Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-30 / 100. szám
10 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. április 30., péntek Egy nap alatt oda-vissza Zágrábba magyar! Hogy érzi magát? A képviselő, az alelnök, az elnök, az ember Szabadidejében megismerheti Zágrábot! Kényelmes út, kedvező áron, kínálja a MÁV Nyugati Üzletigazgatósága legújabb szolgáltatását, a május 23-ától Pécs-Dombó- vár-Kaposvár-Gyékényes útvonalon indítandó közvetlen járatát. A többmint 260 kilométer út oda-vissza egy nap alatt kényelmesen megtehető. A tervek szerint az első-másodosztályú kocsikkal közlekedő vonatpár ugyanis reggel 5 órakor indulna Pécsről és 9.50-re már Zágrábban lenne. Vissza a szerelvény 17.15-kor indulna és 22.30-ra érne Pécsre. A menetrend a járat májusi indításáig még változhat, mivel jelenleg még sok a várakozási idő, amit csökkenteni fognak. Ami a menetjegy árát illeti, az igen kedvező, hiszen egy másodosztályú menettérti jegy mindössze 1428 forint, ugyanez az első osztályon 2142 forint. Gyermekek 14 éves korig 50 százalékos kedvezményt kapnak. A Dél-Dunántúlt Horvátországgal összekapcsoló vasúti összeköttetés bemutatására április 28-án, szerdán A MÁV Pécsi Üzletigazgatósága kü- lönvonatot indított. Az útra meghívást kaptak a médiéák képviselőin túl, a régió területi köztársasági megbízottai, a megyei közgyűlések elnökei, az önkormányzatok képviselői, idegenforgalmi cégek, üzletemberek, vállalkozók és természetesen a magyar és a horvát vasutak képviselői. — Horvátország újrafelfedezését, a két ország személy- forgalmának bővítését, a turizmus kiterjesztését szeretnék elérni, az új vasúti kapcsolattal, - mondta Busch Károly, a MÁV Pécsi Üzletigazgatsá- gának vezetője a különvona- ton tartott sajtótájékoztatón. — A MÁV részt kíván venni Horvátország, a horvát vasutak újjáépítésében, konténer vonatokat kíván közlekedtetni Budapest-Rijeka között, a távlati tervek szerint esetleg kikötőteret vásárolnának, - mondta Malovics István, a MÁV forgalmi igazgatója. A térségben kialakult háborús helyzet miatt Magyarországnak Szlovéniával közvetlen összeköttetése nincs, csak Horvátországon keresztül tud a MÁV Ljubljanába és Triesztbe árut fuvarozni, személyszállítást végezni. A Pécs-Eszék összeköttetés nem funkcionál, helyette indították a Pécs Zágráb vonalat. Gyékényesnél naponta nyolc-tíz vonat, 300 kocsi megy ki, hangzott el. — Napról-napra jobb Magyarország és Horvátország között a politikai-gazdasági kapcsolat. Ä MÁV és a horvát vasút, a HZ közötti együttműködés magas színvonalú. A háborús károk helyreállításánál számítanak a magyarok segítségére, jelenleg egy mérőkocsit szeretnének kapni Pécsről, amivel ellenőrizni tudnák a vágányok állapotát, — nyilatkozta Ivan Svajek a HZ igazgatóhelyettese. Hogy milyen lesz az új menetrenddel egyidőben, naponta induló Pécs-Zágráb vonat forgalma, azt jelenleg nem tudni, mivel a piac feltáratlan. Egy bizonyos, a mecsekaljai városból a horvát fővárosba indított új vasúti összeköttetés a MÁV biztató útkeresése. F. K. É. Sokféle szerepből áll az életünk. Sokféle közösséghez tartozunk, minél több közegben érezhetjük otthon magunkat annál gazdagabb az életünk. Erős András, a megyei közgyűlés alelnöke, Felsónána helyi ön- kormányzatának képviselője, három település termelőszövetkezetének elnöke, nős, két lány apja. Ezegyszer nem udvariasságból, hanem választ várva tettük fel a kérdést: mi, újság, hogy van? A célt elértük, de nem jut másra A helyi önkormányzat képviselőjeként elégedett is lehetnék - kezdte a választ az alelnök, elnök, képviselő. Annál is inkább innen indítottunk, mert mint mondta, a falubéliek bizalmának köszönheti a többi szerepet is. A megyegyűlés tagjait ugyanis a helyi önkormányzatok tagjaiból delegált „elektorok" választották meg körzetenként. A nánai önkormányzat legfontosabb célját, hogy visszahozzák az iskolát, elérték, és van saját áfészük is. Innen kezdve viszont bizonytalan a jövő, mert a millió megvalósítandó feladatra szinte semmi sem marad. Már az idén a költségvetés több, mint 90 százalékát kell az intézmények fenntartására fordítani, pedig megoldandó feladat volna számos. Kérdés, hogy miből? Hiányzó középszint Mielőtt a megyegyűlés akkori ülésére elindult, álmában sem jutott eszébe, hogy annak alelnökeként tér haza. Meg is kapta a magáét a feleségétől, hiszen abban az időben is sok különféle funkciója volt. A feladatot szépnek és fontosnak találja, az elnökkel, az apparátus dolgozóival - úgy érzi - jó a kapcsolata, s a megyegyűlésben is jó úgy együtt dolgozni, hogy szigorúan szakmai szempontok szerint folyik a vita. A bizottságok eredményesen dolgoznak, a „plenáris ülés" döntései jól előkészítettek, gyorsak és szakszerűek lehetnek. A megyegyűlés szerencsére mentes pártpolitikai, s ezért tökéletesen felesleges vitáktól, viharoktól, s a másutt tapasztalható személyeskedésektől. Kezdetben úgy nézett ki, hogy minden település önállóságra vágyott, amit az ön- kormányzati törvény biztosít is számukra, de később kiderült, hogy ez magárahagyott- ságot is jelent. Nem kívánja senki vissza a korábbi atyáskodó elosztó szerepet, de a felemásra sikerült törvénykezés miatt egyre inkább hiányzik a középszint. Ez még a nemzetközi kapcsolatokban is gond, hiszen ott is tartományokkal kell a kapcsolatot tartani, amelyeknek területük, pénzük és hatáskörük van. Középszint híján szinte képtelenség megoldani a ki- sebb-nagyobb, szervesen ösz- szetartozó régiók infrastrukturális és környezetvédelmi feladatait, pedig ezek egyre sürgetőbben jelentkeznek. Jogkör híján - úgy tűnik számára - az apparátusban dolgozó jól képzett, kiváló szakemberek tudása sincsen kihasználva. A megyei önkormányzat feladata azoknak az intézményeknek a fenntartása, amelyekét más nem vállalta, s bár igen fontos a létezésük, de egyre többe kerülnek. A megyegyűléssel szemben az az igény, hogy legyen - de senki sem tudja megmondani, hogy miből. Ellentétes érdekek szétvert mezőgazdaság A három falu - Kéty, Felső- nána, Murga - határában gazdálkodó termelőszövetkezet negyedszer is újraválasztott elnökeként a legrosszabb a közérzete, annak ellenére, hogy még mindig talpon vannak. A bizonytalanság mostanára már kezd elviselhetetlenné válni. Három tulajdonosi réteg van együtt a szövetkezetben. Kétszázötven körül vannak a kívülálló üzletrész-tulajdonosok, ugyanennyi a téesztag tulajdonos, s mintegy kétszáz nyugdíjas tagnak van része a szövetkezet vagyonában. Érdekeik merőben eltérnek egymástól, hiszen a kívülállók, a nyugdíjasok abban érdekeltek, hogy minden hasznot minél gyorsabban megkapjanak. Akiknek munkahely is a tulajdonuk, érdekeltek a beruházásban, fejlesztésben - a jövő érdekében, mondja az elnök. Ami pedig a földtulajdont illeti, legalább ezer tulajdonosa lesz a 3500 hektár földnek, amelyből 15-öt vittek eddig ki. Ebből mindjárt látszik, hogy 2-3 hektáros birtokok alakulhatnának, amelyekből megélni lehetetlen, s hogy együtt lehet-e, éppen az a bizonytalanság tárgya. Egy példát mond Erős András a gondokra. Ha lenne olcsó mező- gazdasági hitel, azt is nehéz volna felvenni, mert ezer tuErős András lajdonossal tárgyalni képtelenség, más tulajdonára meg nem lehet jelzálogot bejegyeztetni. A szövetkezetnek korábban még két aszályos év után is hatvan-nyolcvan milliós nyeresége volt, s mezőgazdaság még tavaly is befizetője volt a költségvetésnek. Végül is optimista vagyok - mondja, mert rossz után jónak kell következnie, s ennél mélyebbre már nem süllyedhet a magyar mezőgazdaság. Egyszer csak képesek lesznek a hatalmon lévők józan szakmai döntések meghozatalára. Minden rendben Elkészült a háza, amit a rendszerváltáskor kezdett építeni, januárban átesett egy műtéten, azóta sokkal jobban érzi magát. A feleségem a helyi posta- hivatal vezetője, az egyik lányom tanfolyamra jár, a másik főiskolai előkészítőre, és jelenleg a három nő közül egyik sem akar férjhez menni - mondja mosolyogva a magánember. Otthon minden rendben van. Ihárosi Ibolya A puskaműves javít, de nem kovácsol fegyvert Lőfegyverekkel a legtöbb férfi a katonaság alatt ismerkedik meg behatóbban. Egy hőgyészi fiatalember, Rosenberger Román viszont már 23 évesen puskaműves-műhelyt nyitott. Az előzményekről a Fő utcán található üzletben, műhelyben beszélgettünk. — Gyerekkorom óta érdekelt a vadászat, vonzottak a lőfegyverek. Édesapám erdész, így módom volt megismerni mindezt. Kisgyerek voltam még, amikor már szétszedtem és összeraktam a puskákat. Végülis a fegyverek jobban érdekeltek, mint a vadászat, ezért választottam a puskaművességet. — Hogyan lesz valakiből puskaműves? — A lengyeli mezőgazda- sági szakközépiskola gépész szakán érettségiztem, majd Budapestre, a lámpagyárba •mentem, ami egyben fegyvergyár is. Itt olyan európai színvonalú fegyvereket gyártanak, mint az általuk kifejlesztett magyar bock sörétes fegyver. A szakmunkásbizonyítványt a fegyvergyárban szereztem. — A fegyvereket nemcsak készíteni, javítani is kell. Fegyvergyárban meg lehet ezt tanulni? — A tulajdonképpeni szakmát, a fegyver javítását Budakeszin, az erdő- és vadgazdaság fegyverjavító műhelyében sajátítottam el. Szerencsém volt, nagyon kiváló szakemberek dolgoztak ott akkor. Kubinyi Attila bácsitól mindent megtanultam, amit erről a szakmáról tudni kell. — Milyen ötlet alapján nyitott műhelyt Hógyészen? — A budakeszi puskaműves műhelyt, ahol dolgoztam, bezárták, valamihez kezdeRosenberger Román az esztergagépnél nem kellett, úgy döntöttem saját lábra állok. Hőgyészi vagyok, a szüleim itt élnek, a környéken nagy erdők vannak, több vadásztársaság, gondoltam lesz kereslet a munkámra. Tavaly decemberben nyitottam meg a saját műhelyemet. — Milyen gépekre van szükség a fegyverek javításához? — Fúró-, marógép, köszörű, satu, kéziszerszámok kellenek. No meg a biztonság- technikai előírásoknak megfelelően leihezszekrény a lőfegyverek tárolásához és természetesen rács, riasztóberendezés. — Egy nagy németjuhászt látok itt, a kutya is a „riasztást" szolgálja? — Kölyökkutya ez, hat hónapos, most van betanítás alatt. — Mit csinál egy puskaműves? — Lőfegyvereket javítok, a rendeletek értelmében öt évente le kell vizsgáztatni a puskákat. Hozzám leggyakrabban légfegyvereket hoznak, ahhoz ugyanis nem kell engedély, de kapok javításra golyósfegyvereket is. A régi fegyvereket megjavítom, csőkarcsúsítást végzek, távcsöveket szerelek fel. Minden olyan műveletet elvégzek, ami könnyebbé teszi a fegyvert, mert nem mindegy, hogy a vadász hány kilót cipel a vá- lán. Ezenkívül díszítem is a fegyvereket, pácolom, faragom a puskatatust, hogy szebb legyen. — Lehet szép egy fegyver? — Már hogyne lehetne szép!? Csak rá kell nézni, a formája, a fogása, - ezeket a fegyvereket évszázadok alatt fejlesztették ki, csúcstechnológiát képviselnek. — Új fegyvert kovácsol-e a puskaműves? — Nem, legfeljebb csak alkatrészekből összerakom őket. Szerettem volna Németországba kimenni, továbbfejleszteni a tudásomat, Európában ugyanis ott a legfejlettebb a fegyverkészítés technológiája. Sok és nagyon jó szakember készít német földön puskát, gondoltam, megtanulom én is. Sajnos nem sikerült a tervem, nem kaptam munka- vállalási, tartózkodási enge- délyt. — Öt hónapja nyitotta a műhelyt, beváltak a számításai? — Irreálisan sok az adó, és a közteher, ami egy kezdő kisvállalkozást könnyen tönkretehet. Egyébként több munkára számítottam, de azért így is meg vagyok elégedve.-ts Fotó: R. Z. Kereskedni Szlovéniával Interjú a megyei vállalkozói központ ügyvezető igazgatójával Számadást tartott a Tolna Megyei Vállalkozói Központ, a megalakulása óta eltelt időszak eredményeit összesítette a megyei ön- kormányzat legutóbbi ülésén Hahn Csaba ügyvezető igazgató. Ennek apropójából beszélgettünk. — Miről szólt a tájékoztatás? — A Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységéről, a Tolna megyei vállalkozások helyzetéről tájékoztattam a közgyűlést. — Hallhatnánk erről bővebben? — Magyarországon a rendszerváltást követően több nyugat-európai és tengerentúli ország jelent meg társadalom- és gazdaságfejlesztő segélyprogramjaival, elősegítve az átalakulást, a fejlődést. Az európai közösség többek között a Phare-programot indította a magyar és lengyel magán- vállalkozások újjáélesztésére. Ennek kapcsán főleg környezetvédelmi, számítástechnikai és vállalkozás- fejlesztési célokat támogattak. Ez utóbbi témában pályázatot írtak ki vidéki irodák, úgynevezett vállalkozói központok létrehozására. Tolna megye így nyerte el a három éves közös-piaci finanszírozás lehetőségét. Előbb a vállalkozásfejlesztési alapítvány jött létre, majd megteremtődtek a vállalkozói központ működési feltételeinek alapjai. — A vállalkozói központ hat főállású munkatársat és több külső bedolgozót foglalkoztat. Ki finanszírozza a működésűket? — Non-profit jelleggel működő szervezet vagyunk, az alapítvány pénzeszközeivel gazdálkodunk. Az alapítványi költségvetés kisebb részt helyi alapítói, nagyobb részt Phare forrásokból tevődik össze. — A megyeszékhelyen kívül Bonyhádon, Pakson, Dombóváron, Simontornyán, Dunaföld- váron, Tamásiban létesítettek alközpontokat. Ezen kívül mit sikerült elérniük? — Pályáztatás útján széles körű szaktanácsadó hálózatot hoztunk létre, a listán szereplő 28 szaktanácsadóhoz és 19 szakértőhöz a vállalkozók általános és speciális témakörben fordulhatnak. A szaktanácsadás a kis- és középvállalkozások részére kedvezményesen, a díj 50 százalékáért vehető igénybe. — Rendszeresen tartanak tanfolyamokat is. — A kis- és középvállalkozók képzésének megalakulásunk óta kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk. Tavaly 35 tanfolyamot tartottunk vállalkozások indításával kapcsolatos kérdésekben, üzleti terv készítéséről, külkereskedelmi, adózási, TB, pc-ismeretek elsajátításáról, amin többmint 600 vállalkozó vett részt. — A vállalkozóknak ötleteik vannak, pénzük kevésbé. Hiteleket tud-e adni nekik a vállalkozásfejlesztési alapítvány? — A kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetének javítására szeptember elején a Tolna Megyei Vállalkozói Központ mikrohitel programot indított. Tavaly 25 millió forint állt az induló és a két évnél nem régebben alakult vállalkozások rendelkezésére gépek, ingatlan, eszközök beszerzésére, maximum 300 ezer forint ösz- szegben, megalapozott üzleti terv alapján. — A múlt héten Ljublaná- ban jártak, milyen célból? — Nyitni szeretnénk a déli országok, Szlovénia, Horvátország, Románia felé. Ennek első lépéseként Szlovéniában a Tolna megyei vállalkozóknak kerestünk partnereket. Ljubljanában az ottani magyar nagykövetségen, a Szlovén Gazdasági Minisztériumban, a gazdasági, a kézműves kamaránál és a kisvállalkozásfejlesztési alapítványnál hogyan kereskedhetnek a Tolna megyei válalkozók a szlovén vállalkozókkal és miként lehetne magyar-szlovén vegyesvállalatokat alapítani. A megszerzett információkat összesítjük és a megyei vállalkozók rendelkezésére bo- csájtjuk. Egy címlistánk máris van a szlovén váltakozókról, ezenkívül előkészítés alatt áll egy közös kiállítás Ljubljanában, ahol a Tolna megyei vállalkozók bemutatkozhatnának, majd ugyanezt itt, Szekszárdon is megrendeznénk. F. Kováts
