Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

1993. április 7., szerda MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Illyés Gyula emlékműsor Simontornyán Illyés Gyula Kossuth-dí- jas költő, író halálának ti­zedik évfordulójára emlé­keznek tisztelői április 15-én, 16.00 órai kezdettel Simontornyán, a vármú­zeumban. Ebből az alka­lomból Georges Charaire költő, esztéta, színházi rendező, festőművész, Ily- lyés Gyula francia barátjá­nak kiállítása tekinthető meg. A tárlatot Csi- csery-Rónay István író nyitja meg. Délután 17.00 órakor a Magyar Rádió és a Simontornyai Vármú­zeum rendezésében meg­kezdődik az Illyés Gyula emlékműsor, a bevezetőt Sütő András író tartja. A műsor után, 18.00 órakor a résztvevők - a simontor­nyai Szarkaláb kórus köz­reműködésével - megko­szorúzzák azt az emléktáb­lát, mely Illyés Gyula egy­kori iskolájának falán ta­lálható. Közigazgatás és etika A Magyar Közigazgatási Kamara etikai és fegyelmi bizottsága tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei önkormányzat épületének nagytermében ülésezett. A rendezvényen - melyen dr. Fogarassy József kama­rai elnök is megjelent - a résztvevők megvitatták az éves munkaprogramot, ál­lást foglaltak a közigazga­tási etikai kódex előkészí­tésével kapcsolatban, s el­fogadták a bizottság ügy­rendjét. Vegyeskórus Jönköpingből Svédország egyik nagy­városából, Jönköpingből érkezik Szekszárdra április 10-én, szombaton az a ve­gyeskórus, mely a húsvéti ünnepek idején két alka­lommal is bemutatkozik az érdeklődőknek. A Kam- markör nevet viselő ének­kar vasárnap délután 18.00 órakor a decsi református templomban, majd hétfőn este 19.00 órai kezdettel Szekszárdon, a Művésze­tek Házában lép fel a me­gyeszékhely madrigálkó­rusával együtt. Középkori kardok Szekszárdról A magyar fegyvergyűj­tők és fegyverbarátok egyesületének szervezésé­ben április 9-én, pénteken nyílik a fővárosi Hadtör­téneti Múzeum földszint­jén az a kiállítás, mely A fegyverek gyűjtői - a gyűj­tők fegyverei elnevezést viseli. A tárlatra az ismert szekszárdi gyűjtő, dr. Pánczél Tamás is elküldi legszebb darabjait, a tulaj­donát képező XVI-XVII. századi kardokat és sisa­kokat. Locsolóbál Kölesden és Várdombon . Kölesden, a művelődési házban április 10-én, szombaton este 20.00 órai kezdettel tartják a hagyo­mányos locsolóbált. A mu­latságon a zent a Boros együttes szolgáltatja. Várdombon pedig ápri­lis 11-én, vasárnap este rendezi meg a helyi ifjú­sági klub a locsolóbált a művelődési házban. Portugál testvérváros a szekszárdi láthatáron? Madrid, Lisszabon, Santarém Nyerges Tibor utazása Európa legnyugatibb pontjára Nyerges Tibor (jobb szélen) a madridi királyi palota előtt Testületi ülés Tamásiban Zárszámadás, idegenforgalom, oktatás (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar delegációt a ter­vek szerint az uralkodó és csa­ládja is fogadta volna. Ez a ta­lálkozó azonban sajnálatos módon elmaradt, János Ká­roly király édesapjának el­hunyta miatt. A királyi palo­tával azonban így is megis­merkedhetett a küldöttség, akárcsak a híres Escorial vagy a Prado műkincseivel. — „Eredetiben" is megtekint­hettük az addig csak könyvekből ismert Velazquez és Goya fest­ményeket, illetve Picasso Guerni­cáját. S ugyancsak feledhetetlen marad számunkra Toledo, a szinte eredeti középkori állapotá­ban fennmaradt óváros, a mór uralom számos emléke. Toledo után ismét Madrid következett, majd innen repülővel jutottunk el Portugália fővárosába, Lissza­bonba. Két nép, két különböző vérmérséklet - gondolhat­nánk, de a képviselő élmény- beszámolójából kiderül, hogy a spanyolokra, de főként a portugálokra egyaránt jel­lemző a latinos stílus, a nyu­godt, ráérős életvitel, ami egyebek mellett a programok szigorú időpontjainak laza kezelésében is megmutatko­zott. Portugália emellett - a gazdasági növekedés ellenére - szemmel láthatóan nem olyan gazdag ország, mint nagyobb szomszédja. Talán meglepő, de Lisszabonban ma is léteznek olyan "bádogváro­sok", nyomortelepek, melyek legfeljebb csak Dél-Ameriká- ban láthatók. — Portugália a kontinentális Európa legnyugatibb országa, ebből adódóan itt található Eu­rópa legnyugatibb pontja is. A nevezetes helyszínen egy oszlop emelkedik a magasba: ezt a látvá­nyosságot érthető módon nem hagytuk ki, sorban lefényképez­tettük magunkat, s átvettük az itt tartózkodásunkat igazoló diplo­mát is. Nyerges Tibor két fontos missziót is teljesített a látoga­tás folyamán. Tolna megyei képviselőként járatos lévén a témakörben, a magyarországi nemzetiségi viszonyokról, il­letve a határokon túli - kivált­képp az erdélyi - magyarok léthelyzetéről tájékoztatta a vendéglátókat, azaz a spanyol és a portugál külügyi bizott­ság tagjait. Kitekintésében érintette az Európa szégyené­nek is nevezhető délszláv ál­lapotokat, melyen - állapítot­ták meg egyhangúlag a felek - mielőbb változtatni kell, akár a leghatározottabb fellépéssel is. Küldetése következő állo­másaként pedig a borairól hí­res Santarém városával vette fel a kapcsolatot. — Mint a portugál-magyar baráti társaság elnökségének a tagja, már régóta szerettem volna a civil önkormányzati kapcsola­tokat is támogatni. Éppen ezért még az elutazásom előtt tájékoz­tattam Szekszárd polgármesterét és jegyzőjét arról, hogy Portugá­liában felkeresek egy Szekszárd- hoz területileg és lakossági lélek- számban hasonlatos várost. Ez így is történt, s nagy örömömre szolgál, hogy én nyújthattam át Santarém polgármesterének a szekszárdi polgármester meghí­vólevelét. Santarém vezetője elfo- adta az invitálást, s azt ígérte, ogy a pünkösdi fesztivál napjai­ban néhány munkatársával e- gyütt ellátogat Szekszárdra. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor - természetesen az érintett önkormányzatok döntésétől füg­gően - bizonyára semmi akadálya sem lesz a kapcsolat szentesítésé­nek, illetve további erősítésének. Ami' engem illet, mindenesetre szeretnék koccintani jóféle santa- rémi, illetve szekszárdi borral az ügy sikerére. Szeri Árpád A napirend szerint sok munka várt Tamási Város Önkormányzati Képvi­selő-testületére az április 5-ei ülésén, hiszen nem kevesebb, mint tizenöt téma várt meg­tárgyalásra. Szép számú hall­gatóság előtt a városháza dísz­termében 17 órakor két „pén­zes" téma nyitotta az ülést. Először elfogadták a tavalyi év zárszámadását, majd ezzel összefüggésben módosították az idei költségvetést. (Soha rosszabb évet! - kommentált egy képviselő). Gyorsan pont került az in­tézményi tüzelőolaj-vásárlá­sok vizsgálatára is, hiszen szabálytalanságot nem talál­tak, csak a körültekintőbb és olcsóbb beszerzésre hívták fel a figyelmet. A gazdasági>bizottság elő­terjesztésében az idegenforga­lom volt ezt követően a téma, amelynek során több konkrét feladatot határozott meg a tes­tület. A szokásosnál nagyobb ér­deklődés a IV. napirendnek szólt, amelyben az általános iskolák beiskolázási koncep­ciójáról volt szó. A kompro­misszumos döntés megszüle­tett, inkább a jelenlévő peda­gógusok viselkedése volt kissé visszatetsző. Újabb oktatási téma után rendeletet alkotott a testület az idősek gondozási központ­jában alkalmazandó térítési dí­jakról. Három rövid napirend kö­vetkezett, egy bérlőkiválasz­tás, egy közgyógyellátás fel­lebbezésének elbírálása majd a választási szervek kiegészí­tése a tb-választásokra. Két technikai döntés után intézményi támogatási kérel­meket tárgyaltak és tartottak segítésre méltónak a képvise­lők, majd végezetül zárt tülé- sen egy intézményvezetői fe­gyelmi tárgyalás következett. Hosszas diskurzus után a szakmunkásképző és szakkö­zépiskola igazgatóját felmen­tették beosztásából. Eredményhirdetés: nem 20-án, hanem 17-én Érkeznek a megfejtések a Bonanza-rejtvényre A szombaton meghirdetett Bonanza Banzai-rejtvényre szép számban érkeztek már eddig is megfejtések, a további­akban is várjuk őket. Itt szeretnénk módosítani, helyreigazí­tani egy időpontot is; a két nyertes nevét nem 20-án, hanem már 17-én közöljük a ZUG-oIdalban. Hír még, hogy a szekszárdi sportcsarnokba a napokban megérkeztek a jegyek; 477 forintos áron. Szekszárdon kon­certért még nem kértek ennyit, igaz, a Bonanza Banzai fellé­péseinek technikai kivitelezése sem nevezhető mindennapi­nak. Talán ennek is betudható, hogy az április 24.-i kon­certre, információink szerint, csak az első napon már több, mint száz belépőt eladtak. KRZ választottam? Ott éltünk a fa­luban, itt Gyönkön 13 éve va­gyunk. Diósberény édesapám szülőfaluja és édesanyám is ott kezdett el tanítani. Érde­kelt, hogy régen hogyan mű­ködött az iskola, és milyen módszer szerint tanítottak. A munkámban földolgoztam a falu és a családunk történetét is. — Mikor kezdődött a kutatás? — 1991 szeptemberében kezdtem el összegyűjteni az anyagot. Mária Terézia és az Eötvös-féle régiónak az okta­táspolitikájával is foglalkoz­tam az anyagban. Diósbe- rényben a kezdet 1721-re kor­látozódik, akkor alakult meg az iskola. A kutatásaim során bukkantam rá a Balaskó famí­lia történetére, mely az 1400-as évekig vezethető visz- sza. Akkoriban Berény egyik legnagyobb családjába tarto­zott a miénk, és meghatározó volt a falu életében. — Tervezed-e munkád kiadá­sát? — Természetesen szeret­ném majd kiadatni. Egyre jobb a német kapcsolat a köz­ségben, visszatérnek az innét elszármazottak és segítik a fa­lut. Ha elkészül a kötet, egy-egy példányt szeretnék ajándékozni nekik. — Mik a további terveid? — Készülök egy újabb pá­lyamunka elkészítésére, az „Ezeréves a magyar iskola" centenáriumra. Ez hossza­dalmas munkát igényel, de néhány év még hátravan ah­hoz, hogy ezzel elkészüljek. Továbbtanulás? Mint általá­ban minden fiatalt, engem is foglalkoztatott a tanulás. Egyetemen rajzot szerettem volna tanulni, de úgy éreztem, hogy nincs bennem hozzá ele­gendő tehetség. A gyerekek­kel foglalkozás betölti minden időmet, a továbbtanulást egyenlőre föladtam. - p. téri ­A Lakitelek Alapítvány 6. helyezettje Diósberény iskolája a kezdetektől napjainkig Budapesten, a Gellért Szállóban ünnepélyes keretek között adták át a díjakat, jutalmakat a Lakitelek Alapítványra bea­dott sikeres pályázatokra. Az értékelt 479 pályamunka között volt a gyönki pedagógus Balaskó Krisztina anyaga is, aki a 6. helyezettnek járó díjat és a 25 vehette át. A gyönki általános iskola fi­atal pedagógusa 1992-ben végzett a tanítóképző főisko­lán és azóta tanít a helyi alsó­fokú intézményben, mint . napközis tanító. Családi indít­tatásból került a pályára. Óvónő szeretett volna lenni, ez nem sikerült, így iratkozott át a tanítói szakra. — Az elért eredménynek nagyon örülök, még akkor is, hogy rajtam kívül még nyolc- vanhatan vehették át a hato­ezer forintos kiadói támogatást dik helyért járó díjat. Termé­szetesen az anyag még nem teljes, mint minden munka, ez sincs soha befejezve. Az elké­szítéséhez sok segítséget kap­tam többek között dr. Dobos Gyulától, a levéltár igazgató­jától és a gyönki művelődési ház könyvtárától. — Mi a témája a munkádnak? — Az anyag címe „Diósbe­rény iskolájának története a kezdetektől az államosításig!" volt. Hogy miért Diósberényt Balaskó Krisztina Csengey Dénes emlékműsor Két esztendeje hunyt el Csengey Dénes. Az író-politi­kus emlékének adózik az a rendezvény, melynek a szülő­város, Szekszárd ad otthont. A Csengey Dénes Kör, a Haza és Haladás Alapítvány valamint a Magyar Demokrata Fórum által április 8-án, délután 17.00 órakor a szekszárdi alsóvárosi temetőben tartott koszorúzás után 19.00 órai kezdettel az író műveiből készített műsor te­kinthető meg a városi televí­zió színháztermében. Beveze­tőt mond Szokolay Zoltán, közreműködik: Bitskey Tibor, Cserhalmi György, Dörner György, Tolcsvay Béla és Vitai András. Könyvek negyedáron Már nyitáskor is alig lehe­tett beférni a Szakszervezetek Tolna Megyei Könyvtárának tegnap tartott szekszárdi könyvvásárára. A titok nyitja az árak töredékére való csö- kentése: ennek az üdvözlendő módszernek az eredménye­ként jobbnál jobb köteteket le­hetett kifogni szinte fillére­kért. A vásárlókat a kínálat bősége kötötte le, senkit sem zavart, hogy leselejtezett ki­adványok között kellett válo­gatni az egyre nagyobb tu­multusban. A kirobbanó si­kerű akció ma tovább folyta­tódik, tehát könyvgyűjtők, előre! -szá­Fotó: Ritzel Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents