Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-30 / 100. szám

10 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. április 30., péntek Egy nap alatt oda-vissza Zágrábba magyar! Hogy érzi magát? A képviselő, az alelnök, az elnök, az ember Szabadidejében megismer­heti Zágrábot! Kényelmes út, kedvező áron, kínálja a MÁV Nyugati Üzletigazgatósága legújabb szolgáltatását, a má­jus 23-ától Pécs-Dombó- vár-Kaposvár-Gyékényes út­vonalon indítandó közvetlen járatát. A többmint 260 kilo­méter út oda-vissza egy nap alatt kényelmesen megtehető. A tervek szerint az első-má­sodosztályú kocsikkal közle­kedő vonatpár ugyanis reggel 5 órakor indulna Pécsről és 9.50-re már Zágrábban lenne. Vissza a szerelvény 17.15-kor indulna és 22.30-ra érne Pécsre. A menetrend a járat májusi indításáig még változ­hat, mivel jelenleg még sok a várakozási idő, amit csökken­teni fognak. Ami a menetjegy árát illeti, az igen kedvező, hi­szen egy másodosztályú me­nettérti jegy mindössze 1428 forint, ugyanez az első osztá­lyon 2142 forint. Gyermekek 14 éves korig 50 százalékos kedvezményt kapnak. A Dél-Dunántúlt Horvátor­szággal összekapcsoló vasúti összeköttetés bemutatására április 28-án, szerdán A MÁV Pécsi Üzletigazgatósága kü- lönvonatot indított. Az útra meghívást kaptak a médiéák képviselőin túl, a régió területi köztársasági megbízottai, a megyei közgyűlések elnökei, az önkormányzatok képvise­lői, idegenforgalmi cégek, üz­letemberek, vállalkozók és természetesen a magyar és a horvát vasutak képviselői. — Horvátország újrafelfe­dezését, a két ország személy- forgalmának bővítését, a tu­rizmus kiterjesztését szeret­nék elérni, az új vasúti kapcso­lattal, - mondta Busch Károly, a MÁV Pécsi Üzletigazgatsá- gának vezetője a különvona- ton tartott sajtótájékoztatón. — A MÁV részt kíván venni Horvátország, a horvát vasutak újjáépítésében, kon­téner vonatokat kíván közle­kedtetni Budapest-Rijeka kö­zött, a távlati tervek szerint esetleg kikötőteret vásárolná­nak, - mondta Malovics Ist­ván, a MÁV forgalmi igazga­tója. A térségben kialakult hábo­rús helyzet miatt Magyaror­szágnak Szlovéniával közvet­len összeköttetése nincs, csak Horvátországon keresztül tud a MÁV Ljubljanába és Tri­esztbe árut fuvarozni, sze­mélyszállítást végezni. A Pécs-Eszék összeköttetés nem funkcionál, helyette indították a Pécs Zágráb vonalat. Gyé­kényesnél naponta nyolc-tíz vonat, 300 kocsi megy ki, hangzott el. — Napról-napra jobb Ma­gyarország és Horvátország között a politikai-gazdasági kapcsolat. Ä MÁV és a horvát vasút, a HZ közötti együtt­működés magas színvonalú. A háborús károk helyreállítá­sánál számítanak a magyarok segítségére, jelenleg egy mé­rőkocsit szeretnének kapni Pécsről, amivel ellenőrizni tudnák a vágányok állapotát, — nyilatkozta Ivan Svajek a HZ igazgatóhelyettese. Hogy milyen lesz az új me­netrenddel egyidőben, na­ponta induló Pécs-Zágráb vo­nat forgalma, azt jelenleg nem tudni, mivel a piac feltáratlan. Egy bizonyos, a mecsekaljai városból a horvát fővárosba indított új vasúti összeköttetés a MÁV biztató útkeresése. F. K. É. Sokféle szerepből áll az életünk. Sokféle közösséghez tartozunk, minél több közegben érezhetjük otthon magunkat annál gazda­gabb az életünk. Erős András, a megyei közgyű­lés alelnöke, Felsónána helyi ön- kormányzatának képviselője, há­rom település termelőszövetkeze­tének elnöke, nős, két lány apja. Ezegyszer nem udvariasság­ból, hanem választ várva tettük fel a kérdést: mi, újság, hogy van? A célt elértük, de nem jut másra A helyi önkormányzat kép­viselőjeként elégedett is lehet­nék - kezdte a választ az alel­nök, elnök, képviselő. Annál is inkább innen indítottunk, mert mint mondta, a falu­béliek bizalmának köszön­heti a többi szerepet is. A me­gyegyűlés tagjait ugyanis a helyi önkormányzatok tagjai­ból delegált „elektorok" vá­lasztották meg körzetenként. A nánai önkormányzat leg­fontosabb célját, hogy vissza­hozzák az iskolát, elérték, és van saját áfészük is. Innen kezdve viszont bi­zonytalan a jövő, mert a millió megvalósítandó feladatra szinte semmi sem marad. Már az idén a költségvetés több, mint 90 százalékát kell az in­tézmények fenntartására for­dítani, pedig megoldandó fel­adat volna számos. Kérdés, hogy miből? Hiányzó középszint Mielőtt a megyegyűlés ak­kori ülésére elindult, álmában sem jutott eszébe, hogy annak alelnökeként tér haza. Meg is kapta a magáét a feleségétől, hiszen abban az időben is sok különféle funkciója volt. A feladatot szépnek és fon­tosnak találja, az elnökkel, az apparátus dolgozóival - úgy érzi - jó a kapcsolata, s a me­gyegyűlésben is jó úgy együtt dolgozni, hogy szigorúan szakmai szempontok szerint folyik a vita. A bizottságok eredményesen dolgoznak, a „plenáris ülés" döntései jól előkészítettek, gyorsak és szakszerűek lehetnek. A me­gyegyűlés szerencsére mentes pártpolitikai, s ezért tökélete­sen felesleges vitáktól, viha­roktól, s a másutt tapasztal­ható személyeskedésektől. Kezdetben úgy nézett ki, hogy minden település önál­lóságra vágyott, amit az ön- kormányzati törvény biztosít is számukra, de később kide­rült, hogy ez magárahagyott- ságot is jelent. Nem kívánja senki vissza a korábbi atyás­kodó elosztó szerepet, de a fe­lemásra sikerült törvénykezés miatt egyre inkább hiányzik a középszint. Ez még a nemzet­közi kapcsolatokban is gond, hiszen ott is tartományokkal kell a kapcsolatot tartani, ame­lyeknek területük, pénzük és hatáskörük van. Középszint híján szinte kép­telenség megoldani a ki- sebb-nagyobb, szervesen ösz- szetartozó régiók infrastruk­turális és környezetvédelmi feladatait, pedig ezek egyre sürgetőbben jelentkeznek. Jogkör híján - úgy tűnik szá­mára - az apparátusban dol­gozó jól képzett, kiváló szak­emberek tudása sincsen ki­használva. A megyei önkormányzat feladata azoknak az intézmé­nyeknek a fenntartása, ame­lyekét más nem vállalta, s bár igen fontos a létezésük, de egyre többe kerülnek. A me­gyegyűléssel szemben az az igény, hogy legyen - de senki sem tudja megmondani, hogy miből. Ellentétes érdekek szétvert mezőgazdaság A három falu - Kéty, Felső- nána, Murga - határában gaz­dálkodó termelőszövetkezet negyedszer is újraválasztott elnökeként a legrosszabb a közérzete, annak ellenére, hogy még mindig talpon van­nak. A bizonytalanság mosta­nára már kezd elviselhetet­lenné válni. Három tulajdo­nosi réteg van együtt a szö­vetkezetben. Kétszázötven körül vannak a kívülálló üz­letrész-tulajdonosok, ugyan­ennyi a téesztag tulajdonos, s mintegy kétszáz nyugdíjas tagnak van része a szövetke­zet vagyonában. Érdekeik me­rőben eltérnek egymástól, hi­szen a kívülállók, a nyugdíja­sok abban érdekeltek, hogy minden hasznot minél gyor­sabban megkapjanak. Akik­nek munkahely is a tulajdo­nuk, érdekeltek a beruházás­ban, fejlesztésben - a jövő ér­dekében, mondja az elnök. Ami pedig a földtulajdont il­leti, legalább ezer tulajdonosa lesz a 3500 hektár földnek, amelyből 15-öt vittek eddig ki. Ebből mindjárt látszik, hogy 2-3 hektáros birtokok alakul­hatnának, amelyekből meg­élni lehetetlen, s hogy együtt lehet-e, éppen az a bizonyta­lanság tárgya. Egy példát mond Erős András a gon­dokra. Ha lenne olcsó mező- gazdasági hitel, azt is nehéz volna felvenni, mert ezer tu­Erős András lajdonossal tárgyalni képte­lenség, más tulajdonára meg nem lehet jelzálogot bejegyez­tetni. A szövetkezetnek korábban még két aszályos év után is hatvan-nyolcvan milliós nye­resége volt, s mezőgazdaság még tavaly is befizetője volt a költségvetésnek. Végül is optimista vagyok - mondja, mert rossz után jónak kell következnie, s ennél mé­lyebbre már nem süllyedhet a magyar mezőgazdaság. Egy­szer csak képesek lesznek a hatalmon lévők józan szakmai döntések meghozatalára. Minden rendben Elkészült a háza, amit a rendszerváltáskor kezdett épí­teni, januárban átesett egy műtéten, azóta sokkal jobban érzi magát. A feleségem a helyi posta- hivatal vezetője, az egyik lá­nyom tanfolyamra jár, a másik főiskolai előkészítőre, és jelen­leg a három nő közül egyik sem akar férjhez menni - mondja mosolyogva a magá­nember. Otthon minden rendben van. Ihárosi Ibolya A puskaműves javít, de nem kovácsol fegyvert Lőfegyverekkel a legtöbb férfi a katonaság alatt ismer­kedik meg behatóbban. Egy hőgyészi fiatalember, Rosen­berger Román viszont már 23 évesen puskaműves-műhelyt nyitott. Az előzményekről a Fő utcán található üzletben, műhelyben beszélgettünk. — Gyerekkorom óta érde­kelt a vadászat, vonzottak a lőfegyverek. Édesapám er­dész, így módom volt megis­merni mindezt. Kisgyerek vol­tam még, amikor már szét­szedtem és összeraktam a puskákat. Végülis a fegyverek jobban érdekeltek, mint a va­dászat, ezért választottam a puskaművességet. — Hogyan lesz valakiből pus­kaműves? — A lengyeli mezőgazda- sági szakközépiskola gépész szakán érettségiztem, majd Budapestre, a lámpagyárba •mentem, ami egyben fegyver­gyár is. Itt olyan európai szín­vonalú fegyvereket gyárta­nak, mint az általuk kifejlesz­tett magyar bock sörétes fegy­ver. A szakmunkásbizonyít­ványt a fegyvergyárban sze­reztem. — A fegyvereket nemcsak ké­szíteni, javítani is kell. Fegyver­gyárban meg lehet ezt tanulni? — A tulajdonképpeni szakmát, a fegyver javítását Budakeszin, az erdő- és vad­gazdaság fegyverjavító műhe­lyében sajátítottam el. Szeren­csém volt, nagyon kiváló szakemberek dolgoztak ott akkor. Kubinyi Attila bácsitól mindent megtanultam, amit erről a szakmáról tudni kell. — Milyen ötlet alapján nyi­tott műhelyt Hógyészen? — A budakeszi puskamű­ves műhelyt, ahol dolgoztam, bezárták, valamihez kezde­Rosenberger Román az esztergagépnél nem kellett, úgy döntöttem sa­ját lábra állok. Hőgyészi va­gyok, a szüleim itt élnek, a környéken nagy erdők van­nak, több vadásztársaság, gondoltam lesz kereslet a munkámra. Tavaly decem­berben nyitottam meg a saját műhelyemet. — Milyen gépekre van szükség a fegyverek javításá­hoz? — Fúró-, marógép, kö­szörű, satu, kéziszerszámok kellenek. No meg a biztonság- technikai előírásoknak megfe­lelően leihezszekrény a lő­fegyverek tárolásához és ter­mészetesen rács, riasztóbe­rendezés. — Egy nagy németjuhászt lá­tok itt, a kutya is a „riasztást" szolgálja? — Kölyökkutya ez, hat hó­napos, most van betanítás alatt. — Mit csinál egy puskamű­ves? — Lőfegyvereket javítok, a rendeletek értelmében öt évente le kell vizsgáztatni a puskákat. Hozzám leggyak­rabban légfegyvereket hoz­nak, ahhoz ugyanis nem kell engedély, de kapok javításra golyósfegyvereket is. A régi fegyvereket megjavítom, cső­karcsúsítást végzek, távcsö­veket szerelek fel. Minden olyan műveletet elvégzek, ami könnyebbé teszi a fegyvert, mert nem mindegy, hogy a vadász hány kilót cipel a vá- lán. Ezenkívül díszítem is a fegyvereket, pácolom, fara­gom a puskatatust, hogy szebb legyen. — Lehet szép egy fegyver? — Már hogyne lehetne szép!? Csak rá kell nézni, a formája, a fogása, - ezeket a fegyvereket évszázadok alatt fejlesztették ki, csúcstechno­lógiát képviselnek. — Új fegyvert kovácsol-e a puskaműves? — Nem, legfeljebb csak al­katrészekből összerakom őket. Szerettem volna Német­országba kimenni, továbbfej­leszteni a tudásomat, Európá­ban ugyanis ott a legfejlettebb a fegyverkészítés technológi­ája. Sok és nagyon jó szakem­ber készít német földön pus­kát, gondoltam, megtanulom én is. Sajnos nem sikerült a tervem, nem kaptam munka- vállalási, tartózkodási enge- délyt. — Öt hónapja nyitotta a mű­helyt, beváltak a számításai? — Irreálisan sok az adó, és a közteher, ami egy kezdő kisvállalkozást könnyen tönk­retehet. Egyébként több mun­kára számítottam, de azért így is meg vagyok elégedve.-ts Fotó: R. Z. Kereskedni Szlovéniával Interjú a megyei vállalkozói központ ügyvezető igazgatójával Számadást tartott a Tolna Megyei Vállalkozói Köz­pont, a megalakulása óta el­telt időszak eredményeit összesítette a megyei ön- kormányzat legutóbbi ülé­sén Hahn Csaba ügyvezető igazgató. Ennek apropójából beszélgettünk. — Miről szólt a tájékozta­tás? — A Tolna Megyei Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány tevékenységéről, a Tolna megyei vállalkozások helyzetéről tájékoztattam a közgyűlést. — Hallhatnánk erről bőveb­ben? — Magyarországon a rendszerváltást követően több nyugat-európai és ten­gerentúli ország jelent meg társadalom- és gazdaságfej­lesztő segélyprogramjaival, elősegítve az átalakulást, a fejlődést. Az európai közös­ség többek között a Phare-programot indította a magyar és lengyel magán- vállalkozások újjáéleszté­sére. Ennek kapcsán főleg környezetvédelmi, számí­tástechnikai és vállalkozás- fejlesztési célokat támogat­tak. Ez utóbbi témában pá­lyázatot írtak ki vidéki iro­dák, úgynevezett vállalko­zói központok létrehozá­sára. Tolna megye így nyerte el a három éves közös-piaci finanszírozás lehetőségét. Előbb a vállalkozásfejlesz­tési alapítvány jött létre, majd megteremtődtek a vál­lalkozói központ működési feltételeinek alapjai. — A vállalkozói központ hat főállású munkatársat és több külső bedolgozót foglalkoztat. Ki finanszírozza a működésű­ket? — Non-profit jelleggel működő szervezet vagyunk, az alapítvány pénzeszköze­ivel gazdálkodunk. Az ala­pítványi költségvetés kisebb részt helyi alapítói, nagyobb részt Phare forrásokból te­vődik össze. — A megyeszékhelyen kívül Bonyhádon, Pakson, Dombóvá­ron, Simontornyán, Dunaföld- váron, Tamásiban létesítettek alközpontokat. Ezen kívül mit sikerült elérniük? — Pályáztatás útján szé­les körű szaktanácsadó há­lózatot hoztunk létre, a lis­tán szereplő 28 szaktaná­csadóhoz és 19 szakértőhöz a vállalkozók általános és speciális témakörben for­dulhatnak. A szaktanácsa­dás a kis- és középvállalko­zások részére kedvezmé­nyesen, a díj 50 százalékáért vehető igénybe. — Rendszeresen tartanak tanfolyamokat is. — A kis- és középvállal­kozók képzésének megala­kulásunk óta kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk. Tavaly 35 tanfolyamot tar­tottunk vállalkozások indí­tásával kapcsolatos kérdé­sekben, üzleti terv készítésé­ről, külkereskedelmi, adó­zási, TB, pc-ismeretek elsajá­tításáról, amin többmint 600 vállalkozó vett részt. — A vállalkozóknak ötleteik vannak, pénzük kevésbé. Hite­leket tud-e adni nekik a vállal­kozásfejlesztési alapítvány? — A kis- és középvállal­kozások pénzügyi helyzeté­nek javítására szeptember elején a Tolna Megyei Vál­lalkozói Központ mikrohitel programot indított. Tavaly 25 millió forint állt az induló és a két évnél nem régebben alakult vállalkozások ren­delkezésére gépek, ingatlan, eszközök beszerzésére, ma­ximum 300 ezer forint ösz- szegben, megalapozott üz­leti terv alapján. — A múlt héten Ljublaná- ban jártak, milyen célból? — Nyitni szeretnénk a déli országok, Szlovénia, Horvátország, Románia felé. Ennek első lépéseként Szlo­véniában a Tolna megyei vállalkozóknak kerestünk partnereket. Ljubljanában az ottani magyar nagykövetsé­gen, a Szlovén Gazdasági Minisztériumban, a gazda­sági, a kézműves kamaránál és a kisvállalkozásfejlesztési alapítványnál hogyan ke­reskedhetnek a Tolna me­gyei válalkozók a szlovén vállalkozókkal és miként le­hetne magyar-szlovén ve­gyesvállalatokat alapítani. A megszerzett információkat összesítjük és a megyei vál­lalkozók rendelkezésére bo- csájtjuk. Egy címlistánk máris van a szlovén váltako­zókról, ezenkívül előkészí­tés alatt áll egy közös kiállí­tás Ljubljanában, ahol a Tolna megyei vállalkozók bemutatkozhatnának, majd ugyanezt itt, Szekszárdon is megrendeznénk. F. Kováts

Next

/
Thumbnails
Contents