Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. április 5., hétfő Mit tegyünk, ha elvesztettük szende bájunkat? Fesztiválkóstolgató mmmm IfffjMMf |' „■***}■ Ide el kell jönni! Idén nyáron ismét: Duna menti folklórfesztivál. Mint arról beszámoltunk, a múlt héten német együttesek vezetői érkeztek, akik „meglesték", hogy készül Szekszárd a rendezvényre, s érdemes-e időt és persze pénzt költeni a fesztiválra. A vár- megyeháza borozójában tartott borkóstoló után először Michaela Hörburgert, az Institus für Bildungsreisen munkatársát kérdeztük, aki 12 éve hoz Magyarországra vendégeket. — Több nyugat-európai irodával közösen egy nemzetközi bázist alakítottunk ki, és a térség országaiba szervezünk utakat - mondja a Product-Manager. A volt Csehszlovákiába 3 éve járunk hasonló rendezvényekre, mint ez a fesztivál. Az Express Utazási és Szálloda Vállalattal közösen évek óta eredményesen működünk együtt és bízom benne, hogy, az idén is sikeres lesz az együttműködésünk. 21 nagyobb népművészeti együttes képviseletében 42 vezető van itt a csoportban, közülük olyan is akad, akik már harmadszor hozza el az együttesét. — Mi vonzó? — Az ilyen alkalmak kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy az itteni emberek kultúráját megismerjük. Ezen túl: ezek az amatőr együttesek, örülnek minden olyan rendezvénynek, amelyen bemutathatják a programjukat egy rangos eseményen és ezt az alkalmat sokan nem akarják elszalasztani. Hatalmas az érdeklődés, a fogadás szakmai oldalról meggyőzte az együtteseket, hogy ide el kell jönnni. — Nehéz vagy könnyű ma eladni Magyarországot? - kérdeztük Zsobrák Ferenc- nét, az EXPRESS osztályvezetőjét. — Nehéz, mert miután lehullott a vasfüggöny, elveszítettük szende bájunkat - mármint, hogy a legvidámabb barakk vagyunk a lágerban. Ma egy ország vagyunk Európában, amit vagy érdemes megnézni, vagy nem. Az áraink nem túl alacsonyak, ez is nehezíti az eladást, még ha viszonylag olcsó szálláshoz hozzá is lehet jutni. És amiért könnyű eladni, amiért érdemes ezzel foglalkozni, azok olyan rendezvények, mint egy ilyen fesztivál. Akkor lehet közel vinni egy országot az emberek szívéhez, ha tartalmat adunk ezeknek az utazásoknak. Michaela Hörburger Tehát nemcsak azt várom el a vendégtől, hogy jöjjön és szórja itt a pénzét, hanem nyújtok érte vendégszeretetet, érdekességet, vagy bármit, amit elvihet magával és éveken keresztül raktároz. Ezáltal talán nyitottabb szemmel nézi majd a világot. Mi ennek megvalósítására dolgoztunk ki közös stratégiát a német partnereinkkel. — Ma már azért jobban meg kell kapaszkodni, mint régen, amikor szinte automatikusan érkeztek a túrabuszok ... — így van, az utolsó öt évben többet kell törnöm a fejemet, mint előtte húsz évig együttvéve. A lépésváltás úgy gondolom megtörtént. A mostani látogatás során is bebizonyosodott, hogy a legnagyobb biztosíték, hogy a fesztivál rendezésének egy olyan szakgárdája van itt, amelynek tagjai nemcsak folklorisztikai szempontból, de a vendéglátás oldaláról is tudják, hogy mit szabad, mennyit szabad „rázúdítani" a vendégekre. Szinte óramű pontossággal megy a dolog. Ez igaz Szek- szárdra és Kalocsára, Baján még gyakorolnunk kell. Ami pedig nagyon fontos: az, hogy Bonfig Agnes az itteni főkoordinátor mögöttünk van, fantasztikus biztonságot jelent a számunkra, hogy kiválóan érti a dolgát, imádja a népművészetet, amellet kiváló az arányérzéke: mikor kit hova kell tenni, kit mennyire lehet terhelni... *-ór-hájTetszett a bor színe, íze Haj dán 170 éve, 1823. április 7-én született Fürgédén Vas Gereben, akinek számos egykori Tolna megyei jellegzetesség megörökítését köszönhetjük, köztük egy anekdotát Szluha György szekszárdi címzetes apátról. 100 éve, 1893. április 4-én megvadult Szekszár- don egy bika, miközben vagonba akarták rakni az állomáson; a kórház közelében egy gyermeket felöklelt, csak másnap tudták elfogni. 90 éve, 1903. április 12-én a Tolnavármegye adta hírül, hogy a virágvasárnapi vásárban két énekes Huszka jenó Bob hercegének betétdalait énekelte, „Nem sokára a polgárság ajkán is felzendült az ismeretes dallam: "Ha nincsen pénzem, iszom hitelbe" ..." 85 éve, 1908. április 11-én a Közérdek arról számol be, hogy szerte a megyében gyermeknapot tartottak, Szekszárdon a jótékony adományokból és a bazárból 700 korona gyűlt össze. 80 éve, 1913. április 10-én 1000 méter magasságban szállt el az első repülőgép Szekszárd fölött: a Bécstől Újvidékig tartó utat három óra alatt tette meg, a gép vezetője Uzelacz Emil alezredes volt. Krónikás Szocio-műhelyek Szülők is - rossz állapotban II § I MM $¥*** I Sfófö > s '' ' §, g|gg£8fö&ggj 8| H | i Az otthontalanok gyermekei nem jönnek be Csalódott mackósok A Kadarka úti nevelési tanácsadóról annak vezetőjét, Kovácsné Kaszás Beatrixot kérdezutük. — Költségeiket miből fedezik? — Szekszárd város közel 2 millió forintot ad évente. Intézményünk ellátja a környező településekről érkezőket is, anélkül, hogy az ön- kormányzatuk részt vállalna a költségekből. — Hogyan segítenek a fiatalokon? — A 3-18 éves kor közötti korosztállyal mentális problémáival foglalkozunk. A bíróság, a gyámhatóság, a rendőrség ugyan kötelezheti őket, hogy bejöjjenek hozzánk, de ez nem jellemző. Évente csupán 40-50 ilyen eset van. A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Sokan találnak meg bennünket iskolán, óvodán keresztül. Évente kb. 400 gyermeket és fiatalkorút lát el két pszichológus, egy fejlesztőpedagógus és egy asszisztens. — Milyen problémákkal keresik fel önöket? — A családok különböző problémák miatt leterheltek. Ez azt vonja maga után, hogy a szülőknek is rendkívül rossz a pszichés állapotuk. Ebből pedig következik, hogy az ide betérő gyermekeknek magatartási, tanulási problémáik vannak. A kezeltek szülei már nem reprezentálják - mint négy évvel ezelőtt - a társadalom tagozódását. A munka- nélküliek, az otthontalanok, a szegényebbek gyermekei nem jönnek be. Igaz, miért is terhelnék magukat újabb gondokkal?! — A kezelés milyen módon történik? — A legjellemzőbb a családterápia. A szülőket kérjük fel az aktív részvételre, hiszen ők nem akarnak szándékosan rosszat csemetéjüknek. „Csak" a legtöbb esetben nem tudják, hogy hogyan kell a jót akarni és csinálni. Erre tanítjuk meg őket. — Az iskolák partnerek? — A gyermek tükör, benne meg lehet látni a családot, a pedagógust. Ha a nevelő lelki- ismeretes, akkor foglalkozik a diákja leikével is, átsegíti az élet buktatóin. Persze, nincs ez mindenütt így. Örömünkre szolgál, hogy a 2-es és az 5-ös iskolában erre nagyon odafigyelnek. Ők nem utasítják el a nehezen nevelhető gyermekeket, hanem meglátják bennük az értéket. — Mikor és hol lehet önöket megtalálni? — Hétfőtől péntekig reggel 8-tól délután 4-ig. Letenyei Róbert Harmincnyolc esetben rendeltek el a kapitányság illetékességi területén ismeretlen tettes ellen nyomozást. Továbbra is jellemző a gépkocsifeltörés. Volt egy súlyosabb ügy is, az erdőgazdaság szekszárdi irodájából meglovasították a páncélszekrényt, aminek a súlya több, mint egy mázsa. Az amatőr mackósok ezek szerint nem tudták kinyitni az „objektumot", így a csalódás később érte őket. A páncélszekrényben csak negyvenezer forintot találtak. Rendkívüli halálesetek Két rendkívüli haláleset körülményeit is vizsgálta a rendőrség. Ismét leugrott valaki az úgynevezett 160 lakásos épületről, s szörnyethalt. Dolguk akadt a tűzoltóknak is, akik „lekönyörögtek" egy 16-17 éves fiatalembert az említett épület tetejéről. Utóbb tagadta ugyan az öngyilkos- sági szándékot, s azt mondta, csak a naplementére volt kíváncsi, ami ilyen felhős időben, ráadásul sötétedés után meglehetősen furcsa ötlet. Megfulladt egy csecsemő, de gondatlanságra utaló körülmények nem merültek fel a tragédia kapcsán. Az évfordulóra érkezik Német táncegyüttes Bátán Báta idén ünnepli 900 éves jubileumát, s ennek keretében egészéves gazdag programkínálatról gondoskodtak a szervezők. Ezek közé tartozik a Németországból érkező hals- dolfi táncegyüttes látogatása is április 8-15 között. — Mi a csütörtöktől kezdődő vendégszereplés előzménye? - tettük fel a kérdést Lubiczki Jánosnak, a bátai népi együttes vezetőjének. — Tavaly nyáron voltunk Halsdolfban, úgy érzem, nagyon jó benyomást keltettünk, ennek viszonzására kerül most sor. Valamikor hajdanán a szekszárdi Bartina együttes is járt ebben a kisvárosban. Hagyományőrző stílusú együttes az övéké, a legkisebb korosztálytól a legidősebbekig. Tudomásunk szerint, most összesen negyvenen jönnek. — Mi lesz a programjuk? — Csütörtökön este érkeznek Bátára, még aznap lesz egy ismerkedési est a két együttes között. Pénteken délelőtt a polgármester fogadja a vendégeket, majd délutánra kisvasútas kirándulást tervezünk a Gemenci-erdőben. Szombaton Pécsre látogatnak német vendégeink, másnap - Húsvét első napján - református istentiszteleten vesznek részt, utána Bátával ismerkednek, este pedig a művelődési házban bált rendezünk. Hétfőn ugyanitt a bátai együttessel közös műsorra kerül sor. A kedd délelőtt egy szekszárdi kirándulásé, délután pedig mennek Decsre, ahol este műsort is adnak, szintén velünk közösen. Szerdán Bonyhádon a Német Baráti Kör látja vendégül a csoportot, este itt is fellépnek a művelődési házban. A csütörtök már a hazautazás napja lesz. — A bátai együttes milyen érzésekkel készül a találkozóra? — Egyrészt igyekszünk ápolni a barátságot, másrészt közös rendezvényekkel, programokkal szeretnénk meghálálni a vendégszeretetüket. Júliusban egyébként szintén Németországból várunk vendégeket, a mörlenbachi néptáncegyüttest. Ők voltak már itt, és mi is jártunk náluk kétszer. Júliusban az utánpótlás csoportunk utazik ki, majd augusztusban a felnőttek mennek Olaszországba. Azt hiszem, elég gazdag programnak nézünk elébe. KRZ Rejtett értékeink A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület Vannak olyan egyesületek, amelyeknek puszta létrejötte, másoknak célkitűzései és törekvései, s olyanok is, amelyeknek tevékenysége érdemli meg az utókor figyelmét. A címbeli egyesület mindhárom tekintetben példát mutat - legfőképpen a mai korban, amikor a közművelődés afféle talált gyermeke immár a hivatalos támogatóknak, az egyesületek viszont örvendetesen szaporodnak. Tolna megyében régtől fogva élt az igény a művelődés összefogására, a legtöbb kezdeményezés azonban nem terjedt túl egy-egy község határain. Száztíz esztendeje, amikor az 1882-ben már tervezett Tolna megyei régészeti és történelmi társulat megalakult, majd 1898-ban Tolnamegyei Múzeumegyesületté formálódott, már célul tűzte ki az értékek fölkutatását, széles körben való népszerűsítését s ezzel megbecsülését. A jól működő múzeumegyesület az intézmény eredeti feladatát próbálta ellátni, azaz a múzsák otthona kívánt lenni. A dualizmus utolsó évtizedére azonban részben már virágzottak (például az EMKE, az erdélyiek egyesülete), részben formálódtak a nagyobb területi egyesületek, mint például a Dunántúli Közművelődési Egyesület. Megyénk a legegyszerűbb formát választotta: a múzeumegyesületből alakította át a saját egyesületét. Az 1912-ben végbement újjászületés oly sikeres és gyors volt, hogy a tényleges alakuló közgyűlésre már az alapszabályok belügyminiszteri jóváhagyása után kerülhetett csak sor 1913. április 4-én. Ekkor már 956 tagja és felajánlásokból 130 ezer korona vagyona volt a szervezetnek. Az elnök személye önmagában biztosíték volt a sikeres működésre: Simontsits Elemér főispán előbb a megye nemességét fogta össze kaszinói elnökként, majd atyja emlékére - elsőként az országban - szociológiai szakkönyvtárat is létrehozott, emellett pedig a kor követelményeihez igyekezett igazítani a művelődés ügyét. Ebben 1907-ben bekövetkezett haláláig Wosinsky Mór bizonyult legodaadóbb társának, aki a múzeumból - mai fogalmaink szerint - valóságos művelődési központot formált: egymást érték az ingyenes tudományos, de népszerű előadások, s gondoskodtak a még élő népművészet támogatásáról is. A gimnázium tanárai és törekvései révén igyekezett lépést tartani mindezzel. Főleg Acs Lipót és Kovách Aladár, de mások is szívesen vettek részt a kezdeményezésben. Wigand János igazgató nem kis meglepetést keltve 1909-1910 telén útjára indította a munkásgimnáziumot, amelynek már akkor 160 hallgatója volt, s e szám később is 130 és 300 között mozgott. Ez nemcsak afféle tanfolyam volt, mert 1912-1913-ban például 270 órát tartottak négy gimnáziumi, három polgári iskolai tanár s mellettük a város orvosa és mások. A ' munkásgimnáziumnak külön könyvtára volt, Törekvés névvel saját dalárdája, különböző neveken labdarúgó csapata tevékenykedett - ez utóbbi az első volt városunkban! Simontsits már nyolcvan éve célul tűzte ki az egyesület számára, hogy: „A most megalakult közművelődési szervezet a vármegye legelrejtet- tebb zugába is be fogja vinni a kultúra-szeretetet"; dr. Kra- molin Gyula pedig egy héttel később aktuális eseménnyel kapcsolta össze a munkásgimnázium évzáróját: „Három napja a mi kis városunk felett is átsuhant az első repülőgép. Sajnos, egyelőre még csak a harcászat, az öldöklés szolgálatában! De ebben a tovasuhanó nagy madárban én mégsem egy ragadozó madarat látok, hanem egy szelíd békegalambot, a reménység zöld gallyával a csőrében, reménységgel arra, hogy az emberi energia és tudomány egyre gyorsuló lendülettel fogja megközelíteni a népbol- dogítás és népjólét távoli ideáljait". Dr. Töttős Gábor Picula Egyszer volt, hol nem ... Volt a valamikori krajcárnak egy kistestvére, a Picula. Csekély értékű pénzdarab volt, mint az írva vagyon, csörgetni lehetett, megélni belőle alig. S lám, jó az Isten, jót ád. Megint van Piculánk. A postán kaptam, inggombnál nem sokkal nagyobb, s jóval kisebb a még forgalomban lévő tízfilléresnél. Ez az új egyforintos, melynek kapcsán már megszülettek az első humorosnak nem nevezhető mende-mondák. így például az, hogy rövidesen össznépi nagyító-osztás következik, bár kétséges, hogy azzal vizsgálva az új pénzérmék közül elsőként a fo- rintoskákat, találunk még bennük - amitől pénz, a pénz - vásárlóértéket is. Sokáig nem szolgált pedig rosszul a mai egyforintos eredetije. Lévén alumini- umból, súlya nem vala neki, de akinek volt belőle mondjuk öt, az nem feküdt le éhesen. Sajnos, a mai ing (egyesek szerint slicc) -gombokból ötnek alig valami a jelentősége egy csemegeboltban. Rajtuk legfeljebb jó mély lélegzetet vehet vásárlás helyett az, aki a boltba nem kifejezetten légzőszervi torna miatt tért be. Kerülendő a szószaporítást, máris látható, hogy kirobbanó siker nem fenyegeti új pénzérménket. Morgás annál több támad miatta és körülötte. S ne is csak a pénzt berolnizó kereskedőkre gondoljanak, hanem vaskosra dolgozott, nehéz kezekre, vagy idős emberek reszketeg kezeire. Ezek is, amazok is nehezen fognak boldogulni a forintkákkal, amelyekből - ha középen lyukak lennének - legalább ötven, száz forint értékű láncocskákat lehetne fűzni. Megjegyzem más, praktikus gondolat is támadhatott volna a pénzreformban szerepet játszók fejében, ám ők csak azt tartották számon, hogy ami nincs benne értékként egy pénzdarabban, azt hovatovább mikroszkóppal se lehet belelátni. A külcsín azért azonos a mini belbeccsel.- lászló -
