Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

1993. április 3., szombat GAZDASÁG MíPÚJSÁG 5 Nehéz helyzetben a sertéstenyésztés (Folytatás az 1. oldalról.) vágóhídjuk, s a megalakulás­kor 300 hektár föld került hozzájuk bérletbe. Ennek a földterületnek külön jelentő­sége van, a sertéstelep ugyanis az úgynevezett „hígtrágyás" kategóriába tartozik, s a földterületre a trágya folya­matos kihelyezése miatt van szükség, a környezeti károso­dás kivédése céljából. Nos, ebből a területből 200 hektár­nyit kijelöltek kárpótlásra, el is kelt a föld, a maradék száz hektár pedig kevés a fent em­lített feladat ellátására. A kft. ez ügyben írt annak idején a kárrendezési hivatalnak, kérve, hogy ne jelöljék ki ezt a területet, ám nem találtak meghallgatásra. Megpróbál­kozhatnának a föld visszabér- lésével, de ez gyakorlatban kivihetetlen, hiszen akad a több mint húsz új tulajdonos között, aki gazdálkodni kíván, akad aki bérbe adná, de a kft-nek egybefüggő területre lenne szüksége. A másik gond az értékesí­tés. Az élő sertést jelenleg ki­lónként 76 forintért veszik át. Ez az ár jószerével az állat tar­tásának, takarmányozásának költségeit sem fedezi, s hol vannak még a járulékos költ­ségek, az energia, az állator­vosi szolgáltatások, a külön­féle alapokra történő kötelező befizetések, az iparűzési adó, mely a jövő évtől esedékes, stb. Ez utóbbiak már a tiszta veszteség kategóriájába tar­toznak. Az, hogy ilyen ala­csony áron veszik át a sertést, azt mutatná, hogy „túlterme­lés" van, csökkenteni kell az állományt. Ezért találják fur­csának Biritón, hogy az ország sertéshús behozatalra szorul. Mert a tények ezt mutatják: bolgár disznót hoztunk be ta­valy nyáron, idén az első ne­gyedévben nyugatról lefa­gyasztott (ki tudja, mikor) ser­téshúst. Ha mindez olcsóbban beszerezhető, mint a hazai sertés, hová tűnik a haszon, merthogy a tőkehús ára nem csökkent, ezt mindenki tudja, aki vásárol a boltokban. A kft. most nehéz helyzetbe került, fennmaradása kérdé­ses, éppen úgy, mint az ott dolgozó 58 ember megélhe­tése, akik ezt a nem éppen könnyű munkát bruttó 16-17 ezer forintért végzik. Ezzel az egyetlen profillal rendelkez­nek, nincs más ágazat, mely­nek haszna kisegíthetné a cé­get. Hitelt nem kapnak, a ser­tésállományt a bank nem fo­gadja el fedezetként. Eddig semmiféle tartozása nincs a cégnek, mindent időben ki tudtak fizetni, de hogy ezután mi lesz? A kép nem túl bíz­tató. A fennállásuk óta mint­egy 10 miihó forintos megta­karítást értek el, csökkentek a kiadások, racionalizálták a fű­tést, vízforralást, s minden vonalon az ésszerű takarékos­ság határain belül alakították ki az üzemmenetet. Emellett maguk is értékesítenek tőke­húst. Ám mindez kevés. Mint az ügyvezető igazgató mondja, ha a helyzet nem vál­tozik, 2-3 hónapon belül a va­gyon felélése következik, s az­tán? A két szakember véleménye szerint ahhoz, hogy kifizetődő legyen a nagyüzemi sertéste­nyésztés, kilónként mintegy 95 forintos átvételi ár lenne a megfelelő. Ezt csak központi intézkedés által lehetne elérni, hiszen minden állam a saját termelőit védi. A háztáji ser­téstenyésztés minimálisra csökkent, szinte kizárólag sa­ját célra tartanak disznót egyéni gazdák. Ha a biritói- hoz hasonló üzemek meg­szűnnek, megszűnik vajon a sertéstenyésztés is? Nem egészséges a túlzott import, hiszen ez függőséget jelent más országoktól, s elképzel­hető, hogy a pillanatnyi na­gyon kedvező ár egyszercsak az ellenkezőjébe csap át. Ha megszűnik a kft, 58 ember ke­rül az utcára, s a munkanél­küli kategóriába, hiszen zömmel szakképzetlenek, akiknek igen fontos ez a mun­kahely, lévén szinte mind­annyian nagycsaládosok. Ez hát a helyzet Biritón, az első negyedév tükrében. Bizonyta­lanná vált egy kft, és alkalma­zottainak sorsa. S mit hoz a jövő? Lehet, hogy a sertéstenyésztés a vé­gét járja, s ismét lesz egy ága­zat, amely az export helyett importba csap át? Jó ez ne­künk? Venter Marianna Fotó: Ritzel Zoltán Magyar-francia kapcsolatok Hazánkba látogatott Josett Buchou asszony, a francia Kö­zös Gazdálkodó Mezőgazda- sági Csoportok, a GAEC Or­szágos Szövetségének főigaz­gatója. Zsohár András, MOSZ titkára szerint a francia példa követhető lenne a magyar gazdák számára is. A francia szövetkezeti szakember el­mondta, hogy francia közös gazdálkodó csoportok műkö­dése egyrészt azt segíti elő, hogy a mezőgazdaság kor­szerű eszközökhöz jusson, másrészt a hagyományos, fő­ként családi vállalkozói struk­túra tovább élését. A csoportot legfeljebb 10 család hozza létre, mégpedig úgy, hogy a gazdasági önállóságát is meg­tartja. Jelenleg Franciaország­ban mintegy 48-50 ezer ilyen társulás működik. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 132,52 135,32 ausztrál dollár 60,57 61,81 belga frank (100) 264,82 269,48 dán korona 14,22 14,48 finn márka 14,99 15,39 francia frank 16,10 16,38 görög drachma (100) 39,92 40,76 holland forint 48,63 49,49 ír font 132,91 135,51 japán yen (100) 76,13 77,33 kanadai dollár 68,73 70,13 kuvaiti dinár 286,70 292,20 német márka 54,64 55,60 norvég korona 12,83 13,07 olasz líra (1000) 54,62 55,90 osztrák schilling (100) 776,95 790,55 portugál escudo (100) 58,84 59,94 spanyol peseta (100) 76,35 77,87 svájci frank 58,90 59,98 svéd korona 11,45 11,71 USA dollár 86,78 88,34 ECU (közös piac) 105,92 107,88 Értékesítés: rozzantan vagy talpra állítva? Napirenden a bankok privatizációja A tapasztalatok szerint a privatizálás egyik módja az állami tulajdonban levő gazdasági szervezet érté­kesítése - leromlott álla­potban s természetesen ol­csón. Mondván, hogy majd a vevő pumpál új tőkét a megvásárolt „portékába", kiképezi a szükséges kvali­fikált szakembergárdát és kialakítja a korszerű veze­tési, szervezeti formákat. A másik mód az, hogy az el­adó tőkebefektetéssel, szervezéssel a vevők szá­mára vonzó, s jelentős vételárat is megérő céggé teszi a privatizálásra szánt szervezetet. Angliában például ez utóbbi módszerhez folya­modtak. Igaz, ez nem volt túl nehéz, mert az állami szektor a miénknél nagy­ságrendekkel kisebb volt. Nálunk - az állam teher­bíró képességét figyelembe véve - csak azt lehet tenni, hogy azokat az állami vál­lalatokat, amelyek nem túlzottan maradtak le a versenytársaktól, ésszerű befektetéssel jó állapotban levő cégekké fejlesztjük. Ebbe a körbe sorolhatók a privatizálásra kiszemelt nagybankok, amelyeknek följavítására és értékesebbé tételére az elmúlt hetekben több intézkedés is született. A betétbiztosítás bevezeté­sének egyik célja például éppen a kondíciók javítása volt. (A másik a betétesek érdekeinek védelme.) Ez a lépés a nehézségekkel küszködő bankok privati­zálása esetén jelentős ter­hektől mentesíti az új tulaj­donost vagy tulajdonoso­kat, így fölértékeli magát az eladásra szánt pénzintézet. Nagyobb horderejű az az intézkedés, amelynek ré­vén a bankok megszaba­dulnak a nehezen, esetleg csak hosszú évek alatt vagy egyáltalán nem behajtható követeléseik tehertételétől. Tavaly a hiteleknek ebbe a kétes értékű kategóriájába tartozott a bankok összes követeléseinek mintegy harmada-negyede. Nyil­vánvaló, hogy ilyen kintle­vőségekkel jó esetben is csak nagyon olcsón lehet a pénzintézeteket privati­zálni. Nos, a bevezetett hi­telkonszolidációs eljárás voltaképp nem más, mint a követelések becserélése ál- lamkölcsön-kötvényekre. E tranzakció során persze a költségvetés is bizonyos áldozatokat hoz - annak reményében, hogy a műve­let összes költségeinél na­gyobb mértékben nő a bankprivatizáció során el­érhető árbevétel. A hitelkonszolidáció mostani - 1992-re vonat­kozó - szakaszában 100 milliárd forint rossznak minősülő hitel cseréjére ke­rül sor. Ennek valamivel több mint 10 százaléka múltból örökölt követelés - aggasztóan magas tehát az újonnan keletkezett, s a magánvállalkozásokkal szembeni rossz követelések aránya. A hitelkonszolidá­lás a bajokat orvosolja ugyan, de a bajok kiújulá- sát csak a hitelkérelmek kö­rültekintő és szakszerű el­bírálásával lehet megaka­dályozni. Bácskai Tamás Ferenczy Europress PIONEER Magyarországon Évente közel 1,5 millió hektáron vetünk kukoricát Magyarországon. Ennek több mint kétharmada Pioneer hibrid. Ha Ön is azok közé a termelők közé szeretne tartozni, akik kimagasló terméseredmé­nyekkel büszkélkedhetnek, vessen Pioneer hibrid kukoricát. A mai nehéz gazdasági körülmények között különö­sen fontos a jé) minőségű, fémzárolt vetőmag = biztos termés, magas jövedelem = PIONEER HIBRIDEK. Erre a Pioneer 70 éves múltja, világméretű hálózata a biztosíték. A Pioneer hibrid kukoricák kimagasló termésered­ményekkel, alkalmazkodóképességgel, szárszilárd­sággal rendelkeznek, éréskor pedig rendkívül gyorsan adják le a vizet. A Pioneer ma már mint önálló magyar vállalat ajánlja termékeit. A Pioneer minőségű vetőmagok termelése és fel­dolgozása is Magyarországon történik. Fajtaválasztékunkból minden termesztési körülmé­nyekhez jé)l alkalmazkodó hibrideket vásárolhat. BRAND ■ SEED CORN Pioneer vetőmagok. Tengeri tudás Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft • 1027 Bp., Kapás u. 11-15 Telefon: 202-4133 • Fax: 201-2968 Dealerek: KSZE RT. SZEKSZARD, TEL.: C-í) 15-811 • KAPOSMAG KFT. DOMBÓVÁR. TEL : ("4) 65-044 • MEZŐFALVA MEZŐGAZDASÁGI KOM­BINÁT TEL: (60) 92-056 • VETŐMAG KERESKEDŐHÁZ RT. BUDAPEST. TEL: (1) 121-0110

Next

/
Thumbnails
Contents