Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

1993. április 28., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 n?/. Rcrcafcgddi mi ét HÍREI Eszéki Magyar Nap A május első hetében megrendezésre kerülő eszéki kiállításra, illetve a május 7-én megrendezésre kerülő magyar napra jóné- hány horvát cég jelezte részvételét és partnerkereső szándékát. A cégek listája kamaránkban megtekint­hető. Jelentkezést még elfo­gadunk. Partnerkeresés Svédország Az IKEA Bevásárló Iro­dája, az egész világot behá­lózó IKEA áruházlánc ré­szére magyar készterméket venne és általa megadott specifikáció szeirnt gyártana bútor, textil, kerámia és üvegipari termékeket és egyéb lakásfelszerelési tár­gyakat (lámpa, stb.). Levele­zés angol-német esetleg ma­gyar nyelven. Svájc Fából készült képkeret­gyártókat keres, levelelezés angol, német.- Magyarországi képvise­lőt keres precíziós szer­számgyártó cég. Előfeltétel: meglevő piaci hálózat jó kapcsolatokkal a fémfeldol­gozó iparhoz. Levelezés an­gol, német. Ausztria Műgyantabevonatolás te­rületén stájer cég keres ve­gyesvállalati partnert Veszprém, Pécs vagy Buda­pest környékén. Levelezés: német. Cinkbevonatos 225 gr/m2 drót, 40 kg tekercs­ben, egy kötegben 10 tekercs eladó. Igény: százezer kg. Levelezés: német.- Asztalosüzemek, palet­tagyártók, papírzsákgyártók és nagyob lakatosüzemek kerestetnek. Levelezésmé- met. Áfonyafelvásárlókat vagy termesztőket keresnek. Levelezés: német. (A címen és telefonszá­mon kívül nem rendelke­zünk a cégekről ismerettel). Kiállítások A Trieszti Nemzetközi Vásárt 1993. június 17-29. között rendezik. A nemzet­közi Pécsi Ipari Vásár ideje 1993. június 18-27. Tájékoz­tató anyagot és jelentkezési lapot irodánkban kaphatnak a cégek. (Szekszárd, Arany J. u. 23-25.) Vállalkozás alapfokon távoktató program A Lakitelek Népfőiskola - a Magyar Televízió és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat közremű­ködésével - távoktató tan­folyamot indít vállalko­zók, valamint vállalkozni szándékozók részére - je­lentették be a három szer­vezet hétfői sajtótájékozta­tóján. A május 17-én kez­dődő program keretében a tanulni vágyókat 2 millió példányban megjelenő in­gyenes újság, a „Frici, a vállalkozó szellem" című 30 részes tévéfilm-sorozat, továbbá háromkötetes munkafüzet (Vállalkozás alapfokon), valamint a TIT 1 szervezeteinél tartott kon- ! zultációk segítik majd az ismeretek elsajátításában. Lezsák Sándor, a Lakitelek Népfőiskola igazgatója elmondta: a program vár­hatóan mintegy nyolcvan millió forintba kerül. Re­ményeik szerint az első tanfolyam végén 5-600 bi­zonyítványt adnak majd ki. A kezdeményezést az alapítványon kívül szpon­zorok is támogatják. A távoktatás részleteit a Vállalkozói Újság ismer­teti az érdeklődőkkel. Az ingyenes laphoz többek között a Munkaügyi Köz­pontokban, az MDF, a KDNP és az Ifjúsági De­mokrata Fórum szervezete­inél is hozzájuthatnak a le­endő „hallgatók". Csődök és felszámolások márciusban Bár nem túl nagy mérték­ben, de az előző havihoz ké­pest nőtt a bíróságokhoz érke­zett csőd- és felszámolási ügyek száma márciusban - derül ki az Igazságügyi Mi­nisztérium legutóbbi összesí­téséből. Februárban 117 csőd- és 670 felszámolási kérelmet adtak be a bíróságokhoz. A márciusban beadott csődké­relmek száma 125, a felszámo­lási eljárásoké 834 volt. A fel- számolási eljárások száma va­lamivel meghaladta egy átla­gos tavalyi hónap szintjét is. A megelőző havihoz hason­lóan márciusban is több volt a befejezett csődeljárások száma az újonnan beadottakénál, a befejezetlen felszámolások száma azonban ismét gyara­podott: 506 felszámolási ügy végére tettek pontot. A 199 be­fejezett csődeljárásnak csak­nem a fele - 97 - felszámolás­sal végződött. A csődbe, il­letve felszámolás alá került gazdálkodó szervezetek több­sége a korábbihoz hasonlóan korlátolt felelősségű társaság volt: csődhelyzetbe 81, fel­számolás alá 431 jutott. A kft.-k után a legnagyobb számban szövetkezetek ellen kértek csőd- és felszámolási el­járást, bár ezek száma már jó­val kisebb volt. Szövetkezetre márciusban 12 alkalommal kértek csőd-, s 172 esetben fel- számolási eljárást. Az ipartestületben történt Nagyüzem van a Szekszárd és Környéke Általános Ipar­testület és a Dél-bajor Kamara kapcsolata terén. Májusban két szakmában indul Tolna megyei iparosküldöttség szakmai tanfolyamra Német­országba. A festő-mázoló és tapétázó iparosok 1993. május 09-14. között Regensburgban, a ka­rosszéria-lakatosok 1993. má­jus 23-28. között Landshutban vesznek részt szakmai tanfo­lyamon. Nemrég érkeztek haza az Ipartestületnél működő me­gyei villamos szakmai kör iparosai Straubingból. A szakmai tanfolyam résztvevői megismerkedhetnek a szakma legújabb vívmányaival, kor­szerű anyagokkal, technológi­ákkal. A német kamara szakembe­rei tartanak a kezdő vállalko­zók részére hasznos, gyakor­lati tanácsokban bővelkedő, kapcsolatteremtő lehetősége-' két kínáló szemináriumot jú­nius 18-19-én Szekszárdon. Június 19-én és 20-án vásári szeminárium lesz szintén dél-bajor kamarai előadásban. A teljesen új témakört feldol­gozó szeminárium a vásáro­kon, kiállításokon való részvé­tel alfáját és ómegáját ismer­teti meg a résztvevőkkel. Gyakorlati bemutató a Pécsi Nemzetközi Vásáron lesz, a tanfolyam második napján. A Pécsi Ipartestület és az Augsburgi Kamara támogatá­sával multiplikátor képzés in­dul. Azok az iparosok, illetve oktatók, akik az 5 hetes képzé­sen végeznek, az ipartestület hozzájárulásával oktathatják a magas szinten elsajátított is­mereteket. A képzés színhelye Pécs, Szekszárd, illetve Bad-Wörishofen. A megyéből 4 fő vehet részt a tanfolyamo­kon. Az ipartestület tovább foly­tatja a mestervizsga tanfolya­mait. Jelenleg az autós szak­mákban folyik előkészület a vizsgáztatásra. Tudni kell, hogy ezeken a területeken kö­telező a mestervizsga a vállal­kozás gyakorlásához. Majtényi Ferenc ügyvezető igazgató Magyar tag az Európai Franchise Föderációban A Magyar Franchise Szö­vetséget felvette rendes tagjai sorába az Európai Franchise Föderáció (EFF) - tájékoztatta az MTl-t Kiss István, a Ma­gyar Franchise Szövetség fő­titkára. A nemzetközi szerve­zetnek eddig csak nyugat-eu­rópai országok voltak tagjai, az egykori szocialista orszá­gok közül elsőként a Magyar Franchise Szövetséget fogadta tagjai sorába az EFF Igazgató- tanácsa. A magyar felvételt köve­tően lehetővé válik a nyu­gat-európai gyakorlat közvet­len nyomon kísérése, illetve a hazai feltételek európai mérce szerinti alakítása. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert a franchise típusú vállalkozási forma még új a magyar gazdasági élet­ben. Bár rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert Ma­gyarországon, egyes új ma­gyar rendszerek még kiforrat­lanok, és működésük nem mindenben követi a már be­vált normákat. A Magyar Franchise Szö­vetség komoly segítségre számíthat az Európai Fran­chise Föderációtól a hazai működés feltételeinek alakítá­sához. Ennek első konkrét jele, hogy a második magyar fran­chise kiállítás alkalmával ren­dezett szakszemináriumon Michel Micmacher, az EFF el­nöke tart nyitóelőadást. A Franchise Hungary nemzet­közi szakkiállítást a Magyar Franchise Szövetség rendezi május 12-14. között a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Félidejéhez érkezett a PILLÉR Félidejéhez érkezett az Ál­lami Vagyonügynökség által kárpótlási jegyért felajánlott 2 milliárd forint névértékű PIL­LÉR ingatlanbefektetési jegy jegyzési időszaka. Á jegyzés kezdete, azaz március 16. óta több mint 750 millió forint névértékű befek­tetési jegyet jegyeztek le a Bu­dapest Bank, az OTP kijelölt fiókjaiban, és a brókerirodák­ban. Elsősorban a kárpótoltak és hozzátartozóik érdeklőd­nek e befektetési forma iránt. Mindenki számára vonzó a kedvező váltási arány, amely során az ÁVÜ 3 darab 1000 fo­rintos címletértékű kárpótlási jegy ellenében 4 darab 1000 forint névértékű befektetési jegyet kínál fel. A befektetők előnyként értékelik azt is, hogy a befektetési jegy mögött értékálló ingatlanvagyon áll, ráadásul a hozamot féléven­ként fizetik. A rendszeres készpénzbevétel és a vagyon értékőrzése főként az idősebb befektetőket vonzza, hiszen így rendszeres jövedelemki­egészítésre tesznek szert, ráa­dásul gyermekeikre és unoká­ikra is értékálló örökséget hagyhatnak. A PILLÉR befektetési jegy eddig is nagy érdeklődést vál­tott ki a nem kárpótolt magán- személyek körében. Készpén­zért jelenleg 70 százalék körül juthatnak kárpótlási jegyhez a befektetni szándékozók. Szá­mukra a befektetési jegy kész­pénzes bekerülési ára tehát a névérték kevesebb mint 60 százaléka. Ennek a befektetői csoportnak is érdemes PIL- LÉR-t jegyezni, mert a kárpó­toltak igényének kielégítését követően, várhatóan mód lesz a kárpótlási jegyek másodla­gos felhasználására is. Cégalapítások az első negyedévben A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint az első ne­gyedév végén 73 704 jogi személyiségű gazdasági szer­vezet működött az országban, a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma 79 401 volt, a költségvetési és társadalombiztosítási szerve­zeteké 14 999, az egyéb, nem nyereségérdekeltségű szerve­zeteké 35 914, egyéni vállal­kozásokból pedig több mint 632 ezret regisztráltak. A korlátolt felelősségű tár­saságok aránya tovább növe­kedett, március végére elérte a 83,2 százalékot. A szövetkeze­tek részaránya 11,5 százalé­kos, a részvénytársaságoké 2,6 százalékos, a vállalatoké 2,1 százalékos volt. A kislétszámú vállalkozások száma az első negyedévben is az átlagosnál gyorsabban emelkedett: a szervezetek 40,7 százaléka legfeljebb 10, 39 százaléka 11-20 alkalmazottat foglalkoz­tatott. A legtöbb új cég a ke­reskedelemben, illetve a szol­gáltató ágazatokban jött létre. Az első negyedév végére 2 556-ra emelkedett a csődött je­lentett gazdasági szervezetek száma. Ezek 64,4 százaléka gazdasági társaság, 24,7 szá­zaléka szövetkezet, 10,9 száza­léka pedig vállalat. Felszámo­lási eljárás alá március végéig 2 371 cég került, ezeknek kö­rülbelül fele szövetkezet, má­sik fele kft. A statisztika szerint az első negyedévben 1 069 újabb kül­földi-érdekeltségű cég alakult az országban, a befektetett tőke nagysága pedig az első három hónapban 15,3 milliárd forintnak megfelelő összeget tett ki. A vegyes vállalkozások alapítói vagyonában egyre nagyobb hányadot tesz ki a külföldi tőke. Aránya az 1989 évi 24,1 százalékról mostanára 77 százalékra növekedett. Az alapítói vagyonnal kapcsolat­ban azonban a statisztikusok megjegyzik, hogy ez a szám nem tükrözi az alapítást kö­vető tőkeemeléseket, illetve - csökkentéseket, sem azt a kül­földi tőkét, amely a már meg­lévő külföldi érdekeltségű vál­lalkozásokba áramlik. Az év első hónapjában alakult kül­földi érdekeltségű gazdasági szervezetek 69 százaléka 1 millió forintot meg nem ha­ladó, 22,7 százaléka pedig 1,1-10 miihó forint közötti alapítói vagyonnal jött létre. Mindössze az új szervezetek 2,1 százalékának az alapítói vagyona haladta meg a 100 millió forintot. Ez utóbbiak vi­szont átlagosan a törzstőke 75,5 százalékával rendelkez­tek. Az APEH nyilvántartása szerint március végén, 79 401 jogi személyiség nélküli gaz­dasági szervezet működött az országban, 12,5 százalékkal több mint a múlt év végén. E szervezetek 62,2 százaléka be­téti társaság. A gazdasági munkaközösségeknek és a szakcsoportoknak a jogszabá­lyok szerint a múlt év végéig át kellett volna alakulniuk, ez azonban viszonylag nagy­számú szervezetnél technikai okokból nem történt meg. Hírek az ÁVÜ-ből Sikeres volt az a szakértői konferencia, amelyet az ÁVÜ szervezésében a Magyar Gaz­dasági Kamara épületében tartottak. A tanácskozáson azok a szakértő cégek vettek részt, amelyek közreműködé­sét az önprivatizációs prog­ramban az ÁVÜ egy héttel ko­rábban jóváhagyta. A konfe­rencián értékelték a program első ütemét, és lehetőséget ad­tak arra, hogy a szakértők alá­írják a legújabb keretszerző­dés III—at, amellyel továbbra is az ÁVÜ tanácsadójaként ve­hetnek részt a hazai vállalatok privatizálásában. Eladta a Bonyhádi Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalat állami tulajdonú üzletrészét a Kockázat Rt. A vásárló bel­földi befektető, a vételárat - csaknem 20 millió forintot - már ki is fizette. 1992 kiváló üzletemberei Tolnában A KEVATOK a legutóbbi kibővített elnökségi ülésén elfogadta, hogy a megyei küldöttgyűlését 1993 júniusára összehívja. Egyben döntött arról, hogy a szervezet hato­dik irodáját 1993. május 1-jével Bonyhádon felállítja, il­letve hogy tagjai részére a Tolnai Vállalkozó időszakos lap mellett 1993 júniusától a heti „Kereskedelmi élet"-et is biztosítja. * Az elnökség titkos szavazással megválasztotta az 1992-es év kiváló üzletembereit. A19 jelöltből 7 fő nyerte el ezt a címet: Lukács Lajos, Dunaföldvár, benzinkút (első magán­benzinkutas az országban), Módos István, Szekszárd, AUTÓ-MÓD Kft. (Ford au­tókereskedő), Stoll László, Bonyhád, (a FIAT autók országosan is kiemelkedő értékesítéséért), Szabó Emil, Nagyszokoly (a falusi magán-vegyeske- reskedésért), Perge Istvánná, Dombóvár (a megye legszebb divat­áru üzletéért), Góla Sándor, Paks, (a műszaki-cikk kereskedésért). A kiváló szervezeti munkáért négy főt javasoltak ki­tüntetésre: Bokányi István, Szekszárd, Gárdái György, Paks, dr. Nyuli Gyuláné, Dunaföldvár, Stoll László, Bonyhád. ♦ A „Tolna Megyei Vállalkozásokért" című kitüntetésre dr. Brebán Valériát, a munkaügyi központ igazgatóját javasolta az elnökség. A javaslatot az elnökség a KISOSZ és az MIIB közös alapítványának, a Kulturált Kereske­dés Alapítványnak továbbította azzal, hogy az alapít­vány kuratóriuma a küldöttgyűlésig hozza meg a dönté­sét. Kárpótlási jegyért - biztosítás Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. az Aranyfo­nal elnevezésű életbiztosí­tásának díjfizetéseként ezentúl kárpótlási jegye­ket is elfogad. Jelenleg az A, B és D jelű kárpótlási jegyek használhatók fel életbiztosítási kötvényvá­sárlásra. Kárpótlási jegy ellené­ben az Aranyfonal életbiz­tosítást az ÁB-Monéta Be­fektető és Tanácsadó Kft- vel együttműködő fió­kokban értékesítik. >

Next

/
Thumbnails
Contents