meg, hogy az oktatás formális volt. Ennek ellenére közel 90 százalékuk szerint az oktatásra szükség van és az ő biztonságukat szolgálja. A tüzek kiváltó okaira vonatkozóan a lakosság ismeretei nagyjából megfelelnek a valóságnak. Ténylegesen a dohányzástól és az elektromos áram nem megfelelő használatától keletkezik a legtöbb tűz, ami egybeesik a lakossági megítéléssel. Ez elsősorban a sajtó megfelelő tájékoztatásának és a tűzoltóság propaganda tevékenységének köszönhető. Ugyanakkor a válaszolók még alaposabb, részletesebb tájékoztatást várnak a tüzek keletkezési körülményeire, okaira vonatkozóan. A tűzmegelőzési propaganda- munka eredményei: A megkérdezettek 85 százaléka találkozott már valamilyen formában tűzvédelmi felvilágosító anyaggal. Ismeretforrásként elsősorban a televíziót jelölték meg, de igen jelentős a sajtó és rádió szerepe is. A televíziót nézők elsősorban a híradót, valamint az esti mesét jelölték meg tűzvédelmi felvilágosító anyag forrásaként. A vizsgálat általános tapasztalatai: A lakosság megítélése a tűzoltóság tevékenységéről, a felmérésről egyértelműen pozitív volt. A lakosság a tűzoltóság munkáját ismeri, értékeli, fejlesztését támogatja. A veszélyes tűzesetek növelik az emberek igényét, a szakszerű és hatékony tűzoltási, tűzmegelőzési munka és az ezekről való gyors és alapos tájékoztatás iránt. Kiderült azonban az is, hogy az emberek többsége nem rendelkezik a tűz elhárítására alkalmas eszközzel, valamint a helyes viselkedésre vonatkozó megfelelő ismeretekkel. Tóth Ferenc tűzoltó szds. szakágvezető Az útiköltség utalványokról Először a Háziorvos A szerkesztőségünkbe küldött levelek között mindig találni olyanokat, melyek a személyes, egyéni problémákon keresztül nyilvánosságot is érintő kérdéseket feszegetnek. Az egyik ilyen levél a társadalombiztosítás útiköltséggel, utalványok kifizetésével (vagy ki nem fizetésével) foglalkozott. Ezúttal Prónyi Józsefné tengelici lakos levelének ürügyén kerestük meg Takács Ernőt, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Tolna megyei Igazgatóságának osztályvezetőjét és tettünk fel néhány kérdést a helyzet tisztázása érdekében. — Kihez fordulhatunk, ha betegségünkkel kapcsolatban utazni kényszerülünk? — Az 1992. július 1-től életbelépett új betegbiztosítási rendszer szerint a kiválasztott orvost kell felkeresni, hiszen csak ebben az esetben részesül a beteg térítésmentes ellátásban. Ez azt is jelenti, hogy ő az, aki a további gyógyeŰátás módjáról és formájáról dönthet. — Az útiköltség-utalványok tekintetében mi a helyzet? — A térítésnek két fajtája van. Az egyik az előbb említett útiköltség utalvány lap, amely az autóbusz költségeit téríti. A másik megoldási mód, amikor az orvos hitelezett utalványt ad betegének, melynek felmutatásával ingyenjegyet kap a MÁV vonalaira. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindkét esetben a háziorvosnak kell kitölteni az utalványt. Az utazás költségeit csak akkor téríti a társadalombiztosítás, ha a beteget az őt megfelelően ellátni tudó, de a lakóhelyéhez legközelebbi gyógyintézetbe utalta háziorvosa. — Milyen esetben adják az egyik, illetve a másik típusú utalványt? — A szak- és háziorvosnak jogában áll, hogy a beteg állapotát figyelembe véve eldöntse, melyik tömegközlekedési eszközre adja az utalványt. Ahol azonban a vasúti közlekedés lehetőségei fennállnak és a beteg egészségi állapota lehetővé teszi, ott csak a hitelezett utalvány adható. Egyéb esetben autóbuszra szóló utazási utalványt tölt ki a beteg orvosa, vagy szakorvosa. Tudom, sokan okolnak minket a különböző költségeik meg nem térítésével. Mi azonban az útiköltség utalványokat maradéktalanul kifizetjük. — Mikor nem fizetik az utazási költségeket? — A háziorvos-választás lehetősége módot adott arra, hogy valaki háziorvost nem a lakóhelyén, hanem máshol választhasson. Ilyen esetben az orvoshoz utazás költségei nem téríthetők meg. Továbbá nem tudjuk kifizetni a helyi közlekedés költségeit sem. — Nem tartja egy kicsit rugalmatlannak ezt a szabályrendszert? — Azt gondolom, hogy nem lett rugalmatlan a tavalyi változást követően, talán kiszűrődtek azok az emberek, akik indokolatlanul vették igénybe a társadalom- biztosítási költségtérítéseket. Úgy érzem, ezzel a törvénnyel megtettük az első lépéseket az egészségügy biztosítási alapokra való helyezése felé. — Várhatók-e további változások? — Még az ősszel folytak tárgyalások arról, hogy az autóbuszra is bevezetnék a hitelezett utalvány rendszerét, de ez nem realizálódott. — Mit tanácsol annak a 60 éves, beteg, nyugdíjas levélírónknak, aki a szabályrendszer miatt kénytelen vonatozni Tengelicről és gyalogolni napi 8-10 kilométert? — Nos, csak azt, amit már az előzőkben említettem. Forduljon bizalommal a háziorvosához, és kérje az autóbuszra szóló utazási utalvány kitöltését, mi ezt minden további nélkül megtérítjük, ha a beteg egészségi állapota azt igényli. Garay Előd > l l
